Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

Éljen és erősödjék dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége! Az MSZMP küldöttsége Firenzében A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége — amely az Olasz Kommunista Párt meghívására tartózkodik Olaszországban — vidéki körutazáson vesz részt. "V küldö"tség, — amelynek vezetője Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagjai pedig Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, dr. Kö­peczi Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kulturális osztályának vezetője, dr. Szántó György és Verák Ist­vánné, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársai — az elmúlt napokban ellá­togatott Firenzébe, ahol meg­beszélést tartott a helyi párt­vezetőkkel, találkozott az üzemek dolgotóival s megte­kintette a város nevezetes­ségeit A firenzei latogatás be­fejeztével a magyar ven­dégek Genovába utaztak, ahol ugyancsak tanács­koztak a kommunista párt helyi vezetőivel, majd elbeszélgettek vasmunkások­kal, kikötőmunkásokkal es értelmiségiekkel. (MTI) Hatszorosára nőtt a húsipar termelése Az Élelmezesügyi Miniszté­rium érdekes bemutatója fejlődésünkről, eredmé­nyeinkről beszél A cukortermelés az Í938. évi 11 457 vagonnal szemben ma már-44 200 vagon, s a 10,5 kilós évi fejadag 31 ki­lóra növekedett. A konzerv­ipar L949-hez viszonyítja fej­lődését. azóta termelése csaknem megtízszereződött, 4755 vagonról 43 037 vagon­ra emelkedett Az élelmi­szeripar egyik legfiatalabb ága, a hűtőipar az 1955. évi 70 000 tonna áruval szem­ben ma már mintegy 300 000 tonna áru tárolására képes s mutatóban már jelzik a jö­vőt is: 1970-re kerek fél­millió tonna „áru raktározá­sáról, hűtéséről gondoskod­nak. A húsipar a felszabadulás idején több mint 10 000 kis­ipari egységgel működött, ma 18 nagyüzem 52 termelő­egysége gondoskodik a lakos­ság hús- és zsírellátásáról. A húsipar termelését hatszo­rosára növelte, évi húsfo­gyasztásunk 36 kilóval n gyobb. fejenkénti átlagban. A műszaki fejlesztés nemesak a vezetők gondja Szabatos és sok pontból tésével kapcsolatos teendő­álló műszaki intézkedési ter- ket a prototípus jóváhagyá­vek jelzik a szegedi vas- sáig a központ végzi. A sze­ipari üzemekben az idei gedi gyáregységre csak a tervteljesítésre való jó fel- sorozatgyártás hárul, készülést. Általában el­mondhatni, hogy készítői fi­gyelembe vették üzemük technológiai feltételeit, a ter­melési feladatokat, a gazda­ságosság követelményeit. Er­ről tanúskodnak a tervek­ben rögzített célkitűzések, intézkedések tényei, számai. ÁUTÓJlVlTÓ VÁLLALAT: 27 százalékkal több termelés KÉZISZERSZÁMGYÁR: 37 ezer 800 megtakarított normaára Az idei műszaki fejlesz­tési terv a kéziszerszám­gyárban is a termelékeny­óráról 262 órára, a javítási időt pedig 12 napról 11 napra csökkentik. FÉMFELDOLGOZÓ VÁLLALAT: Növelik a szolgáltatást Szép sikereket ért el már az elmúlt évben is a Sze­Egyre nagyobb feladatok gedi Fémfeldolgozó Válla­hárulnak a XI.-es Autója- lat. Az idén tovább növeli vító Vállalatra. Az 1965. a szolgáltatást. A haztartási évi megnövekedett íelada- gépeket javító részleg ka­tok jó ellátását igyekeztek pacitását mintegy 20 száza­megalapozni a műszaki fej- lékkai bővítik. E gépek ja­lesztési tervvel. A 27 száza- vítási átfutási idejét 8 nap­iékos termelési felfutáshoz ról 7 napra csökkentik, jobb csak 5,7 százalékkal emelik munkaszervezéssel. A gyárt­a munkáslétszámot. A ter- mányfejlesztés terén tökéle­melésnövelés nagyobb ré- tesítik a személygépkocsi szét a termelékenység eme- visszapillantó-tükröket és a lésével, normakarbantartás- sportpresstókat. A technoló­sal és részben a saját előál- gia fejlesztésével egyszerűvé seg növelését, a minőség ja- lításü célgépekkel kívánják teszik a gyártási művelete­vitását, s az új gyártmá- megvalósítani. A normakar- ket is. nyok bevezetesét rögzíti. A bantartást. szorosan össze- A műszaki intéakedések­termelékenység emelésétől Kapcsolják a gépesítéssel, a kel az utóbbi időben lénye­37 ezer 800 normaóra meg- technológiai folyamatok tö- gesen csökkentették a se­takarítását. várják. Ez a kéletesítésével. lejtet a B-típusú háztartási gyáregység fizikai dolgozói Népgazdasági beruházás- mérlegek gyártásában. Et­ái tai teljesíthető munkaórák az jdei feladatok meg- tői az intézkedéstől 10 ezer számanak 6.5 százaléka. valósításához másfélmillió forint megtakarítást várnak A minőség javítása érde- forintos beruházási és fel- az idén. A festés előkészíté­keben egy agregát-sori álli- újítási hitelkeretet vesznek sében is új módszert vezet­tanak munkaba. A régi, el- igénybe. Ebből az összegből tek be. A zsírtalanítást ben­használt gépekkel már nem többnyire új gépeket vásá- zin helyett a kereskedelem­tudtak megfelelő pontosságú, rolnak. Főtengelyköszörűt, ben kapható és a rendelke­minoségű árut gyártani. univerzái maró- és henger- zésre álló vegyi anyagokkal A tervben előirányzott fúrógépet stb. oldják meg. Ezzel 96 ezer megtakarítás összege 700 A gépek kihasználására forint megtakarítást érnek ezer forint, viszont a rálor- külön tervet készítettek. Ez- el, és lényegesen javítják a dítás költsége alig több, zel akarják elérni, hogy pél- munkakörülményt A gyárt­mint 610 ezer forint. Tehát dáúl a marógépek napi mánytechnológia fejlesztésó­már egy évnél előbb megté- használatát 7,9 óráról 9,5 vei egy esztendő alatt össze­rül a műszaki fejlesztésre órára növeljék. sen 660 ezer forint megta­fordított Ö6szeg. A műszaki A vállalat végzi a GAZ gyárt- karítást akarnak elérni. Eb­fejlesztési terv célkitűzéseit mányú tehergépkocsik főjaví- ben nagy szerepe lesz an­az anyavállalattal együtte- tását. Az idén e gépkocsik át- nak is, hogy az üzem 78 íé­sen állapították meg, és a futási idejének csökkentését le gyártmányhoz szükséges megvalósításban is a köz- is célul tűzték ki. A tavalyi 280 alkatrész és 3600 műve­ponttal együtt működnek. 15 nap helyett 14 nap a let számát is csökkentik. A Az új gyártmányok beveze- cél Az időráfordítást 278 vállalat komplex intézkedési tervében gondoltak a dol­gozók szakmai képzettségé­nek növelésére, s mint el­mondják a vállalat vezetői, a szakmunkásképző tanfo­lyamoktól is a gyártmányok minőségének, a termelés gazdaságosságának javulását várják. A tervek készítőik alapos tájékozottságát, szakértelmét igazolják. Az elmúlt hóna­pok munkája viszont azt ta­núsítja, hogy a munkások is ismerik e terveket, és segítik megvalósításukat. Te­hát a gyár műszaki intéz­kedési tervei nem csupán a szűkebb vezető gárda ügye­gondja maradt. hanem az egész kollektíváé. S ez a garancia, hogy a terv nem marad papíron, s megvaló­sításával 1965-ben is ered­ményesen segítik a műszaki fejlesztést vasipari üzeme­inkben. Időszerű a vegyszeies gyomirtás .4 NÖVÉNYVÉDELMI SZOLGALAT TÁJÉKOZTATÓJA A legutóbbi két hét több- vezetői), hogy a még hátra­nyire borús, hűvös időjárása, tevő vegyszeres gyomirtásra alkalmas jó időt a legtelje­sebben használják ki a kényszerű mulasztások pót­lására. Mindenekelőtt — a talaj­állapottól függően — először a fejlettebb őszi gabonaveté­sekben végezzenek a gyom­a szokatlanul bőséges és hosszantartó esőzések ország­szerte gátolták a mezőgaz­dasági munkákat Különösen a gabonafélék vegyszeres gyomirtásánál nagy az elma­radás, mivel a dikonirtos permetezésre alkalmas amúgyis rövid idő többhe- irtó permetezéssel, majd fo­lyütt felére, harmadára csök- kozatosan térjenek rá a ta­kent. Ugyanakkor a csapa- vaszi vetések gyomtalanítá­dékos időjárás kedvező fel- séra. tételeket teremtett a gyom- Egyes vidékeken fcülönö­növények megerősödésére. A sen erős a gabonapoloska­legutóbbi jelentések szerint fertőzés. Ahol négyzetméte­— elsősorban a későn vetett renként legalább két polos­ritka állományú búzákat — kát, vagy lárvát találnak, a sűrűn felverte a gyom. kártevő irtását a vegyszeres Ezért a Földművelésügyi gyomirtással egyidőben Minisztérium Országos Nö- kombinált gyomirtószer-al­vényvédelmi Szolgálata arra katmazássai célszerű végre­hívja fel a termelőüzemek hajtani zsírfogyasztásunk pedig há-1 növényvédelmi megbízottait Az időszerű. most már romszor akkora, mini volt. I és általában a gazdaságok sürgető vegyszeres gyomirtá­si és egyéb növényvédelmi munkákhoz a megyei nö­| vényvédő állomások készség­gel nyújtanak segítséget, te­hát minden termelőüzem forduljon szaktanácsért az illetékes növényvédő állo­máshoz. (MTI) PRtMŐREXPORT Szakismeretek erkölcsi kopása A z utóbbi néhány eszten- képzetesei zavarba ejthetik, dőben megötszörözó- csupán azért, mert olyan dött a Műszaki Könyvkiadó újabb kutatási eredmények­gondozásaban megjelent mu- J , , , , vek száma. Ez a növekedés tel kapcsolatosak, amelyek nemcsak a kiadó jó mun- még nem is léteztek, amikor jának fokmérője, hanem a tanulmányait befejezte, egyúttal tükrözi a műszaki ismeretek ál­tudományok rohamléptű fej- . lődését is. Ami elég volt te®- kölcsd kopása mas területen nap, az ma már kevés. Ami js jelentkezik. Sok régi, ki­nemrég a legmodernebb váJÓ szakemberünk olyan megoldásnak számított, az . „liárások A. tolya„ napjainkban csak egy a sok gyártási eljárások es iotya technológia közül. A tudo- mátok irányítására speciati­mány előrehaladása oly zálódott, amelyeket ma már gyors, hogy ha például egy k<)rszcrűbbekkel kell helyet­mérnök diplomája megszer­zése után nem „lapoz bele" sűrűn a legújabb szakköny­vekbe, tíz-tizenöt év múlva az egyetemen tanultaknak alig veheti hasznát Ennek a felismerése vezetett oda, hogy ma világszerte szerve­zetten foglalkoznak a mér­nökök továbbképzésével. Egy külföldi egyetem rep­rezentatív felmérésében a következőket állapította meg: azok, akik tíz évvel ezelőtt végezték el az egyetemet — jóllehet üzemi gyakorlatuk nagyobb — elméleti tudás tekintetében nem vehetik fel a versenyt az új diplomá­sokkal, hacsak idejük 10 százalékát nem fordítják olyan anyagok tanulmányo­zására, amelyek az egyetemi műszaki tudományuk mellé tesíteni. Amennyiben nem kísérték figyelemmel ipar­águk, szakmájuk fejlődését* képtelenek eleget tenni a megváltozott követelmények­nek. Az orvosság ez ellen a szervezett, tudományosan előkészített, állandó tovább­képzés lehet. O rszágunkban a lehető­ség nagyjából adott. Az egyetemek szakmérnöki továbbképzői, a tudományos egyesületek tagozatai mó­dot adnak a továbbtanulásra mindazoknak, akik fejleszte­ni akarják szakmai ismere­teiket Több száz mérnök ta­nul napjainkban a Közgaz­Egyetemen, hogy éveik alatt még nem szere­peltek az oktatás tananya­gában. Ám ez is csak abban az esetben elegendő, ha az eredeti anya'gból mit sem felejtettek. Tételezzük fel, hogy az időközben nem gya­korolt ismeretanyag 10 százalékát is elvesztették. Ez meglehetősen optimista számítás és íme az előbbi szám máris a duplájára bő­vült Egy mérnök, aki az él­vonalban akar maradni, ide­jének körülbelül 20 százalé­a gazdasági vezetés tudomá­nyában is jártasságot sze­rezzenek. A bentlakásos tan­folyamok, a Mérnök Tovább, képző Intézet mind-mind ezt a cél szolgálja, mérnö­keink zavartalanul bővíthes­sék tudásukat. Ennek elle­nére az eredmények arány­talanul kisebbek a lehetősé­geknél. A kohó- és gépiparban dolgozó mérnököknek mind­össze 15—20%-a vesz részt rendszeres oktatásban. Mas tárcák területén sem kedve­zőbb a helyzet A nagy több­kát fordíthatja tanulásra, te- ^ inkóbb ^alomszerűen hát arra. hogy szakmai is- tanui tovább. Téves az az mereteinele az értéke ne elképzeléSi hogy „ad hoc" csökkenjen. jellegű, egy-két hetes tanío­Hatványozódik a gond a iyamokkal meg lehet oldani vállalatok, s egyes iparágak ezt a p^émát. A temati­vezetésében dolgozóknál Ne- ^^ rendkívül tömörj kü­kik nemcsak saját érdekük- ideges tanfolyamok átte­ben kell gyarapítaniok isme­reteiket, hanem azért is. hogy mindenkor megérthes­kintést adhatnak ugyan egy­egy tudományág legújabb vívmányairól, kisegítő sze­sék fiatalabb mérnök kollé- repült méltányolni kell, gáik elgondolásait Nehezen tudja kidolgozni területének perspektíváit egy műszaki de a mélyreható, elemző, alapos feltáró munkát csu­pán elősegíthetik. A tanfo­Elérkezett a csúcstörgalmi időszak a szeged-mihályte­leki felvásárlótelepen. Csehszlovákiába és az NDK-ba indulnak rendszeresen a korai retekkel tele gépkocsik. Szakemberek az idei termést nyolc ée fél millió csomóra becsülik senyeken a magyar trakto­rosok eddig még nem ér­tek ei számottevő sikert, s ez jórészt azzal magyaráz­ható, hogy nálunk még az elmúlt években is nagyon kevesen vettek részt ebben a minőségi mutatókkal ér­tékelt, a talajművelési kul­túra fejlesztését célzó ve­télkedésben. Az országos verseny, szabályzat értelmé­ben csak kétévenként, leg­közelebb 1966-ban esedékes Virágzanak a szamócaültetvények 30 vagoa termés felvásárlására számítanak A tegkoraibb tavaszi kertekben termesztették, ma gyümölcsnek, a földieper- már egyre nagyobb tért hő­nek az igazi hazája a nap- dít megyeszerte a termelő­sütésben bővelkedő dél-al- szövetkezeti táblákon is. földi táj: Csongrád me- Makó és Hódmezővásárhely gye. Amíg régebben nagy környékén ugyanúgy megta­mennyiségben csak Újszege- 'álható mint Zsombón, For­dén, a házak körüli kis ráskúton, Bordány és Szaty­maz határában. Ez utóbbi helyeken is igen jól jöve­delmez. A Szövetkezetek megyei Értékesítő Központ­jának felmérése szerint hol­danként tizenkétezer forint tiszta hasznot hoz száraz műveléssel, öntözéssel pe­dig sokkal többet. Az exportigények jobb ki­elégítésére néhány termelő­szövetkezetben alkalmazzák a feketefóliás termesztést. Ezek alatt: nemcsak koráb­ban pirosodik a termés, ha­nem mentesek maradnak a gyümölcsök a szennyeződés­től. Ez nagyon fontos a kül­földre kerülő árunál, s a felvásárló szervek mái' most kérik a termelöket, töreked­jenek arra, hogy egészséges, tiszta árut adjanak majd át. Üj módon szervezik a szántóversenyeket A nemzetközi szántóver- Az országos szántóverseny bizottság legutóbbi ülésén éppen ezért elhatározta, hogy a közbeeső 1965. évet előkészítésre — a mezőny kiszélesítésére — és népsze­rűsítésére használja fel: tö­megméretű üzemi, járási és megyei versenyeket szervez­nek. Az üzemi versenyeket újszerűen bonyolítják le. A versenyzők egész évi mun­kájukkal vesznek részt a ve­télkedőn fejlesztési osztályvezető, ha iyam eredményességéhez nél­beosztottjainak kérdései, fe- külözhetetlenül szükséges, hogy annak időtartama alatt a résztvevők minden percü­ket a tanulásnak szentelhess sék. A tanfolyam hallgatói­nak ugyanis nemcsak az előadásokat kell látogatniuk, hanem laboratóriumi munka és több önálló tanulás is vár rájuk. Ez a jövő útja És addig. 1 esgtöbbet a gyárak to­hetnek az ügy érdeké­ben. Valamennyi vállalatnak — ismerve távlati fejlesz­tési tervét — célszerű len­ne oktatási programot ki­dolgozni. Ebben — a fejlesz­tés irányának megfelelően — valamennyi szakembernek megjelölni, melyik részfela­dattal ismerkedjék meg kö­zelebbről, és azt is, melyik problémakörben tegyen szert alapos jártasságra. Amíg központilag nem oldható meg minden „apróbb profi­lú" szakág mérnökeinek to­vábbképzése, addig az üze­meknek kell magukra vállal­niuk ezt a feladatot. A ta­pasztalatok mutatják: ez a néha anyagi ráfordítással is járó gondoskodás, később kamatostól visszatért 1. Pfeifer Pál *«**». 1HS. április 38- OH-MAGYARORSZÁG £

Next

/
Thumbnails
Contents