Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

Húsz éve kommunista A munka tábornoka „Csapattesténél", a szegedi kenderfonógyár simító osztályán kerestük fel. Nem számítottunk délceg tartású, lampaszos, tölgyfalombgalléros markáns férfiúra Mégis: túl egyszerűnek tűnt a külseje. A nyugdíjas kor küszöbéhez érkező, fáradt szemű, középmagas Bosnyá • kovics Dezső egy szál rövid alsónadrágban. és a derekara kötött zsákszövat > kötényben fogadott. A lábszárain fantasztikus hegyián- ; cokat alkottak a vastag visszerek, s amint nehézkesen járt-kelt a simítógép körül, úgy iát- j szőtt, mintha nehezére esne már a munka. Pedig nem. Az üzemi pártveretőség véleményének summája aj, hogy „Bosnyákovics Deáso egyik legjobb elvtársunk." Néhány óra múltán azonban elillant belőlünk a kétely, mint a kámfor. Személyében olyan kommunistát ismertünk meg, aki sok tízezer társával együtt a párt törhetetlen gerincet A gyárban őt tartják a szoci ali stabrigád-mozgal ím atyjának. A pártszerverettói eredt a gondolat, s Bosnyákovics elvtárs olyan örömmel kapott rajta, hogy a siker nem lehetett kétséges. Két brigádot is verbuvált érdemli tehát a tiszteletet kovics elvtárs szókimondását inkább . erényként könyvelik el. Tény, hogy ő nem fecseg, rágalmaz, bakafántoskodik, hanem végzi a dolgát olyan odaadással. ahogy az elő van írva. Felháborodik a visszás és káró,-, jelenségeken? Jól teszi. Ha nem ezt cselekedné, aligha lenne kommunista. A mindig mindenre rábólintó ember — rnint mondani szokás — se nem oszt, se nem szoroz, csak sűrűbben vannak vele egy kollektívában. Aki kommunista — különösen, aki húsz esztendeje az — annak már nemcsak joga, hanem elemi kötelessége is a szakadatlan jobbra törekvés. a hibák irgalmatlan pusztítása, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen rangos személyhez kötődnek. Bosnyákovics elvtárs a párt Szervezeti Szabályzata szerint él és dolgozik, megBttnöztf fiatalok és a társadalom fizéles körű vita gyűrű- lönválás stb. rossz hatásúak szűkebb környezet felelőssé^ zik a tv-ri portfilm és a serdülő gyerek szellemi és gét hangsúlyoznánk, elviselaz utána következő nyilvá- lelki fejlődésére. Voltakép- hetőbb lenne az érvelés. De nos eszmecsere óta a fiatal- pen az ilyen környezetben csak úgy, hogy a szűkebb korú bűnözők és a társada- élő gyereknek csak látszóla- környezet felelőssége nem lom felelősségének mértéke gos az otthona, amelytől az oldhatja fel a fiatalkorú bűkörül. Két tábor alakult ki, első adandó alkalommal nözőt a felelősség alól. S kiaz egyik a társadalom fele- igyekszik megszabadulni. Va- egészíthetjük azzal, hogy az iősségét teszi hangsúlyossá lódi közösséget keres magá- a morbiditás, amely egyes és csökkenti a fiatalkorú bű- nak, ahol figyelmet és sze- családi életekben tapasztalnözőkét, a másik meg a tár- retetet kap, amelyre annyi- ható, nem ennek az egészsadalom felelőssége mellett ra vágyódik a serdülő kor séges életérzést, alkotóváa fiatalkorú bűnözőkét expo- problémáival bajlódó leány gyat, s önbizalmat sugárzó nálja. Én az utóbbihoz tar- és fiú. társadalmi létnek, szellemitozom. De mindjárt oda te- a negatív ténvezők igének a terméke. Sokkal szem, hogy ez a téma eltúl- Bzek d negattv tenyezok .„^kk „a R„toeá*ó zottan szerepel közvéleményünk előtt, mert a fiatalkorúak bűnözése hazánkban lényegesen kisebb, mint a felszabadulás előtt volt. A nyugati országokkal történő összehasonlítás esetében száz utcagyerek élt Somo- rendszer nyomornegyeiben sincs okunk nyugtalanságra, gyitelepen. Falkában jár- nőtt gyerekek életével, neA társadalom szerepét nem tunk és úgy ordítottunk, veltetésével, akkor a társalehV k kap srin TférnaT- « elszabadult vadak, dalmirirekat ^Iraexpottó -.hni hiszen a társadalom APank. anyánk munkaba, naló tábor ervei előttem naezer és erer modon hat ^ munka után járt. Ne- gyon satnyának bizonyainak egyénre. De a szóhasználat veretesünket jórészt a grund Hát voltaképpen miért lesz nem egészen jő, a környe- ő-feU biztos^Lat- egy fjalaIból bűnöző? Errc bűnözővé kellett volna vál- a kérdésre nem lehet katenunk, ha elfogadnánk egyik- gorikusan választ adni. másik okfejtést a társadal- Ahány eset — annyi különmat annyira pellengérre ál- ... - . .. , . , , , , ,, . , . bozoseg. A társadalmi teSSkozrifU,ÍSésbztógeAs úen züllöttség^ körütóttünk nyezők számba vétele melkiegyensuly ozott, egészséges bugyborékolt A körtöltés lett szerepet játszik a fialegkőru otthon kedvezően alján hamiskártyások zsu_ ta,korú bűnözőknél ^ al. formálja a gyereket. Ilyen gáztak, akik a munkásnak ... _ helyen a fiú és a lány apját, a heti keresetét egy fillérig kat'[ tulajdonsa*, a moral.s anyját tiszteli, példaképnek ^^k szombaton Hé,, érzek inkább azé a butaságé és elazonban nem nevelnek fel- maradottságé, szellemi és tétlenül bűnözőt. Más indí- lelki szegénységé, amelyet tékok is közrejátszanak. Sa- örököltünk és még nem tudját példánkkal bizonyítom. l"nk mindenütt megszün, , J tetni. Ha a mai viszonyokat A harmincas evekben több összehasonlítom a Horthyutcagyerek élt Somo- rendszer zet szó pontosabb meghatározást ad. Ennek nevelő, vagy rontó hatása érvényesül és szerepet játszik a fiatalok jellemének, erkölcsi 1959-ben, amelyek közül az egyik kerek egy esztendő alkotja. A róla kialakult múlva elnyerte a szociálismegítélések szintéziseként a munka tábornokának neveztük el, s az olvasó mindjárt látni fogja, hogy nem érdemtelenül. Akkor szegődött a párt katonájává, amikor meg csak bimbózott a munkások szabadsága. S ha most visszatekint az elmúlt húsz esztendőre, valahogy így fogalmazza meg karrierjei: „Nem vittem semmire, mégis elértem azt, amit akartam. Részese vagyok a halalomnak, munkámért megbecsülnek és a szükség rvessze elkerüli az otthonom tájékát." Sehol semmi kHátás Csak be kell pillantani az életébe, máris elnémulnak a megrögzött szkeptikusok is. _ Tizennégyen voltak test' vérek, s ez önmagában is sejteti, hogy a család egén ritkán sütött a nap. Lohollak szanaszét, a kegyetlen világba, megélhetés után. Dezső Pesten pincérinasnak adta magát, de tízévi talpalás után az orvosok eltanácsolták ettől a szakmától. Nem tétovázhatott, újabb munka után sarkallta a gyomra Szegeden kitanulta a szűcsmesterséget, de megint melléfogott. Évente csak háromnégy hónapig vehetett szerszámot a kezébe, tehát lényegében a szülei nyakán éldegélt Sehol semmi kilátás. Három év munkanélküliség következett, amikor végre 1935-ben sikerült bejutnia a kenderfonógyárba Először a külső gyárban kerékhajtóként leste a napok múlását majd később a simító oszályra került Itt végleg megállapodott A gyárban ismerte meg, majd vette feleségül Harkai Mária munkáslányt, és aztán együtt küzdöttek tovább. Szedegette magába a tudást Csak a felszabadulás óta látja azonban értelmét és gyümölcsét a munkánaK. Mihelyt megalakult az üzemben a kommunista párt, ő is jelentkezett a lelkes kis csapatba. Először propagandafelelős lett, aztán fáradhatatlan falujáró, később meg tsz-szervező Alsóvároson, Csanyteleken és Királyhegyesen. Mintha <cicseréíték volna. Nem fájt a pincérkedésben szerzett lúdtalpa, az alvás alig érdekelte. a sok munka inkább felvillanyozta. Mint annyi mas én csupán a kötözködés kedkommunista, ő is tanfolya- véért soha egy kukkot sem ta címet. A kis kollektíva azóta is magán tartja a közfigyelmet, tagjai egyenként sem termeltek soha száz százalékon alul. 3 a minőség? Ez a legfőbb büszkeségük. Visszajönnék Bosnyákovics Dezső dicsekvés nélkül beszél a munkasikereikről. Számára ez nemcsak természetes, hanem — ezt mindig hangsúlyozza — állandó örömforrás is. Nem csoda ha már egész regiment kitüntetést mondhat magáénak. Ha mind a tizenkettőt feltűzi ünneplő ruhájára, olyan mint egy sok csatát járt hős tábornok. Az is. A fizikai munka frontjának legelső vonalában szerezte valamennyit. Szerezhetett volna magának íróasztalt is, de a simítógép jobban tetszett neki. Mert néhány évig „kiemelt káder" volt: a szegedi járási tanács testnevelési és sportbizottságának irányítását bízták rá. Ott szintén derekasan megállta a helyéti összedolgozott egy kitüntetést — a Sport Érdemérem ezüst fokozatát — de aztán mégis bekopogott a kenderfonó igazgatójához. „Visszajönnék — mondta — kellek-e?" Hát hogyne kellett volna! Visszakapta egykori gépét és most azt mondja: akartam. Ha valami fonákul megy Talán különös, de a munka tábornokát nem szereti mindenki. Sőt, alighanem haragosai is akadnak agyárban. Azt mondják róla, hogy szeret hangoskodni, bírálgatni és néha türelmetlen. Ezt nem tagadja ő maga sem. így beszél erről: „Van egy rossz szokásom, az ördög vinné el. Ha valami fonákul megy. rögtön fent vagyok a plafonon, és ilyenkor kevésbé válogatom a kifejezéseket. Gyakran a párttaggyüléseken sem állhat a szám. Mihelyt meghallom, hogy valaki mellébeszél, rögtön szót kérek és szenvedélyesen mondom, hogy így, meg úgy kellene csinálni. Utána lehiggadok és megállapítom magamban, hogy másformában is lehetett volna, de eső után késő a köpönyeg. Már ezerszer megfogadtam, hogy tartom a számat, de hiába. Néha azzal vigasztalgatom magam: én csak jót akarok, Önnön hatalmunk húsz esztendeje tanította meg velünk, hogy a kommunistáknak hozzá hasonlóan kell dolgozniuk és harcolniuk. F. N. I. veszekedések, s végül a küÁ fák és az áramveszteség Gallyazás tanulságokkal a 111. kerületben Csak helyeselni lehet a DAV kezdeményezését, hogy a lakosság közremü ködösével lg megakadályozza az áramveszteséget, amelyet az rében levélben értesítették utcai fák ágai „lopnaik el a vezetékekből. Csak az ilyen veszteség évi 900 ezer forintot tesz ki az igazgatóság területén. Ha a fák ve- bőrben zetékre hajló ágait szaksze- építési rűen lenyesik, akkor nem szökik el a földbe az áram, ugyanakkor a feszültségcsökkenés is kisebb lesz. A kerületi tanácsoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a közterületen levő fák ne okozzanak problémát a DÁV-nak. Csakhogy ez a dél- erzex gyengesége, a felszí, . . után, gyakran a ruhát is le- nes, léha élet utáni vágy, a tekinti, míg a családi eiet kártyázták róla. Nemegyszer lelki és szellemi üresség egészségtelensége kedvezőt- a csriád siralmas tengődé- Szerintem a fiatalkorli bű_ len tényezőként jelentkezik. s®t a naponta megujuló .. ,, . ... Az iszákos, vagy dologke- ökölharc tarkította a férj és "ozok zöme rendkívül pn, feleseg kozott azokban a he- mitív ertelmileg es erzelmirulo apa, s a kicsapongo tekben. Körúti hamislemeze- ieg is. anya, a tettlegességig fajuló seket (itt a piros, hol a piros) láttunk körülöttünk, Szerepet játszik a bünakik a szemünk előtt fosz- tetósek enyhe mértéke tották ki a bérföld adójával is. Nem hiszem, hogy a súaz adóhivatalba igyekvő pa- lyos, srigorú ítéletek kedverasztembereket. Meglett csar zöUenül hatnának. Ellenkeladapak is fetrengtek pénte- zőleg, adott bűncselekményken és szombaton rendsze- nél a súlyos börtönévek sok nnt hullarészegen az árok- ka! hatásosabbak, mint az ban, bűzösen, piszkosan ..., aszódi intézetben töltött idő. míg a gyerekek rájuk talál- Nem biztos, hogy e kérdéstak és hazavonszolták őket. ben a humanitás valóban Szörnyű szekták révületbe humanitás, meredő hisztériáit hallgattuk latban nem keresték fel ismételten a III. kerületi tanácsot. Elmondotta viszont, hogy a múlt év sreptembea III. kerületi tanács építési és közlekedési csoportját, hogy mely utcákban szükséges a fák gallyazása. Októa kerületi tanács és közlekedési csoportja válaszolt a levélre. Arról értesítette a DÁV-ot, hogy a szükséges gallyazást elvégeztette. Utána derült ki, hogy mintegy 60 utcában hozzá sem nyúltak a fákhoz. A többi között a tanítói kiskertekben, a Pancsovai és Zentai utcában, valamint a gondoskodás meglehetősen Vasutas soron továbbra is foghíjas volt eddig, s a DAV nyesetlenek maradtak a fák. sem tudott a fák rendben- Ezért végülis a DÁV vette kezébe a probléma megoldását. A III. kerületi tanács különben 6 kertészt foglalkoztat, akik az utcai fák gallyazását is végzik. Bizonyára a DÁV által megjelölt utcákban is megcsinálták volna a népgazdaság számára oly fontos gallyazást, ha arra utasítást kapnak. Ez esetben tényleg meg tartásához annyi embert biztosítani, amennyire szükség lenne. Ezért a DÁV és a városi tanács építési és közlekedési osztálya tanácskozott, s ez azt eredményezte, hogy az utcai fák gallyazásában részt vehet a lakosság is. Csakhogy a jó elgondolásba hiba csúszott, mert a DAV nem kereste [ vlentkezik egy másfajta tényező is. Humásötét szobák sarkában, reszketve vártuk pislogó gyertyáknál mi is a világ végét, nusnak tartjuk, hogy a bórHány szomszéd köpte ki előt- tönbiintetés letöltése után a tünk vérrel együtt nyomo- társadalom befogadja a bünrult életét, és hátrahagyott tetett előéletű embert. Valóhárom-négy árvát a teljes ban helyesen cselekszünk, nyomorúságban. E morbid amikor életlehetőséghez juttársadalom hatása aló! na- tatjuk. Ezáltal megkíméljük gyon nehéz volt szabadulni, attól, hogy létfenntartása de azok a szavak, amelyek érdekében ismét bűnös eszapánk, anyánk, tanítónk közökhöz nyúljon. De uz szájából hangzottak el szinte már nem egészen fedi etinaponta: „Csak a tisztességes, dolgos embernek van becsülete, s az életért nakai felfogásunkat, hogy a börtönviselt embert úgy kezeljük, mintha mi sem törgyon sokat kell dolgozni" — tént volna. Lopott, sikkaszerősebbeknek bizonyultak, tott, vagy rabolt, ezért bemint a töltés alján vegetáló csukták, s miután kiszabaszerencsétlen világ. dult, majdhogynem megveK

_ regetjük a vállát: „Jól van, ozulunk talán CSUK pajtás, csakhogy itt vagy, nanegy-ot lett bunozo, pozzál sokat, hogy elmúljon került börtönbe és egy a penész-színed". Ez egyálmeg ebben az ügyben a III. lett volna elégedve a DÁV, kerületi tanácsot. Vincze és nem kei-ült volna sor arAntal, a III. kerületi tanács vb elnöke kifogásolta, hogy a kerületben több utcában tönkre teszik a fákat a szakra, hegy a kerületi tanács tudta nélkül fogjanak munkához. A jövőre vonatkozóan viszerütlen, hozzá nem én-tő szont érdemes lenne jobban gallyazással, nyakazással. Szabó Sándor, a DÁV osztályvezető mérnöke sajnálkozását fejezte ki, hogy a fák gallyazásával kapcsoösszehangolni a DÁV-nak is és a III. kerületi tanácsnak is a fák nyesését, hiszen a munka úgy lesz majd teljes és tökéletes akasztófára. Valamennyi tisztességes, dolgos emberré vált, szakmát tanult vagy segédmunkás lett, a mezőgazdaságba került..., de egy részük, sajnos, elpusztult a második világháborúban. Akik ma élnek — szinte szetalán nem humanitás és sérti is minden tisztességes ember igazságérzetéti Hosszú bizonyítási időre volna szükség ahhoz, hogy a tolvajról, sikkasztóról becsületes emberként nyilatmélyes büszkeséggel írom le kozzanak. Jelenleg egyfajta Másfél százezer elsősegély Az üzemi vöröskeresztes alapszerveret 1964 végén 1780 volt, 1961-ben már 1780 üzemi egészségügyi állomást tartottak nyilván, a múlt év végén 2594-et tartottak ezernél leket minden száznál több dolgozót foglalkoztató üzemben létre kell hozni, nagy- és középüzemekben lehetőleg üzemrészenkénti nyilván. Ezenkívül Meg kell alakítani az orvos több egészségügyi nélküli kisüzemek, ktsz-ek mokra járt, szedegette magába a tudást, olvasott.. p>>litizált, vitatkozott. Különösen arra ügyelt mindig, hogy a termelésben lehetőleg ne vágjon elébe senki. Ez a szokása rögződött meg legerősebben. szólnék. Csakhogy muszáj, bár tudom, hogy többeknek a füle mennyire allergiás az igazságra." . Mi azokkal a sokakkal értünk egyet, akik Bosnyáfelelős működött az üze- vöröskeresztes szervezeteit, mekben. Az üzemi vöröske- egészségügyi állomásait is, resztes szervezetek főleg a lehetőleg az egészségügyi tisztasági mozgalomban, az szakemberek, körzeti orvoelsősegélynyújtásban, a vér- sok, ápolónők szakmai iráadómozgalomban és az al- nyitásával. A tapasztalatok koholizmus elleni küzdelem- szerint a vöröskereszt üzemben fejtettek ki értékes te- egészségügyi munkájában vékenységet. Az üzemekben tavaly 156 ezer alkalommal nyújtottak elsősegélyt. A Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége határozatot hozott, hogy az üzemi vöröskeresztes alapszervezea legszebb eredményeket az üzemi vöröskereszt mintaszervezet mozgalom mutatja fel, ezért továbbfejlesztik. Az év végéig átdolgozzák a mozgalom irányelveit és követelményeit. (MTI) nagy szorgalmú dolgos emberek, akik példásan nevelik gyerekeiket munkára, s kézen-közön a 18 esztendős legénykének is kijár az apai pofon. Ösztönösen kerültük a -— alvilági — közvéleményben nem is olyan nagy esemény a börtön, fegyház. Maguk közt úgy fogalmaznak: „Csak az a rossz benne, hogy nem lehet járni-kelni, amikor az ember akar". A liberális felfogás és értelmezés megtévedt, börtönviselt em- kedvezőtlenül befolvásolja bereket, talan feltünk is to- helves elvünket e tekintetlük. Magunk között úgy beP jS_ mondtuk, hogy ezek a társadalom alja-népe, mert tör- A nélkül, hogy a társavénybe ütközőt követtek el dahni, helyesebben (nem a politikai meggyőző- környezeti tényezőket hátdésükért börtönt szenvedet- térbe szorítanánk, a fialaltekről van szó, hanem a korú bűnözők személyes feközönséges bűnözőkről). Va- lelősségét megfelelő helyre jon miért kerültük őket? állítom és a büntetés mértéAzért, mert a személyes két is az elkövetett bűncsenyomorúságot abban a sö- lekmények arányához szabtét társadalomban sem le- nám. (Nem azért, mintha hetett megváltani egy má- eddig nem így történt volsik ember megrablásával. A na, de a példás büntetéseklopottnak nincsen értéke, nek megvan a szerepe.) csak annak, amiért megdől- Szükség van természetesen gozunk. Nem tudtuk még rendkívül intenzív pedagóezt a kilátástalanságot le- giai, pszichológiai tevékenyhelő rendszert sem úgy el- ségre, de legjobban a munmarasztalni, hogy a 17 éves kára nevelési-e. Csak becsütolvaj, vagy betörő szemé- letes munkával lehet szélyes felelősségét ne húztuk pen, nyugodtan élni. Az élet volna alá magunk között. nem kávéházakon, lokálokon _ - .. .. , keresztül vezet a társadaM°lomneakaZaUJ Sába í°mhoz * a boldogsághoz, varrhának^ olyasmit, ^nfért b™Tn * ^^ ÖS" a társadalom nem felelős egyértelműen. Ha még a SIKLÓS JÁNOS Szerda, 1965. március 10. DÉL-MAG TARORSZAQ 3