Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

Gazdasági alapfosaimak A reáljövedelem A dolgozóknak a béren kívül van egyéb jöve­delmük is. A nemzeti jöve­delem fogyasztási alapjának csak egyik része az egyéni fogyasztási alap. amiből a munkások és alkalmazottak a munkabér által közvetle­nül részesednek. A társa­dalmi fogyasztási alapból vaió részesedés szintén jö­vedelem. de ez nem bérjel­legű és elosztása csak rész­ben függ a végzett munká­tól. A társadalmi fogyasz­tási alap egy részét pénzben tizetik ki, így ennek fel­használási módjáról ugyan­csak a felhasználó dönt, ép­pen úgy. mint a bérjellegű jövedelem esetében. Ilyen pl. a nyugdíj, ösztöndíj, családi pótlék, táppénz stb. Ezek közül a nyugdíj és a táp­pénz nagysága összefügg a \ égzett termelőmunkával, a többi viszont nem. A társadalmi fogyasztási alapból való részesedésnek egy sor más módja is van. Fő ismérvük, hogy nem pénzformában jutnak el a dolgozókhoz. Ilyen pl. a gyermekintézmények, kórhá­zak. üdülők lakóinak fo­gyasztása. Ezekért csekély térítést kell fizetni (átlago­san a tényleges költségek kb. 30 százalékát) és a térítésen felüli összeg aa, amit a dol­gozók jövedelmének tekint­hetünk. A társadalmi fogyasztási alapból történő részesedés jelentős része nem anyagi formában (mint valamilyen termék), hanem szolgálta­tásként áll a lakosság ren­delkezésére. Ilyen pl. az előbb említett intézmények dolgozóinak — az orvosok­nak, ápolónőknek, óvónők­nek — a munkája, továbbá a kulturális, az oktatási in­tézmények dolgozóinak mun­kájában megtestesülő szol­gáltatás is. Egy általános is­kolai tanuló tanítása egy év­ben átlag 830 Ft, egy közép­jwkráásé 2546 Ft, míg egy tőiskoiai vagy egyetemi hall­gatóé az ösztöndíj nélkül 11 270 Ft. Az ilyen nem anyagi jel­legi jövedelmeket úgy ve­szak számításba, hogy a szo­bán forgó intézmények lé­tesítésének és fenntartásá­nak költségeit elosztják a lakosság .szómával. Így szá­mítva 1958-ban hazánkban minden dolgozó átlagosan 11 530 forintot, havonta te­hát majdnem 1000 forintot kapott! Amint az eddigiekből is látható, a teljes jövedelem lényegesen meghaladja a munkabért, s így a reáljö­vedelem (az összes jövede­lem reálértéke) a reálbért. Azt is figyelembe kell azon­ban vennünk, hogy önálló jövedelme nincs mindenki­nek, vannak eltartottak' is. A reáljövedelem átlagos nagyságát tehát nemcsak egy dolgozóra vetítik ki, ha­nem egy lakosra is, belevé­ve az eltartottakat. Ha így számolnak, kiderül, hogy egy-egy család tagjainak reáljövedelme nagyban függ attól — hányan dolgoznak és mennyi az eltartottak szá­ma. Hazánkban általános tendencia az önálló jövede­lemmel rendelkezők számá­nak növekedése. Míg pl. 1930-ban 100 keresőnek át­lagosan 117 nem keresőt kel­lett eltartania, ma mindösz­sze 76-ot. Minden tényezőt figyelembevéve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban kétszerese volt az 1949. évi­nek. A parasztság reáljövedel­mének számítási módja né­mileg eltér a bérből és fize­tésből élőkétől, mert ők munkájuk alapján nem mun­kabért, hanem különféle for­mában részesedést kapnak a tsz jövedelméből, s ezért az ő esetükben nem számítha­tunk reálbért. Ezen túl fi­gyelembe kell venni a saját termelésű termékek fogyasz­tását te. A parasztságot il­letően a munkások és alkal­mazottak egy főre jutó reál­jövedelmének az összes fo­gyasztás reálértéke felel meg. Ebbe beletartozik mindaz a szociális, egészségügyi, kul­turális stb. ellátás is, ame­lyet a munkásoknál, alkal­mazottaknál részleteztünk és amelyből a szövetkezeti pa­rasztság ma már sokkal na­gyobb arányban részesedik, mint az egyéni gazdálkodás időszakában. (B. Gy.) Befejeződött a TIT vezetőségének országos értekezlete A TTT-saervezetek veeető­fcégének országos értekezle­tén tegnap dr. Ortutay Gyu­la akadémikus, a TIT elnö­ke tartott előadást. Az időszerű belpolitikai kérdések után elemezte a TIT-nek a közművelődésben betöltött szerepét. Kiemelte: az egész országot behálózó TIT-nek nemcsak az a fel­adata. hogy — a párt poli­tikáját támogatva — előse­gítse az emberek általános'és szakmai mű­veltségi színvonalának emelését. hanem mélyreható ideoló­giai felvilágosító. nevelő munkát kei! kifejtenie a so­raiba tömörült értelmisé­giek között is. Az eredmé­nyes tevékenység biztos zá­loga lehet a Hazafias Népfronttal, a párlszervekkel. a társa­dalmi szervezetekkel vaió együttműködés — — akár egyes előadások, akár különféle tanfolyamok, akadémiák témaköreinek összeállításában, a szerve­zésben, a rendezvények . le­bonyolításában. Felhívta a figyelmet arra is: káros az olyan felszínes kapcsolat a népművelési partnereivel: ,.Te verbuválod a közönsé­get. én delegálom az elő­adót". Helytelen az a felfo­Idegenmetők tanácskozása Tegnap délelőtt a fővárosi tanács dísztermében több mint 350 budapesti és vidéki idegenvezető kezdte meg ta­nácskozását. Az első orszá­gos ankétot dr. Vitéz And­rás, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője nyi­totta meg, és elmondotta, hogy az országban 1418 hi­vatásos idegenvezető ismer­teti meg külföldi vendége­inkkel hazánk nevezetessé­geit. Az utóbbi években szer­vezettebbé vált az idegenve­zetők oktatása és a magyar idegenforgalom további fej­lődést kíván elérni e tekin­tetben, ezért különböző tan­folyamokat szervez az ide­genvezetők részére. A konfe­rencián dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter is beszédet mon­dott. Az idegenforgalomból — mondotta — komoly gaz­dasági ágat kívánunk kifej­leszteni. Azt akarjuk elérni, hogy az országban minden­ki házigazdának érezze ma­gát külföldi vendégeinkkel szemben. Emlékezetes emlékes!" Fischer Annié Prágában A Prágai Zenei Hetek május 12 és június 11-i ren­dezvényeinek programját tegnap Vilém Pospisil, a Prágai Tavasz főtitkára is­mertette a magyar újság­írókkal a Zeneművészek Há­zában. A külföldi művészek között szovjet, angol, oszt­rák, német, olasz, jugoszláv, magyar művészek szerepel­nek. A magyar muzsikát ez­úttal Fischer Annié szólal­tatja meg május 13-i önálló estjén. „Éltem és ebbe más is be­lehalt már" — csengnek a költő szavai Csíkos Gábor előadóművész tolmácsolásá­ban. A frappáns befejező sorral végetért az egyetemi hét keretében rendezett Jó­zsef Attila-emlékest műsora. Zúg a taps a Tisza Szálló koncerttermében. A közön­ség hálás. Nagy költészet ta­lálkozott itt a versmondás szenvedélytől és szolgáló szándéktól áthatott művésze­tével. Az egyetem névadója szü­letésének 60. évfordulójára csütörtökön este rendezett ünnepséget a József Attila Emlékbizottság nevében dr. Szauder József, a bölcsészet­tudományi kar dékánja nyi­totta meg. A megnyitó sza­vak után Csíkos Gábor ke­mény és tiszta előadásában a költő József Attila című verse, majd dr. Tamás Attila tanszékvezető docens ünnepi megemlékezése következett. József Attila életútja tra­gikus életút. Az előadó azt az izgalmas kérdést boncol­gatta: érdemes volt-e a köl­tőnek végigjárni, végigvere­kedni és végigszenvedni ezt az utat. A válasz: „Nem tehetett mást. Vállalta az egyetemes emberi feladat rá­eső részét, csak így lehetett igazán önmagává." Mint sok más, ö is a „küldetéses em­berek" közül való volt, s ahogy Aragon híres ballada­hősének. neki is dalolva kel­lett állnia a korszak minden kínvallatását — életének harminchét, évén keresztül. „Az utókor ma már jóvá­tette, s ahol még nem, ké­szen áll arra. hogy jóváte­gye a költő korának bűneit" — mondotta az előadó, ki­nek érdekes fejtegetését De az ének- és zeneszá­mindvégig feszült figyelem- mok is megérdemelten arat­mel kísérte a hallgatóság. tak sikert. A Mondd, mit ér­lel cimű verset a József At­A tulajdonképpeni műsor, tda Tudományegyetem Ének­melyet dr. Tamás Attila és kara adta eiő — Kertész dr. Horváth István Károly docensek — mindketten a József Attila Emlékbizottság tagjai — állítottak össze, két részből állt. Szentpál Mó­nika előadóművésznő első szavalata némi csaiódást kel­tett ugyan — rossz felfogás­ban interpretálta a „Mikor az utcán átment a kedves" című versremeket, de ezt követően csupa kiváló telje­sítménynek lettünk tanúi. Szentpál Mónika következő versmondásai s főként a Le­vegőt, a Thomas Mann üd­vözlése és az Ars poetica él­Lajos karnagy vezényletével. Szépek voltak Joó Csilla énekszámai — Vaszy Viktor és Mihály András megzene­sitette verseket énekelt Bó­dás Péter zonsorakíséretével. Delley József Bartók-műve­ket zongorázott — Medve­tánc. Allegro barbaro —, különösen az utóbbiért ka­pott nagy tapsot. Dr. Horváth István Károly rendezőmunkája külön elis­merést érdemel, ötletes volt a kettős konferál ás: Sajti Emese és Nagy Endre jól , . . , ... látták el a műsorközlő, il­menyszámba mentek. _A Nem leU.e öss2ekölöszöveg-mondó én kiáltok, az Elégia és a Kései sirató előadója, Csi­kós Gábor minden szavú­ban, hangsúlyában méltó tu­dott maradni a versek nagy­szerepét. A szövegek rövidek, frappánsak voltak. Az egész estnek a legkisebb részlettől a nagy egészig saját atmosz­férája és fénye volt, lelke­sagahoz. Nagyszerű volt az éskatarzist tudott Egyetemi Színpad szavaloko- 4bresztenj a nézóben _ rusa: különösen a Buza tol- t Jozsef Artila em_ macsolasa. Itt a szavalok igkphez mozgása valósággal meg.je- . lenítette a verset. Simái Mihály A Uaítés-zet nap fa Svtytdtn beszélgettek el, s dedikálták. műveiket Tegnap a költészet napja­ra Szegedre érkezett Benjá­min László, Kossuth-díjas, olt , Nagy U-JJW Attila J^jTtJ^y^ vendég költők a lüíltészet Szeged városi tanára vb napja szegedi rendezvénye­elnöke fogadta a vendége­ket és a szegedi irodalmi élet képviselőit. Az irodalmi élet kérdéseiről beszélgettek a költők dr. Biczó György­n A művészetben . legfontosabb az oszinteseq SZEGEDI KIÁLLÍTÁSÁRA KÉSZÜL BÉNYI LÁSZLÓ gás is, hogy a TTT legyen országszerte a széles körű Ismeretter­jesztés egyetlen letétemé­nyese. Mindenütt a helyi lehetősé­gekhez — megfelelő helyi­ség, előadó szakember stb. — mérten és a helybeliek érdeklődésének megfelelően alkalmazzák a különböző formákat: előadáson, gya­korlati bemutatón, munkás-, tsz-, női akadémiákon, an­kétokon népszerűsítsék a tudo­mány legájabh eredmé­nyeit, a technika korszerű vívmá­nyait. a marxista ideológiát, filozófiát. A lokálpatriotiz­mus vágya nélkül helye van a vidéki TIT-rendezvények programjában a helyi prob­lémáknak. például községpo­litikr.i kérdéseknek, beruhá­zási tervek ismertetésének stb. Ezekről a témákról vitákat rendezzenek, hall­gassák meg az emberek véleményét, akik ilyen formán bekapcso­lódhatnak a közügyekbe, jobban megérhetik, támogat­hatják a párt, az ország po­litikáját. A kétnapos értekezlet vé­gén a tanácskozás résztve­vői táviratban fejezték ki tiltakozásukat az Egyesült Államok katonai agressziói ellen. (MTI) Szeged és Csongrád me­gye művészetkedvelő kö­zönsége jól ismeri Bényi László nevét. Ismerik mint nagysikerű kiállítások ren­dezőjét, mint az alföldi fes­tészet népszerűsítőjét. 1950­ben újra rendezte a szegedi képtárat „Az Alföld tája és az Alföld népe" című kiál­lítással és Munkácsy Hon­foglalásához készült, Sze­ged tulajdonában levő váz­latokkal. Hódmezővásárhe­lyen ugyanebben az évben felkutatta a méltatlanul el­feledett művész, Endre Bé­la képeit. Az Endre Béla­kiállítás anyagát Budapes­ten a Fényes Adolf-terem­ben is bemutatták. Emléke­zetes „Az Alföld képben és versben" című kiállítása a hódmezővásárhelyi művelő­dési házban, amelyet 30 ezer ember tekintett meg. Szen­tesen a Koszta-múzeum rendezése fűződik nevéhez. Irt monográfiát Koszta Jó­zsefről, Endre Béláról, Rud­nay Gyuláról. Az alföldi fes­tészetet — Tornyai, Koszta. Rudnay, Endre Béla alkotá­sait — ismertette meg a nagyközönséggel az a kiál­lítás, melyet a Műcsarnok­ban rendezett, s Prágában és Szófiában is bemutatott. Most áprilisban megis­merheti Szeged a festő Be­nvi Lászlót is. Valami állandó felfoko­zottság, lelkesedés, izgalom, szenvedélyesség — talán ezek a jelzők illenek leg­jobban a festőre s ezek a képeire. És a verset, zenét idéző ritmus — mindenek­előtt a színek ritmusa. Akár tájat, akár embert fest, in­tenzív színélményt kapunk, a párás hírtelen tavaszokét, a szüretekét, az erdőkét, a faluvégekét, a búcsújáráso­két. ünnepekét és hétközna­pokét. A művész Bényi László így vall: — Legnagyobb élményem a színé — alighanem ezért lettem festővé. A látható világ sokkal színesebb a festő számára, s ezt közöl­ni, ábrázolni kell. Az élet mozaikjában a jellegzetes motívumokat keresem, Hos/­szú ideig újabb és újabb tájéiménvek vonzottak. Fej­tettem alföldet es hegyvidé­fir m , § fiiliPiÉa? Tanyst az Alföldön ket. Hódmezővásárhely, Szentes, Kecskemét és Szol­nok, Nagymaros, Nógrádve­rőce, Szentendre. Csopak, a Balaton egyaránt magával ragadott. Egy alföldi út. egy balatoni rét megannyi ihle­1«5t ad ma is. Az Alföld tan.vavilága kimeríthetetlen élményforrás. A piros, kék. sárga timpanonok, kazlak, kukoricahalmok, gémesku­tak. Micsoda gazdagsága a színeknek és a formaknak! Jellegzetes és egyedi. Az alföldet festi. Ebben kapcsolódik a nagy elődök­höz. Kosztéhoz, Tornyaihoz, Rudnay hoz. Bényi László áprilisban a szegedi képtárban mutatja be képeit. Műtermében ott sorakoznak a kiállításra szánt művek. Több mint 50 kép. Alföldi tanyák, őszutói tá­jak, tavaszt jelző, virágzó fák, folyópart olvadó hóval. Egy műteremsarok, egy vi­rág csendélet és újból az Alföld. A ház piros fedelé­nek a kötélen száradó ru­hák pirosa, kékje felel a háttér sötétjéből. Egy érde­kes vonalú kerítés vagy sej­telmessé növelt gémeskút ragadja magával a szemlé­lődőt. Megdöbbentő hangu­latot áraszt sötét kékjével, lilájával, nagyméretű Te­rmetes című képe. — Az a legfontosabb, hogy a festő őszinte legyen, ószinte az ihletet adó él­ményben és kifejezési for­in vesznek részt. Délután szegedi költökkel találkoz­tak, ezt kővetően a Móra Ferenc és a Juhász Gyula Deák Qélá , vürosj könyvesboltban olvasoikkal £ártbizottság osztályvezetö­— — jével, Papp Gyulával, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tesével és Kovács Józseffel, a városi ' tanács művelődési osztályának vezetőjével. Este a Zenemű veszeti Szakiskola hangversenyter­mében rendezett költői es­ten dr. Szauder József, a Jozsef Attila Tudomány­egyetem bölcsészettudomá­nyi karának dékánja mon­dott ünnepi beszédet. A műsorban — melyet a Sze­gedi Nemzeti Színház ren­dezője, Sándor János ren­dezett — a résztvevő négy fővárosi költő versein kívül Simái Mihály költeményei hangzottak el. Közreműköd­tek a színház művészei is: Hőgye Zsuzsa. Simon Erika, Csikós Gábor és Király Le­vente. A költészet napja esemé­nyei ezzel még nem értek véget Szegeden: 13-án a móravárosi fiókkönyvtárban Lödi Ferenc, Németh Fe­renc és Papp Lajos irodalmi estjére kerül sor. 15-én pe­dig Garai Gábor Kossuth-dí­jas költő találkozik ruha­; gyári olvasóival. májában. Az. hogy képeiben önmagát adja. Azt hiszem, valóban ez a legfontosabb s az, hogy Bé­nyi László e törekvéseinek megvalósulásával találkoz­hat már a szegedi tárlatlá­togató. Kádár Márta Csongrád megyei szövetkezeti gazdák Romániában Három külön autóbuszszal a termelőszövetkezeti tagok önsegélyező csoportja 100 tsz-tagot vitt Romániába, hogy megnézzék Nagyvára­dot, Marosvásárhelyt, Szo­vátát, Tusnádot, Brassót, Nagyszebent, Gyulafehérvárt, Tordát. . A Csongrád megyei tsz­tagok, nagy csodálattal néz­ték a görgényi havasokat, a kolozsvári botanikuskertet, körültekintettek a Kajáná­ról. S egy kedves meglepe­tés: Brassóban ebéd közben a zenekar magyar nótakkal szórakoztatta a vendégeket. A KISZÖV önsegélyező csoportjának tagjai Budapest­re utaznak egy napra. Két­százan szálltak vonatra, hogy megnézzék a fővárost, is­merkedjenek a budai hegy­vidékkel. Szakmunkás tanulóink sikere A Budapesti Nemzetközi Vásár területén rendezték meg a szakmunkás tanulók és középiskolások országos kiállítását, ahol harmadik díjjal jutalmazták a Tisza Bú­toripari Vállalat csongrádi gyáregységének ipari tanulói által készített modern, műanyagborításos konyhagarnitú­ráját, és a Munkaügyi Minisztérium 600-as szegedi ipari­tanuló intézetének, a deszki gépállomáson tanuló dolgozói­nak silókombájnját. Másik működő modelljükkel pedig ok­levelet nyertek. A makói iparitanuló intézet tanulói alta) készített erő- és munkagépmodellek közül a járvaszecské­I zót első díjjal tüntették ki. Szombat, 1865. április 16. DiL-MAGYARORSZÁt 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents