Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

Március 8, 55. évfolyam, 57. szám Ara: 60 fillér Kedd, 1965. március 9. wii/son bonnban # VILLANÓFÉNY •CS. szellemi és FIZIKAI munka pArizs a barikádokon az i. békekölcsön nyeremény­listAja # szellemi vetélkedők AZ ÜZEMI TECHNIKA HONAPJA Kilencvenezer négyzetméter új park Szeged a virágok városa — mondják az idegenek, akik ellátogatnak ide, a Ti­sza-partra. Tavaly is szép volt a város, idén még szebb lesz. Erről tájékoztatott ben­nünket dr. Hammel Fidél, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. Az idén a már meglevő parkok gondos ápolásával együtt a városi tanács és a kerületi tanácsok intézkedé­sére közel 90 ezer négyzetmé­ter új parkot épitenek mintegy 3 millió forint ér­tékben. Elkészül az Ogyesz­sza és a Bécsi körút parko­sítása, Gedóban a pihenő­park, a Kálvária tér, az Ogyessza-lakónegyed, a Nép­kert sor új épületei környé­kének, valamint az Oskola utca, Lenin körút és a béke­telepi iskola környékének parkosítása. Már most Is gondozzák, tisztítják a parkokat, eltüntetik a téli szemetet A melegágyakban már kibúj­tak a virágpalánták. Március közepén megkez­dik a parképítési munká­kat is. Gyöngykaviccsal szórják be a sétányokat előkészítik a virágok kiültetéséhez a ta- | lajt. Május második felében közel 40 ezer tő virágot ültet ki a Városgazdálko­dási Vállalat parképítő részlege. Ezek közül 10 ezer tő rózsa dí­szíti majd a legforgalmasabb helyeket. Szegeden tavaly 580 ezer négyzetméter park volt Idén közel 670 ezer négy­zetméter parkja lesz a vá­rosnak. Az új pihenőhelyeken 303 padot helyeznek el. A Ko­rányi rakparton, a Bartók Béla téren és a Roosevelt téren pedig felújítják a pa­dokat. A Városgazdálkodási Vál­lalat parképítési tervei kö­zött szerepel, hogy fokoza­tosan szilárd burkolatú séta­utakat építenek a kavicsos sétányok helyett. Ezeknek a karbantartása könnyebb, s esztétikailag is szebbek. Kedvezményes építési lehetőség az egészségtelen lakótelepek lakóinak Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az ér­dekelt miniszterekkel egyet­értésben rendeletben írta elő, hogy fel kell számolni a szociális követelményeknek meg nem felelő lakásokból álló városszéli telepeket, ci­gánynegyedeket. A feladatot a 15 éves lakásfejlesztési terv hátralevő időszakában kell megoldani. A felszámo­lásra kerülő telepek lakói­nak elhelyezésénél figyelem­be kell venni az új állami bérlakások és a szövetkezeti lakások felhasználásában, valamint a megüresedő, vagy a minőségi cserék út­ján felszabaduló tanácsi bérlakások kiutalásában rej­lő lehetőségeket is. Az új rendelet meszemenő segítséget nyújt a felszámo­landó telepek lakóinak ah­hoz, hogy egészséges új tá­lcást építhessenek. A taná­csok ingyen adnak 100— 150 négyszögölnyi házhelyet, ha állami telek áll rendel­kezésükre. Szükség esetén tdsajátitással biztosítják a telket, de akkor az építtető­nek meg kell vásárolni ezt a földterületet Az Építés­ügyi Minisztérium díjtalanul ad műszaki terveket és költ­ségvetéseket, amelyeknek felhasználása a kedvezmé­nyes építési akció keretében kőtelező, s az ajánlott ter­vek alapján olcsó és meg­felelő alapterületű lakóház építhető. Kisebb értékű la­kóházakat építenek, ame­lyekben egy-két padlózott szoba és polcokkal ellátott konyha és kamra áll a la­kók rendelkezésére. A mi­nisztérium háromféle tervet ajánl, s a rajzokat költség­vetéseket már eljuttatta a megyei tanácsokhoz. A vá­rosban, továbbá az egy vagy több községben épülő házak munkálatainak műszaki irá­nyítását és ellenőrzését szak­emberre bízza az illetékes tanács. Ez a szakember vi­szont nemcsak irányit és el­lenőriz, hanem segít a hely­színrajz elkészítésében, to­vábbá az építési engedély és az anyag megszerzésében is. A kedvezményes akció résztvevői természetesen építési kölcsönt is kaphat­nak. Az építési költségnek 90 százaléka, de legfeljebb 65 000 forint lehet a kölcsön, amelyet 30 év alatt kamat­mentesen fizethetnek vissza. A kölcsön Igénylésének leg­fontosabb feltétele az, hogy az építkező legalább kétéves folyamatos munkaviszonnyal és havi 1000 forintot elérő, vagy meghaladó keresettel, továbbá házhellyel rendel­kezzen. Ezen felül azt is igazolnia kell, hogy az épí­tési költség 10 százalékának megfelelő értékben kész­pénzzel, vagy építési anyag­gal rendelkezik. Könnyítést jelent, hogy ebbe a 10 szá­zalékos előtakarékossági ösz­szegbe beleszámítható annak a sajátkezű építési munká­nak az értéke is, amelynek elvégzésére az építtető és családja kötelezi magát. Je­lentős kedvezményt nyújt­hat a tanács bontási anya­gok beszerzéséhez is. Az ál­lami tulajdonban levő ki­selejtezett földszintes épü­let lebontásával megbízhat­ja a telepi lakókat, akik a munka fejében ingyen meg­kapják a bontási anyagot saját házuk építéséhez. A rendelet a kölcsön törlesz­tésében előnyhöz juttatja azokat, akik hosszú ideig dolgoznak megszakítás nél­kül, folyamatos munkavi­szonyban. Ha a folyamatos munkaviszony öt év, akkor ötezer forintot elengednek a tartozásból, de tíz év után nyolcezer, tizenöt éves folyamatos munka esetén pedig 12 000 forinttal csök­kentik a tartozá összegét. A csökkentésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az építkező már 36 hónapon át folyamatosan törlesztette tartozását. Az új rendelet már életbe lépett, s már ez év végéig mintegy 800 lakás felépíté­sével csökkentik a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek számát. (MTI) Hatezer iskola, negyvenötezer osztály A Művelődésügyi Minisztériumban összeállítás készült, amelyből kitűnik, hogyan fejlődött az ország iskolaháló­zata a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt. Hazánkban jelenleg 6105 általános iskolában oktat­ják, nevelik a gyerekeket. Amíg két évtizeddel ezelőtt az osztálytermek száma csak 17 442 volt, az iskolahálózat fokozatos fejlesztésének eredményeként ma már 31570 tanterem áll az általános iskolások rendelkezésére. A ta­nulócsoportok száma több mint kétszeresére emelkedett: megközelíti a 45 ezret. Nagyarányú a fejlődés a tanerő-ellátottságban is. Jel­lemző erre, hogy a felszabadulást követő első tanévben az általános iskolákban még nem egészen 25 000 pedagógus tanított, jelenleg viszont több mint 62 ezren foglalkoznak az általános iskolákba járó gyerekek oktatásával, neve­lésével. A nemzetközi nőnap eseményei l!lil!lllílll!!il!li:iima Szovjet és szegedi asszonyok találkozója Tegnap, hétfőn délelőtt a szegedi nőtanács helyiségé­ben a szegedi nőnapi ünnep­ségeken részt vett 72 tagú szovjet nöküldöttség kereste .'el a szegedi asszonyok kép­viselőit, hogy közelebbről megismerjék egymást és el­beszélgessenek. A szovjet asszonyokat Tóth Istvánné, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának tagja, a megyei nőtanács titkára és Farkas Istvánné, a Szeged városi nőtanács titkára is fogadta. A szeretettel fogadott ven­dégekkel Farkas Istvánné is­mertette a szegedi lányok, asszonyok életét, s szólt a város gazdasági, kulturális szerepéről, jövőbeni fejlődé­séről. Viszonzásképpen So­fija Leonova, a moszkvai könnyűipari vállalatok igaz­gatója beszélt a szovjet nők életéről. Ezt követően a szovjet nöküldöttség látoga­tást tett a textilművekben, s délután Pécsre utazott. nőnap 55. évfordulója alkal­mából vasárnap délelőtt díszünnepséget rendeztek Szegeden, a Vörös Csillag filmszínházban. Az elnök­ségben foglalt helyet Tóth Istvánné, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának tag­ja, a megyei nőtanács tit­kára, Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Farkas Istvánné, a nőtanács Szeged városi titkára, Kre­kuska Istvánné, a Vöröske­reszt titkára, valamint a nőnapi ünnepségre Szegedre érkezett szovjet nöküldött­ség képviseletében L. A. Szokolikova, a moszkvai nő­tanács elnökségének tagja, A. P. Sahgilgyon textilgyári igazgató és Ny. A. Baziljev­szkaja moszkvai egyetemi tanár. Az ünnepségen részt vett a Jugoszláv Partizán Nő­szövetség Novi Sad-i szerve­zetének 35 tagú csoportja is, amely vasárnap reggel érke­zett Szegedre. A Himnusz elhangzása, majd Hofgesang Péter meg­nyitó szaval után Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar nők egységes fellépé­sükkel a nemzetközi fóru­mokon is hallatják szavu­kat, ha korunk égető prob­lémái kerülnek napirendre. A nők odaadó, áldozatos munkájukkal a társadalom nemzetközi mokratikus Nőszövetség gedi bizottsága is. Az ala­pító- és vezetőségi tagok so­rában ott volt Lengyel Já­nosné, Lengyel Mária, Fá­bián Albertné, Ladányi Be­nedekné és Havalecz Ist­vánné. Az előadó dicséróen szólt azoKról az asszonyokról, akik a felszabadulást köve­tő nehéz Időszakban áldo­zatos munkával mindig ott voltak, ahol segítségükre számítottak. Az első szegedi bölcsőde létrehozása is az 6 munkájukból született. Csű­ri Mihályné, Márta Jánosné és Koszorús Istvánné szor­galmazták a város külterü­letén a bölcsőde létrehozá­sát. Végül Ortutay Zsuzsa ar­ról beszélt, hogy a magyar asszonyok és lányok,, mint ahogy eddig, a jövőben is mól tó társai lesznek a fér­fiaknak a közélet, a munka minden posztján. A jövőért érzett felelősségük tudatá­ban állnak helyt a szocializ­mus építésében. A nagygyűlés szolidaritá­sát fejezte kl a szegedi asz­szonyok és lányok nevében a Vietnami Demokratikus Köztársaság iránt. Tiltakozó táviratot küldött az Orszá­gos Béketanácshoz, amely­ben elítélik az amerikaiak agresszióját a VDK ellen. Ny. A. Baziljevszkaja egye­temi tanár a szovjet nők üdvözletét tolmácsolta a díszünnepség részvevőinek. L. A. Szokolikova és A. P. Sahgilgyon küldöttségük ajándékát nyújtotta át a minden posztján elismerést nőtanács képviselőinek. Kö­vívtak ki maguknak. Ki­emelte, hogy a felszabadu­lást követően a szegedi asz­szonyok az elsők között vol­tak, akik éltek a szabadság adta lehetőséggel. Emlékez­tetett arra, hogy 1944 no­vember végén az antifasisz­ta nőszövetség létrejöttében is szerepet vállaltak a sze­gedi asszonyok. Az alapító tagok között ott volt dr. Zá­pon Dezsőné, Ecsedi Gézáné, majd 1944. december 8-án megalakult a Magyar De­szöntöttók a gyűlésen a szegedi nőket a Hazafias Népfront kerületi bizottsá­gainak, a KISZ városi bizott­ságának és a Vöröskereszt szegedi szervezetének képvi­selői is. A díszünnepség első ré­sze az Internacionálé hang­jaival ért véget Utána Hor­váth Anna, Szalay Miklós, Szegedi Molnár Géza és Székelyhidy György, a Sze­gedi Nemzeti Színház tag­jai adtak műsort Képünkön: a találkozó részvevői Koszorúzás egy hős partizánlány sírjánál A Jugoszláv Partizán Nő­szövetség Novi Sad-i szerve­zetének 35 tagú csoportja, amely a nőnapi ünnepségre érkezett Szegedre, vasárnap délután koszorút helyezett el a Belvárosi temetőben Grozda Gajsin partizánlány sírján. Grozda Gajsin fiata­lon adta életét a népek fel­szabadításáért. A fasiszták Szegeden vetették börtönbe, és itt végeztek ki 1041 ok­tóber 3-án Képünkön: A jugoszláv r küldöttség megkoszorúzza partizánlány sírját Díszünnepség a Vörös Csillag filmszínházban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents