Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

KGST ÁB ÜLÉS BUDAPESTEN ! jói halad a vetés !Kemény kézzel? , . ... , , ... .... A Földművelésügyi Mi- gonyából körülbelül 100 000 m A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának gépesí­tési és automatizálási mun­kacsoportja Budapesten áp­rilis 12 és 15 között tar­totta második ülését. A munkacsoport javaslatokat dolgozott ki az élelmiszer­ipar és a gépgyártás együtt­működési formáira. A tár­gyaláson megalapozott együttműködés célja bizto­sítani az élelmiszeripar kor­szerű gépekkel és berende­zésekkel való ellátását. (MTI) UltH-rádiótelefon hálózat A Budapesti Rádiótechni­kai Gyárban az ultrarövid­hullámú rádiótelefon egész családfáját alakítják ki. Most egy oLyan típus soro­zatgyártását kezdte meg a gyár, amelyet gépkocsiba vagy irodákba felszerelve a mentők, az elektromos-, víz­és gázművek, az ipari és a mezőgazdasági üzemek egy­aránt fel tudnak használni. A készülék súlya mindössze 6,3 kiló. s ha gépkocsiba szerelik, az autó akkumulá­tora tartja üzemben. Megfe­lelő terepviszonyok esetén 80 kilométer távolságról is venni lehel a készülék adá­sait, különféle kiegészítő be­rendezései azonban lehetővé teszik, hogy közvetífőállomá­sok segítségével akár az egész ország területére ki­terjesszék a rádiótelefon ha­tótávolságát. Egy különle­ges vonalválasztó műszer se­gítségével egy központi ál­lomás mindig a kívánt URH­adót hívhatja, sőt, össze is kapcsolhatja a2 ország másik részén levő hasonló készü­lékkel. Az idén 700 URH­rádió telefon készül, az igé­nyekhez képest ez is kevésnek ígérkezik. Ebben az évben előreláthatólag 250 készüléket küldenek exportra. (MTI) A Földművelésügyi Mi­nisztériumban tegnap Szabó József növénytermesztési fő­igazgatóhelyettes tájékoztat­ta a sajtó képviselőit a me­zőgazdasági munkák, első­sorban a tavaszi vetés ed­digi eredményeiről és a so­ron következő tennivalókról. A legutóbbi határszemlék tapasztalatai általában ked­vezőek: az őszi gabonák jól teleltek, s csaknem minde­nütt gyors fejlődésnek in­dultak. A kitavaszodás jó két hét­tel korábban kezdődött, mini tavaly, s így a vetéssel is előbbre tartanak a gazdasá­gok a szokottnál: a kereken 4,5 millió holdnyi tavaszi vetési előirányzatból április 10-ig 1 200 000 holdat telje­sítették. A borsóvetést or­szágszerte befejezték, ugyan­csak közvetlenül befejezés előtt tartanait a tavaszi ár­pa és a zab vetésekkel. Bur­Messziről indult-messze jutott... A szakadatlan változások a munkában, csak egyszerű g3 ellenórzes nélküi ve­korában élünk. Tanúi lehe- sorkatona, aki 15 évvel a szik ál a szegedi ecsetgyár tünk annak, hogyan lesz nyugdíjkorhatár után is termékeit és továbbítják a világ 37 országába. Csak valahol Londonban. Bagdad­ban, vagy Oslóban csoma­golják ki az árut és nézik . gyomirtó meg, mit vásároltak. Ott kezdtem, hogy a sza­semrrüvé az előítéletek so- becsülettel menetel, ra, köztük a személyes elő- „ , . ítéletek is. Ezek jutottak Mmoaogi ellenorze* eszembe, amikor Schwarz nélkül Sándorral. az ecsetgyár nyugdíjba menő műszaki Sok ember van ugy az „ vezetőjével beszélgettünk ^ "°S>' barmiról kimen- kadatlan változások korá Még beszélt életéről. arra t6en> hosszan elbeszélget, de ban élünk. De ez nemcsak kerestem választ, vajon mi- amikor élete, saját munka- történelmileg igaz. A körü­lven messze lehet követni Ja. annak eseményei, elme- lőttünk élő emberek is sza­egy-eay emberi életei nyei kerülnek szóba. nem kadatlanul változnak, s ezl " , , találja a megfelelő kifele- mindenkinek ^^ kell ven_ HotttÚ volt ez az ut zeseket. Schwarz Sándor is így van ezzel. Lehet, hogv ' dKineK «»nén mncs Örökre letűni világot, bi- némi szerénység párosul a előítéletek hályoga. zajommal, bánattal és öröm- meghatottsággal, az üzem- Schwarz Sándor három Ki­mel teli időket. napokat tői. a munkahelytői való váló Do.™,™ ielvénnv^i idéztünk. Messziről ós ré- búcsúzás gondolatóval. Ami- J7° ,elvennye1' gen indult Schwarz Sándor ko,- odáig jutottunk. hogy "aroTtl könnyűipar Kiváló és messze jutott. Hosszú arra adjon választ. mit Dolgozója kitüntetéssel, sok iMt ez az út már csak tart a saját munkája és elismeréssel, jutalommal 15 ját Éveiből negyvenet vb- ^XlT^ hSI ^"Tf^ ^ MeSZ" ^ a tpllo0„„ gondolkozott. Nem lehet <aro) mdult messze i -C iozn" U,dni- nehezére esett-e Nagy Pál ja nyomdokom jarm, 1940- erről beszélnk vagy ^ ben lett vezetoseg. tag a az évekről, amelyek fiata­tzegedi ecsetgyarban. A ,afab éveirc emlékeztetik, gyarvezetes teljes gondja Lehet, hogy előbb önma­azonban csak 1945 utón ha- gának, milU vetítés előtt a hazatérl 32 mozigépész a tilmte­internalótaborboL. ke,-eret. visszapergette a jól *. J^^T , QUin * ismert jeleneteket Amikor nevezték ki műszaki vezető- ,. .... , . vé. Ezt a szerepet töltötte k'V ™u!va beszélni kéz­be az elmúlt év januárjá- deU> erdekes, no™ » °*yan íg, amikor az ecsetgyár „há- rég' eseményt említett Egy zasságra" lépett a seprű- három évvel ezelőtti ri­... , ... .., portom címét idézte: Mi­Az ut kátyúval, doccenok- - . . „ „ , kei, kerülőkkel és pihenők- nof*'gl ellenorzes nelkul kel, de végül egyenesen, szállítják külföldre a szege­csak előre vezetett. Ezt gonyából körülbelül 100 000 holdat ültettek el, az elő­irányzatnak csaknem egy­harmadát, a cukorrépa ve­tőmagját 168 000 holdon tet­ték földbe, ami 80 százalék­nak l'elel meg, napraforgó­ból 80 000 hold a friss vetés, vagyis az előirányzatnak 45 százaléka. Vörösheréből ed­dig 167 000. lucernából 126 ezer holdat, telepítettek, ami 78. illetve 60 százalékos tel­jesítésnek felel meg. A felmérések szerint több mint 2 300 000 hold kapott fejlődestserkentő nitrogén­műtrágyát, Külön felhívta a figyelmet, arna, hogy kuko­rica, illetve silókukorica­vetésből májusra legfeljebb a vízöntéses, vagy nagyon mély fekvésű területeken maradhat vetnivaló. A pocokinvázió megszün­tetése érdekében kora ta­vasszal elrendelt társadalmi védekezés a legutóbbi jelen­tések szerint eredményes volt, s csaknem mindenütt befejeződött. Országszerte munkába fogtak a növényvédelmi bri­gádek, hogy az ősz.i és ta­vaszi gabonákból kiirtsák a gyors fejlődésnek indult gyomokat. Legalább 1 100 000 holdon kell vegyszerre] ki­irtani a gyomnövényeket. A vegyszerekkel I együtt nagyobb területen karb­amidos levéltrágya-oldatot permeteznek ki a gabonára. A Rapidtox—2-es motoros permetezőgépek alkatrészel­látásában korábban tapasztalt hiányosságokat valószínűleg mindenütt hamarosan meg tudják szüntetni. Az előadó külön hangsúlyozta, hogy a kukorica gyomtalanítására használt Hungazin adagolá­sánál az eddiginél is gondo­sabban járjanak el a terme­lőüzemek, nehogy a kedve­zőtlen utóhatás miatt a kö­vetkező esztendőkben ter­méskiesés legyen. (MTI) maga módján ígv fogalmaz za meg: Est ax évet ráadásnak szántam — A hatvan és a hetven kőzött már sokkal könnyeb­ben teltek éveim, mert könnyebb volt a munka, mint negyventől ötvenig. Könnyebb volt az utóbbi években, mert jó segítőtár­saim voltak. Ezért hálás is vagyok. A fúzió után mái­nem kellett volna marad­nom, de ezí az évet még ráadásnak szántam. hogy segítsek az utódoknak. Schwarz Sándor élete és munkássága bemutatásához az is hozzátartozik, hogy el­mondjuk. sokan és sokáig rosszallóan néztek rá az ötvenes években, mert a „messziről indult" azt is je­lentette, hogy részvényese volt e kis üzemnek. Sze­mélyének, munkájának ilyenforma vizsgálata nem kedvetlenítette le, ha bán­totta is. Talán éppen ezért most annál megnyugtatóbb és örömtelibb számára, hogy must 74 eves ősz fejjel ér­zi: megérkezett. S ez a megérkezés jelenti felette­sei és munkatársai elisme­rését. szeretetét. munkái a értékelését. Azt mondja, nem várt sohasem sokat az élettől, nem akart „nagy ember" lenni, de jólesik neki, hogy most sokan fel­néznek rá. Pedig nem hős a di ecsetgyár termékeit. Az ÁRTEX külkereskedel­mi vállalat intézkedett így. Í962. január 1 óta minősé­A borászat nagyarányú fejlesztése A kormány felismerve a A vállalat jóváhagyott vég­szőlőtermelés komoly gazda- leges terve szerint — mint sági sikereit az idén 26 mii- azt Ónodi József, a műszaki lió forintot bocsátott a Ma- osztály vezetője közölte — gróf Állami Pincegazdaság Jászberény, Homok és Mó­szegedi üzeme igazgatóságá- rahalom feldolgozó telepet, nak rendelkezésére a két Szőreg pedig 20 vagonos megyében már meglevő be- raktárhelyiséget és újabb rendezéseinek korszerűsítő- szociális épületeket kap. sére és új létesítményeknek A kisteleki gyorsan fejlő­. , ... . . do pincét korszerűsítik. Az reszben a sajat, neszben pedig örökös gondokkal járó ^ idegen erővel való építésére, tárolási helyele bővítésére pedig 46 ezer hektoliter be­fogadóképességű további pin Mag- és lisztvizsgáló laboratóriumok A Labor Műszeripari Mű- súlyát. keménységét és vekben teljes laboratóriumi egyéb jellemző tulajdonsá­felszerelések gyártását kezd- gait elemzi. Jövőre a labo­ték meg. Eddig próbaképpen ratóriumhoz már hozzá le­biokémiai célokra és a talaj het jutni, mert 1966-ra több­vizsgálatára készítettek egy- száz magvizsgáló gyártását egy laboratóriumi berende- tervezik. (MTI) zést. Most további 21 teljes laboratórium gyártását ter­verik. Az első, a 30 műszer­ből álló lisztvizsgáló labora­tórium néhány héten belül elkészül. A hozzátartozó mű­szerek sokoldalúan vizsgál­ják. hogy egy-egy lisztfaj­tából milyen technológiák­kal lehet legízletesebb ke­nyeret sütni. Kimutatják például a liszt vízfelvevő képességét, keményítőtartal­mát, a nyers és a kisült céket építtet ki a két me­gyében az igazgatóság. Zá­kányszék az idén már kor­szerű berendezéssel veheti át a szőlőt és a mustot. A nagyarányú fejlesztési tervben főleg a szőlőterme­lő szektorok szempontjait vették figyelembe, de bővül­nek a szociális helyiségek is és a belső munka meg­könnyítése érdekében készü-" lő berendezések. O. 3. A felesleges készletek hasznosítása A pénzügyminiszternek és tes utasítás 2. § 2. pontja az Országos Tervhivatal el- szerint a vállalat, szerv nőkének 114/1965. (P. K. 8.) igazgatója, vezetője saját 1965. február 18. PM—OT hatáskörében szabályozza. együttes utasítása „A feles- Az alaprendelet, valamint leges készletek 1965. évi az MNB ezzei kapcsolatos hasznosításáról és értéke- 405 1965. sz. a BB 504 1965 sítéséről" intézkedik. számú körlevelei, az ezzel A feltárt felesleges kész- biztosított lehetőségek a tésarta rugalmasságát sőt a, letek hasznosításának és ér- közlemények mielőbbi meg­K"I«IIH L'ŰNU/>T' CRM./KÍKL TC IMI. . .. . . kisült kenyér színéből is kü- tékesftétóleUj a vev6 és e, lonfele tudományos követ­keztetéseket tudnak levonni. A lisztvizsgálót még az idén a magvizsgáló labora­tórium gyártása követi, amely a rozs, a len, a ku­korica vagy egyéb magvak csírázóképességét, a csíra feszítőerejét, a magvak faj­adó találkozásának elősegí­tésé érdekében, o „FIGYELŐ" hetenként készlet kínálat-kereslet hirdetési rovatot indí­tott. jelentetérét teszik szüksé­gessé. A várható nagy ér­deklődés és a korlátozott terjedelem miatt hirdeten­dő közleményeiket mielőbb küldjék be a „FIGYELŐ" szerkesztőségébe. (Cím: FI­A készlet feleslegessé mi- GYELÖ Szerkesztősége, Bu­nősítését és a készletfeltá- dapest. V.. Kossuth Lajos rás lebonyolítását az egy üt- tér 11.) Tel.: 312-553. VI int valami hatásos varázsszót, üdvözítő módszert iT* ajánlgatják némelyek manapság is a pártnak a „kemény kéz" politikáját. Hallani türelmetlen kifakadást: „Üssünk oda!" Ha valami nem egészen elképzelésünk sze­rint sikerül, egy-egy dolog időre elakad, valamilyen cél­kitűzés némi csorbát szenved — kész a recept: „nagyon puhák vagyunk, hiányzik az erős kéz, a forradalmi ke­ménység." Vagyis azt mondogatják, hogy túlontúl barát­ságos és demokratikus légkörben építgetjük mi a szo­cializmust, ahelyett, hogy rövidebbre és feszesebbre fog­nánk a gyeplőt; ahelyett, hogy néha megsuhogtatnánk az erő ostorát. Érveik között ilyen kérdések is szerepelnek: El lehetett volna képzelni tíz-tizenkét évvel ezelőtt objektív akadályokat? Merte akkor valaki magyarázni a l"bát, a körülményt? Ezzel szemben megítélésük szerint most mindenki kritizál, tetszés szerint kifogásol és mentegető­zik, a kommunisták meg győzködik az embereket mun­kaerkölcsről, fegyelemről, az öntudatra apellálnak meg az emberi jóérzésre, tisztességre, ahelyett hogy „odaüt­nének" ... Nagy lecke van ebben a gondolatmenetben. Hiszen első hallásra még meg is kísérthetné az embert. Odaüt­ni?... Talán könnyebb lenne, látszatra talán nagyobb kamattal járna... talán egyszerűbb lenne, mint szót ér­teni annyi különféle emberrel... Odaütni?... Persze, mondogatják. hogy mindenki értsen belőle, s aszerint csipkedje magát mindennapi dolgainkban... Hiszen van mivel odacsapni. Itt munkáshatalom van, kezünkben a törvény, a fegyver, minden. No. de hová? Hová kellene odacsapni? Hová kellene keményebb kézzel odanyúlni? A társadalom élősdi ele­meivel szemben nincs semmi elnézés, kímélet. Politikai ellenségeinkkel szemben határozottak, kemények, követ­kezetesek vagyunk. Nem hogy a tudatos kártevést, hanem a hozzá nem értésből, mulasztásból eredő bajkeverést is megtorolja a társadalom, erélyesen és igazságosan. Hova üssünk hát még ezen kívül? Kire emeljünk ostort? Aki a demokráciát sokallja, leginkább mástól orozná el. hogy magának több jusson belőle. Aki azt mondja, hogy csapjunk oda, keményebb kézzel fogjuk az embe­reket, jószerivel inkább odaütni szeretne, s úgy képzeli, hogy az a kemény ököl az övé lenne. De hiszen ezt mát mind kipróbáltuk egyszerre. S rájöttünk, hogy a szo­cializmus építése nem egyszerűen állami vagy pártfel­adat, amihez néhány millió öntudatlan tenyér kell még. hanem népi, nemzeti tennivaló, amiből nem lehet leal­kudni az értelmi és az érzelmi azonosulást sem! A szoci­alizmust nem szükséges ráerőszakolni egy népre, mert annak eszméje és gyakorlata nem idegen a természetes vágyaktól, törekvésektől, hanem vele együtt kell a tes­tére szabni, akár egy kényelmes, jó öltönyt. S ebben a folyamatban az ember nem modell, hanem egyszer ­smjind mester is. aki érzi és tudja, hogy hol jó, s hol szorít. Adminisztratív eszközökkel, úgynevezett kemény kéz­zel csak a szocializmus iránt aktívan ellenséges embe­rekkel, a kártevőkkel, a rendszer politikai és gazdasági útonállóival szemben élhetünk. A szocializmus egyik leg­szebb hivatása éppen az, hogy simogassa az embert, aki kezével, eszével, szívével becsületesen munkálkodik mű­vén. Hogy közben téved? Hogy olykor elfárad? Hogy egyszer-egyszer megtorpan? — nem vigasztaló, de talán természetes. No de ilyenkor pálcát suhogtatni a feje fö­lött, emberhez méltó biztátós helyett, a legnagyobb osto­baság és a legkiáltóbb • igazságtalanság lenne. Nem áll a mi szénánk olyan módon, hogy ideges csapkodásba kezd­jünk. Hát akkor miben és kivel kell keményebbnek len­nünk? S még egyszer kérdezem a hangzatos, de hamisan csengő ós káros szólam szavaival: hová kell csapni? alán már nincsenek hibák? — kérdeznek vissza a kemény kéz legendájának dajkálói. Teljesen meg­szűnt volna az élősködés, a henyélés, a közösség rova­réra történő hájasodás? Nem vesznek el milliók a nagy­igyekezetben? Nincsen visszaélés a demokráciával? Nem tenyésznek már Magyarországon sehol a bürokrácia skor­piói? S e kérdések elöl nem lehet kitérni. Van ilyen — mindnyájunk rovására és bosszúrégára. De nem azért, mert gyenge a kéz. Nem azért, mert „nem ütünk oda". A hibák, a bűnök ellen helyénvaló és indokolt a társadalom szigora. De micsoda bornírtság lenne azt gondolni, hogy az ilyen cselekedetekhez a demokrácia, a jó. nyugodt közéleti légkör adja az oxigént! Ilyesféle esetek akkor is voltak, amikor minden­nap „odacsaptunk", sőt bűnök és jóvátehetetlen hibák is kísérték a nekibuzdult erélyt. Nem lehetne abban megnyugodni. hogy a tudate>6 vagy tudatlan bajkeverők miatt mindenkivel szemben gyanakvást támasszunk, megöljük a tisztesség, a tevé­kenység nyugalmát; idegesítsünk egész közösrégeket, holott csak egy-két olyan emberről van szó, aki kihívja maga ellen a törvényt. Mert a becsület nyugalmát jog­gal várja el az ember — s ez elengedhetetlen is ahhoz, hogy becsületes munkát végezzen. A párt mindenekelőtt szót akar érteni a nemzettel, vele együtt munkálja ki a szocializmus építésének nagy programját, s ebben a közös cselekvésben, ebben a cél­és érdekazonosságban nincs helye semmiféle gőzös csap­kodásnak, semmilyen oktalan „keménykedésnek". Itt a tettek legnagyobb, legteljesebb harmóniájára van szükség. S ha valamikor valahová mégis oda kell csapni, mert a nemzetközi vagy a hazai osztályharc fordulata úgy hoz­ná, akkor a pörölyt együtt kell emelni és a célpontot Is együtt kell kinézni. Ez már olyan argumentuma a szo­cialista közéletnek, amit semmiféle álíorradalmi dema­gógia nem forgathat ki. Kemény kéz... — valóban úgy hangzik, mintha rendszerető, okc«s szándék diktálná. Pedig forró fejekben van a kútja, s az örök gyanakvás táplálja. Meg a hit gyen­gesége. Annak meg nem értése, hogy a szocializmus itt munkál a társadalomban, a koponyákban és a szívekben, s éppen azok között hozza szép kamatait, azok szorgal­mával és igyekezetével, akik közé némelyek oda akar­nak csapni. Mert hiszen ha az öntudat keményrégéről be­szélnének ezek az emberek, vagy a szándékok acélozásá­ról, meg a bizalom és a hit szüntelen táplálásáról és erősítéséről, senki sem ágaskodna velük vitába. Ezek azok a dolgok, melyekben minden igyekezet helyén való. melyekben vágyaink szerint sosem tudunk elég előre jutni. De hogy mégis szüntelenül feljebb jussunk a szo­cialista embereszmény lépcsőfokain, ahhoz nem csapkodni kell. hanem alkotni, dolgozni az új társadalom vonzó­erejével hatni, agitálni, nevelni és példával élni. II at így üssünk oda a szocializmus üllőjén piruló MM vasra, hogy keményebbek legyünk hitben, bizoda­lomban, elhatározottságban, a mindennapi kötelességek teljesítésében! Hogy ott legyen keményebb a kezünk, ahol a munka kenyérré, művészetté, pihenéssé, öröm­jné válik! SZ. SIMON ISTVÁN T4 fentek. 1965. április 16. ^-fj^QY^mÚ^ 3

Next

/
Thumbnails
Contents