Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Tiszteletben kel! tartani a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket A VDK miniszterelnökének nyilatkozata az MTI tudósítójának I'ham Van Dong, a Viet- külföldi intervenció kizáró- és ' népnek azt a határozott nami Demokratikus Köz tár- sával. Vietnam békés újra- támogatást és hatalmas só­sa,ság miniszterelnöke fogad- egyesítését kizárólag a két gítséget, amelyet az ameri­ta Lehel Miklóst., a Magyar övezet vietnami népe hatá- kai agresszor ellen, nemzeti Taviratt iroda kiküldött tu- rozza majd el, ugyancsak ki- boldogulásunkért vívott har­dosítójat és válaszolt kérdé- zárva mindenfajta külföldi cunkhoz nyújt, seire. beavatkozását. Pham Van Dong részletesen A Vietnam és Magyaror­szág kapcsolatait illető kér­désekre Pham Van Dong így válaszolt: A vietnami nép és a Vietnami Demokratikus nami Demokratikus Köztér- Köztársaság kormánya öröm­sasag kormányának követke- mel állapítja meg, hogy a zetes álláspontja továbbra is nagy szocialista családhoz elemezlc az amerikai agresz­szió következtében előállt helyzetet, majd hangoztatta: A vietnami nép és a Viet­az, hogy szigorúan tisztelet­ben kell tartani az 1954-cs, Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket és tisztessé­gesen kell alkalmazni az em­lített egyezmények alapvető tételeit. Vagyis: az Egyesült Államok kormányának visz­sza kell vonnia Dél-Vietnam­bán állomásozó csapatait, le kell mondania az orszá­gunk e része ellen folytatott intervenciós és agressziós po­litikáról, s ezzel egyidejűleg véget kell vetnie az Észak elleni hadműveleteknek. Mindaddig, amíg Vietnam békés újraegyesítése l>c nem következik, mindkét övezet szamára fontos, hogy mara­déktalanul tiszteletben tart­sák az 105<l-es genfi egyez­mények különféle rendelke­zéseit. hogy ne vegyenek részt semmiféle katonai szö­vetségben, területükön ne engedjenek berendezni kato­nai támaszpontokat, ne en­gedjenek idegen katonai ala­kulatokat és katonai sze­mélyzetet ott állomásozó. Dél-Vietnam problémáját a dél-vietnami népnek magá­nak kell megoldania a Dél­vietnami Nemzeti Folszaba­dftási Front programjának megfelelően, mindenfajta tartozó két népünk között állandóan erősödik és fejlő­dik a szolidaritás, a barát­ság, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás. Né­peinket egyesíti és kölcsönö­sen segíti a proletár inter­nacionalizmus nemes esz­méje. Őszintén köszönjük a ma­Üdvözlöm testvérorszá­gunk, a szocialista Magyar­ország azon állampolgárait — és köszönetet mondok ne­kik —, akik önkéntesen je­Demokratikus lentkeztek. hogy harcolni jöjjenek Vietnamba. Ezzel is szép példáját adták a ma­gyar nép hagyományos sza­badságszeretetének, a szocia­lista tábor népeit összefűző oldhatatlan testvéri szolida­ritásnak. örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy ez úton is el­juttassam a magyar néphez a vietnami nép üdvözletét és Újabb katonai zendülés Laoszban 0 Vientiane A Mekong folyó Véget ért a Luxemburgi KP kongresszusa gyar pártnak, kormánynak jókívánságait. Kubai önkéntesek is harcolhatnak Vietnamban Fidfít Castro beszéde. 0 Havanna (TASZSZ) mellett levő Paksane városban a kormányerők 300 katonaja fellázndt és elhagyta állá­sait. Az értesülések szerint a lázadók a Laoszból szám­űzött jobboldali puccsista Nosnvan tábornok hívei. Rendőrroham a chilei diákok ellen 0 Santiago (TASZSZ) A chilei kormány határo­zatot hozott a városi köz­lekedési viteldíjak 50 száza­lékos felemeléséről. Ez az intézkedés nagy felháboro­dást keltett a dolgozó tö­megek és a diákság körében. A santiagói egyetem hallga­tói tiltakozó tüntetést ren­deztek. A tüntetők ellen ren­dőri erőket vetettek be, több diák megsebesült. 0 Luxemburg (TASZSZ) Befejezte munkáját a Luxemburgi Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a XVIII. kong­resszus határozatát. A ha­tározat egyebek mellett üd­vözli a 19 kommunista és munkáspárt március elejei moszkvai konzultatív talál­kozójának eredményeit és úgy véli, hogy ezek az ered­mények jelentősen erősítik a kommunista világmozga­lom egységét. A Luxemburgi KP kong­nék tartja, hogy összehívják az összes testvérpárt újabb jól előkészített tanácskozá­sai. amelyet meg kell előz­nie az 1960-as moszkvai ta­nácskozáson részt vett 81 kommunista és munkás­párt konzultatív találkozójá­nak. A kongresszus határozatá­ban végezetül kötelezi a pártol és a vezetőségét, kö­vessen el mindent, hogy le­küzdjék a nézeteltéréseket és erősítsék a nemzetközi egységet. Az új Központi Bizottság resszusa egyetért a konzul- rlső ülésén Dominique Ur­tativ találkozóról kiadott banvt megválasztotta a párt közleménnyel és szükséges- elnökévé. Szovjet—ugandai közös közlemény 0 Moszkva (TASZSZ) munkaügyi miniszter vezeté­Moszkvában közös közle- "ével április 10-től 17-ig menyt adtak ki abból az al­kalomból, hogy Kalema Az amerikai zsoldosok Playa Giron-i agressziójá­nak négy évvel ezelőtt tör- füleién tént .szétveréséről Havanna­ban, a Chaplin-színházban ,éb Kuba-ellene* agresz ünnepi gyűlésen emlékeztek *f„ lott minden amerikai impe­rialista kísérlet, amelynek célja ellenforradalmi közpon­tok létrehozása volt Kuba Meghiúsultak az amerikai imperializmus meg. Ebből az alkalomból Fidel Castro miniszterelnök, szív intézkedései is. Belső kérdésekről szólva a Kubaj Szocialista Fórra- Castro rámutatott arra, mi­dalmi Egységpárt országos lyen nagy sikereket ért el a vezetőségének elsö titkára forradalom az országos gaz­beszedet mondott. Emlékeztetett a betolako­dók szétzúzására és rámuta­tott arra, hogy kudarcot val­99 El a kezekkel Vietnamtól!" Ötvenezres békenagygyűlés Londonban 0 London (MTI) képviselők megbélyegezték Hétfőn délután az angol «z Egyesült Államok viet­főváros középpontjában le- nami agresszióját és köve­ző TréfaIgar téren hatalmas telték, hogy Wilson minisz­tömec várta a háromnapos terelnök hagyjon fel az húsvéti békemenet résztve- amerikai kalandorpolittka Tőit. A 70 kilométeres út- támogatásával, vonal utolsó 15 kilométeres Az amerikai és a brit hi­szakaszan 20 (KM) tüntető vo- vatalos politikát egyaránt miit végig, s a békeharcosok megbélyegző húsvéti tö­ancaba csapó jég- és hózá- megdemonstració minden porok, metsző szélrohamok várakozást felülmúló sikere sem hű lőtték 1c az izzó han- aggodalmat kelt az angol gillatot: London kormányza- vezető körökben. Politikai ti központja az „El a kezek- megfigyelők rámutatnak: a kel Vietnamtól!", „Vessze- munkáspárti kormánv első nek az amerikai agresszo- ízben találta szemben ma­rok f" jelszavaktól vissz­hangzott. A Trafalgar téri béke­nagygyűlésen mintegy 50 000 ember hallgatta meg a szó­nokokat, köztük öt munkás­párti képviselőt, akik 15 más képviselőtársukkal együtt részt vettek a tünte­tő menetben is. A munkás­párt balszárnyához tartozó gát a húsvéti békemenet tüntetőivel, s a kormány­párt belső meghasonlásának félreérthetetlen jele, hogy minden eddiginél nagyobb számú munkáspárti képvise­lő vett részt a demonstrá­cióban, amely az amerikai agresszorokkal együtt szé­gyenpadra szögezte a Wil­son-kormányt is. dasági fejlesztésében. A cu­kortermés az idén megkö­zelíti a hatmillió tonnát Fidel Castro ezután kije­lentette, hogy Kuba szolidá­ris minden olyan néppel, amely az imperializmus el­len harcolt. Bármely nép él­len, bárniely világrészben elkövetett agressziót saját magunk elleni agressziónak tekintünk — hangsúlyozta. A kubai kormány hajlandó megengedni állampolgárai­nak, akik Vietnamban har­colni akarnak, hogy oda­utazzanak, ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kéri ezt. Befejezésül Fidel Castro hangsúlyozta, Kuba nagv gondot fordít az agresszió el­leni védekezésre. Ezzzel kap­csolatban az ország védelmi erejének fokozására szólítot­ta fel a népet. Katonaság a flél-koreaí tüntetések leverésére 0 Szöul (MTI) diákja tartott gyűlést. Az üjabb tüntetésekről érke­.. T\ái T.- luzi. Ion a diakok egy papírból zet.t jelentés Dél-Koreából Szöultól délre egy kisváros­ban, körülbelül 500 egyete­mista tüntetett a Japánnal folytatandó diplomáciai tár­gyalások ellen. A rendőrség szétverte a tüntetőket; a je­lentések szerint négy diák megsebesült. Szöulban két egyetem 700 készített japán zászlót éget­tek el. Időközben a Dél-Koreában állomásozó ENSZ-csapatok szóvivője bejelentetté, hogy Hamilton I. Howze tábornok jóváhagyta koreai katonaság bevetését, segítségül a rendőrségnek a tüntetések leverésére. Félmillió húsvéti látogató az NDK fővárosában 0 Berlin (MTI) tartózkodási engedéllyel fel­u,ká4 kerc.se az NDK fővárosát. Nagypéntektől húsvét hét- A ^^ Demokratikus Köz_ főig összesen több mint társaság várcsiaból és falvai­ból is sokan utaztak a fővá­rosba, hogy nyugat-berlini rokonaikkal ott találkozza­nak. Megközelítőleg tehát az összesen több 350 000 nyugat-berlini pol­gár (Nyugat-Berlin egész la­kosságának 16 százaléka) járt; a demokratikus Berlin­ben, hogy meglátogassa ott élő rokonait. Ezenkívül a húsvéti kiránduláson Nvu­idén húsvétkor félmillió lá­togató járt az NDK fővá­rosában. gat-Berlinben járt mintegy Az NDK illetékes szervei 80 000 nyugatnémet állam- áldozatkész munkával min­polgár közül is minden má- den zökkenő nélkül bönyolí­sodik felhasználta az alkal- tolták le ezt a rendkívül mat, hogy 24 órára szőlő erős forgalmat. ugandai jószolgálati küldött­ség tartózkodott a Szovjet­unióban. A Szovjetunió és Uganda elítélte az amerikai impe­rializmus Vietnam és egésa Indokína népei ellen indí­tott agresszióját s kifejezte, hogv támogatja a léopold­villei Kongó népének a függetlenségért, a békéért, a demokráciáért, valamint a külföldi agresszió ellen ví­vott igazságos harcát. A Szovjetunió támogatá­sáról és szolidaritásáról biz­tosította Uganda népét és kormányát az Uganda ellen irányuló külföldi fegyveres provokációkkal szemben. A felek állást foglaltak a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítése, a második világháború európai marad­ványainak felszámolása, a német kérdés békés rende­zése és a nyugat-berlini helyzet normalizálása mel­lett. A Szovjetunió és Uganda kifejezte azt a meggyőződé­sét. hogy kudarcra van ítél­ve az imperialista erőknek minden olyan kísérlete, amelynek célja: szakadást előidézni az afrikai egység­szervezetben és az imperia­listák akaratát rákényszerí­teni az afrikai államokra. Újabb amerikai repülőgépeket lőttek le a VDK felett Munka9 erkölcs, szocializmus A Z EMBERI LÉT első kiinduló feltétele a műnk ami az embert a természet és önmaga urává teszi. 0 Hanoi (MTI) Mint a vietnami hírügy­nökség jelenti, az amerikai imperialista k április 19-én több hullámban sugárhajtá­sú harci repülőgépeket küld­tek a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe Yölé, s ezek a közlekedési utak mentén számos lakott hely­eéget lőttek. tonai támaszpontra hétfőn újabb tíz F—104 jelzésű ame­rikai sugárhajtású harci re­pülőgép érkezett, hogy fe. doazo a szabadságharcosok és a VDK ellen támadó amerikai bombázógépeket. Az óránként 2250 kilométe­res sebességgel repülő harci gépektől az amerikaiak most azt várják, hogy sikerül ve­Nem végleges jelentések lük eredményesen felvenni szerint a vietnami néphadse­reg légelhárító egységei a lakosság segítségével hét amerikai repülőgépet lelőt­tek. sokat megrongállak. A Da Nang-i amerikai ka­a harcot a VDK területét védő MIG-típusú vadászgé­pekkel. Légiharcokban ugyanis a MIG-ek három amerikai repülőgépet lőttek le. idején kialakult a munka szeretele és becsülete, a szak­mai büszkeség érzése, valamint a hozzáértés nélküli, ha­nyag, felelőtlen, ímmel-ámmal végzett munka erkölcsi el­marasztalása. A dolgozó embert mindig büszkeséggel töl­ti el. hogy — bármennyire keserves és nehéz is a munká­ja. bármilyen szúk részműveletre korlátozódik is — a ter­mészet egy kis darabkája feletti uralmat biztosit számára. A dolgozó osztályokban — hol homályosabban, hol vilá­gosabban — mindig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfenntartók, a történelem igazi alkotói. Nem vélet­De mindez nem az elszigetelt egyén érdeme, hanem len tehát, hogy a munka, mégpedig mindenfajta munka a dolgozó emberek összességéé. Nincs társadalom és nincs tisztelete és becsülete éppen a dolgozó osztályok tagjaiban egyéni lét az emberek együttműködése, közös munkája élt legerősebben. nélkül. Egymást segítve, munkájuk tapasztalatait és ered- A szocialista forradalom megszüntette a magántulaj­ménveit kicserélve átalakítják a természetet, szüntelenül don mindenhaló uralmát, s a szocializmus az ember meg­növelik a társadalom anyagi javait, s ezzel egy időben fej- Ítélésének társadalmi alapjává a végzett munka minősé­tesztrk a kapcsolataikat is egymással. A munkához való gét és mennyiségét tette, ami egyúttal a dolgozó ember viszony ezért nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi kér- legmagasabb erkölcsi megbecsülése is. A tisztességes, lel­dés is, ami kifejezi az egyén és társadalom (kollektíva, osz- kijsmeretes munka társadalmi „rangjának" elismerése az tály) erkölcsi arculatát, erkölcsi jellemét. A munka — bármilyenről legyen is szó — mindig erőfeszítés, fáradozás, küszködés. Annál nagyobb azonban az öröm és erkölcsi kielégülés érzése a sikeres munka lát­tán, amikor az ember testet öltve, kézzelfoghatóan érzé­keli erejét, és feliilkerekedését a természeten. Ez az em­beri alkotótevékenység belső ellentmondása. A történelmi fejlődés azonban olyan ellentmondást is magával hozott, amely már nem a munka általános jel­lemzőiből fakad. Az osztálylársadalmakban elkülönültek a munkát vég­ei sö lépés ahhoz, hogy az egyénekben is egyre jobban ki­bontakozzék az új, szocialista munkaerkölcs. Ez azonban rendkívül bonyolult folyamat. flLLIÖK MINDENNAPI SZOKÁSAIT és magatar­M Provokációk Kína ellen is A kínai népi felszabadító hadsereg egyik légi egysége vasárnap délután Kína kö­zépső része felett lelőtt egy nagy magasságban szálló, pilóta nélküli amerikai ka­tonai felderítő repülőgépet. Az elmúlt három hónapban ez volt a hatodik ellenséges repülőgép, amelyet Kína fe­lett lőttek le, és az ötödik amerikai pilóla nélküli re­pülőgép, amelyet a múlt év novembere óta a kínai ka­tonai egységek megsemmisí­tettek. lását megváltoztatni csak igen hosszú idő alatt lehet. A munkához való új, szocialista viszony so­káig a régi, megcsontosodott nézetekkel és maradi maga­tartásmódokkal összefonódva él az emberekben. Mit követel a szocialista munkaerkölcs minden egyes embertől? Azt, hogy képességeinek, szakképzettségének megfelelően, fegyelmezetten dolgozzék a társadalom és a zők és a munka eredményeinek élvezői. A dolgozó ember- maga javára, s ennek érdekében alkotóerőit és kezdeményé­nek csak annyi jutott a termékekből, amennyit az ural- ző készségét egyre jobban kifejlessze. A társadalom, az kodó. kizsákmányoló osztályoktól szüntelen harcban ki tu- állami, társadalmi szervek feladata pedig az. hogy a fen­dott csikarni. Aki a munka gyümölcseit élvezte, nem dol- liek teljesítéséhez társadalmunk anyagi alapjainak és le­gozott, aki pedig dolgozott, csak szűkösen tudott megélni, hetőségeinek mértékében biztosítsák a legkedvezőbb kö­Nem csoda, hogy ez a társadalmi ellentmondás magát a rülményeket. Olyan anyagi és szellemi ösztönzőket — ha munkást, a dolgozó embert állította szembe a munkával, kell, adminisztratív rendszabályokat — dolgozzanak ki, Mindezt erősítette a munka gazdasági-technikai fejlődése, amelyek az adott körülmények közölt maximálisan bizto­A széleskörű társadalmi munkamegosztás erősen csökken- sítják a szocializmus erkölcsi követelményeinek betartásét, tette, háttérbe szorította az egyes ember tevékenységének egyén és társadalom érdekeinek összhangját, alkotó jellegét. Az egyhangú, monoton, unalomig isméiéit A jólét növelése állandó társadalmi célunk. Ezért a mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalagrendszere munka anyagi megbecsülése a szocializmusban erkölcsi mellett szükségesek, vagy a nehéz, csak izommunkát köve- követelmény is. Aki többet, jobban, magasabb szakképzett­telo, egészségtelen körülmények között végzett munka ön- seggel nyújt a társadalomnak, azt illesse nagyobb anyagi magában nem elégíti kj az ember cselekvés- és alkotás- es erkölcsi megbecsülés, s ezzel szemben a hanyag, fele­vágyát, különösen akkor nem, ha még a munka eredménye lőtlen munkát végzők, a logósok. a közösség megkárosi­sem az övé. tói részesüljenek anyagi és erkölcsi elmarasztalásban. Az Ennek ellenére a munkásokban már a kaivteTl*—- ' —Rsrtfinzők olyan hálózatára van szük­»gOÉL-MAGYARORSZÁG Swtda, 19'ré'ánHP -

Next

/
Thumbnails
Contents