Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-08 / 83. szám

Szegedre látogatotl a Burmai Unió magyarországi nagykövete U-Ba Saw, a Burmai Unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki hazánk felszabadulásának 20, évfordulója alkalmából érkezett Moszkvából Magyarországra. tegnap, szerda délelőtt Szegedre látogatott. Budapestről elkísérte Nyitrai Béla, a Külügyminisztérium első titkára. A nagykövet látogatást tett dr. Biczó Györgynél, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökénél, majd találkozott egy burmai diákkal, aki Szegeden. az orvostudományi egyetemen tanul. A délutáni órákban U-Ba Saw ellátogatott az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetbe, ahová elkísérte dr. Bic2Ó György. A tsz látogatás után a burmai nagykövet megtekintette a város nevezetességeit, majd este visszautazott Budapestre 4 tudomány segítsége a szegedi kender fonóban A Budapeiti Műszaki Egye- óráról hatvan percre csőik- gyár, valamint a szegedi kentem textiltechnológiai tan- ken. A szárításhoz szükséges derfanó szakembereinek is. székénele kutató szakemberei gőzt az erőműből kapják A Kenderfonó- és Szövőnagy segítséget nyújtottak a majd távvezetéken. ipari Vállalat számos szegeszegedi kenderfonónak a vi- Az újfajta, elektromos ve- di és fővárosi egyetemi, illetzesfonal-gyártás tökéletesítő- zérlőpultról irányítható szá- ve egyéb tudományos kutatóséhez, jelentős megtakarítást rítóberendezés mór megórke- intézette] áll kapcsolatban, eredményező egyszerűsítésé- zett a kenderfonóba. Előállí- s jelenleg is 15 féle műszahez. A sikeres kutatások tásában, illetve az új eljá- ki-technológiai probléma eredményeként a vizesfonási rás kidolgozásában a tudo- megoldásán munkálkodnak eljárás műveletei küzül egy: mányos kutatókon kívül ré- együttesen a vállalat szakema mairingoláis elmarad, s ez- szűk van a Csepeli Fosztó- berei és a kutatók. zel nagy mun.kaeaő-megtakarítást érnek el. | Homokon is növelhető a kukoricatermés Időszerű tanácskozás Szegeden Pedig csak három ember kellene • • • A vizesl'onógépekröl lekerült nedves fonalat korábban, megfelelő gépeken, úgynevezett matringokká alakították, hogy utána, a szárítógépekben száradjanak. Ez a müvelet az új módszer szerint elmarad. Ehelyett a vizesfonógépről lekerülő fonal különleges. perforált csévékre kerül, amelyek alkalmasak arra. hogy rajtuk a nedves fonal könnyen megszáradjon. Ugyancsak különleges, újtípusú szárítógépet is szerkesztettek. amelynek lényege: a szárításra felhasznált meleg levegőt kétfokozatú ventilátor segítségével arra kényszeríti, hogy a nedves csöveken áthaladjon. Ezáltal a szárítás ideje a korábbi több Hazautazott a szovjet veteránok küldöttsége Tegnap délelőtt elutazott Társaság Elnöke, Czinege LaBudapestről az a mintegy 150 jos vezérezredes, honvédelmi főnyi szovjet. küldöttség miniszter, az MSÉMP Politiamely a Magyar—Szovjet Ba- kai Bizottságának póttagja, ráti Társaság meghívására valamint a kormány és a tárrészt vett a fővárosban és a sadalmi élet más képviselői, vidéken rendezett felszabadó- Az elutazók nevében G. lási ünnepségeken. A delegá- Ny. Bocskarjov, az SZKP ciót - köztük a Magyaror- Központi Bizottságának munszág felszabadításában részt katársa mondott köszönetet a vett magas rangú tiszteket, a nálunk töltött néhány nap partizánharcok hőseit, az el- kellemes élményeiért, a baesett szovjet katonák család- ráti vendégszeretetért, majd tagjait — a Keleti púlyaudva- Czinege Lajos honvédelmi ion ünnepélyesen búcsúztat- miniszter búcsúzott szívélyes iák. szavakkal a delegációtól. A Az elutazásnál jelen volt szovjet küldöttség vonata a Rónai Sándor, az MSZMP Rákóczi-induló hangjai melPolitikai Bizottságának tag- lett gördült ki a pályaudvarja, a Magyar—Szovjet Baráti ról. (MTI) A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a TIT megyei szerkos területeken a termésátlag holdanként tíz mázsa alatt van, eltekintve néhány közös gazdaságtól, ahol szakvezetőnek agrár-szakosztálya szerű, jó talajelőkészítéssel, kukaricatermesztési tanácskozást és tapasztalatcserét rendezett tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanácsszókház nagytermében. Erre a rendezvényre a megye közös gazdaságainak elnökeit, agronómusait és brigád vezetőket, valamint tanácsi szakembereket és a termeltető vállalatok szakembereit hívfák meg. Megjelent Barna György is, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. Paczuk István, a megyei tanács vbelnökhelyett esőnek megnyitója után dr. Förgeteg Sándor. a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. a megyei párt-vógrehaj főbizottság tagja tartott ritaindító előadást Ezt követően Takács Ferenc, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága fóagronómusánafc előadását hallgatták meg a rendezvény résztvevői. trágyázással és jó agrotechnikával már jobb eredményt értek el. (Mint például Zákányszéken.) A továbbiakban a talaj előkészítésről és a trágyázásról, majd a sor- és növénytávolségról és az optimális vetésidéről szólt részletesebben. Előadását követően Sas Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az anyagi ösztönző módszerek hatásáról számolt be a kukorica átlagtermésének alakulására. A vitában igen sokan felszólaltak. Szirmai Islván elvtárs fogadta az egyiptomi újságiró.kfildöttséget A Külügyminisztérium a kukorica öntözéses ter- sajtóosztályának meghlvásámesztéséről. Majd dr. Antal ra hazánkban tartózkodott József, a Dél-alfödi Mező- egyiptomi újságíró-küldöttséeazdasági Kísérleti Intézet get fogadta Szirmai István, igazgatóhelyettese a homoki , az MSZMP Politikai Bízottkukoricatermesztésről beszélt, i s ágának tagja, a Központi Hangsúlyozta, hogy- a homo- ' Bizottság titkára. Újfajta teleíon/sinór A Magyar Kábelművek szegedi gyáregységében megkezdték az újfajta, úgynevezett rugózó telefonzsinór sorozatgyártását. Külföldön már évek óta készítenek ilyenfajta zsinórt, de azt mondják, a szegedi sokkal tökéletesebb, mint külföldi elődei. Rugalmasabb és télen hideg helyiségben is használható PVC szigetelese ellenére. A telefongyár Pest megyei telepe több ezer telefonkészüléket exportál, a többi között a Szovjetunióba is. Mivel hidegebb tájakra is eljutnak ezek a készülékek, a külföldi megrendelők igényének megfelelően olyan PVC szigetelésű zsinórt kellett gyártani, amely mínusz 10—15 sőt 25 fok hidegben is megrartja rugalmasságát. Ezt az igényt sikerült kielégíteni Detkovits Gyuláné sütőbe rakja az acélpálcára csévélt zsinórt amely a ..sütés' után kapja meg rugalmasságát Séndorné csomaggá sra készíti elő a zsinórokat. A rugózó zsinórral felszerelt telefonkészülék kezelése, használata praktikusabb. 4 gazda, akinek a háza tüzet fogott, fellármázta a szomszédokat, riasztotta a tűzoltókat, és aztán a kocsmába ment. Ugye abszurd szituáció? Az értelem oly annyira tiltakozik ellene, hogy elsőre felszisszen: „Ez nem lehet, ilyen nincs!" Pedig van. Analóg eset nem egy, de száz is előfordul, s számlálhatnánk napjainkban is. Legfeljebb nem égő házak vagy elszabadult folyók kapcsán, hanem a munka és a közélet kisebb-nagyobb dolgain. Hiszen közönségesen arról van szó, hogy a hibát, a bajt manapság már mindenki a kommunizmus polgárának öntudatával fürkészi, annak biztonságával veszi észre s egy forradalmár harcosságával jelzi, jelenti. Nincs is ebben semmi lesújtó, elszomorító — csak utána ne tennének úgy, mint az aposztrofált háztulajdonos. De az emberek nagyobb része úgy érzi, hogy ba megír egy levelet a rádiónak, felszólal a népfrontban, vagy bejelentést tesz a népi ellenőrzésnél, minden erkölcsi kötelességet lerótt az ügyben. Legfeljebb még kétszer megsürgetjük a dolgot telefonon vagy egy másik helyen is eldörögjük, hogy „kérem, én megmondtam, megírtam, s máig sem történt semmi... pedig csak három ember kellene egy órára, ásóval, lapáttal..S már tíz, húsz meg harminc ember beszél a dologról, tovább jelent öt más helyre, pedig csak három kellene egy órára ásóval, lapáttal... Elsiet a vállalati anyagbeszerző a pártbizottságra és jelenti, hogy baj lesz a tervvel, mert nem kapják időben az anyagot; a kutató feljegyzésben jelzi, hogy nem lesz meg időre a várt kísérlet, mert sok sürgős, praktikus fontosságú munkával terhelték meg az intézetét; bankban és tanácsnál házal a szövetkezeti főkönyvelő, s felhívja az illetékesek figyelmét az előlegosztást fenyegető gazdálkodási nehézségekre —, de saját illetékességét ma még kevés ember állapítja meg. ]\agy gyám a mi rend1 * szerünk. Mindenki az oltalma alá vonhatja magát minden gond, baj és veszély ellen. Hát nem ugyanez jut kifejezésre az említett tipikus esetekben is? Ügy dobáljuk egymásnak a kötelességek, a tennivalók labdáit, mintha majálison szórakoznánk. Jelzünk, jelentünk, s azután a legnagyobb lelki békességben várunk, hogy újra, immár felháborodottabban és türelmetlenebbül protestáljunk. Hányszor szánunk több energiát arra, hogy valamit másokkal elvégeztessünk, mint amennyire a dolog megoldásához egyáltalán szükség volna! Sokszor csak egy tízméteres árkot kellene megásni, ahelyett hogy beadványok tucatjait szerkesztjük; máskor egy százkilométeres utazás, utánajárás megtenne egész társadalmi apparátusok felpapríkázása és megbolygassa helyett. Mégis inkább jelzünk. Sokat gondolkoztam, s másokat is gyötörtem a kérdéssel: mi ennek az oka? A személyes utánajárás gondját és fáradságát miért helyettesítjük inkább mások mozgósításának erőkiadásával? S eközben kiderült hogy nem egyszerűen kényelmességből. lustaságból fakad er a magatartás. Hi1 szen ugyanazok az emberek, akik jelezni nem restek, sokszor megfogják a szerszám nyelét a társadalmi munkán is. önbiztositás lenne akkor? Van ennek a magatartásnak olyan indítéka valóban, hogy „majd megmondják, mit kell tenni, s ha azt tesszük, amit mondanak, nem illet bennünket szemrehányás". Csak ez meg ott sántít, hogy saját dolgaink, egy utca, egy városrész, egy közösség dolga mégiscsak az ott élő emberek terhe. Nem, a bürokrácia az oka mindennek — mondja egy másik vélemény. Az, hogy három ásó föld kivetéséhez, egy vízelvezető árok megásásához, egy utcai virágágy kijelöléséhez közel olyan okiratok kellenek, mint egy utca teljes rekonstrukciójához. S a túlzásokat leszámítva, ebben is van igazság. A hatáskörök elég bonyolultak és korlátozottak, így a bürokrácia pókhálója sokszor ráavasodik egy-egy közérdekű ügyre. Igenám, de felülről csak könnyebb a bürokrácia, meg a tehetetlenség ellen harcolni! — szól közbe ismét a józanság. De ez ismét olyan, mint a Janus-szobor. Ha egyszer lent szorít, itt talán jobban neki kell vetni a vállakat! Vagyis, ha az én házam óg, én öntsem rá az elsö vödör vizet, s ne várjam, ne nézzem, hogy mások nyelik a füstöt, mások locsolják a lángot! Társadalmi öntevékenységnek nevezzük, ami a jelzések és jelentések dömpingje helyett gyorsabban és hatásosabban vezethetne célra. Csak az utóbbi években kicsit elpuhultunk, szívesen kölcsönadtuk a felelősséget. Nagyobb vetületben oly módon is érzékelhető ez, hogy már-már mindenre magasabb párt- és állami szervek .áldását" kérjük. Sokan operatív irányítást igényelnek a lefeapróbb dolgokban is, s ezzel önmagukat fosztják meg a gondolkodás, az önállóság jogától, de egyúttal elhárítják a felelősséget is. Vannak, akik azt mondják, belefáradnak az utánajárásba, sokallják azt a harcot, amit egy-egy jó ügyért, egy-egy hiba megszüntetéséért a szocializmus körülményei között is meg kell vívni. Ügy volna természetes, hogy az ilyen törekvés gáncstalanul érvényesüljön mindig és mindenütt. Csakhogy ez elég mesebeli felfogás. Naivitásra, idealizmusra vall annak a gondolatnak a dajkálása, hogy a dolgok természetes rendje szerint minden eligazodik magától. Nem csúfoljuk meg a szocializmust azzal, ha megmondjuk róla, hogy jó ideig tovább élnek benne bizonyos régi polgári, kispolgári beidegződések, melyek egyúttal magatartásban Is jegyeket hagynak. De ezek ellen — minthogy a hibák jó része e tőről fakad, e gondolkodásmód élteti őket — naponta harcolni kéli, s elfáradni sem szabad közben, Mondjukmeg őszintén: a jelzés puszta ténye nem értékelhető többre kispolgári elégedetlenségnél, bosszúságnál. A szocializmus embere aktív, cselekvő ember, nemcsak gondolatban tiltakozik a hibák, a szocializmustól idegen jelenségek ellen, hanem két kézzel tépi a gyomot. ahol feltalálja. Amivel egyedül nem bír, ahhoz segítségei kér, arra elvtársakkal, munkatársakkal szövetkezik, de a tétlenség, a kötelessóglerázás ismeretlen az életelvében. Amihez három ember kell, ahhoz egyikként odaáll, s éppen cselekvésével sürget másokat lenn is meg fent is. 4k aoktuk mondani: mielőtt hevesen nekiugranánk valaminek, igyunk meg egy pohár vizet. A szóban forgó esetekre úgy lehetne alkalmazni ezt a tömör ás bölcs igazságot, hogy mielótt leadjuk társadalmi jelzőrakétáinkat, a magunk és környezetünk cselekvőkészségére apelláljunk. Azzal ugyanis mindig társul a társadalmi megértés. SZ. SIMON ISTVÁN Csütörtök, áprtlk 8, OÍL MAGYARORSZÁG 3