Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

1965 MJ® 15. fi 4 & £r w ÍM + i u ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 11—12 és 13-áin ülést tartott Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek: a Központi Revíziós Bizottság elnöke, a Központi Ellen­őrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályveze­tői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülés résztvevőit Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoz­tatta. Beszámolt a 19 testvérpárt március első napjaiban Moszkvában lezajlott értekezletéről, a Magyar Szocialista Munkáspártot képviselő elvtársaknak az értekezleten foly­tatott munkájáról. A Központi Bizottság a beszámolót helyesléssel tudomásul vette, jóváhagyta a moszkvai kon­zultatív értekezleten részt vett magyar küldöttség mun­káját és a tanácskozásnak a nyilvánosságra hozott köz­leményében kifejezett álláspontját. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára idő­szerű belpolitikai kérdésekről számolt be. Foglalkozott a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatainak folyamatos végrehajtásával, a létszám-gazdálkodásra, a normák rendezésére, a termelékenység növekedésére, a takarékosabb gazdálkodásra vonatkozó kormányrendeletek végrehajtásával és a további teendőkkel. A Központi Bi­zottság a beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztette a Politikai Bizottság javaslatait a párt idő­szerű ideológiai feladatait összefoglaló irányelvekre. A Központi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta és úgy határozott, hogy „A Központi Bizottságnak a párt időszerű ideológiai feladataira vonatkozó irányelveit" és Szirmai István elvtárs bevezető referátumát a Társadal­mi Szemle és a Pártélet áprilisi számaiban nyilvánosságra hozza. Cseterki Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára jelentést adott az oktatási reform végrehajtásának főbb tapasztalatairól. A jelentést a Központi Bizottság egy­hangúlag tudomásul vette, megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok további tanulmányozására van szükség és javasolja a Minisztertanácsnak, hogy megfelelő időben azok oktatási reformtörvény végrehajtásának kérdéseit tűzze napirendre. A Központi Bizottság ülése napirendjére tűzött kérdé­sek vitájában 28-an vettek részt Az előterjesztések felett folyó vitákban felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára is. (MTI) Javítják a mezőgazdasági gépek alkatrészellátását Jelenleg a mezőgazdasági munkákat több mint 30 féle erőgép és 400 féle munkagép segíti. Ezekhez körülbelül 40 ezer különböző pótalkat­rész szükséges, hogy zavar­talanul dolgozhassanak. 1964­ben gondokat okozott a me­zőgazdasági gépek pótalkat­rész-ellátása. Ez ügyben ke­restük fel Budapesten a Me­zőgazdasági Gépalkatrészel­látó Vállalatot, ahol Juhász Tibor sajtóreferens adott fel­világosítást az idén várható helyzetről. — Az igények ugrásszerű­en növekednek. Erre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy míg a K—25-ös Zetor-trak­toroknál 1963-ban 102 millió forint értékű alkatrészt használtak fel, tavaly már 154 millió forintos volt az igény. Majdnem mindeh gép­típusnál — a természetes el­használódás miatt — emel­kedik a pótalkatrész-igény. — Sajnos, a rohamosan növekvő igényeket nem tud­juk 100 százalékig kielégí­teni, mert a gyártó cégek kapacitáshiány miatt nem szállítanak elegendő alkat­részt. Bár idén többet tu­dunk elosztani, mint 1964­ben. — Szigorú gazdálkodást kell 1965-re bevezetni, hogy a rendelkezésünkre álló al­katrész elegendő legyen. Ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium úgy intézkedett, hogy egyes fontosabb alkat­részekei csak cseredarabért adhatunk. — Megkezdték a készlete­ző vállalatoktól az elfekvő készletek visszavételét is. Nagy segítséget jelent majd az is, hogy bontótelepeket állítanak fel, s a kiselejte­zett gépek használható al­katrészeit felújítva, újra for­galomba hozzák. — 1965-ben az import al­katrészellátás a tavalyihoz képest javul. Több lesz a magyar alkatrészekből is. Természetesen az „alkat­rész-ügy" csak akkor zárul le, ha a gyártó vállalatok megfelelő mennyiséget ad­nak. S ennek megvan a felté­tele, mert az eddigi alkat­részhiányt a szűk kapacitás mellett az okozta, hogy nem volt kielégítő az anyagi ösz­tönzés. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 1 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 62. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. március 14. Áz év legnagyobb beruházása VIETNAMI JELENTÉSEK VILLANÓFÉNY FÖLDFOGLALÁS \ MILLENNIUMI JUSSON GYORSPOSTA JELZÉSEK A VILÁGŰRBŐL Mezőgazdaságunk fokozott műtrágya-ellátása érdekében építették Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinátot. A nitrogén műtrágyagyártás fejlődése szükségessé tette, hogy a hagyományos kok­szolás útján nyert széngáz alapanyagról később áttér­jenek az ásványi úton nyert földgázra, s ennek érdeké­ben nagy beruházásokkal bővítették az üzemet. 1962­re a kibővített gyár nagy mennyiségű műtrágyával tudta ellátni Észak-Magyar­ország mezőgazdasági üze­meit. Az idén újabb nagy beruházások kezdődtek a ve­gyikombinátban, s mintegy egymilliárd forintot fordíta­nak a nitrogén műtrágya­részleg további bővítésére és korszerűsítésére. Az üzem bővítése során az eddig al­kalmazott atmoszférikus földgáz-bázisról egy korsze­rűbb úgynevezett nyomás alatti földgáz-bázis haszná­latára térnek át. Az ország legnagyobb beruházásának előkészítését már a múlt év­ben megkezdték, s jelenleg az áttéréshez szükséges üzemrészeket, az arzenittal aktivált kálium-karbonátos szénsavmosót és a nyomás alatti földgázbontó berende­zéseket szerelik. Az új tech­nológia bevezetése a meny­nyiségi termelés növelésén kívül lényegesen csökkenti az önköltségeket is. Túlíel jesítették exporttermikei Közgyűlések szegedi ktsz-ekben Kzekben a hetekben ren­dezik mérlegzáró közgyűlé­seiket a szegedi kisipari ter­melő szövetkezetek. A hét végén a Vas- és Fémipari Ktsz, valamint a Szerszám­kovács, Redőnykészítő és Köszörűs Ktsz tagsága vetett számot tavaly végzett mun­kájának eredményeivel. A Madách utcai általános iskola ebédlőjében jöttek össze a vasipari szövetkezet dolgozói. Közgyűlésükön részt vett Berta István, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának munkatársa is. A beszámolót Ivánka Tóth Kálmán, a ktsz elnöke mondta el. A múlt évi tervet 104,2 százalékra teljesítették a vasasok, létszámuk viszont valamivel kevesebb volt a tervezettnél. Különösen az export tekintetében értek el szép eredményt, 45 száza­lékkal többet termeltek, mint amennyi az előírásban eredetileg szerepelt. Labora­tóriumi hűtőberendezéseket, konzervipari félautomata töltőgépeket és szerszámos lá­dákat szállítottak külföldre. Tavaly 5,5 millió forint értékű kivitel helyett 8 mil­lió forint értékű exportot bonyolított le a szövetkezet. Az idén azonban 18,5 millió szerepel tervében A ktsz közgyűlésén bú­csúztatták el és ajándékoz­ták meg azt az ót idős szö­vetkezeti tagot is, aki 1964­ben ment nyugdíjba. * Tegnap, szombaton a Szer­számkovács Ktsz rendezett mérlegzáró közgyűlést az alsóvárosi pártszervezet székházában, melyen megje­lent Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bi­zottságának tagja, a pártbi­zottság osztályvezetője is. A A mérlegbeszámolót Dobó Antal elnökhelyettes, a szö­vetkezet üzemvezetője is­mertette. A Szerszámkovács Ktsz 104,3 százalékra teljesítette termelési tervét 1964-ben, s túlteljesítette export- és szolgáltatási tervét is. ösz­szes termelésének hetedré­szét szállították külföldre, közöttük az új cikknek szá­mító szabóollókat és ház­tartási ollókat. Az idén ezek mellett nagyobb mennyiségű cipészfogót is gyártanak majd exportra. A szövetkezet közgyűlése határozatokat is hozott. A három határozati javaslat az önköltségcsökkentésről, a dolgozók üdültetésének meg­szervezéséről, valamint a Bajai úti kovácsműhely építkezésével kapcsolatban szükségessé vált társadalmi munkáról szólt. Uni%»erzátis növéui/védő gép A Debreceni Mezőgazda­sági Gépgyárban saját ter­veik alapján elkészítették a Rapidtox növényvédő gép univerzális típusát Rapidtox Super néven. Az új gép há­rom változatban készült. A korábbi Rapidtox gépeknél jóval egyszerűbben kezel­hető, könnyebben és néhány perc alatt átállítható az egyes műveletek elvégzésére. Nagyobb teljesítményű, von­tatva és függesztve egyaránt működtethető. Sikeres pró­bák után márciusában meg­kezdik a sorozatgyártását, s még az idén a Super-gép­ből 150-et, a régi típusból ezret készítenek. Képünkön: a Rapidtox Super vontatott szölőperme­tező berendezéssel. Március lángjai A tavasznak különös varázsa van a ter­mészetben, de a magyar történetben is. A magyar nép minden nagy forradal­mi megmozdulása, az újjá­születés lehetősége, ígérete, majd nagy realitása is er­re az évszakra esett ha­zánkban és ezért már szim­bólummá is vált: a hala­dás, a forradalom szimbó­lumává. Tavasz volt 1848. március 15-én, 1919 forra­dalmának nyitányán és 1945. április 4-én. S ezek­ről a történelmi dátumok­ról nem lehet külön-külön emlékezni. Nemcsak az időbeli véletlen egyezés, hanem a forradalmi tarta­lom is rokonünneppé avat­ja ezeket a fényes törté­nelmi napokat. Az az ünnep, amelyről ma, 120 esztendő távlatá­ból megemlékezünk, fényé­vel ma is világít. Pedig hányszor és hányan pró­bálták homályba burkolni ezeket a fényeket, hány­szor és hányan igyekeztek az elmúlt évtizedekben meghanüsítani mindazt, amit a nép, a nemzet szá­mára 1848. március 15-e is jelentett. Március lángjai mégsem aludtak ki. Még történel­münk legsötétebb korsza­kában is a nép álmaira, vágyaira vetettek fényt, legjobb reménységeit, tö­rekvéseit fejezték ki. 1848 az új. nagyobb igényű és nagyobb lélegzetű forrada­lom eljöveteléig, 1919-ig egyedül hordozta emlékek­ben az évszázados Habs­burg-elnyomástól való meg­szabadulás vágyát, a nem­zeti függetlenség eszmé­nyét, a korhadt és avult társadalom megváltoztatá­sának igényét. 1848-ban a nép forradalmi módon ezért sorakozott fel a pesti utcákon és a szabadság­harc csatamezőin, és ezért hozott felejthetetlen áldo­zatokat a nemzeti küzde­lem ellen fellépő idegen túlerővel szemben. És az­után is őrizte ennek a for­radalomnak és szabadság­harcnak az emlékét, .hi­szen az újabb forradalo­mig ez volt a történelmi példa. Az újabb forradal­márok, március örököséi ugyanazt akarták kihar­colni, amit a 48-asok, az­zal a többlettel, amelyet a kor méhe megérlelt: az új osztály, a proletariátus új igényeivel. 1848 erőt is, ta­nulságot is adott az. újabb hősi küzdelemhez, de ez az erő és tanulság még ké­sőbb. harmadik forradal­munkban is kamatozott, amikor végre 1848 és 1919 törekvéseinek együttes megvalósításához foghalott a felszabadult ncp: saját hatalmának megteremtésé­hez és saját boldogulása építéséhez. Ezen a harma­dik tavaszon — melynek évfordulója ugyancsak kö­zelgett — nemcsak megva lósítottuk 1848 progresszív eszméit és 1919 hagyomá­nyait, hanem tovább is fej­lesztettük e két tavaszi forradalom szellemét. S a mai ünnepen is láthatjuk, és látnunk is kell, hogy csak akkor lehetünk hú tisztelői és jó követői 1048 és 1919 tanításának, ha ezeket az eszméket a mi korunk valóságára alkal­mazzuk. Ezért mentünk to­vább a feudalizmus meg­szüntetésénél, a polgári de­mokrácia kiharcolásánál, ezért láttunk hozzá a leg­igazságosabb és legember­ségesebb társadalmi rend. a szocializmus felépítésé­hez és megvalósításához, hiszen ez a nagy cél fog­lalata az előző két tavasz­nak ls. Ügy gondoljuk. 1848. március 15-ének évfordu­lóján ezért emlékezhetünk jó lelkiismerettel és méltó örökösként a magyar ta­vasz első forradalmára. ö. S. 41 JK V

Next

/
Thumbnails
Contents