Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

VOLTAIRE LEVELEI A műútról nyílik az utca, egészen a telep szélén, amelyikben Gresz István lakik. Fehér kőporos ház, utcafrontra építve, a Pördiék szomszédságában. Utoljára tizenöt esztendeje jártam a lakásban egy este Makra Mihállyal, aki most a harmadik kerületi tanácsnál dolgozik. Akkor még a Klári is otthon lakott férjével, de azóla elköltöztek a városba. Később meghalt Gresz Istvánné, tüdőfertőzése volt és az vitte el — úgy mondták annak idején. Azon az estén bejelentetlenül mentünk oda. Tanácsválasztás előtt néhány héttel azért kerestük fel Gresz Istvánt, hogy meséljen nekünk a harmincas-negyvenes évek szegedi törvényhatósági bizottságáról. Érdekes, pikáns, suskus történeteket akartunk hallani; olyasmiket, amikről nem tudott semmit soha a közvélemény, mert úri intimitásként kerültek irattárba. Kaptunk is „anyagot" bőven. Hiszen Gresz István tagja volt a törvényhatóságnak. kisgazdapárti jelöltként került be rendszeresen oda. Annak idején sohasem tudtam megérteni, hogy miért kisgazda. De később rájöttem: paprikakereskedéssel foglalkozott és ez a vállalkozás összefüggött a paprikatermesztéssel is, vagyis a paprikatermelőkkel. Valamiféle egészen enyhe ellenzékiséget is jelenthetett a kisgazdapártiság — na persze a hivatalos ringen belül — a harmincas években. És olyanféle embernek láttam, mint amelyik nem úr, nem is proletár, habár itt lakik ebben a sajátosan munkásfertályban. De nem is volt olyan úr, mint a Wimmer, meg a Shvoy. Nem is olyan nagykereskedőféle, mint a Danner, meg a Fenyő, de mégis az, csak lényegesen kisebb kiadásban. Sajnálta a telepi elesetteket, de félt is, hogy egyszer majd valamilyen katasztrófa következtében közéjük kerül, lecsúszik színvonalukra. A felszabadulás után viszszavonult az aktív politikai élettől, csupán üzletszerzéssel foglalkozott. De végig magánosan élt a telep szélén. Azelőtt azért, mert nem volt a telepnek értelmisége, hacsak azt a néhány tisztelendőt nem tekintem annak, aki ezekben az évjáratokban megfordult itt. Az értelmes munkások meg egészen más nézeten voltak a világ, meg a társadalom dolgairól. A nagyobb földdel rendelkező környékbeliek pedig a fülledt, zsíros zabáláson kívül máshoz nem értettek. Most meg azért él egyedül, mert eljárt az idő, egészen megfordult a társadalmat mozgató, irányító erő és szellem. Néha látom, matat a kertben, vagy a kerítést agyusztálja, máskor meg a Virágban hörpint le egy kávét, azután ballag a repülőtérre. ott van a munkája. Meglátogatja az unokákat a /7 SIKLÁS JÍN0S = (Jfkö*méőm kíoM Klári lányáéknál, akinek gyógyszerész a férje. Pista fia a fővárosban él, szerelő szakmában talán, Attila fotós Budapesten, ők ritkábban fordulnak meg errefelé a telepen. Most, hogy összeakadtunk, érthetően az irodalomra terelődik a szó. A márkásabb szegediek mellett inkább az elfelejtettekre és közülük is jelentősebben Cserzy Mihályra. — Szépen írt. ízesen, szegedi nyelvezettel — mondja Gresz István. — Nem ismerem eléggé. — Kár. Szedd elő a könyvtárból, majd meglátod, hogy még most sem unalmas. Igaz, nem volt olyan koszorús, mint Móra. de azért szépen írt. Borbélymester volt. Ez inkább hátrányára, mint elői\yére szolgált. Valóban borbély volt. Műhelyét a Kelemen utcában, a Virág-cukrászda jelenlegi megnyújtott része helyén rendezte be. Most októberben lesz születésének századik évfordulója. Érdemes és illő is volna odatenni egy emléktáblát, mert az a borbélyműhely a századfordulón irodalmi műhely is volt, a sajátosan szegedi parasztnovella műhelye. Féltem, hogy a Cserzyről szóló emlékezése úgy folytatódik: „Tudott szépen írni, de azért jobban borotvált, mint írt." De nem. A borbélyság említésével Gresz István inkább a koszorússágig érő magasság ellen érvényesülő műveltségbeli nehezéket sejtetett, a sajnálkozás hangsúlyával. — Mivel foglalkozik? — váltottam témát. — Hát, különösebben semmivel. De aztán kiderült, hogy Voltaire-rel. „Filozófiai levelek" című munkáját fordítja. Elárulta, hogy már egy kazalra valót lefordított egyéni passzióból. Magamban azt hiszem, talán nem is egyéni passzióból, hanem szellemi szükségszerűségből. A reptéri munka sovány szellemi táplálék. ' a modern filozófia meg idegenül új. Voltaire — antiklerikalizmusa, a polgári társadalom szellemi jövendölöje — ismerősebb lehet. S a francia, vagy német nyelv (nem tudom melyikből fordítja) szépsége sem lebecsülendő. — Te jól vagy, fiam? — kérdi tőlem. — Megvagyok, különösebb baj nélkül. Néhány szó esik a telepről is, arról a változásról, amely az elmúlt két évtizedben történt, s azután a szüleim után érdeklődik. — Éldegélnek öregesen, nehézkesen. Ezután az időjárásra terelődik a beszélgetés. Olyan hirek járják, hogy rossz nyarunk lesz, esős. szeles. — Valami német vagy osztrák naptár jósolja. — Én is hallottam róla, de nem hiszek benne. A meteorológia még 48 órára sem tud pontosan jelezni. Hát még egy esztendőre. Svájcisapkás férfi érkezik kerékpárral. Jó megtermett, piros arcú fiatalember. Valamilyen közös munka akadt a kertben. Nem lábatlankodom. Elköszönök. Átmegyek a túlsó oldalra, azután onnan nézem meg a házat. Mennyivel nagyobbnak láttam gyermekkoromban. Moöt egészen kicsi, különösen a kis Bárkányi vöröstéglás magas földszintese mellett, amelyet majd ezután szépen bevakolnak. (Következik: Anya meg a lánya! Doni elbeszélés cA l&isk&la k&piuaitiak hanqüer senye Vasárnap este a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri aulájában forró sikerű hangversenyt rendezett a Szegedi Tanárképző Főiskola. Mind az érett muzikalitással tolmácsoló, a Bartó- és Kodály-zene érzelmi intenzitását s indulati hullámverését magasrendűen érzékeltető, árnyalatnyi finomságokat is imponáló tudatossággal és fegyelemmel interpretáló női kar. mind a Sellő című svéd népdalt, és Mozart Tavaszvárását kedves bájjal éneklő gyermekkórusok a maguk nemében a legmagasabbrendű zenei mércét is elérik. Kardos Pál főiskolai docens, a remek női kar vezetője, valamint dr. Bárányi Albertné és Erdős János tanárok dicséretes zenepedagógiai munkát végeztek. Meleg ünneplésben részesítették a gyakorlóiskola III.—IV. osztályos növendékeiből toborzott kiskórust is, melyet Sinkó Györgyné tanárnő vezényelt kiemelkedően. Nagy sikert aratott Frank Oszkár két bemutatott műve is: a József Attila Altatójára komponált énekkari szám. s a Három duó fuvolára és hegedűre című mű. melyet Rátkai Ildikó és Ecsedi Réka főiskolai hallgatók tolmácsoltak. A zongoraszámokkal közreműködő Szendrei Ágnes és Szendrei Mária VI. o. tanulókat, Bartha Gizella VIII. o. tanulót, Szabó Katalin VII. o. tanulót és Gerendássi Anna főiskolai hallgatót is nagy tapssal jutalmazta az aulát zsúfolásig megtöltő közönség. Zongorán kisért Szőnye Katalin és Erdős Jánosné. A műsorközlő Nagy Zoltán főiskolai hallgató volt. D. E. Ismeretes, hogy Solohov nem szereti a regényből készült filmeket, s különösen nem szereti saját műveinek filmváltozatát. A Feltört ugar premierjét annak idején például otthagyta; csak a felét látta a filmnek. Nem tudjuk, megnézte-e Solohov a novelláiból készült Doni elbeszélést, de ha igen. valószínűleg nem lehetett vele túlságosan megelégedve. Nem mintha a film alkotóit — Arnold Vttoljt, a forgatókönyv íróját és Vlagyimir Fetyint, a rendezőt — vétkes hűtlenség bűntettében marasztalnánk el. Erről szó sincs. Legalábbis, ami a novellákhoz való betűszerinti hűséget illeti. Az elbeszélések szellemének, lényegének visszaadásában azonban már lehetnek fenntartásaink, sőt határozott kifogásaink. A film hűsége Solohov írásaihoz ugyanis —, hogy úgy mondjuk — egy kissé földhözragadt. A vásznon lényegesen csökkent a novellák sajátos atmoszférájának ereje, sőt néhol teljesen el is veszett. A film cselekménye a polgárháború idején játszódik. Főhőse Sibalok vöröskatona, akinek véletlenül egy szép. eszes, tüzes, mindenki által irigyelt asszony lesz a társa. Gyerekük születik, de Sibalov a szülés után kénytelen megölni az asszonyt, akit legjobban szeret a világon. Hol és miben veszett el itt a sajátos Solohov-i atmoszféra? Azt hisszük, mindenekelőtt az emberábrázolás bizonyos egysíkúságában. A film két főhőse, Sibalok és szerelme. Dárja, meglehetősen szimplán jellemzett figurák. Különösen az asszony alakja az; a film — a csattanó kedvéért — szándékosan nem is engedi közel a nézőkhöz. De Sibalov jellemzése sem elég árnyalt. Csendessége, szerénysége néha az asszony iránti egyfajta közömbösségnek tűnik. Ezért aztán ebben az egyszerű vöröskatonában lezajló és az íróra olyan nagyon jellemző konfliktus — az egyéni érzés, a szerelem összeütközése. szembekerülése a közösségi érdekkel, a kötelességtudattal — nem tud teljes erejében és hatáf= Üj filmek H sában kibontakozni. Mindezt úgy is mondhatnánk: a film egyszerűsített, vulgarizált változata Solohov novelláinak. A főszerepeket nálunk kevésbé ismert színészek játezszák. Sibalov szerepét Jevgenyij Leonov, Dárja szerepét Ludmilla Csurszina alakítja. Mindketten tehetséges színészek. Hogy nem tudtak mindenben teljes ertékűt nyújtani, az teljes egészében a rendező hibás koncepciójának sajnalatos következménye. ö. L. Gyávák bandája A Gyávák bandája — detektívregénycím. A néző harsány lövöldözést, látványos üldözési jeleneteket, vérfagyasztó kihallgatást meg efféléket képzel mögé. A Gyávák bandája című francia—olasz film viszont... Előbb néhány szót a film történetéről. A sztori 1943ban Olaszországban játszódik. Az országot még a nácik tartják megszállva, de az amerikai hadsereg már megkezdte a partraszállást. Aki csak teheti, menekül — természetesen délre, ahol már közelebb vannak a felszabadító csapatok. Egy ilyen menekülő csoport nyomába szegődik a rendező, Felice Paciotti, hogy a cselekmény fordulatai során kinek-kinek megmutassa emberségét, vagy éppen emberhez méltatlan gyávaságát. Ezek a jellemleleplezések azonban olyan túl direkt módon történnek, a „jó" és a „rossz" olyan gyermeki módon válik el egymástól, hogy a különben jószándékú és nemes mondanivaló elveszti szinte minden erejét. A film — így mondja az ismertető — Maupassant Gömböc című híres novellájának modern, a fasizmus korába helyezett változata. Mindez a filmből alig-alig derül ki. s ha így. utólag összevetjük az eredeti alkotással, még inkább előtűnnek a feldolgozás hibái. Két világsztár neve vonzaná e filmhez a közönséget. A feltételes módot azért használjuk, mert sem a francia Pascalé Petit, sem az Angyal-filmekből olyan jól ismert Roger Moore nem lep meg valami emlékezetes alakítással. Előbbi játéka meglehetősen egysíkú és színtelen, utóbbi pedig szinte csak a rutinjából él. Még az ütései sem a tőle megszokottak. Mindössze egy fejet tör be. és a sebet ezúttal egy tenyérnyi gézzel is be lehet ragasztani... A. L. Szoboravatás a Móra parkban (Siflis felv.) Vaszy Viktor ünnepi beszédét mondja, mellette Mison Gusztáv Ha felmegy a vásárra. ne lelejtse magával vinni... hibá6 óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül eredeti alkatrészekkel megjavítja az Órások Szövetkezete Keleti pályaudvarnál: VIII., Rákóczi ut 59. Nyugati pályaudvarnál: VI., Lenin krt. 99. (Béke Szálló mellett.) Déli pályaudvarnál: XII., Magyar jakobinusok tere 7. MH 1257 Átmeneti megoldás a bukósisak ügyében A Dél-Magyarország szerkesztőségébe az elmúlt hetekben jó néhány levél érkezett a motorkerékpárosok köréből. Hangot adtak annak — teljes joggal — rossz helyzetet teremt, hogy a bukósisak kötelező használatának nem tudnak eleget tenni, mert az üzletekben nem kapható. „Azért vásároltunk motorkerékpárt — írták —, hogy azt használjuk. A bukósisakot szívesen megvennénk, de a kereskedelem minduntalan azt válaszolja: nincs. Ezért nem tudjuk a jármüvünket használni." A motorkerékpárosok észrevételeit továbbítottuk a rendőrhatóságnak. Kértük, hogy találjanak átmeneti megoldást, mert a járművek gazdái egyáltalán nem tehetnek arról, hogy nincs bukósisak, s helytelen ezért őket kizárni a motoros közlekedésből. A helyzet ugyanis vi'ágos: az illetékesek nem biztosították a rendelet megtartásának feltételeit, azaz nem gondoskodtak elegendő számú bukósisakról. Benkei András belügyminiszter — amint a Népszabadság május 16-i, vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában közölte — ismeri a bukósisakkal kapcsolatos átmeneti nehézségeket. Ezért utasítást fog adni a rendőröknek, hogy tekintsenek el azok feljelentésétói, akik bukósisak nélkül vesznek részt a közúti közlekedésben. De nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a bukósisak bevezetése életvédelmi célokat szolgál, s ezért feltétlenül indokoltnak tartja, hogy akinek van. az viselje is. Mihelyt a kereskedelem ki tudja elégíteni az igényeket, természetesen hatályát veszti a rendöröknek kiadott átmeneti, türelmi intézkedés. Bukósisak nélkül azonban — mindenkinek saját érdekében — helyes 60 kilométeres sebesség alatt közlekednie. A Dél-Magyarország munkatársának érdeklődésére a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályán közölték, hogy tegnap, hétfőn megkapták a belügyminiszteri utasítást az átmeneti megoldás végrehajtására a bukósisak ügyében. Ennek értelmében a rendőrök eltekintenek azok feljelentésétől, akik — miután nem tudtak vásárolni — bukósisak nélkül vesznek részt a közlekedésben. Vasárnap délben nagyszámú érdeklődő jelenlétében leplezték le a Móra parkban Bartók Béla mellszobrát, Makrisz Agementnon szobrászművész alkotását. Az ünnepségen részt vett Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettese, valamint Szeged kulturális életének több vezetője is. A szobrot, amely körül a Szegedi Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló általános iskolájának és a rókusi ének-zenetagozatú általános iskolának úttörő-egyenruhás diákjai álltak díszőrséget, Vaszy Viktor érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója leplezte le. Ünnepi beszédében a többi között hangoztatta, hogy ez a szobor Bartók Béla emlékének megörökítésén felül arról is tanúságot tesz, hogy napjainkban a fővároson kívül is megértik az egész világon elismert nagy művész kivételes életművének jelentőségét. A szobrot — a városi tanács és Szeged dolgozóinak nevében — Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács vb elnöke vette át. Ezt követően Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas művésze nagy hatással szavalta el Illyés Gyula Bartók című versét, majd a Szegedi Tanárképző Főiskola női kara — Kardos Pál docens vezényletével — Bartók műveket énekelt. Döntés a szolgálati lakások ügyében Mi történjék a szolgálatból egyéb okokból szűnt meg. a kilépett alkalmazottak szol- bérlő részére a szolgálati lagalati lakásával - ezzel a kás felett rendelkező szerv kerdessel kapcsolatban foglalt ... állást az Építésügyi Mi- maslk meSfelelő lakast köte-*--"-»— les biztosítani. nisztérium lakáspolitikai főosztálya. Kimondotta, hogy ha a munkaviszony a büntető bíróság határozata alapján, fegyelmi úton szűnt meg, vagy az alkalmazott felmondás nélkül szüntette meg a munkaviszonyt, vagy az előírt felmondási időt nem töltötte munkában, vagy ha egy éven belül kétszer vagy többször felmondta állását, akkor a bérlőt szükséglakásba lehet helyezni. Ha a munkaviszony Áramszüttef Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1965. május 19én 6—15 óráig Ságváritele. pen, valamint f. hó 21-én ( —15 óráig Hattyastelep, Tisza pu.. Szövetkezeti út mentén áramszünet lesz k. 35.19 Kedd. 1965. május 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5