Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

Odaítélték az 1965. évi Lenin-díjakat # Moszkva (TASZSZ) A Lenin-díj Bizottság Odaítélte az 1965. évi .tudományos technikai, művészeti és zsurnalisztikái Lenin-díjakat. Kiváló tudományos művekért és technikai alkotásokért tudósoknak, mérnököknek, az ipar különböző területein dolgozó szakembereknek összesen 16 Lenin-díjat ítéltek oda. A többi között kitüntették Jurij Zavadszkij színpadi rendezőt, Grigorij Kozincev filmrendezőt, Nyikolaj Mordvinon és Innokentyij Szmoktunovszkij színészt, Leonyid Kogan hegedűművészt, Szergej Szmirnotí írót és a három „Kukrinyikszi" közös elnevezés alatt ismert művészt: Mihail Kuprijanovot, Porfirij Krilovot és Nyikolaj Szokolovot. A Lenin-díjakat minden évben április 22-én, Lenin születésnapján ítélik oda. Egy páratlan alkotóközösség Az a három művész, aki Immár negyven esztendeje Kukrinyikszi néven a maga nemében egyedülálló alkotóközösségben dolgozik, az idén méltán nyerte el a Lenin-díjat. készíti a maga vázlatát, majd elfogulatlan elemzés után a legjobb vázlatot alapként elfogadják, a másik kettőből pedig átveszik a legsikerültebb részleteket. A mű végső kivitelezését . „ .. „ .. aztán rendszerint az egyik Mihail Kupri/anov Poifi- Qyé önkénte,en vállal„ rij Krílov és Nyikolaj Szo- Ja_ ját. A műteremben ki-ki el- tenek. Így például a Csehov-elbeszélésekhez készített illusztrációik óriási népszerűséget szereztek neki*. kolov jelölését a Lenin-díjra sok neves szovjet művész lelkesen támogatta. Kiemelték Kukrinyikszi alkotásainak óriási társadalmi visszhangját, bölcs egyszerűségét, művészetük igazságát és demokratizmusát, szatirikus jellemzéseik pontosságát és élességet. Kuprijanov, Krilov . és Szokolov a húszas évek közepén találkozott Moszkvában. Közép-Oroszország és a Volgavidék különböző városaiból jöttek fel tanulni. Az 1925ben megjelent első közös karikatúrájuk sikere a művészek további sorsát el is döntötte. Azóta sohasem váltak el egymástól. Krilov jelenleg 62 éves, Kuprijanov és Szokolov pedig 61. Mindhármuk nagyapa. A művészek ugyanabban a házban laknak. Naponta délelőtt tíz órakor ugyanazon a helyen találkoznak és együtt mennek műtermükbe. Útközben megvitatják űj alkotásuk témálgy dolgozik évtizedek óta napról napra * három mester, aki immár nemzetközi hírnévre tett szert és ugyanekkor megőrizte természetességét és igényességét saját munkájával szemben. A művészeket a mértéktartás jellemzi. Humoruk sohasem torzul vigyorrá, líraiságuk pedig mentes a szentimentalizmus tói. Kuprijanov, Krilov és Szokolov külön-külön talán csak tájképeket készít. Ezen a téren kissé eltérnek egymástól. Krilov a közép-oroszországi természetet, Szokolov a Volgát, a volgai távlatokat szereti, Kuprijanov az Azovi-tenger szépségének költője. Tájképeik gyakran megjelennek a tárlatokon. A három művész mindegyike azonos számú művet szokott kiállítani. Hét évvel ezelőtt a művészetben jelentkezett az új A Lenin-díjra karikatű- Kukrinyikszi-nemzedék. Naráikat terjesztették fel. Művészetük fő, bár távolról sem egyetlen oldala a politikai szatíra. Emellett azonban lírai, gyengédséggel és szomorúsággal teli akvarelleket és rajzokat is készítasa Kuprijanova, Andrej Krilov, Mihail Szokolov „Mikrokükszi" néven, alkotó közösségre léptek; mint apáik, de ők már inkább külön-külön szeretnek dolgozni. Jogos ítélet Évek óta nem tárgyaltak a Csongrád megyei bíróságon olyan, vagy ahhoz hasonló bűncselekményt, mint amelyet dr. Szigeti János rendelőintézeti fogorvos, Újszeged, Egressy Béni utca 28. Oltxai&ink írják NE TEGYÉK TÖNKRE Néhány éwed örömmel tapasztalhattuk, hogy a tanács a város forgalmasabb utcáira szemétgyűjtőket rakatott Sajnos néhány hónap múlva sok szemétgyűjtő már csaknem használhatatlanná vált, mert sok fiatal ezen próbálta ki erejét. Jó lenne, ha az illetékesek, amikor A SZEMÉTGYŰJTŐKET! az említett szemétgyűjtők felújításáról gondoskodnak, megoldást keresnének, hogy a szemétgyűjtők még erősebbek legyenek, hogy jobban ellent tudjanak állni, a rongálóknak. A pusztítókat pedig felelősségre kell vonni! Szabó Zsigmond A MEGCSONKÍTOTT SZOBOR Tudom, hogy az illetékesek többször rendbe hozatták már a szegedi Dankó Pista szobrot- Most azonban vandál kezek újból letörték a szoborról a hegedű nyakát. Mivel az élénkülő idegenforgalommal a Hungáriában, s így a szobor előtt sok vidéki és külföldi megfordul, jó volna ezt a szoborhibát ismét megszüntetni. Sz. J. VIGYÁZZUNK PARKJAINKRA! Az Április 4. útja váró- vaslom, hogy úgy mint mái? sunk egyik legszebb utcája, a vasúton városunkba érkező vendégek 80 százaléka megfordul itt. Nem közömbös, hogy ennek az utcának a parkosítása milyen képet lenne, ha a mutat. A parkosított részt hazamenetelük úgy látom rendszeresen gondozzák, mégis különösen a széleket gyakran az arrajárók letapossák. Ezért javároeokban, itt is négy milliméter vastag huzalból kétsoros kis kerítést húzzanak. Ez megakadályozná a fű és a virágok letaposását, sót jó pedagógusok előtt figyelmeztetnék a tanulókat: ne tegyék tönkre a parkot. Sajbcn Sándor A KÖSZÖNET HANGJÁN A nagy nyilvánosság előtt de nem találtam. Eszembe mondok köszönetet az Annakúti csemegeüzlet dolgozóinak és vezetőinek, akik nagy becsületességet és figyelmességet tanúsítottakA napokban élelmiszert vásároltam az üzletben és pénztárcámat — amelyben 850 forint volt — véletlenül a bevásárló táskám mellé tettem, így az leesett a földre. Sirva kerestem mindenhol, jutott, hogy jó volna megnézni az Anna-kúti csemegeüzletben is, de már nem is reménykedtem, hogy a pénzemet megtalálom. Leírhatatlan volt az örömöm, amikor a boltban az üzletvezető hiánytalanul átadta részemre a megtalált pénzt és tárcát. S. Józsefné NEM MINDEN VEVŐ EGYFORMA? Április 16-án délután 5 óra katot, csak másnap Hiába tájban bent jártam vásárol- volt minden további kérés, a ni a Kárász utcai 55-ös szá- vezetőnő hajthatatlan mamű édességboltban. Ez idő radt. alatt bejött egy asszonyka ü(Jy adódott hogv este fél vásárolni es mivel az üzlet- ? ta'jban ismét vásároltam az szám alatti lakos és felesége követett el. A Szigeti család jó anyagi körülmények között élt, s Bácsalmásról nemrég költöztek Szegedre. Itt házat vettek, s nyaralójuk is volt a Balaton partján. Anyagi jólétükhöz az is hozzátartozott, hogy külföldet láthassanak. Dr. Szigeti önmagának, feleségének és három gyerekének turista útlevelet kért és kapott a nyugat-európai államokba, s még a múlt év októberében elutaztak. Bejárták Ausztriát, Olaszországot s végül a Német Szövetségi Köztársaságban kötöttek ki. Idehaza ismerőseik és barátaik úgy tudták, hogy Szigetiék egy hónapig turistáskodnak külföldön. A hazaküldött üdvözlő lapok is erről tanúskodtak. Később azonban Szigeti három hónap szabadságot kért munkahelyétől, a szegedi rendelőintézettől. Ezt azonban nem kapta meg. Hamarosan kibújt a szög a zsákból, mert Szigeti egy levélben közölte itthoni ismerőseivel, rokonaival és munkahelyével, hogy Nyugat-Németországban telepednek le. Á három hónap fizetésnélküli szabadság alatt mindenesetre meg akarta kóstolni az ottani életet, ezért nem határozott azonnal. Mielőtt elindultak volna, „bebiztosította" magát. Közjegyző előtt hitelesített meghatalmazást hagyott hátra anyjának, amelyben minden ingó és ingatlan vagyonát ráhagyja, illetve rendelkezhetik vele, eladhatja, s távollétükben ügyeiket képviselheti. Fogorvosi gépét mindenesetre az utazós előtt még értékesítette. A turista útlevél tehát csak ürügy volt Szigetiéknek ahhoz, hogy új „hazát" keressenek. Hazatérés megtagadása büntette miatt a szegedi járásbíróság Szigetiék távollétében folytatta le a tárgyalást és hozott ítéletet. Dr. Szigeti Jánost három év és hat hónapi, a feleségét pedig három év és két hónapi szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az ítéletben azt is kimondotta. hogy Szigetiéknek elkobozzák minden ingó és ingatlan vagyonukat. LÉDA Krleza drámája a Szabadkai Népszínház vendégjátékán Különös, rég a történelem ködébe beiéfoszlott alakok vergődik végig groteszk vitustáncukat Miroslav Krleza színműveiben. A mai jugoszláv irodalomnak ez a — már életében klasszikussá nőtt — „nagy öregje", az Areteus című, nagy háborúellenes dráma, a Zászlók című, világsikert aratott, önéletrajzi jellegű regény, és sok más nagysikerű irodalmi mű megalkotója kiválóan ismerte a századeleji magyar társadalom életét, mind a nagy- és kispolgárságét, mind a dzsentrirétegét — s a velük lélektanilag erősen rokon Glembay-kör, a horvátországi patríciusok halálraítélt világát., melynek pánikos végvonaglását épp dráma-trilógiája harmadik részében, a Szabadkai Népszínház művészei által bemutatott, Léda című drámaszatírájában ábrázolta. A dráma-trilógia — külön-külön is egységes egészet álkotó — első két részét, a Glembay urak és az Agónia című drámákat mar előzően megismerhettük. Az Agóniá-ban döbbenetes alakítást nyújtó Ajtay Andor érett művészetében, s Tolnay Klári ég Bessenyei Ferenc árnyalt szerepformálásában épp a közelmúltban gyönyörködhettünk: a TV képernyőjén láthattuk a darabot. Nos, az 1913-ban elindított történet 1925 táján fejeződik be, az utcán, egy farsangi tivornya végakkordjaival — és Itt, a Lédá-ban nemes, nemzetes Szlougán Melitta, azaz Klanfárné széthulló, összekuszált szerelmi kapcsolatok hínárjában rángó alakja — groteszk jelképpé formálódik a néző szemei előtt. Saját társadalmi rétegének jelképévé, melynek determináltan el kell pusznia, végérvényesen el kell tűnnie a történelem színpadáról. Már az sem segít rajtuk, hogy végső kísérletként újgazdagokat hálóznak be s parnevű férjek karjára fonódnak folyondárként, — hisz erkölcsi tartásuk már semmilyen tekintetben sincs, s hasonlatosak ahhoz a rothadt narancshoz, melyet a Léda című darabban művészetét vagyonszerző eszközzé züllesztő művész, Aurél fest vásznára ... A finom lélektani nüanszokkal dolgozó, szatírás hangvételű „komédia" (Inkább tán: tragikomédia) szereplői közül mindenekelőtt a remek orgánummal rendelkező, férfias Pataki László (a blazírt úri svihák, „vitéz" Urbán Olivér figurájának megformáló ja) és a vályogvető fiából iparmágnássá emelkedett Klanfár megszemélyesítője, Fejes György tetszett. Mindketten kiemelkedően tehetséges jellem6zínészek; kár, hogv Pataki a valóban elsődleges „fapotaságot" nem motiválta gyakrabban komikus mozzanatokkal. Fejes György kiválóan érzékeltette a figura karakterét: tudott szögletesen nyers és — halott anyjára gondolva — emberien megrendült is lenni. A feleségeket alakító Heck Paula és Tóth Éva és Pataki László a szfnmű egyik jelenetében Tóth Éva rokonszenves, tehetséges művészek. Kettejük közül Tóth Éva alakítását éreztük összetettebbnek, drámaibb hevületűnek. Különösen ott lehetett tudatos elmélyültséget, intellektuális erőt érzékelni játékában, ahol önmagával kell tusakodnia Klárának — bukását megelőzően. Virág Mihály rendezése átgondolt, mértéktartóan pontos, a figurák jellemét plasztikussá tevő apróságokra is kiterjedően gazdag munka. Nagy kár, hogy az első részben nem hangsúlyozta eléggé aa ironikus mozzanatokat és helyenként bizonytalankodott a darab ritmusát illetően; így az első percek vontatottaknak hatottak. A díszlet- és jelmeztervező Dusán Jericevié kifogástalan munkát végzett. A kedves, meleg hangulatú színházi est emlékezetes mozzanataként Vaszy Viktor érdemes művész, igazgató és Miklós Klára Jászai-díjas művésznő gratulált a vendégtársulatnak a Szegedi Nemzeti Színház képviseletében. Dér Endre ÚJRA SIKERÜLT Külsőleg nagyon keveset A napi munka mellett ta- szerint még udvariasabbak változott egy év óta Szege- nulnak is. Az új üzletvezető, lesznek a vendégekkel, den a Széchenyi tejivó. Ki- Szögi Józsefné, azután Pálfi S hogy a brigád egy nagy festették a falakat, s éppen Józsefné és Molnár Istvánné család, ez náluk nemcsak olyan tisztaság fogadja a üzletvezetői tanfolyamra jár. szó. Mi sem bizonyítja jobvendégeket mint azelőtt. A többiek szemináriumokra, ban, mint az, hogy az időCsak a pulton változott a Még meg sem kapták a sebbek anyai szeretettel fogrend. összébb szorultak a szocialista címet szimboli- lalkoznak az üzletben dolpoharak. hogy helyet adja- záló zászlót s a jelvényeket, gozó kereskedelmi tanulóknak egy piros zászlónak, amikor már összeültek. Vál- kai. Tanácsokat adnak, seAranyhimzés a közepén: lalták, hogy az üzlet festése gítséget. S mind a három ellenére teljesítik a negyed- tanuló szívesen megy be az éves tervet, maguk végzik el üzletbe. Ilyenkor is hazaa takarítást, kimossák a mennek, függönyöket, s a lehetőségek . K. A. szocialista brigád. Zójáék — ez a neve a brigádnak — a zászló mellé újat akarnak szerezni. Pedig amit ezért tettek, hogy harmadszorra is elnyerjék a címet, az sem volt könnyű. Naponta két, két és fél ezer vendéget szolgáltak ki. Egy év alatt 3 millió forint értékű árut adtak ei, amelynek nagy többsége alig 3—4 forint értékű tételből adódott. Naponta egy mázsa fagylaltot mértek ki, 2 és fél dekás gombócokban. A kis konyhában rekkenő a hőség. Hatalmas lábosokban készül a túróscsusza, túrógombóc. Sül a palacsinta és a rántotta. Még télen is izzad az ember, ha öt percig a szakácsnők birodalmában van. A munka végeredménye, hogy a tervüket 109.7 százalékra teljesítették, s azokból az ételekből, melyeket maguk készítettek, 10.9 százalékkal többet adtak el, mint amennyit terveztek. ben bent már nem volt csokoládé nyuszi, szerény udvariassággal arra kérte a vezetőt, hogy a kirakatban lévő csoki nyuszit vegye be, mivel az egész városban nem lehet már kapni. Erre a boltvezető nyersen kijelentette, nem bonthatja meg a kiraüzletben. Ugyanakkor bejött egy láthatóan jó ismerőse a boltvezetőnek, s az most már az első szóra mosolyogva kivette a kért csokoládényuszit a „másnapig felbonthatatlan" kirakatból. Dr. Dávid Lajosné Felvételre keresünk KÖZGAZDÁSZT, aki közgazdasági egyetemet vagy technikumot végzett és több éves gyakorlattal rendelkezik, valamint ipari mérlegképes képesítéssel rendelkező, vagy mérlegképes tanfolyamra járó és gyakorlattal rendelkező ipari KÉPESÍTETT KÖNYVELÖT. A jelentkezést írásban vagy személyesen a Rostkikészítő Vállalat személyzeti osztályára kérjük. Szeged. Béke utca 11—13. K 94 A „lelkes99 ember ..A Dél-Magyarország Ol- terre eső utcák állapotával is törődik. Nemcsak a postás, mi sem találtuk. A Petres utcában ugyanis 17es számú ház nincs, s még a „házhely helyén" sem lehetne építkezni, mivel ott a rókusi tó vize nyaldossa a partot. Mivel ilyen lakcímű Dobó Lajos nem létezik, talán egy kis „angyalka"' volt az, aki ezt. a levelet írta? Mivel ea nem lehetséges, arra voltunk kénytelenek gondolnij hogy egy „tréfás kedvű" olvasónk írt, s mozgatott meg több hivatalos szervet. Sem a tanács, sem szerkesztőségünk nem restellte a fáradságot, s reagált a levélíró lelkes ajánlkozására. Közöltük az ajánlkozást, és a tanács intézkedett. Most nekünk lenne egy javaslatunk. Mielőtt >i Pacsirta utcát „megjavítaná" Dobó Lajos, arra kérjük, őt, a „lelkes" embert: először a saját portáját tegye rendbe! K. A. vasóink írják'' című rovatában Dobó Lajos, Petres utca 17. szám alatti lakos a Pacsirta utca gyalogjárdájának rossz állapotát teszi szóvá, s felajánlja. hogy azt társadalmi munkában megjavítják. Ezzel a szöveggel kezdődött a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának levele, melyben arról is értesítettek. hogy a Dobó Lajos által kért anyagot a járdajavításhoz biztosítják. Értesítették a kérelmezőt is, hogy a kerületi tanács építési- és közlekedési csoportjánál megkaphatja az anyag kiutalást. El is ment a levél, a postás kereste a Petres utca 17-es számú házat. Végül Dobó Mihályhoz vitte be a levelet, aki, ha nem is a Petres utcában lakik, de a környéken, s az ügyről nem tudott. Elindultunk mi is, hogy felkeressük azt az embert, aki nemcsak a saját környékével, de a tőlük körülbelül egy kilóméCsütörtök, 1965. április 32. DÍL-MAGTARORSZAG 5