Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Befejeződött a magyar parlamenti küldöttség jugoszláviai látogatása A Kállai Gyula vezette magyar parlamenti küldött­ség szerdán befejezte nyolc­napos jugoszláviai látogatá­sát. és tegnap 15 órakor Belgrádból vonaton Vissza­utazott Budapestre. A magyar vendégek bú­csúztatására a belgrádi pá­lyaudvaron megjelent Mijal­ko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés al­elnöke. továbbá a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szö­vetsége, valamint a szövet­ségi nemzetgyűlés több ne­ves képviselője. A búcsúztatáson oCt voii Zápor György, hazánk belg­rádi nagykövete és a nagy­követség több munkatársa. Szerdán délelőtt a Kállai Gyula vezette küldöttséget Lazar Kolisevszki, a Jugo­szláv Dolgozók Szocialista Szövetsége országos bizott­ságának elnöke fogadta. A szívélyes baráti légkörben lefolyt megbeszélések után Lazar Kolisevszki díszebé­det adott a Kállai Gyula vezette magyar küldöttség tiszteletére. A magyar küldöttség szer­dán este visszaérkezett Bu­dapestre. A lengyel külügyminisztérium vezetője Budapesten Peter János külügy min iszter meghíváséra Marian Waszkowski külügyminiszter-helyettes, a Lengyel Népköz­társaság külügyminisztériumának vezetője — a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa kíséretében — szerdón néhány napos látogatásra Budapestre érkezett. A Keleti pályaudvaron Péter János külügyminiszter «s a magyar Külügyminisztérium vezető munkatársai fo­gadták a vendégeket. Délelőtt a Külügyminisztériutraban a két országot érintő nemzetközi kérdésekről megkezdődtek a megbe­saélések. Este Péter János külügyminiszter vacsora t adott a lengyel vendégek tiszteletére. (MTT) Eredményes műszaki­tudományos együttműködés A MAGYAR—SZOVJET M EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÁLLA A napokban Budapesten tartatta harmadik üléssza­kát a magyai-—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság műsza­ki-tudományos együttműkö­dési állandó bizottsága. Meg­vizsgálták az előző üléssza­kokon elfogadott kölcsönös kötelezettségek teljesítésé­nek eredményeit és megvi­tatták a műszaki-tudomá­nyos eredmények és gyártási tapasztalatok további cse­réjére előterjesztett javas­latokat. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az elmúlt év folyamán is eredményes volt a Ma­gyarország és a Szovjet­unió közötti műszaki-tu­dományos együttműködés. Tovább fejlődött a hasonló témakörökkel foglalkozó ma­gyar és szovjet tudományos kutatóintézetek, illetve ter­vező-szerkesztő szervek együttműködése a tudomá­nyos és műszaki problémák kidolgozásában. A magyar szervek 1965­ben szovjet szakértőket fo­gadnak ós megismertetik őket a vegyi-, gépipari. A MESZOV második az országos Ünnepi termelési tanácskozáson értékelték a vertsenymozgnlmat versenyben Tegnap a MÉSZÖV ünne­pi termelési tanácskozáson értékelte a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából szer­vezett verseny eredményeit. A kiváló munka ugyanis kiváló sikert hozott: má­sodik lett az országos ver­senyben. A tanácskozáson részt vett Bartolá.k Mihály, a SZÖVOSZ-igazgatóság el­nökhelyettese, dr. Simó László, a SZÖVOSZ politi­kai osztályának vezetője. Szabó Sándor. ae MSZMP Csongrád megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. Hunyadkürti Lajos, a MÉ­SZÖV igazgatóságának el­nöke beszámolt a verseny kiemelkedő eredményeiről és tapasztalatairól. A föld­művesszövetkezetek kiske­reskedelmi tervük vala­mennyi mutatóját teljesítet­ték, illetve túlteljesítették: Több mint 600 egység mel­lett társadalmi bizottság lé­Megválasztották a járási nötanács Tegnap 42 asszony tanács­fcozott. a szegedi járási nő­tanács munkájáról és a dol­gozó asszonyok termelési, családi problémáiról. A gyű­lésen részt vett Tóth István­ná, a megyei nötanács titká­ra és Kiss István, a járási pártbizottság osztályvezetője. Kalapis István, a Hazafias Népfront, szegedi járási bi­auttságának titkára köszön­tötte a jelenlevőket, majd Bodó Istvánné, a járási nő­tanács titkára ismertette a községi nőutnácsok, termelő­szövetkezeti nőbizottságok tevékenységének tapasztala­tait. Tavaly közel 4 és fél ezer falusi nő vállalt részt a közös gazdaságok munká­jából. A könyvtárak rend­szeres olvasóinak 10 száza­léka nő. Hozzászólásaikban az asz­szonyok elmondták, hogy szertnék fellendíteni a ház­táji baromfitenyésztést, me­lyet a tsz-ek útján értékesí­tenének. Cserében azt kérik, hogy a közös gazdaságok se­gítsék tápanyag-ellátással. Többen szóltak a2 iszákos apák családjának nehézsé­geiről, illetve az elvált, gyermekes anyák lakásprob­lémáiról. A törvény ereje ugyanis gyakorlatilag elégte­len a rendteremtésre. To­vábbá kérték az óvódák nyá­ri nyitvatartásának meghosz­szabbitását. Végül megválasztottak a járási nötanács végrehajtó bizottságát, melynek elnöke továbbra is Csejtei István­né, titkár* Bodó istvánné maradt. tesült. 331 boltot szocialista megőrzésre vettek át. Az említett bizottságokban te­vékenykedő 7500 földműves­szövetkezeti tag példája jel­zi, hogy az üzletek gazdái­nak érzik magukat. A ver­senymozgalom sikerét bizo­nyítja az is, hogy a rész­jegyjegyzés ós társadalmi munka tervteljesítése közel 3 millióra kerekedett. A földművesszövetkezetek sa­ját vagyona, tavaly 23 mil­lió forinttal növekedett (je­, lenleg 223 millió). A továb­j biakban Bartolák Mihály, a ! SZÖVOSZ-igazgatóság el­| nökhelyettese méltatta a MÉ­SZÖV kezdeményezökesz­ségét, tavalyi munkáját. Gratulált az előkelő máso­dik helyezéshez és átadta az oklevelet. Sinkó Antal és Ferenc László „Kiváló föld­művesszövetkezeti dolgozó" kitüntetést kapott. Végeze­tül Szabó Sándor és Ko­vács Imre, a megyei párt­bizottság, illetve a megyei tanács nevében kívánt to­vábbi sikereket a MÉSZÖV 1965. évi munkájához és versenyéhez. Az ünnepi ta­nácskozás után mintegy száz emberi jutalmaztak meg', összesen 90 ezer fo­rintot osztottak ki. ÍSZAKI-TUDOMÁNYOS NDO BIZOTTSÁG ÜLÉSE könnyűipari, műszergyártá­si élenjáró tapasztalatokkal és műszaki eredményekkel. Műszaki-tudományos konfe­renciákon és értekezleteken ugyancsak vendégül látnak szovjet tudásokat és szakér­tőket. Ezenkívül szovjet szerveknek különféle doku­mentációkat. beszámolókat adnak át egyes műszaki tu­dományos munkákról. A szovjet szervek viszont magyar szakértőket fo­gadnak és megismertetik óket a gépgyártás. a műszeripar, a rádióelektronika, a kohászat, a vegyipar, a bányaipar és a •tzersizámgépgyartás élenjá­ró termelési tapasztalataival, új eredményeivel. A szovjet szervek Magyarország rendelkezé­sére bocsátanak vegyipari, kohászati és gépgyártási dokumentációt, ezen belül építési típuster­veket, készülékek, gépek és berendezések technológiai eljárásait és műhelyrajzait. Az ülésszakon megvizsgál­ták a magyar—szovjet tu­dományos kutató, illetve ter­vező-szerkesztő szervek együttműködési terveit, amelyek a gépipar, a híra­dástechnika és a műszeripar ; műszaki-tudományos prob­lémáinak közös kidolgozását szolgálják. A szovjet delegáció ma­gyarországi tartózkodása | alatt megismerkedett egy sor ipari vállalat és tudomá­nyos kutatóintézet munká­jával. Budapesten és Ma­gyarország más városaiban beszámolókat is tartottak. A láthatatlan stopperóra sem változtatott a tőkés világ és a Ujabb árhullám A Kába és a Lajta, to­vábbá a kisebb Vas megyei patakok osztrák vízgyűjtő medencéjében ismét nagy­mennyiségű csapadék esett, s emiatt a Rábán és a Laj­tán, illetve a Vas megyei patakokon újabb árhullám várható. A Rábán az árhullám mar jelentkezett, Szentgotthárd­nál április 27-én reggelig 170 centimétert — tehát ro­hamosan emelkedett a víz szintje. A Repcén, a Rábán Győr—Sárvár között, a Mar­calon Koronco—Mórichida között, a Répce árapasztó csatornáján, továbbá jó né­hány Vas megyei patak kör­nyékén harmadfokú árvízvé­delmi készültség lépett élet­be. Lukácsháza. Bük, Csá­nig, Nick, Magyarnádalja községekben a pár nappal ezelőtt veszélybe került községrészeket ismét kiürí­tették. Szerdán a kora dél­utáni órákban Gyöngyöfalh­nál ismét kilépett medré­ből a Gyöngyös. 1964 szocialista országok között ezernyi fronton folyó békés gazdasági küzdelem általá­nos irányvonalán. Tovább tartott az az immár törvény­szerűnek tekinthető fejlődés, amelynek során a szocialista országok egyre nagyobb részt kapnak a világ ipari termeléséből. 1950-ben a szo­cialista országok még csak egyötödét adták az egész vi­lág ipara által termelt ér­1 téknek. 1962-ben átlépték az egyharriradrész határvona­lát, 1964-ben pedig, tovább folytatva a „lassú előrenyo­mulást", a részesedés ará­nyát mintegy 38 százalékra emelték. E szamok mögött termé­szetesen a gazdasági verseny láthatatlan stopperórái által mért különböző „részidők'' húzódnak meg. A szocializ­mus gyorsabb részidőket „fut". Gazdasági nyelven szólva: a szocialista orszá­gok termelése változatlanul gyorsabb ütemben fejlődik a tőkés átlagnál. Ez annál is nagyobb szó, mert. a tőkés világ legfejlettebb országai­ban már évek óta megiehe­tősen kedvező konjunktúra­viszonyok uralkodnak. A kü­lönbség nagysága persze in­gadozik. Általában azonban azt lehet mondani, hogy a szocialista közösség országai kétszer olyan gyorsan növe­lik ipari termelésüket, mint a tőkés országok. Az a színvonal, amelyet a szocialista országok termelé­se már elért — természete­sen kötelez. Mindenekelőtt arra, hogy világosan meg­lássák és nyílt viták során értékeljék azokat az akadá­lyokat, amelyek a további fejlődést nehezítik. Az utób­bi esztendő legkomolyabb gazdasági jellemvonása a szocialista országokban ép­pen ezért nem is annyira a számok, a termelési statiszti­kák — mint inkább a gondo­latgazdag viták „előnyomu­lása" volt. Már a múlt évben számottevő szerkezeti változások történtek — vagy legalábbis indultak meg — az egyes szocialista orszá­gokban. E változások meg­jelenését minden országban gazdaságpolitikai viták előz­ték meg. amelyek új színt, új elevenséget vittek a szo­cialista közösség szellemi és politikai életébe. Nem véletlen, JgV zéppontjában az egyes gaz­dasági egységek rugalmas, önálló gazdálkodási lehetősé­gének megteremtése állott. A Szovjetunióban a Liber­man és Trapeznyikov pro­fesszorok által kezdeménye­zett vita volt ennek az el­gondolásnak a hordozója. A felszólalt tudósok javaslatai Áz árvíz elleni küzdelem hősi halottainak kitüntetése Közöltük már, hogy a nyugat-dunántúli árvíz ej­teni küzdelemben, a veszély­be jutott emberek életének mentése közben a néphad­sereg két katonája, a Bel­ügyminisztérium két határőre és egy önkéntes rendőr tsz­tag, továbbá egy felsőfokú technikumi hallgató életét vesztette. Az önfeláldozó mentési munka során elhunyt Kosik József tizedest. a magyar néphadsereg kiváló katoná­ját és Csuka József honvé­det Czinege Lajos vezér­ezredes. honvédelmi minisz­ter. Gyuriké Miklós és Vas József határőröket pedig Benkei András belügymi­niszter hősi halottá nyilvá­nította és — érdemeik el­ismeréséül — soron kívül alhadnaggyá léptette elő. Kosik Józsefet, Csuka Jó­zsefet, Gyurikó Miklóst, Vass Józsefet, továbbá Né­meth Lászlót, a Körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum elsőéves hallga­tóját a KISZ Központi Bi­zottsága a Ságvári Endre Eremmel. Császár László önkéntes rendőr, tsz-tagat a belügyminiszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával kitüntette alapján máris jelentós válto­zások történtek a szovjet vállalatok gazdasági ösztön­zési rendszerében és 1965 minden jel szerint újabb lé­péseket hoz. (Az év elején 400 vállalatot állítottak át a vitában javasolt gazdál­kodási rendszerre, amely­ben a tényleges jövedelme­zőség alapján értékelik és ösztönzik a vállalatokat.) Más körülmények között, de hasonló vonásokat mutat a Csehszlovákiában megva­lósulásra kerülő átszerve­zési javaslat Ennek is az az egyik sarkpontja, hogy a vállalatoknak szabadabb gazdálkodási lehetőségük van — természetesen az al­lamnak járó hitel- és ka­matkötelezettségeik kiegyen­lítése után. Ugyanebbe a fejlődési irányba mutatnak az NDK-ban újonnan ki­alakított ipari egyesülések, vagy a lengyel ipari egye­sülések megteremtése és azok bérreformja. A modernség jegyében előtérbe került a matema­tikai módszerek és az elektronikus gépek alkal­mazása a tervezésben — va­lamint a kísérletezés jelen­tőségének fokozódása. Ami a matematikát és eletronikát illeti, az természetesen nem ragadhatja ki a gazdaságpo­litika kezéből a vezető sze­repet. Nyomcsinov, a híres szovjet akadémikus mon­dotta egyszer, hogy a ma­tematika csak malomkő, csak akkor ad búzalisztet ha búzát őrletnek vele. Más szóval: a helyes gazdaságpo­litika a feltétele annak, hogy a modern módszerek hatáso­sak legyenek. Ez azonban persze nem változtat azon, hogy a modern termelés hallatlan bonyolultsága, a szükséges információk szinte csillagászati méretű növe­kedése a gyakorlati mun­kában elengedhetetlenné te­szi a matematikai módsze­rek és a nagy sebességű (•tektronikus számítógépek alkalmazását Csakis ezek­nek a segítségével lehet megfelelően részletes gaz­dasági mérlegeket készíte­ni, s elérni, hogy a külön­böző, rendelkezésre álló terv­vázlatok közül a legjobb, az optimális változatot ki lehessen szemelni. Magától értetődik, ahol új módszerek születnek, ott vállalni kell a kísérletezés szenvedélyes kötelezettsé­gét — és kockázatait is. (A Szovjetunióban például a Liberman-módszert először csak két üzemben próbálták ki, s a mostani szákasz is kísérleti fázisnak tekinthe­tő.) A kísérletezés azonban önmagában is érték: újabb elgondolásokat, termető el­képzeléseket hozhat felszín­re, s egyben növeli a gazda­sági vezetés felelősségér­zetét: csak kipróbált, ered­ményesnek bizonyult, gazda­sagilag egészséges változtatá­sokat lehet társadalmi mére­tekben megvalósítani. I viták a modern mód­VII3R, szerek megjele­nése jelzi: a szocialista terv­gazdálkodás gépezete képes az alkotó, dinamikus fej­lődésre; arra. hogy kiter­melje önmagából a legkor­szerűbb, legcélravezetőbb tervezési, irányítási formá­kat. Ezeknek az új elemek­nek a megjelenése és el­terjedése a szocialista or­szágok gazdasági életében — valójában világpolitikai íényező. Hiszen visszahat arra a nagy versenyre, amelynek láthatatlan stop­perórái ott forognak min­den laboratóriumban, min­den elektronikus számitógép — és minden munkapad mellett. GÖMÖKI ENDRE Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fegyelmezett munkával, gazdaságos termeléssel segítsük második ötéves tervünk sikeres befejezését! Csütörtök, 1965. április 29. oíl-magyarorsiag 3

Next

/
Thumbnails
Contents