Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

Gazdasási alapfogalmak Reálbér Ha az életszínvonalról Ha pl. valakinek nö a bé­esik szó, leggyakrabban a re- re, de közben ugyanannyi­álbér alakulását vizsgálják, val nőnek az árak is, nem A reálbér valóban egyik fő tud több terméket vásárol­m-utatója az életszínvonal ni mint korábban. Viszont alakulásának, ha nem tükrözi azt teljesen. A reálbér lényegének vizsgálatánál induljunk ki a is ha a bérösszeg ugyanakkora marad, de az árak csökken­a nek, a névlegesen változat­lan bér a valóságban több munkások és alkalmazottak termeket kepvisel tehát er­rendszeres pénzjövedelmé- teke nott- A névleges bert bői: a munkabérből. Ezt a és a realbert azért kell meg­közgazdaságtan névleges különböztetnünk mert moz­(nominal) bérnek nevezi. gasuk> változásuk nem fel­Miért ..névleges" ez a bér? tetlenul azonos. A névleges bér számbavé­tele és átlagának kiszámítá­sa viszonylag egyszerű fel­adat, a reálbéré nehezebb, bek kb. háromnegyed része Először meg kell állapítani, a fogyasztási alap s ennek hogy egy korábbi Időpont­hoz képest hogyan válto­zott százalékban kifejezve átlagosan a névleges bér (az Hogy ezt megértsük, vissza kell térnünk egy kicsit a nemzeti jövedelem elosztásá­hoz. A nemzeti jövedelem­egy része, az egyéni fogyasz­tási alap. Ez azokat a ter­mékeket tartalmazza, melye­ket a lakosság elhasznál, el- így kapott mutatót nevezik fogyaszt mint személyes jö- nominálbérindexnek). Má>­vedelmet. Hogyan osztják el sodszor^ ugyanezen idő alatt ezeket a termékeket? A szo- hogyan változott százaléko­cializmus elvének megfelelő­en, kinek-kinek, elvégzett san az átlagos árszínvonal (ennek mutatója az árindex). munkája alapján. De ez az Végül a bérindexet el kell elosztás nem is olyan egy- osztani az árindexxel és a szerű, hiszen van aki in- kapott szám már a bérekért kább élelmiszerekből kíván kapható árutömeg változá­tőbbet. mások a ruházkodást sát, vagyis a reálbér alaku­részesítik előnyben, s még lását mutatja. ezen túl is nagy egyéni kü­lönbségek vannak abban, A reálbér két tényezőjét azért is külön kell vizsgál­hogy kl mit „igényel" el- nunk, mert az árak csökke­végzett munkája arányában nése a társadalom minden a nemzeti jövedelem egyéni rétegének jövedelmét növeli, fogyasztási alapjából. Országos átlagban — a ta­pasztalatok alapján — nagy­jából persze kiszámítható, hogy ez az alap a különbö­ző fogyasztási cikkekből mennyit tartalmaz. De a sze­mig a névleges bérek eme­lése csak a bérből és fizetés­ből élők körében hat és pl. a parasztságot számottevően nem érinti. Az államvezetés tehát ezeknek az eltérő hatá­sú eszközöknek a segítségé­vel az adott helyzet követel­mélyenkénti elosztás csakis a ményeinek megfelelően sza­bér - az elvégzett munka bályozhatja a iakosság kü­által meghatározott nagysá- 15nböző rétegei jovedelmé­gú pénzösszeg - segítségé- nek alakulásót. SLÍnH váLsra°ld Hazánkban 1964-ben 70 mindenki maga válassza kl magasabb a bér­én vasárolja meg azt, amit >« ' «„„,,; „tavi uku .ott. szükségesnek ítél. A termé­kek elosztása tehát a bér és ttz áruforgalom közbejötté­vel történik. De ez azt Is bői és fizetésből élők reál­bére, mint 1949-ben. Ez a szám is jól mutatja azt a nagy utat, amelyet az életkö­Jelenti, hogy az elosztásra rülmények javulásában a fel­nemcsák a bérek, hanem az szabadulas ota megtettünk, árak is hatással vannak. 3. Gy. Debreceni amatőr filmesek Szegeden Tegnap, csütörtökön dél­után a Szegedi József Attila Tudományegyetem Földtani Intézetében tartott bemuta­tót a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem ama­tőrfilm-klubja. Az alig két éve működő, 19 tagú klub már több országos versenyeri aratott szép sikert filmjei­vel. A szegedi bemutatkozón vetített három filmjükön ke­resztül ügyes, tehetséges fia­taloknak ismertük meg őket. Különösen érdekes, vitár'a késztető volt a Twist című kisfilmjük (Koczka László munkája), amely az első úgynevezett film-karc Ma­gyarországon. Hasonló siker­rel vetítették Lázár István Oly messze még az ősz és Gali László Az út című film­jét is. A% új ismereiterjesxtési évad fő irányelvei Megyei TIT-vezetők országos tanácskozása Az 1965—1066-os oktatási vázolta az őszi hónapokban nevelését is: ennek legered­év ismeretterjesztési prog- induló új ismeretterjesztési ményesebb módja lehet az ramjának összeállítását tűz- évad £ő irányelveit, teen- aktuális események megvi­te napirendre a TIT orsza- értékelése. Az elŐ­gos titkárságának tegnap, csütörtökön a Kossuth Klub- Hangsúlyozta, hogy a TIT- adasokon mindig az embere­ban megkezdődött kétnapos nek továbbra is fontos sze- ket legjobban érdeklő té­értekezlete. A társulat ta- repet kell betöltenie a szo- mák kerüljenek szőnyegre. eialista közgondolkodás fej- - ellenkező esetben, a nép­összehívott országos tanács- lesztésében, emberek álta- művelés iskolán kívüli for­kozáson a megyei TIT-szer- lános és szakmai műveltse- mái céljukat tévesztik, vezetek vezetői és a szak- gének emelésében. Az isme­titkárok vettek részt. retterjesztés eredményeseb­Dr. Ortutay Gyula akade- ...... „ „ mikus, a TIT elnöke üdvö- M tótele nem az Vadasok, zölte a megjelenteket — a különféle rendezvények, közöttük a párt-, az állami- oktatási formák számának .„.,,. . ,, ,­és a társadalmi szervek kép- gyarapítását kívánja, hanem főiskolai tanszékvezető viselőit — majd Honfi Jó- m,,n ° zsef, a TIT országos titkára a nevelo-felvüágosító mun­ka színvonalanak emeléset előfeltételezi. A titkári beszmolót széles körű vita követte, majd — a TIT vendégeként hazánk­ban tartózkodó — J. Tokár. (jeaify GUz áda< és dalestje. Georg Otsz, az észt nem- más című dalának előadása zetiségű szovjet operaénekes jelentett komoly zenei él­— a Szovjetunió népművé- ményt. sze — vendégszerepelt szer­da este Szegeden. Előtérbe kell állítani a munkásság politikai tájé­koztatásával párhuzamosan tanár, a Csehszlovák Isme­retterjesztő Társulat tagja tartott előadást Csehszlová­kia két évtizedes gazdasági fejlődéséről e jövő terveiről. Az értekezlet pénteken a falusi lakosság világnézeti folytatja munkáját. (MTI) Otsz — aki a hírek sze­rint Verdi Otelló című ope­rájában lép fel az Erkel Színházban — magyarországi A koncert második felé­ben jóval szerényebb igényű darabokat hallottunk: nagy többségben észt, finn népda­lokat, népies műdalokat, ke­túrnéja során még Pécsett resetlen, itt-ott már könnyű­zenére emlékeztető megfor­málásban. Georg Otsz zongorakísérő­je Genadij Podelszkij érde­mes művész volt. y. l Felszabadulási bélyegsorozat Megkezdődött a vízi élet a Tiszán Megmozdult a víz a Tá- május 2-án — a csónakhá­pé alatti téli kikötőben. A zak a Tiszán, minden rend­kis vontatók — a „Brigád" és a „Ráckeve" — ki-be ad hangversenyt Szerda esti hangversenye elsősorban mint kiváló ope­raénekest mutatta be a szov­jet művészt Műsorának ösz­szeállításában is erre val­lott: a koncert első felében többek között Donizetti: Don Pasquale, Mozart: Varázsfu­vola, Wagner: Tannhauser és Rubinstein: Démon című operájából énekelt egy-egy áriát Különösen szuggesz­tív előadásban hallhattuk , ,, , , Borodin Igor herceg-éből Hazank felszabadulasanak Igor áriáját. Itt éreztük leg- 20- évfordulója _ emlékere ki­inkább Otsz megjelenítő ere- lenc ertekből allo belyegso­jét, a szereppel való teljes rozatot hozott forgalomba a azonulását, a szöveg és a P°sta- A sorozat bélyegein zene egyensúlyát. A klasz- egy-egy virágcsokor pompa­szikus dalirodalmat mindösz- zlk- A 20 hlleres belyegen sze egy Schubert és egy őszirózsa, a 30 filléresen Csajkovszkij mű képviselte, pünkösdirózsa, az 50 fillére­1 Elsősorban Schubert Hason- sen szegfű, a 60 filléresen rózsa, az 1,40 forintoson lili­om, az 1,70 forintoson tün­dérkürt, a 2 forintoson kard­virág, a 2,50 forintoson pa­pagájtulipán, a 3 forintos bélyegen pedig mezei virág­csokor látható. a horogra fűzött menyhalra kap majd, ha igaz. A sporthorgászok még nem járnak a Tiszára, majd csak akkor, ha a víz a medré­be vonul. Addig is megte­szik a különböző holtágak, TI- csatornák, amelyekben éhe­sen várnak a csalira a tör­peharcsák és a keszegfélék. , ..... , . ... , ., . A Tisza apadásával, a víz különben is élénk az élet: letisztulásával az utóbbi na­a csónaktulajdonosok is ké- pókban jó fogási eredmény­szülnek az idényre, nyel kecsegtet a téli kikötő is. szorgalmasan javítják, fes­L r. ben legyen. A Béke II. csó­nakházon a garázs mólója új deszkázást kap, ugyanak­kor újra festik a Szőke szát. csónakházon tik, lakkozzák a csónako­kat, futkosnak innen az élő Ti­szára és vissza. A „.Békés" nevű kotróhajót és négy uszályát kivontatták már a téli szállásról. A kotróhajó felfelé vette útját, a Tiszán. A Körösön kezdi meg elő- Valamennyi *zör a kotrást a békésszent­andrási zsilipnél. A „Fóka" homokkotró is kiállt már a téli kikötőből. Hatalmas kanalai a Maros homokját hozzák felszínre — lépést tartva a Szegeden és környékén folyó építke- javítják a motorokat, aésekkel. Noha vagy 12 ezer köbméter marosi homok ha- Az ifjúsági vízi sporttelep talmas „piramisai" emelked- kajakosai, kenusai és eve­nek a magasba a Tisza part- z6sei voltak a legelsők a ján. az ifjúsági üdülőtelep _. . . alatt, a folyamatos homok- Tlszan- A délutáni órákban kitermelésre nagy szükség valósággal ellepik vízi jár­ván. Nap mint nap az or- műveikkel a Tiszát, s s2ág minden részébe szállí- _ tanak innen homokot az ól- eros leseket tartanak, lami, szövetkezeti és magán- olykor Algyő alá is felevez­épitkezésekhez. nek már. A téli kikötőben még A tetőzés óta a Tisza már bent álló csónakházakon ki- métereket apadt A kedve­sebb-nagyobb javitasokat . . ,„, , , , végeztet el a Fürdők és zó vízállással már horgonyt Hőforrás Vállalat, hogy mi- vetett a hajóállomás Is a re a helyükre állnak — révőrség szomszédságában. A Tiszával nincsenek meg­elégedve a halászok. Arra panaszkodnak, hogy a nagy áradás nem hozott fel óriás harcsát A Saint-Tropez-i csendőr A horgászból csendőr lett. csitolvajjá lenni, csakhogy A Horgász a pácban című egyszem lányának — na és emlékezetes francia film persze magának - helyrehoz­fürge eszű és fürge lábú fő- za ingófélben levő becsüle­szereplőjét, Louis de Funes-t, tét. Persze a film végére ­ezúttal mint keménykezű elvégre ez a film vígjáték és és keményfejű csendőrt lát- francia - minden rendbe jön. juk viszont. Az átváltozás Mind a leányi, mind az atyai tökéletes: amilyen csodálat- becsület ismét olyan szilárd ra méltó leleménnyel játszót- lesz mint — hogy úgy mond­ta ki a rendszabályok, ren- juk amit a szépen fényképe­deletek megszámlálhatatlan zett, színes képek olyan lát­légióját, előbbi filmjében, ványosan mutatnak - a olyan könyörtelen vaskala­possággal jár el most a sza­bálysértők. ügyeskedők, tör­vényt kijátszók ellen. Csendőrként is legalább mélykék tengerből kimagasló szikla. Ez a becsületvisszaszer­zés egyébként mozgalmas és látványos. Van benne álru­,,. . , ha, veszedelmesen száguldó annyi a tennivalója, mint csodakocsii fülbemászó slá­hajdan, vadorzó korában, gerrel nyakonöntött revü, Sőt még több, mert a film egy kis bűnügyi bonyodalom írói ezúttal még egy manö- — s ahogy mostanában mon­kencsinosságú és fotorek- dani szokták - „meg min­lám-szépségű leánygyermek- den". kel is megáldották, aki a pa- Jean Girault legalább pa új állomáshelyén, a fé- olyan tehetséges és ügyes nyes-vidám Saint-Tropez-ben vígjátékrendező, mint ami­galibát galibára halmoz. Mű- ,yen vidám. Fiimjének csak ködése annyira áldásos, hogy egyetlen hibája van: annyit a vasfegyelmű és szolgálati kell neVetni rajta, hogy az szabályzat lelkű atyja végülis ember nevetőizomlázat kap. kénytelen festmény- és ko- A, L. Huszonnyolc közül az első •É Híre már bejárta a vá­rost: Gajdács Ágnes, a Rad­nóti Miklós gimnázium IV. osztályos tanulója az or­szágos középiskolai orosz nyelvi tanulmányi verse­nyen a humán-reál kategó­aramszüngf Az Áramszolgáltató Válla­lat közli, hogy 1965. április 11-én 5.30 órától 14 óráig a Puskás u.. Körtöltés sor, Makkoxerdő sor. Csongrádi sgt.. Rózsa u., Gyevl sor. Tápéi u.. Bihari u., Nagy­körút, Kossuth L. sgt. által határait területen, valamint 1965. április 12-én 7—16 óráig a Szah-dkai út. Gó­lya u.. Csendes u.. Csillag u.. Katona u.. Cserepes sor által határolt területen, valamint a Szél u. végén áramszünet lesz. az idén, mint más eszten­dőkben ilyenkor. Panasz­kodnak arra is, hogy las­san melegszik fel a Ti^za vize. Az áradással ezért is nincs olyan nagy haljárás, halmozgás, mint más évek­ben. Többnyire ezüst kárá­szokat fognak a varsák, s „apróbb", két-három kilós harcsákat. Mindegyik halász a nagy harcsára vár, amely Újabb kedvezmény a nyugdíjas építőknek Az Építésügyi Minisztéri- Az érdekeltek örömmel um most kiadott rendeleté- vették az újabb idökedvez­vel márciustól november vé- mény hírét, amit az is bi­géig terjedő időre terjesz- zonyft, hogy már az első tette ki a nyugdíjas ipari napokban jóval többen ér­dolgozóknak az állami épí- deklődtek a közelebbi felté­té vállalatoknál való foglal- telek iránt, mint a múltban, koztatási időtartamot. Ezzel A Bzakmaj vállalatok min­mindenki a maga egyéni kö- dent elkövetnek, hogy a rülményeinek a legjobban munkába állított nyugdíjas megfelelő időben állhat dolgozók helyzetét megköny­munkába, egy vagy több hó- „yítsék. Figyelemmel kíván­napra, amire nezve semmi- nak lenni mindenkinek féle korlátozást nem ír elő teljesítőképességére és a be­a rendelet. A nyugdíj érin- osztására. A rendelet sze­tetlensége mellett folyosít- rint a mar említett 6 ezer hotó eeésv kereset azonban forÍDtot' akármilyen rövid hato egész kereset azonban id„ alatt érf e] valaki> nem — mint a múltban is — nem szolgálhat okul nyugdíjcsor­haladhatja meg a 6 ezer bításra. forintot. O. J. riában az első helyet szerez­te meg. | — Nagyon izgultam — meséli. — Huszonnyolcan voltunk a ml csoportunk­ban. Nem is bíztam a győ­zelemben. Gondoltam, ahogy sikerül, úgy sikerül. Persze — Ott bakiztam. Egy képről kellett beszélni. Nem vettem észre, hogy a ked­venc témámat, a Vörös te­ret is választhattam volna. Másról beszéltem. Ügy látszik, eredménye­sen, mert az első helyet szerezte meg, s a valóság­ban, teljes pompájában megláthatja a moszkvai Vö­rös teret. — Nem akarták elhinni, hogy nincs a családunkban orosz származású. Azt mondták, jó a kiejtésem. — Hogyan tanult meg ^oroszosan" oroszul? — A tanáraim nagyon so­kat segítettek. Dr. Szüts Sándorrié, Bálint István. 6 sokszor magával vitt, ami­kor szovjet turistacsoporto­kat vezetett. Ott tanulhat­tam. — Saját kiejtését magne­tofonon hallgatta vissza, s korrigálta a hibákat — egé­szíti ki Bálint István. — ez sem nyugtatott meg. Az- Nagyon szorgalmasan tanul­tan kezdodott a verseny... ta a nyelvet Remegő kézzel húzta ki — S Ljub'a néni - Gud­versenyszamat, a 4-est. mon Mihályné — is sokat — Az első fordulóban a segített a versenyre való szabadon valasztott szövege- felkészülésben, véle vettük át a teljes anyagot. Üzem szervezői ni unk a Jkö rben jártas munkarailalot. keresünk. írásbeli ajánlato­kat „Sürgős 69 208" jeligére a Bajcsy-Zsilinszky utcai Hirdetőbe kérünk. x 69 208 ket mondtuk el. — Mit választott? — Gyemjanov „Ne hábo­rút, tavaszt a kertbe" cí­mű versét, és Scsipacsov „Első léptek" című költe­ményét, Aztán egy kis szü­net következett. S megkap­tam a kérdést: beszéljek Szegedről. Nem engedték végigmondani. amit akar­tam. Periig olyan sok szé­pet lehet mesélni erről a városról. — S milyen volt a harma­dik „futam"? A siker jutalma moszk­vai út. S felvételi vizsga nélkül felveszik, bármelyik magyar egyetem orosz sza­kára. — Orvos szeretnék lenni. A nyelvet csak segédesz­közként használnám. Csendes, halk szavú lány Gajdács Agi. Alig beszél a versenyről. Inkább a felké­szülésről, azokról, akik segí­tették a győzelemhez. K. A. Péntek, 1965. április 9. dél-magyarorszaq 5 I 1

Next

/
Thumbnails
Contents