Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

Aláírták a lengyel—szovjet egyezményt (Folytatás a2 i oldalról.) *ág, a kölc-önös tisztelet é« 32 elvtársi szolidaritás alapján erősítsük a szocialista Világrendszer harci egységét. Szégyen és vereség vár az agresszorokra Brezsnyev kijelentette: hógv mire képesek az imperialisták abban a meddő törekvésükben, hogy visszafordítsák a történelmet, elnyomjak a szabadságért és függetlenségért küzdő népeket, azt az Egyesült Államok indokínai cselekményei bizonyítják. Nem elég, hogy durván beavatkozik Laosz és Kamliodzsa ügyeibe, hogy évek óta véres intervenciót folytat a szabadságszerető dél-vietnami nép ellen, must nyílt agresszióba ment át a VDK ellen. Mindenki tudja, hogy még a fasiszták sem mertek mérges gázokai használni a második világháborúban. Az amerikai imi>erialislák a vietnami nép szabadsága és függetlensége ellen folytatott hadüzenet nélküli bűnös háborújukban hidegvérrel megtették ezt. A szónok figyelmeztetett arra, hogy a békeszerető vtetnnmi nép elleni agresszió megindítójára a szégyenen és a vereségen kívül más nem vár, majd így folytatta: a Szovjetunió reális támogatást nyújt a vietnami nép igazságos harcához. Azt akarjuk, hogy mindenki előtt világos legyen: a Szovjetunió kész megadni a VT>K-nak minden olyan támogatást védelmi eszközei szilárdításához, amelyre vietnami barátainknak szükségük van az amerikai imperialisták agressziójának visszaveréséhez. A segítségnyújtás folyamatosan megvolt és a jövőbon is meglesz. Európában nincs közvetlen háborús veszély A szónok ezt követően az európai békéről és biztonságról szólva hangoztatta: a jelen pillanatban Európában nincsen ugvan közvetlen háborús veszély, de megbocsáthatatlan rövidlátás lenne, ha nem jegyeznénk meg, hogy a világnak ebben a térségében is elég sok gyúlékony anyag halmozódott fel. A nyugatnémet revansistak újabb politikai provokációját — a bonni Bundestag törvényellenes nyugat-beiiini ülését említve Brezsnyev kijelentette: gondolom, hogy Erhard úr, valamint ennek a parlamenti kiruccanásnak a kezdeményezői egy pillanatra sem reménykednek abban, hogy ezen a módon szereznek jogot maguknak Nyugat-Berlinre. Nagyon jól tudják, hogy ennek a városnak, amely az NDK központjában terül el, semmi köze az NSZK-hoz. ami egyébként a nyugati hatalmak — a Hitler-ellenes koalíció háború utáni megállapodásainak részvevői — is elismernek. Mindezt természetesen nagyon jól megértik a bonni vezetők, csupán az a baj, hogy a revansista vágy olyan betegség, amely erösebb a józan észnél — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. A revansistáknak semmi engedmény! Brezsnyev beszédének ezután következő részében a sokoldalú NATO-atomhaderő terveivel kapcsolatban kijelentette: a nyugatnémet politikusok a háború után esküdöztek, hogy egyetlen német sem vesz többé kezébe fegyvert. Nyugat-Németországnak ma 500 ÜOO-es hadserege van. Az NSZK egész külpolitikai aktivitásának központját az atomfegyverekre való törekvés képezi. Brezsnyev aláhúzta: a szocialista országok határozottan ellenzik n multilaterális alomhaderő felállítását. Ezt világosan kimondja a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének varsói közleménye. Álláspontunk egyértelmű. Az NSZK semmi l éte ati>mfegyvert nem kaphat. A revansrúl álmodozó nyugatnémet militaristáknak semmi engedményt! Mt ebben látjuk az európai biztonság s/avat olásána k legf on t.osa bb előfeltételét, az európai feszültség enyhítésének feltételét. A szónok ezután részletesen szólt, azokról az intézkedésekről, amelyeket a szocialista országok a kollektív európai biztonság érdekében helyeztek kilátásba a Bundeswehr atomfelfegyverkezési terveivel és az európai légkör hevítésére irányuló kísérletekkel szemben. Legfontosabb a forradalmi erők akcióegysége Brezsnyev beszédét a következő szavakkal fejezte be: a jelenlegi nemzetközi helyzetben mindennél íontosabb az összes forradalmi erők nkcióegysége. Minden kommunista összefogása a közös anliímperinlista harcban az agresszorok leküzdésének és közös eszméink dindalra juttatásának legjobb eszköze. A kommunista mozgalom problémái megoldását célzó konstruktív megközelítés jó példáját mutatta, véleményünk szerint a 19 párt március elejei moszkvai konzultatív találkozója. Gomulka és Brezsnyev beszédét a hallgatóság hatalmas tapssal és a két nép testvéri barátságának éltetésével fogadta. Fkt*> Averkij Arisztov, a Szovjetunió varsói nagykövete fogadást adott a szovjet párt- és kormányküldöttség Lengyelországban tartózkodása alkalmából. (MTI) Oz USD vietnami háborúja közvetlen veszélyt jelent a világ békéjére Sajtófogadás a vietnami nagykövetségen Nguyen Viet, a budapesti vietnami nagykövetség ideiglenes ügyvivője csütörtökön sajtókonferencián tájékoztatta a magvar újságírókat hazája helyzetéről, az amerikai agresszorok támadásai ellen folyó küzdelemről. Többek között hangsúlyozta. hogy az amerikai csapatok az utóbbi időben nyílt háborús tevékenységet folytatnak Eszak-Vietnam ellen. E cselekedetükkel nemcsak a Vietnami Demokratikus Köztársaság, hanem Indokína. DélkeletÁzsia békéjét és biztonságát is veszélyeztetik. Az ügyvivő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a vietnami nép nagy győzelmeket arat a dél-vietnami fronton, ugyanakkor az amerikai agresszorok súlyos vereséget szenvednek. A fegyveres forradalmi erők a kezdeti kisebb csoportokból ma már erős, forradalmi hadsereggé kovácsolódtak. A partizánháború kiterjedt, egyre nagyobb teret hódít, s a felfegyverzett nép harcol szülőföldje megvédéséért. Dél-Vietnam több mint háromnegyed része — a lakosság kétharmada — felszabadult, a nép tevékenyen vesz részt a közigazgatásban, fokozódik a termelés. Az amerikai agresszorok azonban nem tudnak belenyugodni kudarcaikba, ezért sugárhajtású repülőgépeket, helikoptereket és más fegyvereket, újabb csatlós hadseregeket vetnek be. Az amerikai légierők alakulatai közvetlenül vesznek részt a harcban. Elhatározták, hogy százezer fővel emelik a bábhadsereg létszámát, és így az 500 00í)-ről 600 000 főre emelkedik. A bábkormány a katonai költségvetés összegét is fokozza: tavaly 700 millió dollárt költöttek katonai kiadásokra, s az idén ez az összeg eléri a 800 millió dollárt. Az a tény — mondotta az ügyvivő —, hogy az amerikai imperializmus fokozza agresszív háborúját, amerikai harci egységeket vet be Dél-Vietnamba, az egész világon — magában az Amerikai Egyesült Államokban is — nagy tiltakozást és felháborodást vált ki. Az Egyesült Államok dél-vietnami agresszív cselekedetei közvetlen veszélyt, jelentenek nemcsak Ázsia népei, hanem az egész világ békéje szempontjából is. Az ügyvivő beszéde befejező részében őszinte köszönetet mondott a magyar népnek, a társadalmi szervezeteknek és egyéneknek a vietnami nép harca iránt tanúsított együttérzésük és szolidaritásukért. (MTI) Békés frázisokba csomagalt • r agresszió Johntton Ualtimore-i beszéde Az agresszió meghatározása sürgős feladat # New York (MTI) Az agresszió fogalmának meghatározásával foglalkozó ENSZ-bizoltságban Morozov szovjet küldött határozati .1 a vasi a t Ixt n i nd( t Vá nyozt a, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptemberben megnyíló 20. ülésszakának napirendjére vegyék fel az agresszió meghatározásának problémáját. A szovjet javaslat értelmében a 21 tagú bizottság megállapítaná: az agresszió meghatározásának hiánya azoknak a hatalmaknak kedvez, amelyek beavatkoznak más országok belügyeibe és céljaik elérése végett a fegyveres erő alkalmazásától sem riadnak vissza. Morozov az Egyesült Államok vietnami háborúját hozta fel példának, s hangoztatta, hogy a korhadt, népszerűtlen dél-vietnami rendszer máról holnapra öszszeomlana az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül. Egy korábban beterjesztett. határozati javaslatban — mint már közöltük — Anglia és Argentína azt szorgalmazta, hogy az agresszió meghatározásáról folyó vitát napolják el meghatározatlan időpontig. A kanadai, a holland, az angol és a csangka.jsekista küldött védelembe vette az Egyesült Államok vietnami akcióit. A francia megbízott az angol—argentin javaslatot támogatta. • Washington 197 000 dollárt is egy külöiv Johnson elnök 325 000 dol- tages autó céljaira, amelylárért új páncél-Limuzint detektívek követhetik kap. Az amerikai kongresz- útjain az elnököt. Az új Liszus szerdán jóváhagyta ezt muzinnak átlátszó teteje a kiadást, sőt további lesz> de teljesen golyóálló. Az elnöknek már volt egy páncél-Limuzinja, de a titkosszolgálat véleménye szerint az már ném megfelelő. # Madras j Az indiai Neiveli közeléj ben egy teherautó összeüt, között két ökrösszekérrel, ' amely egy eljegyzési ünnepségre szállította a vendégeket. Az összeütközés következtében 14 személy meghalt.' Most aktuális Most olcsóbb! Ferö ballonkabát 530.— Ft helyett 250,— Ft N«i ballonkabát 460,— Ft helyett 150,— Ft (§ Washington Kiss C-saba, az MTI tudósítója jelenti: Johnson elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) beszédet mondott a baltimar e-i John Hapkins egyetemen. Beszédében Johrtson azzal vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy „megtámadta a független üél-vietnami államot" és Dél-Vielnam teljes bekebelezését tűzte ki céljául. Az Észak-Vietnam ellen intézett bombatámadások arra irányulnak, hogy „feltartóztassák az agressziót és megszilárdítsák a nemzetközi rendet". A légitámadások Johnson szavai szerint „a béke felé vezető leghelyesebb út szükséges részei". Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hajlandó feltélelek nélküli tárgyalásokra" a vietnami probléma rendezésére. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy Amerika „nem fog vereségei szenvedni Vietnamban és nem vonul ki az országból". Johnson nem hagyott kétséget aziránt, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a háborút. Ki.jclenlette, hogy országa „korlátozva használja ugyan erejét, de feltétlenül latba fogja vetni azt" az állítólagos agresszió ellen Dél-Vietnamban. Megismételte, hogy a dél-vietnami partizánokat északról irányítják és látják el, és Amerika itt „a régi ellenség új arcával" áll szemben. Arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok még 1954ben ígérte meg segítségét Dél-Vietnamnak. Megismételte korábbi kijelentéseit arról, hogy az amerikai fegyverek csupán Dél-Vietnam „szabadságát és függetlenségét" védelmezik, de egj'ben arra is utalt, hogy a vietnami háború presztízskérdés is: az amerikai haderők kivonása „megingatná más népeknek az Egyesült Államokba vetett bizalmát". Johnson kijelentette, hogy a VDK területének bombázása „szükségszerű volt" és egyik legfontosabb célja: meggyőzni az ellenséget arról. hogy Amerika nem fog vereséget szenvedni Vietnamban. A 17 el nem kötelezett állam belgrádi felhívására válaszolva Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész előzetes feltételek nélkül tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről ós hajlandó különböző utakon megközelíteni ezt a célt. így megemlítette: az érintett kormányokkal folytatahdö megbeszéléseket és tárgyalásokat, az államok nagyobb vagy kisebb csoportjával való tárgyalásokat, régebbi egyezmények megerősítését és újabb megállapodások megkötését. Az egyetlen ésszerű öt a békés rendezés — mondotta — és Amerika csupán azt kívánja, hogy a rendezés eredményeként biztosítsák Dél-Vietnam „függetlenségét", „a külső befolyás megszüntetését". Mindjárt e szavai után azonban ismét kijelentette, hogy az ilyén rendezésig az Egyesült Államok fel fogja használni erejet. Beszéde második részében Johnson a délkelet-ázsiai népek támogatásának megnyerésére nagyszabású amerikai gazdasági segítséget helyezett kilátásba.' Cáfoló tények • Jól viselkedett a „Hajnali madár" Különböze színekben kaphatók! 5p. Sl» Az Egyesüli Államok Cape Kennedy-i támaszpontjáról kedden esle a Föld körüli pálygra indított „hajnali madár" nevű mesterséges hold szerdán megfelelt a várakozásnak, amikor jóminöségű televíziós képeket sugárzott vissza a Maine-álíambeli Andover kísérleti állomására. A kísérleti állomás szóvivője kijelentette „a kapott eredmények alapján mar csütörtökön megkísérlik a Föld körül egy-egy fordulatot jelenleg 11 óra 10 perc alatt megtevő „hajnali madarat" végleges, a Föld forgásával szinkronizált pályájára vinni. Ha ez távirányítással sikerül. a ..hajnali madár" látszólag ..egy helyben áll" majd. mert forgást sebessége megfelel a Föld kiválasztott pontja forgási sebessegének. Jőhnson elnök elmondta beharangozott beszédét. Igazo'lnj próbálta az amerikai légitámadás kat megvonta az Egyesült Államok egész vietnami politikájának mérlegét, s eredményesnek tüntette fel az amerikai beavatkozást. A lények azonban ellentmondanak az elnök szavainak. A dél-vietnami nemzeti felszabadítási front ellenállása sem politikailag, sem katonailag nem gyengült, hanem ellenkezőleg, fokozódott. A partizánalakulatok egyre nagyobb veszteségeket okoznak a betolakodóknak, akik viszont szinte láthatatlan ellenséggel küzdenek: a szabadságharcosok nyom nélkül eltűnnek az ellenséges repülőgépek elől. rejtekhelyeik, legyverraktáraik a föld mélyén húzódnak. A bombatámadások a legtöbb áldozatot a polgári lakosság közül szedik, ami méginkább erősíti az amerikai ellfenes hangúlatot. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népét és kormányát nem félemlítették meg a bombatámadások. Az a tény. hogy az 1964. augusztus 5-e óta lelőtt 160 ellenséges repülőgép felét az utolsó 8—10 napban pusztították el, arra utal. hogy az utóbbi időben tovább növekedett a VDK védelmi ereje. Egy szemtanú beszámolója ezt így támasztja alá: „Minden fegyver, ami csak kéznél van, az eget pásztázza'. A szocialista országokat, s elsősorban a Szovjetuniót az amerikai támadások arra ösztönözték, hogy az Internacionalista kötelezettségeiket teljesítve hatékony támogatást nyújtsanak a testvéri népnek. Leonyid Brezsnyev kijelentette: „A • Szovjetunió megteszi a szükséges lépéseket a VDK védelmi képességének növelésére". A moszkvai konzultatív értekezlet resztvevői haUrQzottáh síkraszalltak az agresszorok ellen küzdő vietnami nép mellett. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában félismerték. hogy az arfterikai ágyúk tol-ka és a tengerészgyalogság ' szuronyai nemcsak a dél-Viétnaml népet- hanem az összes, független ázsiai. afrikai és latin-amerikai népekét is fenyegetik, amelyek nem akarnak többé a mindenható gyarmati köfftk diktálta törvényéit szerint élni. Ezek r népek tehát a leghatározottabban követelik a szégyenletes intervenció beszüntetését. Az Egyesült Államok Szövetségesei körében is ellenzéseket váltott ki az amerikai agresszió. Nemcsak a közvélemény, hanem bizonyos kormánykörök hangja Is tiltakozás") fejezett ki. A francia kormány hangoztatja, hogy a vietnami problémát nem katonai, hanem politikai pszkőZökkel kell megoldani. Az angol kormány, amely lát* szólag támogatja Jnhnsont, egyre jobban kénytelen meghátrálni a Vietnami ak* elót ellenző munkáspárti balszárny előtt. S maga az amerikai társadalom is tu* dalára ébred, hogy a délkelet-ázsiat politika nem számol a népek, s közvetlen az. amerikai nép érdekeivel. Ebben a helyzetben hangzott el Johnson Baltifnore-i legújabb nyilatkozata. Eszerint az USA . hajlandó feltételek nélküli tárgyalásokra" a vietnami probléma rendezésére. De Ugyanakkor — közvetve —• a kihívó feltételek egész sorát sorakoztatja. Többé azonban senkit nem tévesztenek meg az amerikai politika manőverei. Kétértelmű beszédek helyett — egyértelmű pozitív tetteket kötete! a bekeszerető embenseg. P. t. 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1965. áorlli* 9.