Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Ujabb amerikai csapatok érkeztek Dél-Vietnamba Légitámadás észak-viatnami hidak ellen A DH Nang-i támaszpontra szombaton reggel megérkeztek az első egysegei an nak a háromezer amerikai tengerészgyalogosból álló köteléknek, amelynek DélVietnamba küldését pénteken jelentették be. A partizó nofc öt kilométerrel a partraszállás helyétói megtámadták n partra szálló amerikaiakat fedező dél-vietnami kormanycsapatokat. A szabadságharcosok ugyancsak támadást intéztek a Saigontól 435 kilométerrel északkeletre fekvő Qui Nhon városában felállított amerikai katonai rádióállomás ellen, amelynek berendezésében károkat okoztak. Két légitámadás szombaton Saigoni jelentés szerint szombaton délben a hetedik amerikai flotta Coral Sea és Rangét anyahajóiról felszállt 35 bombázó 40 vadaszgép kíséretében támadást intézett a 17. szélességi körtől 220 kilométerrel északra levő több híd ellen, amelyre összesen 70 tonnányi bombát dobtak és rakétát lőttek ki." Dél-Vietnamból felszállt 40 vadászbombázó és nat vadászgép szombaton, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor és délután 3 órak.w „fegyveres felderítést" hajtott végre, amelynek során rakétákkal és ágyúkkal támadtak a VDK 7. és 8. számú főútjain és azok mentén levő célpontokat Stevenson megbeszélése U Thanttal ff Thant, a/. ENSZ főtitkára pénteken hosszabb megbeszélést folytatott Síevenson amerikai födeleftátussal a Johnson elnök áltál szerdán bejelentett tervezett délkelet-ázsiai segélyprogramról. Az amerikai ENSZ-kiildöttség szóvivője szerint Stevenson nem kérte fel a főtitkárt közvetitesre a Vietnamról folytat,ih dó esetleges tárgyalások létrehozása érdekéhen. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pén leken sajtóértekezleten bejelentette. hogv az Egyesült Államok kormánya esetleges vietnami hékeíúrgyalásokon nem lenne hajlandó elfogadni a Vietkong képviselőit egyenrangú tárgyalófélként. Az amerikai xormán r szerint a tárgyalásokon csupán az érdekelt kormányok képviselői vehetnének részt. Peking, Hanoi és Gordon Walker Jól tájékozott londoni források szerint sem Hanoiból, sem Pekingből nem érkezett még válasz az angol kormány érdeklődésére, vajon hajlandók-e fogad ii Gordon Walker volt külügyminisztert április második felére tervezett délkeletázsiai „ténymegáil ipftó" körútja során. Ügy tudják, hogy Gordon Walker jövő szerdán indul útnak, de programjába egyelőre még csak Malaysia, Dél-Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Japán szerepel. Angol diplomáciai megfigyelők számára nem okozott meglepetést, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nem siet meghívót küldeni a brit kormány félhivatalos képviselőjének, miközben London hivatalosan támogatja az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Az időnyerésre játszó br.t kormány most Wilson miniszterelnök április 15-i washingtoni látogatására irányítja figyelmét. Ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy „Hanoi és Peking jobb belátásra tér" és végül l& >r. _.g. hívja Gordon Walkert. Má.» szóval: a vérszegény „közvetítési kísérlet" előrelátható kudarcáért már eleve „a. hajthatatlan kommunista félre" próbálják hárítani a felelősséget. Támadok és védekezők Gagarinfól Leonovig Azóta, hogy Jurij Gagarin nevét megtanulta a világ, még tizenkétszer startolt űrhajó emberrel a kozmoszba. Az első utazás tényét azonban egyik sem halványította el — sőt, ha lehetséges, az idő távolában mind rangosabb lesz ez a dátum: 1961: áprilii 12., amikor a világűr Kolombusza elrugaszkodott az ember ősi bölcsőjétől, a Földtől, amikor az ember megkezdte a világűr végtelenjének személyes felderítését. Hiszen erre a kezdetre épült az ember minden további bátorsága és eltökéltsége, hogy még századunkban megveti lábát naprendszerünk más bolygóin is. Gagarin hozta az első személyes tapasztalatokat, melyek alapján azóta együttesen több mint 23 napot töltöttek szovjet és amerikai űrhajósok a kozmoszban — előbbiek együttesen több mint 21 napot, utóbbiak két és fél napot Valóságos tudományostechnikai forradalom nyitánya volt a négy év előtti start, amit azóta az űrhajózás napjaként ünnepel a világ minden esztendőben. G. Szabó László Hiszen az egyszemélyes űrhajó után a szovjet kötelékrepülés szenzációja, a „kétüléses" űrhajók sora következett a szovjet űrkutatási programban, s teljes négy esztendő sem kellett ahhoz, hogy a szovjet ember kinyithassa űrkabinja ajtaját, s a Föld egy mesterséges darabjáról kilépjen a kozmoszba, a magasság, a messziség, a csend búváraként, s kipróbálja, milyen mozgásra, emberi tevékenységre képes ő maga, az „organikus űrhajó". Négy esztendeje talán sokan még mosolyogtak az olyan terveken, hogy az ember századunkban megkémlelheti a Holdat saját szemével, körülnézhet ott személyesen is. Most meg azt mondják a jósok, akik nem kávézacból jövendölnek, hanem a tudomány állásából és reális perspektíváiból, hogy a nagy kalandot a szovjet ember még ebben az évtizedben megvalósíthatja. Gagarintól Leonovig csak négy esztendő a távolság időben. De hogy ezalatt miként fejlődött a szovjet űrhajózás, azt a műszaki adatok hitelesen szemléltetik. A V osztok kabinja még csak maximálisan 10— 14 napi utazásra volt alkalmas, a Voszhod fülkéje viszont már egy teljes hónapig biztonsággal hordozhat űrhajóst. Gagarint 600 tonna tolóerejű rakétával indították a magasba, z Yosz hod típusú űrhajó rakétájának két hajtóműve viszont, 50 tonnával erősebb. Az a fejlődés pedig, amit az emberi tevékenység kiterjesztésében értek el a szovjet űrrepülők Leonov kilépésével, tudományos és emberi szempontból egyaránt csak Jurij Gagarin útjához mérhető. Az első szputnyik felbo csátása feletti öröm és az első emberi űrrepülés csodálata sohasem vesz ki az emberből. Még akkor sem, ha az űrhajózás egyszer köznapi gyakorlatú iparrá, közlekedéssé vagy szórakozássá fejlődik. Ezt a napot — az űrhajózás napját — az emberiség mindig úgy fogja őrizni és tisztelni, mint látóhatárának végtelen kitágulását, értelmének pazar gyarapodását, szán dékainak, céljainak merész gazdagodását. Sz. S. I. LEONOV MTVor a* űrbe kilépett — szívébe tolultak a múltak: a gyermekkort rétek sü ldőla ny-kacajok s emléke egy simogatásnak, amit arcán anyja hagyott.., Oly messze volt már a bölcsó asszonya meleg öle midőn — sorsát betöltő — rábízta egyetlen életét a feltáratlan Semmire._ Mikor az űrbe kilépett — már tudta: az emberiség függeszti rajta szemét jövőjét sejtve, a szépet — kissé ugyan borzongva még az Ismeretlen hűvösétől, de már érlelve merszben és tudásban önnönmagát s a kort, mely mindenkorra széttör vélt korlátot, határt s minden volt törvényt sutba dobva egyengeti utunkat a csillagokba ... Eredeti felvételt mutatunk be Vietnamból, a szennyes háborúról, amelyet az amerikai hadsereg katonái és a Pentagon zsoldosai züdítotAz NDK visszautasítja Brandt javaslatát # Berlin (MTI) A bonni és a nysigat-berllni vezető körök a Bundestag-iiléssel kapcsolatos, rosr.szul sikerült nyugat-berlini provokációjuk után igyekeznek menteni a vesztett fejsze nyelét — hangoztatják a demokratikus Berlin mértékadó körei. A visszavonulást fedező utóvédharcok egyik megnyilvánulása Willy Brandt nyugat-berlini polgármesternek a nyugat-berlini összekötő utak ellenőrzésének szabalyozására előterjesztett javaslata. Brandt célszerűnek tartotta, hogy most ismét időszerűnek jelentse ki régi tei-vét a Nyugat-Németországból Nyugat-Berlinbe vezető „folyosóhoz hasonló utvonalak" forgalmának szabályozására. Szerinte az utak forgalmát négy nagyhatalom, Nyugat-Németország és az NDK képviselőiből álló ellenőrző hatóságnak kelléne irányítania. Brandt úgy iparkodik feltüntetni javaslatát, hogy az i,nagylelkű engedmény" az. NDK számára, hiszen ebben az új ellenőrző hatóságban a Német Demokratikus Köztársaság is képviselve lenne. Ezzel szemben az a valóság, hogy NyugatNémetországot Nyugat-Berlinnel összekötő utak forgalmát már 1955 óta, tehát pontosan egy évtizede egyesegvodiil az NDK hatóságai ellenőrzik. Ha tehát most az NDK kormánya elfogadna Brandt javaslatát, ez annyit jelentene, hogy ezeket az utakat illetően feladná szuverén jogait és idegen testületre hízná állama egy hlaonyos, politikailag rendkívül fontos területe feletti ellenőrzését. Világos tehát, hogy Brandt javaslata elfogadhatatlan a Német Demokratikus Köztársaság számára. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy az NDK visszautasít mindenféle tárgyalást a nyugat-berlini kérdés rendezésére, sőt nagyon is fontosnak és lényegesnek tartja, hogy ezt a problémát a német kérdés általános, békés rendezése keretében minél előbb és minél gyorsabban meg kell oldani. tak békés emberekre. Nincs és nem la képzelhető el ! olyan „történelmi bíró", aki felmentést adhatna a vandál pusztításokért. A tények messzehangzóan hirdetik: Mindazok, akik vérbe akarják fojtani a népek szabadsagát, becstelen ügyet vállaltak, s a sorsuk csak dicstelen bukás lehet. A szabadságharcukat vívó népek oldalán az igazság, az erkölcsi erő és a kor parancsa nem tűri már el a népek szolgaságát. Képünk egy észak-vietnami kis halászfaluban készült. Egy helybeli halászgyerek álldogál lesújtva egykori szülőháza helyén. A házikót — amely nyilván nem < katonai célpont volt — amerikai légitámadás söpörte el. A szétlőtt ház majd újra- j épül. de a gyerek szívében mindörökre megmarad a tanulság: Olyan világért kell áldozatosan harcolni, amelyben ez nem lehetséges többé! Növekvő spanyol—angol ellentétek — Gibraltár miatt i ÍM A Gibraltár miatti spanyol-angol viszályt súlyosbította a Franco-kormány kihívó hangú jegyzéke, amely visszautasította Anglia tiltakozását a spanyol hatóságok eljárása ellen. (A spanyolok ugyanis érvénytelonnek minősítették a „Gibraltár kormánya" felülbélycgzésü angol útleveleket, amit az angol külügyminisztérium Anglia szuverenitása megtagadásának és Anglia belügyeibe történt tűrhetetlen beavatkozásnak bélyegzett). A spanyol válasz, amelyet penleken nyújtott át az angol külügyminisztériumban Thomson külügyi államminiszternek Santa Cruz spanyol nagykövet, kereken kijelenti, hogy Spanyolország nem ismeri cl a gibraltári útleveleket, mert egyáltalán nept fogadja el Anglia felségjogát Gibraltár felett. A spanyol hatóságok tovább szigorították a gibraltári határ ellenőrzését. De Gaulle alkotmánymódosító népszavazást készít elő A Pravda cikke Johnsori beszédéről # Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati számában G. Rat.ia.ni rámutat arra, hogy Johnson elnök baltimorc-i beszéde után a washingtoni propaganda el akarja hitetni, fordulat történt az Egyesült Államok indokínai politikájában. Ez a propagandahűhó azon az állításon alapszik, hogy az. amerikai elnök „nem támasztott semmiféle feltételt a vietnami rendezéssel kapcsolatban". Ezzel szemben — írja Rati.Tni — a washingtoni kormánynak a 17 el nem kötelezett állam felhívására adott válasza, amelyet a beszéd után következő nap hoztak nyilvánosságra, világosan leszögezte: az Egyesült Államok csak akkor hagyja abba vietnami hadműveleteik ha megszűnik a vietnami nép nemzeti felszabadító harca. Ilyen formán felvetődik a kérdés: milyen alapon állítják Washingtonban, hogy az Egyesült Államok nem támasztott semmilyen feltételi a vietnami rendezéssel kapcsolatban és Johnson elnök beszéde — mint a New York Herald Tribüné írta — „nagy és váratlan fordulatot jelentett az amerikai politikában"? Ugyan miben rejlik az Egyesült Államok „új" álláspontja? — kérdi Ratiani — majd leszögezi: — Az amerikai propaganda nagy zenebonája senki elől sem leplezheti azt a tényt, hogy az Egyesült Államok vietnami agressziója folytatódik, a helyzet egyre komolyabbá válik és a békét fenyegeti nemcsak Délkeléi Ázsiában, hanem e térségen túl is. • Párizs (MTI) De Gaulle alkotmánymódosítást tervez, amely lényegesen kiszélesíti a köztársasági elnöik és a miniszterelnök jogkörét a parlament rovására: De Gaulle néhány nappal ezelőtt a nemzetgyűlés elnökségének fogadásakor utalt arra, hogy az év vegén esedékes köztársasági elnökválasztáskor a francia választóknak nyilatkozniuk kell az „állam jövendő formáiról". Hivatalosan is ismertették a tervezett alkotmányreformot. Megfigyelők általában vaszinűnek tartják, hogy De Gaulle decemberben újra jelölteti magát a köztársasági elnöki tisztre és várható megválasztása után rendeli el az alkotmánymódosító népszavazást. Elsősorban arról van szó, hogy a köztársasági elnök akadályoztatása, vagy az elnöki szék megüresedése esetén a miniszterelnök gyakorolja az államfőd jogokat. (Az érvényes alkotmány szerint a szenátus elnöke hivatott helyettesíteni a köztársasági elnököt. Erre a gyakorlatban sohasem került sor, mert Gaston Monnerville, a szenátus elnöke De Gaulle politikai ellenfele, akivel a köztársasági elnök még a hivatalos érintkezést is kerüli.) A tervezett alkotmánymódosítás szerint az ellenzéki pártok bástyája, a szenátus egybeolvad a konzultatív jellegű gazdasági tanáccsal A második közjogi méltósággá előlépő miniszterelnök (minden valószínűség szerint továbbra is Pompidou) így kedvező eséllyel pályázhat majd De Gaulle örökségére. Ben Bella Párizsba me^y 9 Párizs (MTI) Ben Bella meghívta De Gaulle-t Algírba június végére. Illetékes francia helyen Ben Bella meghívásával kapcsolatban leszögezik, hogy a francia köztarsasági elnök ez evben nem tervez semmiféle külföldi utat, csupán Bonnba látogat el. Ben Bella párizsi látogatásának hírét ezzel szemben közvetve megerősítik. Az algériai köztársasági elnök utjának időpontját és jellegét azonban még nem állapították meg. 9 Bi ioni Jo-zip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jügösrtáv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége Ahmed Ben Bella algériai köztársasági elnök meghívására a „Galeb" nevű iskolahajón elutazott Algériába. 9 Moszkva Moszkvában közzétették azt a közös nyilatkozatot, amelyet Ajub Khán pakisztáni köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatásáról adtak ki. A közleményben a két kormány a többi között kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy minden eszközzel elő kell segíteni a tartás béke kialakítását, a nemzetközi feszültség enyhítését. A két kormány kifejtette véleményét a délkeletázsiai, különösen a vietnami eseményekről. A közlemény végül bejelenti, hogy Leonyid Brezsnyev, Anasztasz Mikojan és Al'ekszej Koszigin elfogadta Ajub Khán meghívását és mindkét fél számára kedvező időpontban ellátogat Pakisztánná. 9 Álgír Ben Rella algériai elnök pénteken bejelentette, hogy a hát 'hónapig terjedő szabadságvesztésre itélf foglyok közkegyelemben részesülnek. Az. amnesztiaintézkedés 1200 elítéltet érint. Ben Bella egyben 57 börtön bezárását és az. algériai büntetésvégrehajtó rendszer reformját is bejelentette. A börtönépületeket a jövőben iskolák vagy más közintézmények elhelyezésére használjak fel. 9 Belgrád Belgrádban bejelentették, hogy május 9-ét, a fasizmus leverésének évfordulóját Jugoszláviában hivatalos ünneppé nyilvánítják. Ugyanakkor azt is közölték, hogy május elsején — az eddigi gyakorlattól eltérően — Belgrádban és Jugoszlávia más városaiban nem tartanak katonai felvonulásokat. Z DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap. 1965. április II. * * m