Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

Felesleges készletek raktáron Lehet milliókkal több? Nem dicsőség, de jó dolog zés. feltárás. A minisztériumi az, ha valamelyik vállalat vállalatok vezetői általában felesleges készleteiből má- komoly gondot íorditanak soknak ad, olyan anyagokat, arra, hogy mielőbb megtalálszerszámokat, amelyek ott ják és értékesítsék is vállalétszükségletet jelentenek, lataik felesleges készleteit, de nem tudnak egyébként A tanácsi vállalatok, s kühozzá jutni. Ezt a megállapítást a szocialistabrigádvezetők országos tanácskozásán hallottam legutóbb. Ha adják, vesszük? Mostanában mind sűrűbben kerülnek szóba az anyag es készletgazdálkodás problémái. Rendelkezések szorítják a vállalatokat a takarékos anyaggazdálkodásra, tárolásra. Mégis azt halljuk állandóan, hogy tovább nőnek a készletek a szegedi üzemekben is. Vajon mivel magyarázható ez? Tény, hogy gyárainkban éveken át, nagy nehézségek közepette juthattak csupán a szükséges anyagokhoz. Sőt az is megtörtént, hogy igényeiket mechanikusan csökkentették. Azonban ma már koránt sem olyan nehézkes az anyagellátás, mint több évvel ezelőtt. Ezért az akkori divatos „ha adják vesszük", a „most nem kell. de vásároljunk, hátha a jövőben lesz rá szükség" jelszó érvényüket vesztették, sőt. ha lönösen a ktsz-ek továbbra is idegenkednek a norma feletti készletek értékesítésétől. Csongrád megye öt helyiipari vállalatánál 3,2 millió forint értékű felesleges készletet tártak fel. Ezzel egyidőben a nagy raktárkészleteket látva, 1,2 millió forint értékű megrendelést mondtak le. s ezt a szállító vállalatok el is fogadták. Áprilisban összesen közel 4.2 millió forint értékű anyagot adtak át más vállalatoknak, ahol azt hasznosítani tudják. Az élelmiszeripari vállalatoknál eddig feltárt 1,2 millió forint értékű készletből csak 300 ezer forintnyit értékesítettek. A tanácsi vállalatok közül a Szegedi Férfiés Női Divatszabó Vállalatnál, a hangszergyárban, a nyomdában emelkedett átmenetileg a befejezetlen gyártmányok mennyisége. Részben gyártási problémák miatt 800 ezer forint értékkel emelkedett a készlet a norma fölé. A Csongrád megyei szolgáltató vállalatoknál így gondolkodnak és cselek- eddig feltárt felesleges készszenek vállalati vezetők, komoly károkat okozhatnak. Az anyaghiány rendszerint azért támad, mert valahol gyűjtögetnek. raktároznak feleslegesen. A bank szorgalmazza A legjobb intézkedés és rendelet akkor értékes, ha végre is hajtják. Ezért szor- ; galmazza az Országos Terv- I hivatal s a Pénzügyiniszté- 1 viurn közős rendelkezése, hogy a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságai rendszeresen ellenőrizzék a készletgazdálkodást. A Csongrád megyei igazgatóság segítségével a közelmúlt hetekben, hónapokban jelentős menynyiségű elfekvő készletet tárták fel. Április végéig mintegy 14,5 millió forint értékűt, Ebből már 6,7 millió forintnyit értékesítettek. Még nem fejeződött be ez az ellenőrietek értéke meghaladja a 2 millió forintot. Ennek felét már értékesítették is. Nem ismerték a rendeletet A Magyai- Nemzeti Bank Csongrád megyei igazgatósága tapasztalatai szerint csupán a szövetkezeteknek egyrészénél 1,2 millió forint értékű készlet van feleslegesen. A megrendelés stornirozásának lehetőségével csak 7 szövetkezét élt, 1,6 milliónyi értékben. Ebből eddig elfogadtak a szállítók 1,2 millió forintnyi értékűt. Viszont a kapott lemondások értéke megközelíti a 6 millió forintot. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek késve kaptak útmutatást a felesleges készletek feltárására, értékesítésére. A februárban közzétett rendelkezést az OKISZ Értesítő csak március 20-án közölte, a végrehajtás pedig már március 31-én, illetve április 17-én jelent meg. A szövetkezetek egy részében nem ismerték a rendeletben foglaltakat, más szövetkezetekben pedig elhanyagolták a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtását. Az anyag- és készletgazdálkodás nagyon fontos, alapos körültekintést igényel. Ha nem tudjuk megvalósítani számottevően a készletek mennyiségének csökkentését, feleslegesen halmozunk fel olyan anyagokat, amely® ket nem használnak most, csak később, vagy bizonytalan időben, akkor ezek mind nagyobb részt kötnek le a nemzeti jövedelemből, s ez fékezi életszínvonalunk növekedését is. Ezért mindenütt nézzék meg a raktárakat, mielőtt rendelnek, s értékesítsék az olyan árut, amiből több van a kelleténél. N. P. Szakemberek a szegedi járásban A z MSZMP szegedi járási pártmunkát jelentősen elő- natkozó határozata is. Több -h"- végrehajtó bizottsága a mozdítja az, hogy a párttit- helyen szakszerűtlenül haszközelmúltban értékelte a ter- károk már csaknem mindé- nálják fel a tsz anyagi eszmelőszövetkezetekbe kihelyezett vezetők, szakemberek munkaját. Ezt megelőzően számos tsz-elnök, mezőgazdász tevékenységét megvizsnütt függetlenítve vannak, ok ténnyel is biz® is nyithatjuk a járás tsz-einek fejlődését, melyhez xrx-.iu® ,xxk a tsz-ekbe kihelyezett vez® gaRu,k- ^^SSTJS? tők is nagymértékben hozzájárultak. 1964-ben egy szántóegységre 2403 forint halmazatlan termelési érvettek a végrehajtó bizottság ülésén is. Azonban az értékelés alapját maga az ben' efer™ményeek'adtót Jutor'u^^T'a fo® Az utóbbi feek munkáia tos g^asági mutató 1962Az utóbbi evek munkaja b é 15o7 forint volt. A eredmenyei es a novekvo feladatok azt kívánták hoev gazdálkodási eredmény az a ^övőben még gyoraabban 1962' évi 692 forintrél 19ö4~ emeljük termelőszövetkezeteinkben a szakirányítás színvonalát. Számtalan példa bizonyítja, hogy a falvakban, tsz-ekben mind nagyobb uerundZolt tekintélye, becsülete van a jó agronómusnak, tsz-elnöknek vagy éppen könyvelőnek. Főleg azokat a vezetőket becsülik a szövetkezeti gazdák, akik tudásuk mellett emberségesek, jó a kapcsolatuk a tagsággal. Közmegbecsülésnek örvendő tsz-elnök példáre 1172 forintra növekedett szántóegységenként. Tavaly a járás tsz-einek tiszta vagyona 25 százalékkal nőtt, közeit, adottságait, drágán termelnek. Gyakori jelenség, hogy figyelmen kívül hagyják a kollektív vezetés fontosságát, rosszul értelmezik a szövetkezeti demokráciát. Az is igaz, hogy esetenként egyes szakemb® rek túl vannak terhelve munkával. Rossz az időbeosztásuk. Részben ez is oka az egészségtelen fluktuációnak. A szövetkezeti szakemberek feladatát különböző rendelkezések és a közgyűlések szabják meg. Itt ezzel szükségtelen foglalvagyonuk pe- kőzni. Mégis mi az, amiteldig 34 százalékkal emelkedett. A tsz-gazdák közösből származó jövedelme is komoly fejlődést mutat. Az egy személyre jutó 1962. évi 5800 forint közel 10 ezer forintra gyarapodott. A járási átlagból a kiskundorozsmai József Attila Tsz várunk a vezetőktől? Ismerjék jól területük természeti és közgazdasági adottságait és azokat maximálisan használják ki a népgazdaság és a közösség érdekében. Készítsenek a helyi viszonyokra alkalmas, reális terveket, s küzdjenek ul Busa Vilmos, a kisteleki emelkedik ki legjobban, ahol ennek teljes megvalósításóSziládi Sándor A szegedi Felszabadulás Tsz kertészeteben szinte éjt nappá téve dolgoznak most a szövetkezeti gazdák, igyekeznek behozni a sok eső miatt keletkezett lemaradast. Az utóbbi meleg napok során íélszikkadt talajokon hétfőn egész napon át 6 gép ültette a paradicsom, a pritamintpaprika és a 100 holdnyi fűszerpaprika palántáját. Ugyanakkor folyamatoVasutas tudósítóink jelentik JÓ MUNKA porszívó készüléket helyezA SZESZFŐZDÉBEN nek el. A gépjavító dolgozói A Szegedi Konzervgyár munkaverseny-vállalásokkal egyik kis létszámú, de mégis segítik az üzem tervteljesíjelentős üzemrésze a szesz- tését. A kilenc versenyző főzde. ahol különféle gyű- munkacsapat közül három mölcshulladékokból pálin- brigád megkapta a szociakát főznek. Az áru átvevője listabrigád-jelvényt. sőt a a Likőripari Vállalat, amely- kovácsműhely munkacsapata hez részben közúton, rész- már kétszer jutott bírt® ben vasúton szállítják el a kába. pálinkát. Az üzem első negyedéves tervét 11 százalékkal túlteljesítette. Májusban áttértek a dolgozók a három műszakos termelésre, mivel felszaporodott a munka. Az idén már ők főznek szeszt a Békéscsabai Konzervgyár cefréjéből is. Tótka Károly, a konzervgyári iparvágány vasúti rak tárnoka TOVÁBB VERSENYEZNEK A szegedi rendező pályaudvar két forgalmi brigádja a közelmúltban értékelte a május 1. tiszteletére indított verseny eredményeit. Kovács László és Csillag István, a két brigádvezető megállapította, hogy mindkét munkacsapat teljesítette vállalását. csupán a kocsitartózkodás tervszámát nem teljesítették. A brigádok tagjai elhatározták, hogy a munkaversenyt tovább folytatják a vasutasnap tiszteletére Dr. Bánkfalvy Gyula FEJLŐDIK A GÉPJAVÍTÓ ÜZEM A MÁV Gépjavító Üzemi Vállalat igen sokat fejlődött a múlt években. Ma már a sáros utak helyett betonúton Járva szállítják a nyersanyagot és a késztermékeket a motoros targoncák. Tavaly aszfaltozták a műhelyeket is, a szabadban végzett munkához tetőket építettek, ebédlőt és fürdőt kaptak a dolgozók. Az iden a második évnegyedben két új esztergapadot állítanak be, az asztalosmúhelyben Munka, tanulás9 vizsga — a jelvényekért A Szakma Ifjú Mestere vett, egyéves időtartamú. Az cim és az ezzel járó kitün- esztendő elteltével a jelenttető jelvény elnyeréséért kezőknek elméleti és gyamczgalmat indított a Csöng- korlati vizsgát kell tenni, rád Megyei Húsipari Válla- Az értékelésnél figyelembe lat KISZ-bizottsága. veszik majd azt a vél® A most indult moz- ményt is. amit a vizsgázó galom. melynek szervezésé- művezetője foglal jegyzőben a szakszervezeti bizott- könyvbe a vizsgabizottság ság is tevékenyen részt számára. A jegyzőkönyv részletezi a fiatalnak munkához való viszonyát, szorgalmát, teljesítményét, de kitér a selejtcsokkentésre, energia- és anyagtakarékosságra, a vállalati munkafegyelem betartására is. A vizsgafeladatok teljesítése esetén 80 pont és a velejáró aranyjelvény plusz 800 forint jutalom illeti meg a vizsgázót. 70 pont ezüstjelvényt és 500 forintot, 60 pont bronzjelvényt és 250 forintot ér, 50 pont elérése pedig oklevelet jelent. Felszabadulás Tsz-ben. Szi- tavaly több mint 21 ezer tás Ágoston a dorozsmai Jó- fount ,v?" 32 egy ^S18 lu" zsef Attila Tsz-ben, Nagy t0 oszuüeK Sándor Balástyán. Cséri A tsz-ek fejlődését az álGyula Bakson, Tanács Imre lam is komoly mértékben Röszkén vagy Gazsovics segíti. Hitelt nyújt a beJózsef Csengelén, Vass Lajos ruházásokhoz gépek, vetőTápén. E tsz-ekben — mint magvak, tenyészállatok stb. még számos közösségben — vásárlásához. Indokolt esethasonlóan jónak értékeljük ben vissza nem térítendő a mezőgazdászok és a fő- hitelt is rendelkezésre bokönyvelők munkáját is. csát. E segítség a javuló A kihelyezett szakemberek vezetók révfn máris szépen kevés kivételtől eltekintve gyümölcsözik Előnyősén sorra beváltják a hozzájuk változnál; a termeszeit es fűzött reményeket. Elvitat- k°2gazdasagi adottsagok. hatatlan részük van abban, Szép az a fejlődés is, hogy járásunk mezőgazdasá- melyet tsz-einkben a különga komoly eredményeket ért böző fejlettebb termelési elei az utóbbi években. Szer- járások alkalmazásában érvező, irányító tevékenységük tek el. Főleg a növénytereredményeként javul a ter- mesztésben vannak komoly melés színvonala. Mind na- sikerek. Például az utóbbi gyobb mértékben alkalmaz- két év őszén lényegében zák a fejlettebb termelési nem maradt szántatlan temódszereket, eszközöket. Fo- riilet a kötött talajokon és kozatosan javul a járásban a terjed már az őszi mélygazdálkodás színvonala, mind szántás az arra alkalmas kevesebb a mérleghiányos homokon is. Megnőtt a műtsz. A legtöbb helyen ered- trágyafogyasztás, s emelményesen alkalmazzák az lett jelentős szerephez juanyagi érdekeltségen alapuló tott a zöldtrágyázás éppen jövedelemelosztási formákat, a szakemberek útmutatásai melyek elősegítik a falusi alapján. Az idén sok tszéletszínvonal növekedését és ben alkalmazzák mái- a karaz össztermelés emelkedését bamidos lombtrágyázási elis. járást is. Bár az esős időGyakran tapasztaljuk azt járás akadályozta ezt. Telis, hogy azokban a tsz-ekben jesen meghonosodtak a kosokkal gyorsabb a fejlődés, zös gazdaságokban a nagyahol a vezetők között meg- hozamú búzafajtak és a van az egyetértés, becsülik. hibridkukorica-termesztés, segítik egymás munkáját. A Vegyszeres gyomirtást a gatsz-ek pártszervezetei is egy- bonákban 1964-ben 10 ezer re eredményesebben működ- holdon végezlek, 1965-ben nek közre a feladatok meg- pedig már 14 ezer holdat oldásában. Részben a kom- terveztek. Sajnos ezt is akamunisták példamutatásán ke- dályozza most a kellemetlen intézkedik, ellenőrzi, resztül, főleg pedig a gazda- időjárás, ságszervező, ellenőrző mun- Hasonló eredményeket ér kajaban érvényesül a part- tünk e] a nagyüz€mi ért. A tervezésnél vegyék figyelembe a népgazdasági igényeket, s a helyi lehetőségeket. Tudjanak termelni, szervezni és becsületesen kereskedni. Döntő jelentőségű, hogy a tsz gazdáit vonják be a tervezésbe, kérjék véleményüket, javaslataikat. Tegyenek meg minden lehetőt a különböző helyi és felső fórumokon hozott határozatok következetes teljesítéséért. Ismerjék jól a párt és a kormány mezőgazdaságra vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztassál; azokról a gazdákat, s mozdítsák elő azok megvalósítását. Tegyenek meg mindent a tsz modern, nagyüzemmé való kifejlesztéséért, a beruházási tervek realizálásáért. Ne tévesszék szem elől a termelékenység és az önköltség mutatóinak javítását, így használják íeJ a rendelkezésre álló eszközöket. A járási párt-végrehajtóbízottság úgy látja, hogy a tsz-ekbe kihelyezett szakemberek anyagilag is megbecsült tagjai a társadalomnak. Becsületes munkájuk után megtalálják számításukat. Senki sem sajnálja tőlük az esetenkénti havi négy-ötezer forintot, vagy még az ennél is több fizetést, akkor, ha a tudásért adott pénznek látszata is van a termelésben. szervezetek segítsége. Dolgoznak a szegedi Felszabadulás Tsz kertészei san szállítják exportra az üvegházi primőr, cecei és a szegedi hegyes erőspaprikát. A múlt hét végéig 45 ezer cecei és 15 ezer erőspaprikát értékesítettek. A termés zöme azonban még csak a következő hetekben érik be. A kertészet vezetői szerint a korai üvegházi zöldpaprika termésük meghaladja majd a 800 ezer darabot. Belovai Rozika, a tsz tagja Vőneki Ibolya és Monostori Margit a szegedi mezőgazdasági technikum tanulói gyakorlati foglalkozóban szedik szállításra csomagolják az értékes termést. Csupán ebből 1 millió forint bevételre számítanak a gazdák. és gyümölcsöstelepítésekben! Megtettük az első lépéseket a modern rét- és legelőgazdálkodás megteremtésében is. A sikereknek is részük van abban, hogy 1964ben kenyérgabonából 8 százalékkal több termett kataszteri holdanként a járásban, mint egy évvel korábban. Kukoricából 6 százalékkal, ősziárpából 10 százalékkal. burgonyából 9 százalékkal termeltünk többet 1963-hoz képest tavaly. Az állattenyésztésben is vannak szép eredményeink. Az egy tehénre jutó tejhozam az 1963. évi 1865 literről 2101 literre nőtt. Javult a sertéstenyésztés és hizlalás nívója is. Többek között az egy mázsa hús előállításához szükséges takarmány 4 százalékkal csökkent. A következő évek feladata lesz a tsz-ekben a valóban korszerű nagyüzemi állattenyésztés kialakítása. ' A sok eredmeny mellett azonban gyakoriak a fogyatékosságok is a szakemberek munkájában, a tsz-ek vezetésében. Sok a gazdaságokban még a tervszerűtlenség. Nem végeznek elég alapos elemző munkát a szakemberek. vagy ha igen. elmaradnak az eredményes intézkedések a munka javítása érdekében. Hisszük, hogy a következő időszakban e téren is komoly változás lesz. Segít ebben a Központi Bizottság ide voSok szakember valóbaji szinte éjjel-nappal dolgozik: irányítja a munkát. Sajnos azonban olykor az is tapasztalható, hogy a „szakemben" csak a szép fizetésért ..szereti" a mezőgazdaságot, de alig tesz valamit fellendítése érdekében. Viszont örvendetes, hogy mind kevesebb azoknak a száma, akiknek magatartásuk, rossz életmódjuk miatt kell megvállniuk a tsz-ektől. A járási párt-végrehajtóbizottság tehát az említett problémáktól eltekintve azon a véleményen van: a kihelyezett szakemberei; munkája eredményes, tovább kell segíteni óket feladataik megvalósításában A járási vb említett ülésén feladatul adta többek között a szakemberek számára, hogy a jövőben tegyék még tervszerűbbé a szakmunkásképzést, s munkálkodjanak saját szellemi és politikai fejlődésükön is. Határozatában a vb felkérte a járási tanács mezőgazdasági osztályát, a község: pártszervezeteket, alapszeivezeteket, hogy rendszercsen értékeljék, segítsék u mezőgazdasági szakemberek munkáját. Szükség szerint oldják meg a faluban való letelepedés és a lakásé! látás problémáit. Ez is szükséges ahhoz, hogy szövetkezeti vezetőink a teljes ember szerepét töltsék be a falusi szocialista építés rájuk bizott frontszakaszán. SIMON LAJOS. az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára. Kedd, 1965. május 16. OtL-MAGYARORSZAG 3