Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Miről beszélnének, ha szót kapnának? Ismét fontos állomásához közeledik a munkaversenymozgalom. A szocialista brigádok vezetőinek második országos tanácskozására készülünk. Csongrád megyétermést hoz. Szabó Sándor, a szakszervezeti bizottság titkára elmondja, hogy a szocialista brigádok fegyelmezett munkájukkal jó hatással vannak társaikra. A csőből 23 — köztük 11 szege- magoló üzemrészben e hatás di — küldött vesz részt 506 szocialista címet elnyert és több száz munkabrigád megbízásából. Útrakészen a küldöttek eredményeként ma már minden dolgozó részt vesz e megtisztelő címért folyó versenyben, sőt el is nyerték a szocialista munka üzemrésze címet. A szegedi küldöttek már Kérjék részvételüket útrakészek. Nagyrészt összegyűjtötték az 1962-es tanácskozás óta eltelt évek munkájának legjobb tapasztalatait, a mozgalom fejlődésének tényeit, adatait Elmondják majd, hogy három évvel ezelőtt Csongrád megyében még csak 263 brigád büszkélkedhetett a megtisztelő címmel, s azóta közel duplájára nőtt ezek száma és több mint 1500 munkáskollektíva tagjai versenyeznek e cím elnyeréséért A szegedi üzemekben is sok ötlet, kezdeményezés valósult meg az utóbbi években, ezért nem várhatjuk, mennyiségi, hanem véleméA mozgalom helyi fejlődésének eredményeire utalva panaszkodva mondták el a brigádvezetők, hogy úgy látszik, az ÉDOSZ Csongrád megyei bizottsága csak jelentésekben tartja nyilván a paprikás szocialista brigádokat A megyei iparági tanácskozásra sem hívták meg képviselőiket, pedig szerintük más élelmiszeripari vállalatoknál még aligha dicsekedhetnek szocialista üzemrésszel. Pedig a mozgalmon — Nem helyes, hogy nem gondoltak ránk a tanácskozás előkészítésének időszakában. Pedig nekünk is van mondanivalónk. Elmondotta, hogy üzemükben a szocialista brigádok pályáznak arra az előjogra, hogy a gazdasági vezetés, a párt- és a szakszervezet meghallgassák őket. Kérjék részvételüket ne csak s tervteljesítés előtt álló akadályok elhárításában, hanem a mindennapi politikai munkában is. A pártszervezet fordítson nagyobb figyelmet politikai fejlődésükre, nemcsaik azzal, hogy bevonja őket a pártoktatásba, hanem azzal is, hogy tagjelölteket neveljen közülük, akik alkalmasak lesznek arra, hogy kiérdemeljék a megtisztelő párttag címet Végül csak annyit tett hozzá, hogy a szegedi paprikás szocialista brigádok tagjai gondolatban ott leszbelül a szocialista üzemié- nek az országos tanácskozászért folyó verseny nemcsak son, idehaza pedig az exhogy minden lényeges dolog ról számot tudnak majd adni a küldöttek. Pontosabban minden brigád tapasztalatát összesíteni tudták. Nem volt arra idő és lehetőség, hogy mindenkivel beszélgessenek. Mi olyan brigádvezetőkkel beszélgettünk, akik csak az újságból értesültek, hogy ilyen tanácskozásra sor kerül. Vajon ők miről beszélnének, ha másokkal együtt szót kapnának ilyen fórumon? A Magyar Kábelművek szegedi gyáregységében nem számokat sorolnak a brigádvezetők, Kéri Antalné, Pápista Istvánné és mások, de mondanivalójuk van. Nemcsak azért, mert 600 dolgozótársuk közül 190 tevékenykedik már szocialista, vagy e címért küzdő brigádokban. Azt mondják, nem gondoltak arra, hogy valamelyikük is részt vehet majd ezen az országos tanácskozáson, bár szívesen hallgatták volna meg a tapasztaltabb munkásokat, brigádvezetőket Remélik, hogy a szegediekkel együtt az ő szakmájukból, tehát a kábelgyárak egyikéből is eljut majd valaki az országos tanácskozásra. Szívesen látnák, ha a budapesti gyáregység szocialistabrigád-vezetői közül Szegedre látogatna olyan, aki részt vett a tanácskozáson. Természetesen örömmel vennék, ha a Csongrád megyei, szegedi küldöttek közül számolna be valaki a Budapesten hallottakról. Célszerűbb irányítást Itt jutottak el lényegében a kérdésre adandó válaszukhoz. Szerintük jó lenne, ha végre állandósulnának a brigádok, ne változna szüntelenül összetételük. A brigádok élete ugyanis olyan váltakozó volt, mint a gyári élet Magán viselte a gyárfejlődés jellemvonásait Amikor újabb profilt kellett átvenni budapesti üzemektől, s az új munkához új emberekre volt szükség, igen sűrűn nyúltak a régiekhez, a tapasztaltakhoz, az öntudatos emberekhez, s ilyenek voltak szép számmal a szocialista brigádokban. Tehát ritkultak a kollektívák, újakkal töltődtek fel, s bizony ez éreztette hatását mind a brigádtagok, mind az egész mozgalom fejlődésében. Szeretnék a célszerűbb irányítást; azt, hogy ne csak a legfontosabb feladatokat jelöljék meg számukra, hanem állandóan támogassák őket. Ügy gondolják, több brigádban elkelne a nyugodt, megfontolt véleménynyilvánítás, a nagyobb szakmai és politikai tapasztalatokkal rendelkező emberek segítségnyújtása. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál is olyan a szocialistabrigád-mozgalom, mint a többéves termőre fordult gyümölcsfa. Minél több ágat hajt, annál erősebben kapaszkodik a földbe, s egyre gazdagabb nyük szerint minőségi változást is jelent Az igazság mondatja ki Szűcs Vincével, az egyik brigád vezetőjével: partterv túlteljesítésével, jó minőségű munkával köszöntik az országos értekezletet Nagy Pál HÚSZ ÉVE TŐRTÉNT A földműves nép honfoglalása A magyar feudális- só morajlása ls elcsendese- a mérhetetlenül szegényei mus egyik ősi fészkében, a dett, a kiosztott földek 80 gépállomány ls jórészt rá40 ezer holdas Pallavichini- százaléka már meg volt mű- pusztult, birtokon húsz évvel ezelőtt, velve. A Szovjet Hadsereg 1945. március 15-én ünnepé- katonái közül is ezrek álllyesen megkezdtük a föld- tak a barázdákba, szántotosztást... A Magyar Kom- tak, s vetőgépek híján kéz- . wiw„ir munlsta Párt kezdeménye- zel szórták a magot. Segí- ^J*"™* A szövetkezeti mozgalom kezdetével 1948-ban létesültek az első gépállomászétaprózottsága miatt éveken keresztül csak nagyon szerényen haladhattunk előzésére az Ideiglenes Kor- tettek a hadiözvegyeknek, az mány a földműves nép föld- árváknak. És ahová nemjuhözjuttatásáról szóló rende- tottak el, oda fogatokat, sze- . „ letet március 17-én fogadta kereket adtak kölcsön. Pe- £ a el Debrecenben. Napok alatt dig ez idő tájt otthon, a sa- Sepesitéseben. 1953-ban azon3200 földigénylő bizottság ját hazájukban is a feldúlt, bal? valamivel tobb alakult az akkor még egé- kiégett falvak és városok traktorunk volt mint amenyszen fel sem szabadult or- között szántatlanul, s vetet- n>'ivel a _ Horthy-Magyarországban és 730 ezer föld- lenül várták őket a földek, ezág mezogazdasaga rendeligénylőt írtak össze. Közöt- Erre nem számított a re- keze"--- Ma v,sz0,nt 60 ««» tük 110 ezer urasági cselé- akcte A birtokaiktól meg- ZOmeben UmVerzáI,S gur™det, 261 ezer nincstelen ag- fosztott földesurak, a harárproletár földmunkást és zaáruló német bérencek elekerekes erőgép áll szocialista mezőgazdaságunk ren214 ezer törpebirtokost, kik inte ^a spekuláltak, hogy KtonK' fl SSU csak egy-két holdacskával a nincstelen földmunkásnép . Aw* rendelkeztek korábban, s úgysem tud mit kezdeni a K^hLI*" most mint történelmi jussu- főiddel, hacsak a tíz körmé- AnfKKf kat, földjeik kiegészítését vel nem ássa fel. Elkesere- ^í'fKln £ ™ Kl" követelték. Az Országos dett politikai csatározásba ^.nw ^ Földbirtokrendező Tanács kezdtek. Az egymásra talált 3Gl*nl®g J,t által létesített földalapba 5 munkásosztály és a paraszt- S liK n millió 600 ezer kataszteri ság azonban, a kommunis- íelette Van hold föld került, országunk ták vezetésével, bátran kiegész területének 35 száza- álthatta országnak-világnak: . "" ** '•' léka. Ebből 3 millió 260 ezer „Földet vissza nem adunk!" KÉS?KiíhvK m holdat osztottak szét az Tehette, mert künn a földe- ?üdKki,.polibkusok _ W igenyjogosultak között. A ken a segítő szántó-vető többi — erdők, tavak, bá- szovjet katona nyakában a nyaterületek stb. — népi- vetőmagos zsák mellett ott nemzeti tulajdonba mentát... volt a fegyver is. ElévülheA földreform végrehajtá- tetlen barátság született a földhöz jutott parasztok és a szovjet nép fiai között. még a közsa forradalmi gyorsasággal történt. Mire a háború utolSzegeden először Nyelvi laboratórium a főiskolán Munkában a nyelvi laboratórium. A vezénylőasztalnál a tanár, a fülkékben a hallgatók Tegnap délelőtt a Szege- tanulóra. Ami négy év alatt A második rész egy szindl Tanárképző Főiskola mindössze két végigbeszélt tón 15 férőhelyes munkateorosz nyelvű tanszékén nyel- órát tesz ki. rem, amelyben egy magneÖtezres aktív szókincs tafon' ^ vetít6gép 08 15 ví laboratóriumot adott át rendeltetésének dr. Szabó László, a főiskola igazgatóhelyettese. A Szegeden — fülhallgató van. Itt hallgatA nyelvi laboratórium ják délutánonként a beszédéppen az egyes tanuló be- gyakorlati óra anyagát. A de a tanárképzésben orszá- szédalkalmainak számát nö- dia- és mozgó keskenyfilgos viszonylatban is — első ilyen audio-vizuális laboratórium megnyitásán megjelentek Szeged megyei jogú városi tanács, a József At- szélhet, másrészt sok lehe- — az idegen nyelven való tila Tudományegyetem, a tőséget nyújt az egyéni gya- gondolkodás kialakítását sefőiskola gyakorló iskoláinak korlás számiára is. Csupán gítik elő. képviselői is. A megnyitó a beszédgyakorlati órákon tan- és a velük kapcsolatos laveli azáltal, hogy az órán mek pedig a magnetofonnal egyszerre több tanuló — sőt szinkronban alkalmazva — az egész tanuló csoport is a fogalom és a SZÓ közötti tanári ellenőrzéssel be- kapcsolat megteremtésével Jelentős része a laboratóriumnak egy stúdió (felruevöKKei a laborato- ezután mintegy négyszere- veYő «*">? K^J^K" felépítését, jelentősé- sére nó_ egy-egy hallgató _ál- K^táiKK^ után Fenyvesi István szék vezető docens ismertette boratóriumi foglalkozásokon a jelenlévőkkel a laborató- ezután mintegy gét a korszerű nyelvoktatás- tal a négy főiskolai év alatt ban. végigbeszélt órák száma. Az eddigi ötven óra helyett 210 órát beszélnek majd oroszul a hallgatók. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a főiskolán kialakított 5 ezer szavas szókincs valóaz a világszerte megmutat- ban ^^ bármikQr a kozo társadalmi igény hívja ség.fokán használható szaéletre, mely megkívánja, vakból kifejezésekből álljon. Nyolc év alatt négy óra beszéd A nyelvi laboratóriumokat hogy az idegen nyelvtudás ne valamiféle holt ismerethalmaz, hanem a mindennapi élet szükségleteit kielégítő gyakorlati tudás leAz idegennyelvi környezet pótlása A laboratórium négy rész- latokat — Fenyvesi István bői áll. Az első, s legfonto- tanszékvezető docens és Rátok hangszalagra rögzítése, a felvételek sokszorosítása, ellenőrzése folyik. Nélkülözhetetlen tartozéka egy ilyen technikai apparátusnak a javítóműhely is, ahol a munka közben beálló hibákat javítják. 377 ezer forint A laboratórium pedagógiai munkájának tervezete — felhasználva a legújabb szovjet és francia ta pasztaremélhették. Ebben benne rejlik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok baráti segítsége is. Csupán az elmúlt öt esztendő alatt 37 ezer traktort vásároltunk a testvéri országoktól, ebből több mint 15 ezret a SzovHúsz esztendő szinte jetunió szállított A szovjet semmi idő egy nemzet éle- szocialista mezőgazdasági tében. Ez a húsz esztendő gépipar rangját növeli haviszont igazi, nagy történe- zánkban többek között 5 ezer lem, nemzeti történelmünk 600 SZK—3-as és SZK—4-es legszebb fejezete. Parasztsá- gabonakombájn is, melyek gunk legjobbjai alig pár esz- konstrukciójukat tekintve tendővel a földosztás után egyedülállóak a világon. A tömegesen értették meg: a most felserdülő parasztnemföldet nem elegendő csak zedékek már sohasem tudbirtokolni! Amint elöltöltős ják meg, milyen izomtépő, kanócos puskákkal sem le- testet-lelket megnyomorító het tankok ellen harcolni, munka volt hajdan az araügy fagerendelyes ekékkel tás. sem lehet felvenni a küz- Pár hónappal ezelőtt máw u.xf *} ág faktorainak sodik ötéves tervünk utolsó tízmilliói ellenében. S már esztendejébe léptünk. És ml1949-ben egyre-másra ala- re ^ 1965_ös esztendő is lékül tak meg a közös nagy- kopik a naptárról, újabb 44 üzemi gazdaságok. Kezdtek milliárd forint értékű beruösszeolvadni a nadrágszíj- ,házás vab*ul ™eg 8Z°cia,.,. . , . , , ® lista mezőgazdasagunkban, parcellák. A kis kaszát és a Mehetünk, s nézhetünk sarlót helyenként már fel- amerre akarunk Csongrád váltották az egyszerre 70- megyében, az országban, 100 ember helyett kényei- senki sem rágalmazhatja mesen dolgozó gabonakom- pártunkat azzal, hogy földet bájnok. Pártunk érveivel adott, azután pedig elvette, szemben - melyeket a ma- Csupán arról van szó hogy gyar mezőgazdaság átszer- az 1945_ös földreformhoz vezése érdekében frásorakoz- mérten még sokkal nagyobb tátott — nem lehettek meg- minőségi változás történt a győző ellenérvek. Tények parasztság javára. A Horigazolták: a magyar nagy- thy-Magyarországon másokbirtokos osztály nemzetelle- nak és ^ földjének voltak nessége miatt egyetlen cl- rabJai azután a fejiödés törvilizált ország mezőgazda- vényszerű következményesága sem volt olyan elma- ként a ^^ földjük rabjai radott, mint éppen a miénk. iettek a parasztemberek. 40 pengő volt egy mezőgazdasági sommás cseléd egész évi keresete. Amit ezen felül kommenclóként kapott, azt év végéig elfogyasztotta a család. Tehát egy gép áráért százakat dolgoztathattak Ötödik éve már, hogy néphatalmunk segítő erejével felülkerekedett, s most már igazán a föld urának érezheti magát a parasztság. Nemrég 100 hold szőlőt teFVzel szenv. gyorsvonatnak a sebessegét, Kzzeiszem- melyen robogunk s amelyhazánkban a fölszaba- nek pártunk ereje a Dieselgyen. Egy nyelv minél töké- sabb rész, a laboratórium konczás Pál adjunktus munletesebb elsajátításának tit- ,.szíve" az úgynevezett mag- kaja. A műszaki dokumenka a beszéd. Az idegen netofonos terem, ahol 15 tációt a Budapesti Műszaki nyelvek oktatásában még egymástól elszigetelt munka- Egyetemen Kozma László nemrégen is monopol hely- asztalnál dolgoznak a hall- professzor vezetékes híradászetben levő gramatikai-for- gatók. Az órán egyidejűleg technikai tanszékén Gordos dítói módszer éppen a be- válaszol mindenki a kapott Géza elektromérnök, tanárszéltetésre szoktatott legke- kérdésekre, s az ellenőrző segéd és munkatársai készívésbé. Az általános és kö- asztalnál ülő tanár megfi- tették. A tervezési és kivitejelenlegi gyelheti az egyes hallgatók fe óra- munkáját Ha kell, bármezépiskolában, a osztály létszámmal számmal általában még ma lyik feleletet szalagra veheis csak félpercnyi beszéd ti, majd elemzés céljából jut egy orosz órán egy-egy visszahallgathatja. lezési költségeket — 377 ezer forintot — a Szegedi Tanárképző Főiskola rendelkezésére a Művelődésügyi Minisztérium bocsájtotta. éhbérért éveken át. S ez ré- lGpíte"ek J?4* a, harma" •ti • . —. . dik százas tábla volt itt) a szűkre kifizetődőbb volt pusztaszeri szövetkezeti gazIme néhány adat, hol állt dák. Egyetlen gépnek nem a világban 20—30 évvel ez- fgGsZ(:r}, bét keIlett a ,„,„ talajelokeszítéshez. Kiszorozmezőgazdaságunk: 1918- gattam. ugyanezt meddig ban gördült le az első trak- csinálta volna hajdan az tor az amerikai Ford Mű- apám, aki sokat kereste „szővek futószalagjáról. 1930- ^fordítással" a család ke. . , , _.„.. . , . . nyerét. Tizenöt evig tartott ban már 1,4 millió traktort volna Rek, még Bkkor fs> számláltak a világban. Hat ha mindennap, dolgozik. E esztendővel később 8 millió példa, azt hiszem nagyszetraktor dolgozott a világ me- ij7usiztf,ál')a annak a zőgazdaságában. ben dúlásig a mezőgazdaság vo- motorja. Igen, átalakítjuK a nőerő-szükségletének mint- természetet, s az emberek eev 95 százalékát ökrök lo- gondolkodásmódját, vtlágegy 95 szazalekát okrok, lo- szemléletét i6 Hajdan sernvak és jármos tehenek szol- mit érő sívó homokjaink sok gáltatták. 1936-ban 7 ezer, ezer holdján virítanak már többségében vaskerekes trak- az ráetet jelentő kis fák, szőtrot számlált a magyar me- J.6} em!tázerP'aki" _ ,, nek valaha csak 20 holdja zogazdasag. Talajművelő voit ilyen) annak „nagysámunkagépek azonban ezek- gos úr" volt a titulusa. S hez sem voltak. így légin- ha m«g most is így mérkább csak cséplőgépek és Bé"k a birtok°8 A gazdAkfh , , j .,., talán már „meltosagosnak" kulonfele malmok, daralok szólíthatnánk azokat, akik meghajtásához használhat- tudatos formálói ennek a ták a traktorokat. A hábo- naev országalakításnak, rú következtében azonban ez CSÉPI JÖZSEF Hnerdrá 1960. március 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3