Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

A holnap telefonja Manapság 150—160 millió telefon csendet, búg és zúg zeten belül szerte a világon, Graham Bell és Philip Reis 100 év előtti, síthető. ma már primitívnek ható készülékéből keletkezett az a hatalmas híradástechnikai hálózat, amely ma az egész világot beszövi. Philip Reis mondta előrelátóan, amikor „telefonját" (az elnevezés is tőle származik) a német fizikai társaság tagjainak bemutatta, hogy a találmány gye korlati elterjesztése még nagyon sok tennivalót követel. Igaza volt: amíg a telefon világot átfogó jelentőségű találmánnyá vált, hosszú fejlődésen ment keresztül, és éppen most, az elektronikus eszközök alkalmazásával lép egy nagyon fontos és jellemző új korszakába. Az elektronika térhódítása kapcsolat léteA rádiótelefon jelenlegi kivitelében egyelőre még a nem túlságosan távol elhelyezett hasonló készüléA JÖVŐ FELE Halasi Andor gyűjteményes kötete ppwt-wií* rfrv , - - "is /rt » ' V A telefontechnikában a legújabb fejlesztési irányok két nagy csoportra oszthatók, mégpedig a félelekironikus és a teljesen elektronikus rendszerekre. Az utóbbi 10 év folyaméin, természetesen, fejlődtek a klasszikus elektromechanikai kapcsolóelemek is. A nemesfém-érintkezők alkalmazásával a beszédáramkörben található kapcsolóhelyek oly mértékben javultak, hogy ez a minőség egyelőire megközelítően sem érhető el elektronikus elemekkel. Különösen nagy fejlődést jelentett a rezgőnyelves jelfogók feltalálása. E jelfogók üvegburában levő védőgázzal körülvett nemesfém érintkezői minimális mozgáesal működnek, így kapcsolási sebességük csaknem akkora, mint az elektronikus elemeké. A légii iabb rendszereknél a beszédáramköröket elektromechanikai kontaktus okkal kapcsolják össze, az összeköttetés felépítését viszont elektronikus eszközökkel vezérlik. Az ilyen rendszerben felépített központok a távolabbi jövőre nézve is kielégítő megoldásnak látszanak. Az elektronika térhódítását a távbeszélő-technikában főleg a következő tényezőkkel szokták indokolni. A működés nagyobb sebessége az előfizető számára előnyös, a posta megbízható, mechanikai érintkezéstől mentes és így súrlódásmentesen működő berendezés birtokába jut: az ipar az olcsóbban előállítható fő alkatrészeket állandó minőségben, állandó áron tudja szállítani Általában ma a távolság távbeszélő-forgalomban má lehet részleges elektronik val (félvezető elemekkel és mechainikai éritkeaőkikel1 találközni. Részlegesen elek'ronikusmak nevezhetők azo a telefonközpontok, amelye működését egyrészt félvezetőkkel, másrészt elsősorban a beszéd utak kapcsolásait, vákuumba helyezett úgyn vezett „csővel védett érint • kezók"-kel — herkonokkal — oldják meg. A „herkon" a német hermetisch abgeschiosseno Kontakté (hermetikusan lezárt érintkezők) rövidítése. Ez az üvegcsőbe olvasztott és védőgázzá töltött érintkező teljesen érzéketlen a káros klíma, a por, a légnedvesség és a korrodáló gázok iráint. Ezek a érintkezők könnyen százmilliárd kapcsolást is kibírnak. Ritka alkalmazás esetén is biztosan működnek. További előnyük a rövid kapcsolási idő: átlag 0,3—1 ezred mp. Itt említjük meg a mar ismert újdonságot: a tv-vei kombinált telefent. A Szovjetunió több nagyvároséban — és más országokban is — működik már ilyen készülék. A beszélgetők itt nemcsak hallják, hanem látják is egymást Az angol Pye-gvár videó néven vállalati munkairányítási célokra is kidolgozott már ilyen berendezési. Kupvianovios hordozható rádiófon készüléke a használatban kek közötti kapcsolat fenntartására alkalmas. A rádiófon rövidhullámú adója kristályvezérelt, vagyis csak meghatározott, nem változtatható frekvencián működik. Ugyanez a helyzet a beépített ultrarövidhullámú adónál is, amelynek feladata elsősorban az, hogy a közeli rádiófon "tulajdonosok között létesítsen összeköttetést. A hívás ugyanúgy a tárcsázással kezdődik, mint a -.orrnál automata telefonhálózaton. Közhasznú rádió.önközpontok létesítéséről ugyan egyelőre még nincs •só, de elképzelhető, hogy .sszeköttetést létesítsenek rádiófontulajdonosok és a rendes telefon-előfizetők között is. A hívás útja a következő 'enne: rádiófon—rádiói on.özpont—automata telefonközpont- előfizető. Termézetesen a sorrend meg is ordítható, s így a telefonelőfizetők hazulról felhívhatják a rádiófonközpontot, mely a hívást vezetékes apcsolat nélkül közvetíti ovább a keresett rádiófonilajdonoshoz. A folyamat .eljesen automatizálható. A készülék legfőbb előnye, ho© hordozható és a keresett fél az adott — jelenleg 80 kilométeres — körzeten belül bármikor elérhető. A készülék és az új rendszer továbbfejlesztésének egyik soron következő lépese most a terjedelem és a súly további csökkentése és a hatótávolság növelése. Távoli terv, de elméletileg nem tűnik lehetetlennek a rádiófonhálózat nagymérvű kiterjesztése, ami a telefon fejlődésében forradalmi változást jelentene. Természetesen számos műszaki kérdés vár még megoldásra, amíg a rádiófon széles körben elterjedhet. Ilyen elsősorban a többi beszélgető pár közötti egyidejű kapcsolat nehézsége vagy a zavarásmentesség biztosítása. Lehetséges azonban, hogy nincs már messze az az idő, amikor az utcán sétáló, az autóban, a repülőgépen vagy a hajón utazó, esetleg a távoli he©ekbe kiránduló ember zsebében, aktatáskájában vagy hátizsákjában megszólal a halk, berregő hang, s létrejön az összeköttetés közte fo a hívó fél kőzött 30 személy hívására alkalmas kis irodai központ (luncsonj A rádiófon telefon a kabátzsebben Az Etafon Kuprianovics szovjet mérnök kisméretű rádiótelefont, ,,rádiófon"-t fejlesztett ki a köaelmúi than. A mindössze llxflx? cm-es dobozban elhelyezett, 10 dkg súlyú, aktatáskában vagv zsebben is hordozható készülék a telefon és a rádió előnyeit egyesíti magában. A rezetékes kapcsolat nélkül működő radiofonnak ugyanis saját hívószáma van, s ha a rádiófonhálózatban résztvevő fél a számot tarcsázza, a hívott fél készülékében felhangzik e© halk, búgó hang, s összeköttetés jön létre a hívó és a hívott köizött. A kisméretű könnyű műanyagházban két adó- és e© vevőberendezés helyezkedik el. Az adók közül az e©ik ultrarövid, a másik pedig rövidhullámú. Az adóés vevőkészüléket e©aránt tranzisztorokkal és nyomtatott áramkörökkel építették meg. Az áramfogyasztás iger csekély: az áramot parányi nikkelkadmium akkumulátorok szolgáltatják, amelyeket időnként fel lehet tölteni. A hallgató és a mikrofon egy kis — a készülék hátiapjára szerelt — kristály hangszóró. A hullámsáv megválasztása és az adó bekapcsolása műanyagház jobb oldali, alsó rcszén elhelyezett forgó kapcsolóval végezhető. Bal oldalt a normál telefonokéit (i hasonló, de természetesen kisebb hívótárcsa van. A tárcsa segítségével a hálózatba bekapcsolt személyek bármelyikével 80 km-es körA Siemens Halske cég új gyártmánya az elektronikus billentyűs telefonkészülék, az Etafon. Az új készüléknél a kapcsolást nem az átkapcsolóvilla és a hagyományos kivitelű tárcsa segítségével kell vezérelni, hanem a feliratokkal ellátott billentyümélyedéseket ujjheggyel meg kell érinteni. A telefonáló a beépített mikrofon és a kiegészítő hangszóró segítségével szabadon beszélhet. A hívójelet nem csengó, hanem elektronikus hangot adó berendezés szolgáltatja, amelynek a hangerőssége szabályozható. Meghatározott kapcsolatok létesítése rövid hívószám segítségével is lehetséges. Ha a hívott szám foglalt, akkor a hívást a készülék tárolja és billentyűnyomásra újra érvényesíti. El© életmű foglalata ez a kötet: kritikák gyűjteménye. Írója a napokban tölti be 82. esztendejét Polgári foglalkozása: nyugalmazott, felsöbírósági tanácselnök. Tág körű műfordítói munkát is végzett: Thackeray, Dickens, Wilde, Pausztovszkij, Avgyeje v és mások műveit tette hozzáférhetővé nyelvünkön. Legsajátabb műfaja azonban a kritika, a miniatűr esszé. Legtöbb írása két-három nyomtatott lapot lesz ki. Ebben az újságírástól megszabott keretben mégis tudott és tud maradandót alkotni. Első írásai — irodalmi és színházi bírálatok, mint mostani ©'űjteményének anj'aga is — 1905-ben jelenlek meg A realizmus és az újítás, a modernség és a magyarság szintézisének eszményét fogalmazta meg majd mindegyikben, ezt kérve számon, ízt dicsérve. A századelő haladó, megújhodóirodalmának és korszerű színjátszásának kábái közé tartozott. A forradalmak szellemi pezsgésének tevékeny résztvevője, a bukás után a magvar vidék száműaöttje. Ekkor, 1920-ban I adja ki Sátoraljaújhelyen | Élő irodalom című első gvűji teményét. Erről írva méltatta szerepét Juhász Gyula í©: „Valóban, ő a kritikus ma, az igazi, a hivatásának egész 'élekkel, minden idegével áldozó. a magyar kritika annyi dilettánsa, amatőrje, napszámosa és zsonglőrje mellett A hivatalosak között ö a választott. Egész életében alig irt mást, mint kritikát. Terjedelemben nem sok — e© gondolatoktól és érzésektől zsúfolt kis kötet —, de jelentőségében mégis első helyen áll". Másodvirágzása 1954-ben kezdődött Üjra „fölfedezték". 1955-ban Irodalom és kritika címmel megjelent válogatott írásainak második gyűjteményié, azóta is találkozunk nevével. S mcst. itt van félezer lapon, szép köntösben, kritikai írásainák legteljesebb, korábbi köteteinek anyagát is felölelő válogatása. mely 1905-töl 1963-ig készült irodalmi és színi bírálatainak Noé bárkája Nagyokról és kisebbekről egyaránt tudott máig érvény-eset, figyelemre méltót mondani. Babits, Kosztolányi, Krúdy, Móricz, Kassák, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Karinthy éppú© találó, pár vonással és a lényeget megmutató jellemzést kapott tő4e, mint a már-már elfelejtett, mégfiem felejtendő Lövik Károly, Szilágyi Géza. Peterdi Andor, vagy éppen Szederkényi Anna. Üj irodalmunknak is éber fi©eiője: Simon István va© Kamondy Tóth László ma u©anú© fölkelti szen'-edélyét, mint félszázada a Nyugat nemzedéke. Érdekeseik a modern líráról, a zsenielméletről, .a kritika helyzetéről, az irodalmi parti,kularizmusról, az impresszionizmusról írott kis esszéd: ezekben fogalmazza meg irodalompolitikái nézeteit, vezérlő elveit. Kötetének második része, a terjedelemnek is éppen fele színikritika. Shakespeare, Ibsen. Shaw, Schiller, Rostarid, Strindberg. Gogol drámáinak bemutatójáról nemcsak az egyszeri alkalmat rögzítő, de a művek lénygébe világító följegyzéseket kapunk. Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Balázs Béla, Bródy Sándor, Barta Lajos, Bíró Lajos, Csat hó Kálmán darabjai mellett a fölszabar dúlás utáni drámairodalom alkotásairól, Déry Tibor és Németh László műveiről iá olvasunk itt Nem elsősorban rajta, hanem a megbízó lapon fordult miről írt: csak sajnáljuk, ho© nem adatott lehetősége, hogy e téren is egészebb kép kerekedhessék ki kritikáiból. Irodalomtörténeti érdekesség az a rövid jellemzés, amit Tömörkény dramai e©rfölvanásosáról, a Barlanglakókról, erről „a paraszti egyszerűség robusztus erejével ható", „igénytelen e©szerüségcben monumentális" műről írt 1913-ban. • „E© na© drámaíró tehetség első kísérlete ez a kis darab'' — írja. A műfajnak, az impreszszionista kritikának természetesen határai vannak. Halasi, akár Kosztolányi, eleve csak arról ír, ami megnyerte tetszését, amiről jót tud mondani. Ostorozni, kést döfni nem 6zeret Benyomásainak enged, a rátett hatás friss még, kiszorítja tudatából az ellentmondásos, problémás fölhangokat. Nincs is tere ©akran mélyebb elemzésre, ideje utánjárásra. Ennek természetesen nyoma marad az összegyűjtött írásokon is. Dutka Ákos valóban híven állt ki a na© költőelődért az Ady-reviziö vitáiban, mégis túlzás, ho©,' az ó cikkének hatására hallgatott el az ellentábor. Már csak azért sem lehet ez, mert Dutka után szólt még Szász Zoltán, József Attila, Zsolt Béla. Sajnáljuk azt is, hogy Szegedi Szép Szó című cikke — a kötet néhány kiadatlan írásainak e©ike — nyilván helytelen információ alapján számos tór©i tévedést, elírást tartalmaz. Áttekinthetőbbé vált volna a kötet, ha az írói arcképeket elkülönítve kaptuk volna az elvi írásoktól. A lelőhelyek külön fölsorolását meg lehetett volna takarítani, ha az e©og írások alá helyezik: az eligazodást is megkönnyítette volna ez. Könyvkiadásunk rossz szokása, a névmutató hiánya ennél a munkánál — amely immár irodalom- és színháztörténeti forrásmunka is — még feltűnőbben sürget válloztatast.. „Halasi Andor — irta Juhász Gyula — az élet szere1 mese, a tehetség fanatikusa, aki egész szívvel a fejlődés pártján van és az irodalmat ú© tekinti, mint az örökké haladó életnek lendítő kerekét. Szerényen, de öntudatosan mindig ott állott a legelső harcvonalban, amelyet az új magyar költészet — líra, dráma és epika — győzelme érdekében vívtak. Most bizonyosan a régi nyugtalansággal, de még több tudással és még erősebb meg©'öződéssel, figyeli a jövő fejlődés lehetőségeit, keresi az új utakra indulókat." Mi ebben a megállapításban a csodálatos? Az. hogy ne©venhárom évvel később is szó szerint időszerű. sót aktuálisabb, mint valaha: miptegy illusztráció az új kötet címéhez. S ez is így igaz ma is: „Az ö szava, az ó ítélete nem lehet közönyös holnap sem, mint ahogy hasznos és szükséges volt tegnap." Majmok odysszeiája Az Ericovox erősítővel koraliráit asztali készülék a beszédet több méter távolságiján is érthetővé teszi Nyolcvan majom odisszeiria tartja izgalomban KeletAfrikát — jelenti drámai tudósításban az AP ameriikai hirü©nökség nairobi tudósítója. V. P. Sood kenyai majomkereskedő a napokban táviratot kapott egy lengyel kereskedelmi ügynökségtől: azt 1 érdezték tőle, tudna-e 1400 majmot szállítani Varsóba, C'vosi célokra. Sood fellelkesülve, az üzlet végleges ,i igzítését meg sem várva. ,e ónnal elindította az első s állítmányt. A baduin- fo cerkófmajtaok vonaton utaztak Nairobiból a Victoria-tóig, aztán repülőre rakták őket. ötven majom az Air Francé gépével érkezett Párizsba, itt „átszálltak" a KLM gépére és megérkeztek Varsóba. Ott kiderült, hogy még nem történt rendelés. A szállítmány továbbutazott Moszkvába. Az afrikai utasok ott sem időztek sokat: visszavitték őket Amszterdamba és Sood felkérésére az állatkertbe szállították. A majmok öt napig vándoroltak az európai fővárosok között, s alighanem megdöntötték fajtájuk légiutazási rekordját. Harminc másik cerkóf a BOAC angol légitársaság gépén érkezett Európába, ezeknek azonban nyomaveszett. Saombat. 1965. március ÍJ. DÉL-MAGYARORSZÁG 7