Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

Szabadtéri előzetes n Pillantás a szinlapokra f idei újdonságokról A műszív „orvosai • • • A Szegedi Szabadtéri Jó-­lékok műsora és játéknap­tára már ismert, ezért nem esoda, hogy' a közönség újabb részletek iránt érdek­lődik. Ezúttal már szerep­osztásból. rendezői elképze­lésekből és díszlettervekről fc tudunk újdonságokat, ér­dekességeket közölni olva­sóinkkal 1 BANK BAN I A felújítás I I ota ket nyá­ron szerepelt Erkel operá­ja, a Bánk bán a program­ban, s mindkét alkalommal megnyerte a közönség tet­szését. Természetes azonban, hogy a harmadik alkalomra az opera ismét új élményt ígér. Ezért teljesen új dísz­lettervekkel hozzák színre, s a szereposztásben is lesznek változások. Bánk bán szere­pét Simándy József énekli, Gertrudisz Komlóssy Erzsi lesz, Melinda szerepében pedig a Szegedről elszárma­zott Moldován Stefánia lép színpadra, a szabadtéri já­tékokon először. Petúr sze­repére szegedi énekest, Sza­bady Istvánt kérte fel a já­tékok igazgatósága A dísz­Jeteket Forrai Gábor ter­vezte, rendező Békés And­rás. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. A játékok egész történeté­ben Madách művének van legkedvezőbb statisztikája. Hagyományos programja a szegedi óriásszínpadnak, s az idén ismét láthatjuk. A korábbiakhoz képest azon­ban valóban teljesen új Tragédiát mutatnak itt be Bz idén. Tekintsünk csak a szereposztásra! Éva — Rud­ira!/ Éva, Ádám — Nagy At­üla, Lucifer — Gábor Mik­lós, Bessenyei Ferenc pe­dig az Űr, Péter apostol, I az Agg eretnek. Lowell, Rudolf császár és Michel­angelo szerepét játssza. Ren­dező, a fővárosi Hamlet­előadással kitűnt Vámos László lesz. A díszleteket Bakó József, a jelmezeket Vágó Nelli tervezte. A felújított játékokon el­ső ízben valósítják meg, hogy a Tragédia előadásán a két oldalszínpadot, az egyetemi épületek két te­raszát is bekapcsolják a já­téktérbe, így még monu­mentálisabbá teszik az elő­adást. A szegedieknek talán leg­kedvesebb meglepetés lesz, hogy az idei Tragédiát Va­szViktor kísérőzenéjével mutatják be. Ügy tudjuk. Vaszy Viktor régi terve volt zeneszerzői munkájá­ban, hogy zenét ír Madách nasy művéhez. Terve rriost valósult meg. a Tragédia zenéjével elkészült: a mü és a környezet ismerete alapján ihletett muzsikával lepi meg a nézőket. A kí­sérőzene vezénylésére Sza­lalsy István karmestert kérték fe' I TURANrFT I Puccini ! [ nagyope­ráját kii i vendégmű­vészekkel i. utatják be. A szerződéskötések most foly­nak, de Nicola Nikolov bol­gár tenorista vendégszerep­lése már végleges. Többé­kevésbé csupán formaságok, aláírások hiányoznak a töb­bi szerződésről is. de éppen ezért korai lenne még a fel­kélt művészek nevének közzététele. A napokban azonban munkatársunk be­szélgetett Szinetár Miklós­sal, a Turandot szegedi rendezőjével, aki a követ­kezőket mondotta az előké­születekről: — A tér méretei és egye­dülállósága talán nem is igényelhetne alkalmasabb nagyoperát, mint a Turan- j dot. Számtalan lehetőség kínálkozik a monumentális kivitelezésre, az operában feszülő ellentétek szükség­szerű szabadtéri felnagyítá­sára, felfokozására. • Láttam Fülöp Zoltán díszletterveit, melynek alapján azt mond­hatom: a külsőségek is pa­zarok lesznek. Négyszáz szereplővel tervezzük szín­re vinni az operát, mely­nek szintén van itt ha­gyománya. Mint rendező so­kat beszélgettem Nádasdy Kálmánnal, aki a harmin­cas években itt megrendez­te a Turandot-ot, s e kon­zultáció során számos hasz­nos értesülést szereztem az opera szegedi szabadtéri múltjáról. A tervezett sze­reposztással igen elégedett vagyok, s alig várom, hogy itt helyben is megkezdhes­sük a munkát. Műszakiak segítsége a gyógyításban WEST SIDE STORY. HUSVET Gyermekkoromban nagy fagalommal vártam húsvét­vasárnap reggelét. Szüleim Bgy mondták: „Ha jól visel­kedsz. a húsvéti nyúl csoko­lódétojással. báránnyal, kis­esibével ajándékoz meg. Ha nem, akkor bizony nem hoz eemmit!" Az ajándékot mindig az ágyam alatt találtam meg. Eöld papírgyapotba volt el­rejtve a színes, ezüst-, aranypapírba csomagolt édesség, meg a sok-sok apró tojáscukorka. A délután még érdekesebb volt. Nővéreim egész estig tojást festettek faagymahéjból készített, bar­fae lével, vagy piros tojás­testékkel. Festették, „írták", hogy másnap, locsoló-hétfőn, legyen mivel megajándékoz­ni a legénykéket. amit Móra Ferenc múzeum­igazgató korában dolgozott fel. A feltárt hun-avar sírok egyikében ugyanis épen ma­radt tojáshéjat talált, ami­nek felületét meglepően szép minta díszítette. A tojást körülfogó hullámzó ás kar­colással satírozott rajz arra vall, hogy nem kezdetleges, hanem fejlett és művészi igényű tojáshímzés volt már annak idején is. T| QJ Nyilvánvaló, ma már minden gyerek tudja: a húsvéti finomságokat nem a niiyuszi hozza", hanem a szülői szeretet, gondoskodás jeleként kerül a jól visel­kedő gyerekekhez. De, hogy miért éppen a tojás a hús­rét egyik ajándéka? — azt már felnőtt fejjel kutattam. A húsvét az elmúlt száza­dokban az egyik legnagyobb keresztény ünnep volt, de eredete sokkal régeb­bi keletű, már a ^pogány vallás" ildején megtalálható. Ideje mindig március 22 és április 25 kö­Bé esik, a tavaszi napéj­egyenlőség utáni holdtöltére. 'Ahogyan a farsang a ta­easzvárás, a húsvét a ta­rasz. a természet újjáéledé­Bének. a fű zöldülésének, az első barkák megjelenésének ünnepe. Ezért kerül a hús­réti kedves állatfigurák kö­zé a bárány, mint az „első tavaszi kis állat", és ezért jelkép a tojás, mert a be­jöle kikelő madár is a meg­újulási, újjászületést jelzi. A tojás hímzésének, fes­tésének, díszítésének mód­szerei, a minták, évszázadok óta őrzött kincsei a népmű­vészetnek. Ma is híres tojás­író asszonyok készítik a hí­mes tojást Göcsejben, a Pa­lócföldön, a Hajdúságban. Ezek a művészi, hímes tojá­sok méltó ajándékai a hús­véti locsolóknak. A Nép­rajzi Múzeumunknak több­ezer hímes tojásból álló gyűj­teménye van.) A húsvéthétfő nagy él­ménye a locsolás. Ennek eredete ugyancsak az ősidők­ben kereshető. Ahogyan a tavaszi zápor után kizöldül a természet, úgy virul ki a lányok szépsége, ha húsvét­hétfőn a legények fri6s víz­zel vagy — mai szokás sze­rint — „rózsavízzel" locsol­ják őket. Dr. Pintér Imre gyar közönség inkább csak hírből ismeri Bernstein vi­lágjárt és világhírű mű­vét, mely színpadon és Filmen egyszerre aratott si­kert. Londonban például három esztendőn át szériá­ban játszották. A műfaji­lag nehezen meghatározha­tó táncos-zenés szerelmi tör­ténet muzsikája és koreog­ráfiája modern, s rendkí­vül gazdag. Sikerült magne­tofonszalagról meghallgatni Bernstein zenéjét, s az a meggyőződés, hogy muzika­litásával, változatosságával, remek dalbetéteivel és kó­rusaival ez a bemutató igen vonzó lesz az idei program­ban. Szegeden az az angol mű­vészegyüttes mutatja be a West side story-t — termé­szetesen a tér méreteihez alkalmazkodva, kibővített létszámmal —, amely a skandináv államokban tur­nézott Bernstein művével. Ügy hírlik, hogy a szegedi előadás koreográfusa Walter Gore lesz, karmesternek pe­dig Willlam Reid-et ígérik az angolok. KONCERT Már ismeretes, hogy az au­gusztus 19-i ünnepi koncer­ten a Magyar Rádió és Te­levízió ének- és zenekara vendégszerepel. Műsorukon két Beethoven-mű (Leonóra­nyitány és V. zongoraver­seny) szerepel, s a játékok történetében már ugyancsak műsorra tűzött Kodály-mű, a Psalmus Hungaricus. A koncerten közreműködik a Kossuth-díjjal ismételten ki­tüntetett Fischer Annié zon­goraművész, vezényel Lehel György. Gyakran látni Fucsek László technikust műtét köz­ben beöltözve. Akár az or­vosnak, fehér a köpenye. Száját is fehér géz takarja. Csak éppen nem operációs műszer van a kezében, ha­nem szerszámok. Ö felügyel műtét közben a kényes be­rendezésre. r.z extraporpolá­ris készülékre. Nagy figyelem Felelőg-égteljes tehát a munkája, mert ha valami­lyen hiba van a berendezés­sel és nem hozza azonnal rendbe, megáll a műszív, nem kap levegőt a beteg. A közel egymillió forint érté­kű berendezést a szegedi I­es számú sebészeti klinikán szívműtéteknél alkalmazzak. De nemcsak ennek a gép­nek a munkáját ellenőrzik műszaki szakemberek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikáin és inté­zeteiben közel kétezer nagy­értékű műszer van. Ezek kö­zül sokat — majdnem 500­at — az elmúlt két évben kaptak. A műtőben Nemrég érkezett a sebé­szeti klinikára egy műtéti el­lenőrző berendezes Nyolc­féle éltfunkciót rögzít a ké­szülék egyszerre, több vari­ációban, a műtét fajtája szerint. Ugyancsak a sebé­szeti klinikán használják a műtőlámpába szerelt televí­ziós kamerát is. Így például, az altató orvos is — aki nem tud a beteg közelébe kerül­ni — látja és figyelemn«l kísérhet' a műtétet. Lehető­séget nyújt a televíziós ka­mera arra is, hogy öt moni­torom az orvostanhallgatók is végignézhessék a műtétet A sebészeti klinikák műtő­jében légkondicionáló beren­dezést szerelnek fel. A be­rendezés egyenletes hőmér­sékleten tartja t^íen-n.váron a levegőt, szabályozza a pá­ratartalmát és „csírátlanít': a baktériumokat különle­ges baktericid lámpákkal elpusztítja. A hatcsatornás direktiró berendezés a H-es számú belgyógyászati klinikán van. Itt állatkísérleteknél a gyógyszerhatást vizsgálják segítségével. Hasonló célt szol­gál a Gyógyszertani Intézet két hatcsatornás regisztráló készüléke is. ahol segédesz­közül ipari tv is az orvostudo­mány rendelkezésére áll. Nyolctized másodperc alatt Az orvostudományi egye­tem műszakijai nemcsak karbantartják, ellenőrzik a műszereket, hanem maguk is készítenek különböző be­rendezéseket. A műhelyben készült el a demonstrációs cscilloskóp. melyet egy tele­vízióból alakítottak át. A gyári oseilloskópnak a kép­ernyője sokkal kisebb, s ke­vésbé lehet megfigyelni a lelzéseket Ezzel a berende­zéssel tízszeresre nagyítot­ták. Különösen izompoten­ciál mérésénél nyújt nagy segítséget. Érdekes berendezése a röntgen klinikának az a röntgenkészülék is, amely automatikusan 8 tized má­sodperc alatt végzi el az átvilágítást és fényképezést. Amíg kézi erővel működ­tették az orvosok a röntgen­gépeket. két-három másod­perc is szükséges volt a fel­vételhez. A 7 orvostudományi egye­lem klinikáin, intézeteiben ma már 17 műszaki szak­ember segíti a gyógyító munkát, biztosítják a műté­tek zavartalanságát. Az ér­zékeny műszereket biztos kézzel kezelik, s ha kell újakat alkotnak. K. A. Bolgár testvérlapunk megemlékezése U POQWÚ JW \ JM 84$ m* s hicrmi mu bk m ym mxm uwém A Plovdivban megjelenő bolgár testvérlapunk, az Otecsesztven Glas. hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából — két magyar újságold a Lnak meg­felelő — teljes lapcldalon emlékezik meg a történelmi évfordulóról, s köszönti nagy ünnepünket. Az emlék­oldal tetején a Dél-Magyarország fejléce látható, a meg­emlékező cikket dr. Lökös Zoltán, lapunk főszerkesztője írta „Húsz győzelmes év" címmel. A cikket az Erzsébet­híd, a Borsodi Vegyikombinát, a Tisza Vegyikombinát ós egy dunaújvárosi korszerű építkezés fényképfelvétele illusztrálj*. — Bolgár testvérlapunk egyébként korábban fényképéé cikket közölt Szegedről is. Mikor lesz minden otthonban rádió, televízió, magnetofon? Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság érdekes kimutatást készített a hír­adástechnikai tartós fo­gyasztási cikkek jelenlegi forgalmáról. azok várható térhódításáról és a műszaki színvonal alakulásáról. Az OMFB megállapítja, hogy hazánkban a rádiókészülék már min­Ertesítjük ügyfeleinket, hogy kender-ruházati raktá­runkban április 20-tól 24-ig leltározást tartunk. A leltározás ideje alatt az árukiadás és visz­szavétel szünetel. K 83 ' Csongrád megyei AGROKER A díszes vagy hímes to­jás ajándékozása már az egyiptomiaknál szokásos volt. Sok régészeti lelet bi­zonyítja, hogy e szokás fenn­maradt a perzsáknál, a kí­naiaknál, őrizték az óger­mánok és a szlávok. Hazánk­ban már a honfoglalás előtt is készítettek hímestojást. Ennek bizonyítéka a Szeged melletti kiszombori lelet, A MECSEKI SZÉNBÁNYÁSZÁT1 TRÖSZT vájártanulókat ieivesz Felvételt nyerhetnek azok a fiatalok, akiknek élet­kora 14 és 17 év között van és 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Levélbeli jelentke­zéskor Mecseki Szénb. Tröszt személyzeti osztá­lyára írjanak OPécs, Déryné utca 9.) vagy 501-es Vájártanuló Intézetnek Komlóra. Személyes megjelenés ugyanott. K. 78 den családban megtalál­ható. sőt a családok 20 százaléka két készülékkel rendelkezik. Viszonylag kevés azonban a többj híradástechnikai beren­dezés. Jelenleg minden ezer csa­ládnak 240 tv-készüléke, 73 lemezjátszója és 50 magnetofonja van. A jövedelem fokozatos nö­vekedésével azonban ezek­ből a cikkekből is jelentős forgalom várható a követke­ző években. A nemzeti jöve­delem várható alakulását fi­gyelembe véve 1961 és 1980 között körülbelül három és félszeresére növekszik a fo­gyasztási alap. s 1975—80 között már körülbelül öt­ször annyi híradástechnikai tartós közszükségleti cikk ke­rül forgalomba hazánkban, mint 1955—60 között. Tv­készülékből például minden ezer családra a jelenlegi 240 helyett 1970-ben 603. 1975­ben 820, 1980-ban pedig 975 jut, tehát 15 év múlva már majdnem minden la­kásban megjelenik a tv. Ugyanakkor 1980-ra minden harmadik családnak lesz magnetofonja és lemezját­szója. A nemzetközi színvonal el­éréséhez tovább kell fejlesz­teni a rádiócsaládokat, szab­ványosítani kell az alkatré­szeket, és szélesebb körben kell a tranzisztorokat alkal­mazni. A következő évek feladata a sztereo rádióvétel beve­zetése, a készülék súlyá­nak és méreteinek további csökkentése. A Villamossági Televízió­és Rádiókészülékek Gyára és az Orion jelenleg összesen 10 féle tv gyártásával fog­lalkozik, ebből hat egészen új típus. A világszínvonal­hoz egészen közel áll az AT 350-es, az AT 630-es, a TA 643-as, és a TB 642-es ké­szülék. A tapasztalatok sze­rint ezek a televíziók a nyu­gati piacokon is kereset­tek. A következő években tovább kell korszerűsíteni az egysé­gesített alkatrészeket és fő­szerei vényeket, és át kell térni a robbanásbiztos kép­csövek alkalmazására, foko­zatosan meg kell oldani a készülékek tranzisztorizálá­sát. 1970 után a fő feladat a színes tele­vízió fejlesztése, ehhez a legfejlettebb kül­földi tapasztalatokat is fel kell használni. iMTl) UTAZZÉK VELÜNK! ILISZ társas­utazások — 1963 ISMERKEDJÉK ERDÉLLYEL! Hatnapos kirándulás autó­busszal. Június 19—24-ig. Útvonal: Szöged. Békéscsa­ba. Artánd, Nagyvárad, Kl­lályháfió. Csúcsa. Kolozs­vár. Fijeki-tetö. Torda. Ma­rosvasárhely. Szováta. Csíkszereda. Tusnád, Sep­siszentgyörgy. Brassó, Poia­na, Fcetras. Nagyszeben, Gyulafehérvár. Torda. Ko­lozsvár. Nagyvárad. Békés­csaba. Szeucd. Reszvételi dl): 1500 Ft. (Kb.) * KÍSÉRJE EL KEDVENC CSAPATAT! Autóbusz kirándulás Pé­csen keresztül KOAILOn.V. a KOMLÓ—SZEAC mérkS­zésra, ápri is 25-én. Részvételi <11.1: 133,— Ft. • MAR MOST BIZTOSÍTSA HELYÉT V LIPCSEI VASAKRA: Különvonat Szegedről. LIPCSÉBE. 1965. szeptember 4—10-ig. Részvételi dfj: 1100 Ft. (Kb.) * Utazásainkra ieleutkezni lehet: IBUSZ Szeged. Hód­mezővásárhely. Makó, Szentes, valamint FMSZ— IBUSZ Társasutazás! Iro­dákban. * Kérje irodáinkban díjmen­tes utazási tálékoztatóin­kat! 99624 Vásárnap. 1965. április 18. [)£L-MAG TARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents