Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Közéletünk hírei MAGYAR PÁRTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BERLINBE A Német Szocialista Egy- A küldöttség búcsúztatására ségpárt Központi Bizottságé- a Ferihegyi repülőtéren nak meghívására Darvasi megjelent Molnár Endre, a Istvánnak, a Magyar Szocia- Központi Bizottság póttagja, lista Munkáspárt Központi a KB osztályvezető-helyetteBizotlsága osztályvezető-he- se- Jelen volt Siegfried , ,. , , . , . . Hienzsch. a Német Demoklyettesenek vezetesevel ked- ratikus köztársaság budadcn magvar pártmunkás- pegtj nagykövetségének taküldöttség utazott Berlinbe, nácsosa. HAZAUTAZOTT A JUGOSZLÁV DELEGÁCIÓ Kedden elutazott Buda- ség végrehajtó bizottsága és pestről a Jugoszláv Dolgo- a Jugoszláv Kommunisták zv Szocialista Szövetségé- Szövetsé8e Központi Bizott2 szocialista Szövetsége sága tagj4nak vezetésével a nek delegacioja. amely To- Hazafias Népfront tevékenydor Kurtovicsnak. a szövet- ségét tanulmányozta. KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT' DUBLINBE Magyar küldöttség utazott, delegáció tagjai: dr. MolDublinbe. az Interparlamen- nár Erik, a küldöttség vetáris Ünió április 19-én kez- zetője. és Barcs Sándor ordödő tavaszi ülésszakára. A szággyűlesi képviselő. Emberek, pontok százalékok — Múlt pénteken nem küldte időben az anyagot. Fel órát álltunk miatta. II pont. — Nagy segítségemre volt az átállás megszervezésében. 20 pont. — Nem volt semmi baj a munkájukkal. Hanem az üzemrész tisztasága... 14 pont. Ezek a mondatok nem hangzottak el sehol, hiszen a Fémfeldolgozó Vállalat versenyét külön-külön és titkosan pontozzák az illetékesek. De valahogy igy gondolkodhatnak azok a műszakiak, telepvezetők, művezetők, akik az egyes munkahelyek és irodák elbírálását végzik. •— Mi az új ebben a versenyben? — Dudás Sándor igazgató és Heraszika János főtechnológus kérdésemre elmondják, hogy náluk nemcsak a tíztagú brigád értékeli a termelésben dolgozók munkáját, hanem, hogy teljes legyen a kör. fordítva is megtörténik ugyanez. A termelésben dolgozók. a művezetők, telepvezetők is pontozzák a funkcionális irodákat: a technológiát. anyagelosztást, gyártáselőkfezitést, a termelési osztályt. Hisz az ő hozzáállásuk döntően befolyásolta a termelést. Ök tehát a termelékenységet elősegítő tevékenységükre kaphatnak pontot, míg a termelő üzemrészek művezetői. dolgozói végzett munkájuk, a tisztaság. a munkafegyelem, az A tudomány fejlődésében döntő a marxizmus-leninizmus érvényesülése Megkezdődött az Akadémia jubileumi nagygyűlése ütemes tervteljesítés alapján növelhetik pontszámukat, s vele a vándorzászló megszerzésének esélyeit. A pontok összesítésével döntik et. hogy az adott időszakban ki volt a legjobb művezető, melyik a legjobb üzemrész, brigád, iroda és szolgáltató részleg. A 102 százalékos tavalyi teljesítményhez képest emelkedést mutat az első negyedév mérlege: az előzetes adatok alapján 102.8 százalékra emelkedett. S ebben bizonyára sok része van annak is, hogy a dolgozók komolyan veszik versenyt, s szívügyüknek tartják, hogy ne maradjanak le a vándorzászlóért folyó nemes vetélkedésben. A vállalat ez évi terveiről beszélgetve megtudtuk, hogy a fémfeldolgozó fejleszteni szeretné az Ikarusz gyárral több éve tartó kapcsolatát. természetesen a hagyományos belkereskedelmi cikkek megtartása mellett, némi ..profiltisztítással'. A lakosság érdekeit szolgálja majd az a háztartási gépjavító i-fezleg, amelynek felállítását augusztus körűire tervezik az O'vessza-városrészben. Ez évben akarják megvalósítani a freongáztöltő berendezés és helyiség létesítését, amely lehetővé tenné a lakosság részére a hűtőgépek gázcseréjét és főjavítását. S. M. Tegnap, kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett, közgyűléssel megkezdődött az Akadémia idei jubileumi nagygyűlése, tudományos életünk nagy seregszemléje. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Ilku Pál. az MSZMiP Politikád Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, Rusznyák István, az Akadémia elnöke, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Goszttmyi János, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osztályának vezetője. Erdei Ferenc, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Rezső és Novobátzky Károly, az Akadémia alelnökei. Erdey-Gruz Tibor, az Akadémia főtitkára, Kónya Albert és Szabó Imre, az Akadémia főtitkárhelyettesei, az Akadémia elnökségének tagjai. Nagy számban voltak jelen akadémikusok és az Akadémia levelező tagjai, tudományos és kulturális életünk ismert személyiségei, a akadémiai intézetek munkatársai A nagygyűlést Rusznyák István nyitotta meg. Az elnökség beszámoló ja egyetemek egymáshoz kapcsolódó szakmájú tanszékei igen alkalmasak a napjainkban mindinkább előtérbe kerülő komplex kutatásokra. A kutató munka eredményességével kapcsolatban a referátum hangoztatta: szükséges, hogy a tudományos beruházások arányát országosan állapítsák meg. A beszámoló ezután ismertette az Akadémia hatáskörében működő fontosabb tudományágak helyzetét. — Másfél évtized tapasztalatai alapján biztosak vagyunk abban, hogy a következő időszakban Akadémiánk még sokkal több® fog adni a társadalomnak, mint eddig. Az erőforrások jobb elosztásával, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázásával, a célok és a hozzájuk vezető utak, módok alaposabb megismerésével, jobb szervezettséggel tovább javul Akadémiánk munkája, és növekvő mértékben érdemli majd ki dolgozó népünk megbecsülés® — fejezte be a beszámolót Erdey-Gruz Tibor. Ilku Pál felszólalása Az elnökség beszámolóját az elmúlt 15 év munkájáról, eredményeiről Erdey-Gruz Tibor fótitkár terjesztette elő. — A közelmúlt napokban emlékeztünk meg hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról. E két évtizedben országunk a gyoimitemú társadalmi haladás útjára lépett s politikailag, gazdaságilag és kulturálisan gyökeresen átalakult. Alig van a társadalomnak olyan része, amely nagyobb arányban részesült volna a fejlődésben, mint a tudomány. Viszont a tudomány elö is mozdította ezt a fejlődést — állapította meg a beszámoló. Különösen nagy az Akadémia felelőssége a társadalomtudományok fejlesztéséért. Az elmúlt 15 év során mindenekelőtt meg kellett teremteni annakelőfeltételeit, hogy a társadalomtudományok a marxizmus—leninizmus alapjaira helyezkedjenek. Ezért egy részéről ideológiai harcot keltett vívni az addig uralkodó és sokakban tovább élő Idealista irányzatokkal szembein, más részről elméleti választ kellett adni társadalmi és kulturális életünk időszerű kérdéseire és segíteni az aktuális társadalmi problémák megoldását. E kettős feladat ellátását kezdetben nagyon megnehezítette a személyi kultusz és a dogmatizmus. Ma már azonban a társadalomtudományok egyre behatóbban vizsgálják társadalmi, gazdasági. politikai ós kulturális gyakorlatunkat és ebből kiindulva tárják fel a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. — A természettudományok terén az Akadémia elsősorban az alapkutatásokért felelős. Az újjászervezett Akad® mia tevékenységének egyik fontos része volt a műszaki tudományok széleskörű művelésének megalapozása. A konkrét kutatásokon kívül Akadémiánk felelős a tudományos közélet alakulásáért. demokratizálódásáért és tisztaságáért, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok bővítéséért, a szocializmust építő országok kutatási intézményeivel való tevékeny együttműködésért is. A beszámoló ezután megállapította, hogy az Akadémia tevékenysége társadalmunknak szinte minden területén érezteti hatását. A tudományos bizottságokban az akadémikusokon kívül több mint 1100 szakember működik, akiknek többsége az Akadémián kívüli munkahelyeken dolgozik. A beszámuló ezután ismertette az akadémiai testületek szerveinek — az elnökségnek, az osztályvezetőségeknek és a tudományos bizottságoknak — működés®. a munkájuk legfontosabb tapasztalatait. Foglalkozott, a beszámoló a kutatás tervezésével is, majd a tanszéki kutatásokkal kapcsolatban rámutatott, hogy ezek kapacitása még jelentékenyen növelh®ö. Az A beszámoló után Ilku Pál, az MSZMP (Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében köszöntötte az Akadémiát, a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar tudomány fejlődésére gondolva meg kell állapítani, hogy anyagiakban ós szellemiekben hatalmas segítséget kapott a szocialista országok testvéri k® zössógeitől, barátainktól, elsősorban a szovjet tudománytól fe néptől. Maga a felszabadulás új, á tudományos munkához méltó igazi fe sokoldalú feltételeket teremtett, amivel tudósaink túlnyomó többsége megfelelően élni is tudott. Kibontakozott nemcsak a dolgozó nép. de tudósaink alkotó tehetsége is és jelentősen megnőtt táboruk. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb és legjellemzőbb eredménye, hogy ebben az időszakban kezdett érvényesülni a marxizmus szelleme a tudományos munkában. Magától értetődő, hogy a marxizmus szellemének érvényesülése a tudományban csakis a tudós, >a tudósok személyes műve lehet. Viszont nem mondhatjuk még. hogy a marxizmus szelleme maradéktalanul és osztatlanul érvényesül mindenütt. Ezért szükségesek a további őszinte fe szabad légkörű viták. Nem a .marxizmus formai elismerése — hiszen a formális elismerés mögött megbújhat a nem marxista gondolkodás is — hanem a tudományos munkában a marxizmus szellemének eleven, alkotó érvényesülése jelenti további fejlődésünk döntő kérdés®. Ezért tartjuk igen jelentősnek, hogy a tudományos kutatók közül sokan törekszenek mélyen megismerni — és alkalmazni is — a marxizmus—leninizmus tanítását. Viszonylag még kevés a társadalmi, politikai és ideológiai folyamatok időszerű problémáit elemző könyv és tanulmány. Véleményem ezerint a Magyar Tudományos Akadémiának az ilyenfajta kutatások területén növekvő szerepet és felelősséget kell vállalnia. A párt fe a kormány segíteni fogja a társadalmunk marxist a szellemű fe felelősségteljes vizsgálatára irányuló kutatásokat, a termékeny tudományos vitákat, a válaszadást a felmerülő új kérdésekre — összekötve a mai polgári eszmeáramlatok elleni harccal. Ilku Pál a tudománypolitika egyik legfontosabb kérdését érintve szólt a társadalmi, .népgazdasági célok és a tudományos kutatások közötti összhang rendkívüli fontosságáról, majd így fejezte be: — Fontosnak tartjuk a tőkés országok tudományos intézményeivel ® tudósaival kiépített kapcsolatainkat is. amelyek fontos eszközei a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése politikájának. A békés egymás melleit élés azonban ideológiai harcot, gazdasági és tudományos versenyt is jelent. A magyar tudósok, mint népköztársaságunk állampolgárai Ó5 hazánk fiai. a tőkés országok tudósaival való kapcsolat építésében is hazánk érdekeit kell hogy képviseljék — mégpedig ebben a versenyben. ség, amelyek az embert saját tapasztalatain keresztül győzik meg arról, hogy a szocialista erkölcsi magatartás az egyén érdeke is. Azt is tudnunk kell. hogy nem állíthatunk fel olyan erkölcsi követelményeket, amelyek az életben ma még teljesíthetetlenek. Amikor még létezik a lélekölően nehéz fizikai munka, amikor sok helyen kedvezőtlenek a munkakörülmények. unalmas és monoton a munka, amikor még nem mindenki végezheti azt. amit talán legjobban szeretne. s érzéke van hozzá, bármennyire is igyekszik társadalmunk az ilyen igények kielégítésére, nem követelhetjük mindenkitől, hogy önzetlenül, jó kedvvel, magas szocialista erkölcsiséggel végezze munkáját. De bármilyen munka alkotó jellegűvé válhat és erkölcsi kielégülést szerezhet. ha a munkát végző ember — az egyéni érdek mellett — felismeri tevékenységének társadalmi hasznosságát és szükségességét. Ez a felismerés az egyén társadalmi fontosságának. s ezen keresztül társadalmi felelősségének tudatát is erősíti. H

IVATÁSTUDAT, A SZAKMASZERETET, a munka alkotó jellege nemcsak a szellemi tevékenység privilégiuma. ahogy sokan hiszik. Nagymértékben erkölcsi-világnézeti meggyőződés dolga is. A szocialista meggyőződés. világnézet és erkölcs olyan reális és illúziómentes távlatokat ad az ember számára, amelynek kereteiben a munka értelmet nyer és szépség® kitárulnak az ember előtt. Ezzel nem állítjuk azt, hogy mindenki számára minden munka megfelelő. Nemcsak az alkalmasság fontos, hanem az is, hogy valaki mennyire vonzódik valamilyen munkához, mennyire érdekli egy meghatározott tevékenységi kör Ahol nincs meg ez a belső azonosulás a munkával — fe ez ma még sokszor hiányzik — ott nehezebben alakul ki a munkához való szocialista erkölcsi viszony is. Ha már fiatal korban a munka tiszteletére, örömére, a szocialista munkaerkölcsre, közösségi szellemben neveljük az embert. — megkönnyítjük számára, hogy olyan tevékenységet is megszeressen és kedvvel végezzen, amelyről korábban úgy érezte, nem szívesen csinálná. Ha az ember jobbra törekszik, nagyobb műveltséget, szellemi és akarati erőfeszítést kívánó munkát szeretne a maga számára, ez olyan hajtóerő lehet, amely egyaránt hasznára válik az egyénnek és a társadalomnak, de csak akkor, ha munkáját most is becsülettel végzi, ha jövőbeli törekvései nem szorítják háttérbe jelenlegi kötelességeit. Az utóbbi időben sokat emlegetett téma a munkafegyelem. Ez a szocialista eritólos elemi köv®elmónye. Fegyelem nélkül soha, semmilyen munkát nem lehet végezni. A munka közbeni együttműködés alapfeltétele az irányítás és a végrehajtás összhangja, akár ugyanaz az ember végzi mindkettőt, akár külön-külön végzik. Mindenkinek kötelessége alávetnie magát a munkafolyamatban érvényesülő belső törvényszerűségeknek, a technológiai előírásokban kifejeződő követelményeknek, fe azoknak a követelményeknek is, amelyeket a társadalom támaszt az egyes ember munkájával szemben. Öriasi különbség van azonban a „deres fegyelme" és a szocialista munkafegyelem között. A szocialista erkölcs a belső szükségletből származó, önkéntes fegyelmet ismeri el. A szocializmus építésének első időszakában azonban az önkéntes fegyelmet még nagy rétegek nem képesek teljesen magukévá tenni. Ebben szerepet játszanak a múlt hagyományai. a régi erkölcs hatása, gazdasági-technikai fejlettségünk mai színvonala (a „nem szívesen" végzett, nehéz és monoton munka), helyenként az alacsony bérezés, az anyagi ösztönzési rendszer hiányosságai, a munka- fe üzemszervezés gyengéi (anyag-, szerszám-, munkaerőhiány. vagy esetleg belső munkaer®felesleg stb). Ezért az egész társadalom érdekében ma még nem nélkülözhetők az adminisztratív fegyelmező eszközök sem, ha azokat helyesen, a szocialista humanizmus és törvényesség szellemében alkalmazzák. E

RKÖLCSI SZEMPONTBÓL mégis az a legfontosabb. hogy a szocialista demokrácia kibontakoztatásával a dolgozó ember egyre inkább átérezze: ő a gazdája ennek az országnak, sorsáért ót is felelősség terheli. A munkáskollektívának kell odahatnia, hogy minden fegyelmezetlenség és lógás elítéltessék. A dolgozó ember számára nincs nagyobb tekintély, mint munkatársainak róla alkotott pozitív véleménye. Ennek a pozitív közvéleménynek a kialakítása alapvető kérdés ma nálunk. A szocialista brigádok példája mutatja, hogy ez nem hiú ábránd, hanem egyre inkább élő valóság. A szocialista közösség képes magasabb erkölcsi színvonalra emelni az elmaradottabb gondolkodású embert. Társadalmunk túlnyomó része erkölcsileg elítéli a fegyelmezetlen munkát. Csak sokszor nem elég erőteljesen nyilvánul meg ez az elítélés, nem kap elég széles körű visszhangot a csendesen, de önfeláldozóan végzett, szocialista munka. A tisztesség nem hivalkodik, de mindannyiunk gondja, hogy nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést kapjon az él® minden területén. UCK JÖZSEF, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa A tudományos jutalmak kiosztása Ilku Pál nagy tapssal fogadott beszéde után a közgyűlés nyilvános részének záróaktusaként átadták az Akadémiai Aranyérmet és kiosztották a tudományos jutalmakat. Az Akadémia elnöksége az 1960-ban alapított Akadémiai Aranyérmet az idén Manninger Rezső akadémikusnak adotnányozta a szaktudomány művelésében, valamint a tudományos munka szervezésében elélt kimagasló eredményeiért. Manninger Rezső tudományos munkásságát a járványtan és a bakteriológia terén fejtette ki és nemzetközi hírnévre tett szert az állati fertőző betegségek elleni küzdelemben. Az Akadémiai Jutalom 10 000 forintos első fokozatát kapta Harmatta János egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok doktora jelentős ókortudományi munkásságáért, Horváth Zoltán egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora a magyar metallurgiai kutatómunkát, valamint felsőoktatást a legkorszerűbb termodinamikai alapokra fektető elméleti vizsgálataiért. Megosztott első díjat kapott a Magyarország Története című összefoglaló mű első fe második kötetét szerkesztő és elkészítő történészkollektíva: Berend T. Iván és Ránki György, a történelemtudomány doktorai, Hanák P® ter, Laczkó Miklós, Siklós András, Szabad György. Székely György. Varga János, R. Várkonyi Ágnes, Vörös Antal és Pamlényi Ervin kandidátusok: a Központi Fizikai Kutató Intézetnek a tranzisztoros analizátorcsalád kifejlesztésében részt vett kutatócsoportja: Náray Zsolt igazgatóhelyettes, Sándory Mihály laboratóriumvezető, Baránszky Jób Imre tudományos főmunkatárs. Lukács József, lványi Gyula és Bogdány János tudományos munkatársak; továbbá Benedek Pál és László Antal, a kémiai tudományok doktorai „A vegyészmérnöki tudomány alapjai" cimü könyvükért. Ezenkívül az elnökség tíz, egyenként 8000 forintos második fe húsz, egyenként 5000 forintos harmadik fokozatú akadémiai jutalmat adott ki az elmúlt évben jelentős tudományos eredményt elért kutatóknak, illetve kutatócsoportoknak. Az Akadémiai Jutalmakat Rusznyák István nyújtotta át. A kitüntetettek nevében Harmatta János mondott köszönetet. A délutáni együttes ülésen a tudomány és a társadalom kapcsolatairól a bevezető előadást Nemes Dezső akadémikus . tartotta. Előadását több korreferátum követte. Ma a szocialista tudat kialakításának elméleti és gyakorlati kérdéseit vitatják meg több tudományos osztály együttes ülésszakán. (MTI) Szerda. 1965. április 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3