Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

Iskolanaplók két világról Új-kereső szobrásznők mao* killwMóWil ftaiv* Ví'voKAl roin/löí-PTft l-ot + ő „wi ><! 1 < _ lO 1*<11 Sin Rangos külsejéről ítélve zösből mindössze kettő nem rilisban 13 gyermek külön­pmnuziumnnk vélné az em- szándékozott továbbtanulni, böző téglagyárakba, 3 pedig ber a dorozsmai általános Jelenleg 60 gyermek közép- pásztorkodni távozott. Má­Iskolát. Talán patinás szí- iskolába, 70—60 pedig tech- sík elszomorító bejegyzés: ne, emeletes magassága su- nikumokba, ipari szakisko- 17 elsőst (40-ből) félévkor Balja. Ez a kísértés a ké- Iákba jár. Évente 10—12 nem osztályozhattak, mert n.yelmesen, gazdagon beren- dorozsmai érettségizett ke- betegség miatt hiányoztak, oeze't igazgatói iroda „al- rül be az egyetemre, illet- (Kétségtelen, társadalmi hát­rn.a^atf ri", _ hangulatában ve főiskolára. Az idén 147 ,ere van e nagyszámú meg­ujból és újból feltámad. Es n, ... betepedésnek.) Egy későbbi n~m is alaptalanul. Hiszen n,yol 8d' ^ kÖ2Ul napló az 1941/42-es iskolai nepes pedagógusgárdája gimnáziumban, 21-en szak- ^ből őriz hasonló emléke­bármelyik középiskolának középiskolában. 31-en köz- ket: 42 hetedikes tanuló becsületére válna. Tanulói rvaJt száma 1338. gazdasági és ipari techni- közü' k<lra tavasszal 15 ki­b,na „„ i„,,„i „,,u marndt Oka: a szülőkkel kumban, 66-an ipari tanuló- „_,,„, „ Jr.z i.w 4* r+ i í x.s . . . ., . együtt a teglagyarakba ta­tosak kettő kénit folytatják majd tanul- voztak nem ment tovább lányaikat Ezeknek a gyermekeknek — és a korábban végzettek­nek — a sorsáról, tovább­tanulásáról beszélgettünk For­A tanulás Téglavető a divat rrvorolrolr Több mint másfél évtize­yy° de Kiskundorozrmán is ki­M"irf! JA a statisztika? ment a „divatból", hogy a reztek egyetemi és főiskolai diplomát, technikumi szak­képesítést vagy érettségi bi­végwttek és a mostani nyol­cadikosok gó András igazgatóhelyettes- A szamokból az ért igazan, gyermekeltet tégla gyártásra sel és Kádár József régi do- aki ismerte a dorozsmai fogják s ezért kimaradjanak rozsmai pedagógussal Nincs Kyem,®kek kubikos, tégla- a7. iskolából. A szülők a he­staUsztika arról, hogy a fel- v®™ .sors,,t a múltban. A iyJ tsz-ben és vállalatoknál, szabadulás óta hányan sze- Pedagógusok mondjak: amíg valamint a szegedi üzemek­a teglavetos „divatos volt" ben állandó kereseti lehető­a községben, kora tavasszal sé^re találtak. A tanköteles , „. 100—150 gyermek maradt ki gyermekek évnyitástól évzá­zonvítványt. Emlékezetből «z Iskolából. rásig az iskolapadban mun­sorolják a neveket, tízet, ^ jSSJiIAbÍ* bE k^kodnak. Egészségesen, jól huazat,.,. De kinek jut lapozni, az idősebb pedagó- öltözötten azzal a tudattal: eszébe valamennyi! A tavaly gusok emlékezetében őrzött közép- vagy felsőfokú to­mostani nyol- «*teket a dokumentum hi- vábbtanulásuk csupán szar­továbbtanulási ft^^lS kötelességtudásu­nyilvántartó lapja azonban 27-ee' iskolai évben 32 ne- kon múlik. Hiszen ma a ta­ltt vaiv A tavaly 160 vég- gyedikes elemista közül áp- nulás „divatos". Mire költi a pénzét a szakszerrezet? — ín még mindig etek köteleeségük te a spottkö- üdülésnek a fenntartása ko­fizettem, de a szakszerve- rök, kulturális intézmények, moly anyagi erőfeszítéseket tettől nem kaptam semmit otthonok támogatása. Több követel az államtól és a — A szakszervezet olyan, szakszervezet saját üdülő- SZOT-tól. 1949-ben alig több mint valami pénzbeszedó vei rendelkezik. Ezeknél a mint 19 millió forintra rú­társaság. tagdíjbevétel jelentős há- gott a támogatás összege — Tíz éve vagyok szak- nyadát kell az üdülők épl- 1964-ben már 176 millió fő­szervezőt! tag, de ennyi idő tésére, karbantartására for- rintot tett ki a hozzájáru­slatt sem sikerült egyetlen dítani. A Pedagógus Szak-, lás. beutalót sem szereznem. szervezet például egy év jmo csak néhány példa Ilven és hasonló „ke- alatt 1 millió 300 ezer fo- abbói a témából, hogy mi­serves" kifakadással lehet rintot költ sajat kezelésű re költheti a szakszervezcI találkozni szakszervezeti üdültetésre, s 1 millió 100 a pénzét. Nagy részét a fel ­gyűléseken és a legutóbbi ezer forintjába kerül ezek- soroltakra. S így talán el­választásokon. Igaz, nem nek az üdülőknek a kar- lágosabban látszik, hogy ar­jellemzőek a szakszervezeti bantartésa, korszerűsítése, rdt szd sem iehet, hogy a tagság egészére ezek a meg- építése. szakszervezeti díjakból ne jegyzések, de mivel néhány A legtöbb szakszervezet- látnánk „hasznot", ne kap­bizalnii ls emleget hason- nek városokban. megyén- nánk vissza, ha nem köz­ló panaszokat érdemes a ként külön kulturotthonalk vetlen, de közvetett módon dologgal foglalkozni. vannak. A Vasutas Szak- valamit.. — Csak adjuk a pénzt szervezet például jelentós Nem b ott ba, h de hová lesz, hiszen nem összeggel járult a Petőfi „ kérdések hp_ latunk belőle semmit! Sándor Művelődési Otthon, , ken fe,vetődhetTlek. Ak_ Nos. hát akkor nézzük a Közalkalmazottak szak- kf>r terebé,vesednek probló. meg. mire költi a szakszer- szervezete pedig a .Juhász mAyá ^ a dolgokot1 vezet a pénzét? Gyula Művelődési Otthon „k . „„ „„„sí—JiaAA — költségeihez. Egv Üzem példája Sok szervezetnek. szak­mának saját együttese van. egvas Belgrádban felhívták 8 figyelmemet egy kiállításra: nézzem meg, nem mindennapi. Festőknek, szob­rászoknak elég sok kiállításuk van Jugo­szlávia-szerte, és számszerűen is népes a képzőművészek tábora. Csupán a Szerb Szocialista Köztársaságban mintegy öt­száz szobrászt, festőt tartanak nyilván. Közöttük több elismert szobrász- és fes­tónót: Ana Beslicset és Milena Lah-ot. Ana Beslics most a kiállító, kinek az alkotásait megnézem. Finom megjelenésű, karcsú, szőke, barna szemű asszony. Meg­lepetésemre szinte hibátlan magyarsággal üdvözöl. (Később elmondta, hogy szabad­kai születésű. Férje szerb irodalomtanár, aki magyarul csak nótákat tud. De azok­ból aztán rengeteget!) — Én a szabad realizmus híve vagyok — mondja. — Kiindulópontom mindig maga az ember és nem valami elvont fo- ? galom. Mint súlyos, vaskemény tölgyfatönkök — ülnek körül a teremben furcsa szobrai. Tagbaszakadt egységes alkotások. De nem simák, lecsiszoltak a vonalai. Telve repe- | désekkel, szeszélyes, furcsa kinövésekkel, i akár a tölgyek az erdőn, és mégis egysé­gesen, erősen. Egyik-másik szoborszerűség (valahogy furcsa lenne rájuk a klasszikus értelemben vett szobor szó) határozottan magában sejteti a figurát is, amit a szob­rász képzelete felfedezett ugyan benne, de keze nem faragta szokásos formákba. Má­sik szinte alaktalan tömeg, de benne szemmel láthatóan munkálkodnak a ter­mészet, az élet erői. — Pontosan ezt akarom kifejezni mű­vemmel — bólint fejtegetésemre Ana Bes­lics. — Az élet elemét: a harcot, a moz­gást szeretném formába önteni, amelye­ken keresztül fejlődik a természet és fej­lődnek a társadalmi rendszerek. Vizsgálódva néz a szemembe. — Ismetje be nyugodtan, nagyon fur­csának találja a szobraimat... De mon­dom, szabad realista vagyok ... Mi/inn T oh isztriai származású szob­nllitslla Jja4 rásznő. Zágrábban él, dol­gozik. Finom művészegyéniseg. gyönyörű­séges, szomorú szürke szemekkel. Fekete harisnyát visel és fekete ruhát. Hallom, nem régen temette el a férjét. Kéttenyér­nyi kis lakása kifinomult ízléssel beren­dezve. A falon különös absztrakt festmé­nyek. Mindegyik saját mű. Mert Milena Lah fest, grafikát rajzol és szobrászkodik. Tekintetemet hosszasan rajtafelejtem az egyik képen. Erősödő, halványuló rózsa­szín, bordó, fekele, szürke meg fehér, fe­hér színek játéka valami nagy körköröa összegű bancolódásban. Mi a jó ég ez? — gondolom magam­ban, s ebben a pillanatban megszólal a háziasszony. — Mit gondol, mit ábrázol a kép? Mondom, talán a fénynek a légűrből való földre érkezése. Vagy a kozmosz, a nagy világmindenség. — Kisebb — mosolyog a művésznő. — Egy esztergapad késeinek sikordulását nhol az aggályoskodó nem kap megfelelő választ ma­gyarázatot. Ahol viszont igen, ott a szakszervezetnek lífiháját ltÍH Az egyes alapszerveze- így például, hogy csak az ­teknél a beszedett szakszer- ismertebbekből említsünk ^ " Decsuiew? vezeti tagsági díjak 35 szá- néhányat az ÉDOSZ, az zaléka marad. Hogyan, s Orvos-Egészségügyi, a Va­mire hasznosítják ezt az ősz- nq. * Helyiipari és az Épí­szeget? tők Szakszervezetének van — Nálunk körülbelül 50 művészeti együttese, ezer forint marad évente — Sok sportegyesületet tá­kezdl Strasenszky Sándorné, mogatnak a szakszervezetek, a Minőségi Cipőgyár szege- A vasutasok például jelen­íti üzemének szb-titkára. — tős összeggel járultak hoz­Ebből az összegből gazdái- zá a sportpálya rekonstruk­kodhatunk. Hogy mindenre dójához. jusson, amire szükséges, na- Több szakszervezeti bi­gyon be kell osztani. zottság külön gyermeküdül­A vállalat sportkörét tetést szervez. A Textilipari évente 6 ezer forinttal tá- Dolgozók Szakszervezte me­mogatják. A különböző kul- gyei bizottsága például év­turális rendezvényekre kö- ről évre a Duna mentén ki­rülbelül 20 ezer forintot bérelt és a nyári szezonra, tettek félre. Ebből 6 ezret e célra átalakított iskolák­az anyák napi és a nőnapi ban üdülteti dolgozóinak ünnepségekre fordítanak, gyermekeit Közel 8 ezer forintot szá- A felsoroltakon kívül a nütanak arra, hogy valami szakszervezetek jelentős gyermeknapi meglepetéssel összeggel támogatják a gvar­kedveskedjenck. S legalább matt sorban élő és a fel­6 ezer forintba kerül a fe- szabadulásukért küzdő né­nyófaünnepség megrendező- peket. fis ezzel a felsorolás­se is. Évente 16—18 ezer sal a kiadások közül csak a forint körül osztanak ki az legfontosabbakat említettük, üzemben szociális segélyt. A . .... nyugdíjasok segítésére — Nehany szo az üdülésről mivel Csongrád megyében _ . nincs megyei szervezete n , f meg néhány szot a so­szakjuának - is külön fi kaknak ,ufajdalmas- u??kak ezer forintot tartalékolnak. érthetetlen problema­Kéll még pénz jutalma- ^ üdültetésről zisra. valamennyi a gyer- A szakszervezeti kedvez­meküdültetősre, illik hoz- üdültetés az el­zálárulni a strandon bérelt «ult :'5 év i»latt óriásit fej­kabtn díjához. a Sárgán 194!,;be"185 ezeí' fenntartott „üdülőhöz", an- 1964-ben pedig 212 ezer dói­nak karbantartásához is. gozó es 40 ezer gyerek udulb A 65 szazalék helyett E*y kéthetes beutalóhoz mindössze 196 forint hoz­jQ) — mondhatná zájárulást fizet a dolgozó. bárki —. de hová lesz a Az a szülő, aki pedig a többi, a fennmaradt 65 szá- gyermekével tölt el két he­za.lék tot valamelyik üdülőben, 280 A szakszervezeteknek nem- forintot fizet, csak joguk, de egyenesen Ennek a kedvezményes m. tL Ana ResMes egyik szobra Kóló. Milena I.ah szoborcsoportja próbáltam színekben, vonalakban kife­jezni. — Elképzelés dolga. — Igen. Nekem ez volt az érzésem, el­képzelésem, amikor azt a hangot meghal­lottam. Megpróbáltam kifejezni a hangot térben és időben ... roolócvolio! inkább szórakozásból I eslGMCliei foglalkozik, erőssége a szobrászat. Dolgozik fával, kővel, fémmel cs vasbetonnal. Keze nyomán élővé, moz­góvá szelídülnek a holt anyagok. Való­ban, müvein rendkívüli jelentőséget kap a mozgás. Szinte táncolni, röppenni lát­szanak szoborfigurái. — Tulajdonképpen nem is tartozom a nálunk dívó irányzatokhoz — mondja ké­sőbb. — Mindig változtatom az elképze­léseimet. Keresek valami újat, amit egye­lőre nem tudok megfogni. A technika ko­rában, amelyben élünk, ránk nehezedik a Képek realitása. Az ember — különösen ha művész — szeretne szabadulni ettől a súlyos realitástól. Ezért keresem én is a felszabadult formákat... És szinte gyötör, hogy nem sikerül megtalálnom ... Bár valóságfelfogásban és esztétikai kér­désekben lehetne vele vitatkozni, Milena Lah nagyon érdekes, szuggesztív művész­"•gyéniseg. Műveiből szinte árad, sugár­zik a tehetség. A kereső, ihletett művész tehetsége. SZEBELKÓ ERZSÉBET Párizs a barikádokon Lapunkban már részletesen Is­mertettük Komját Irén Az idők sodrában címmel nemréu meg­jelent könyvét. Ebben a szerző 3S esztendős emigrációjának tör­ténetét ir.ia le. Most egy részle­tet közlünk a nagyjelentőségű műből. Lapunkban már részletesen ismer tettük Komját Irén Az idők sodrá­ban címmel nemrég megjelent köny vét Ebben a szerző 25 esztendős emigrációjának történetét írja le. M ost egy részletet közlünk a nagyje­lentőségű műből. — Mit csináltok ti ott, a Rue Hen­rion de Pansevben? — kérdeztem István fiamat, akit már ritkán lát­tam. — Gyakorlatozunk Róberttel — fe­lelte. Ez egy nála jóval fiatalabb fiú volt. — Szereztünk egy puskát és a pincében gyakoroljuk a lövést. Per­sze nem éppen a legmodernebb tí­pusú fegyver, de majd a barikádo­kon jó lesz ez is. A párizsi kommunisták arra ké­szültek, hogy mihelyt az amerikai csapatok elég közel lesznek a város­hoz, az egész lakosságot bevonják a németek elleni utcai harcba. „Mi fogjuk Párizst felszabadítani, úgy, ahogy Korzika felszabadította önma­gát." A belső erők csakugyan felszabadí­tottak egy sor várost már júliusban. Ezekben a városokban az FFI tobor­zó irodakat állított fel. ahol töme­gesen jelentkeztek az önkéntesek. De fegyver nem mindenkinek jutott. Mindennek azonban óriási erkölcsi és politikai hatása volt a népre, és optimizmussal töltötte el a partizá­nokat A partizánok (FTP) és az egyéb ellenállási alakulatok együtt, vagyis az FFI, 1944 nyarán negyedmillió né­met katonát kötöttek le. Ezek tehát nem harcolhattak az angolszász csa­patok ellen. Egyedül a híres Ver­corsban tízezer német katona vesz­tette életét. Az FFI közleményei naponta ad­tak hírt újabb és újabb városok fel­szabadításáról. A belső erők által felszabadított községek nem szenved­tek kart, s így a franciák megértet­ték, hogy az önfelszabadítás jár a legkisebb áldozatokkal. Jean-Richard Bloch pedig így kép­zelte el a győzelem napját: „Amikor a legyőzött, lefegyverzett ellenség menete el fog vonulni Párizs utcáin, mi némán, megvetéssel, méltósággal fogjuk nézni, mintha saját legyőzött hibáinkat, leküzdött gyengeségünket szemlélnénk, elkövetett vétkeinket, amelyeket, íme, harcunkkal, áldoza­tainkkal, bátorságunkkal jóvátet­tünk." Augusztus 13-án az FF! Ile de Francéi parancsnoksága kilépett az illegalitásból, és nyíltan szervezte a lakosságot Párizs felszabadítására. Az 1TP Országos Katonai Bizott­sága ekkor már Párizsban székelt az Avenue Saint-Mandén. Szervezte a népet a végső harcra Azt az utasítást kaptam, hogy hagyjam e4 lakásomat, de maradjak a közelben. Párizs egyik peremváro­sában, Malakoffban béreltem lakást, Gabival és Odette-tel mentünk oda „nyaralni". Egyébként sok párizsi esalád hagyta el a várost a bombá­zásoktól és az utcai harcoktól félve. Malakoffból tulajdonképpen köny­nyebb volt a konspiratív találkozók­ra járni, de a csapatmozgások — amelyeknek irányát is nehéz lett volna rejtekhelyemből megállapítani — és a sztrájk elvágtak összekötőm­től. Napokig nem volt kapcsolatom, ami valóban idegesítő helyzet volt számomra. Egyszer csak István jelent meg kerékpáron, kifulladva a hőségtől és a sietségtói: — Megvan a kapcsolat, gyere azonnal, fél óra alatt oda kell érnünk a találkozóhelyre. — Maga mögé ültetett a kerékpárra. Már nem emlékszem, hová vitt, hány ki­lométernyire, őrült, rohanásban, csak azt tudom, hogy féltem, hogy felbo­rulunk vagy árokba zuhanunk vagy egy járőr kap el bennünket. De baj nélkül megérkeztünk ... A helyzet rohamosan változott Pá­rizsban és környékén. Malakoffban már ki is tűztek a háromszínű lobo­gót a községházára és a pályaud­varra. Mindenfelé megalakultak a felszabadulási bizottságok, a felkelés politikai irányító szervei, amelyek­ben a kommunisták vezettek. Akad­lak községek, ahol már az is bizony­talan volt, hogy kinek a kezeljen van a hatalom. A népfelkelés szökőárként öntötte el Párizs utcáit. Augusztu* 19-én nem volt rendőrség a fővárosban. A rendörlajttanyák zárt kapujára a Rendőrség Felszabadulási Bizottságá­nak felhívása volt kiragasztva. Fel­hívás » nemzeti népfelkelésben való DiL.MAGYARORSIÁG M4. »65. wárrtne ». S

Next

/
Thumbnails
Contents