Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Fennállásának 20. évfordulóját Bnnepetfe a Közalkalmazottak Szakszervezete A Közalkalmazottak Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tegnap ünnepi választmányi ülést rendezett Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Otthonban, s megemlékezett a szakszervezet fennállásának 20. évfordulójáról. Az elnökségben foglalt helyet Török László, a megyei tanács vb elnöke, Ágoston József, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács István, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára, dr. Németh Lajos, az S/.MT vezető titkára és dr. Csikós Ferenc, a szegedi mj. városi tanács titkára is. Hantos Mihálynak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága elnökének megnyitója után Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze elszavalta A munkásotthon homlokára című Juhász Gyula verset. Ezután Kovács István méltatta azt az eredményes munkát,- amelyet a Közalkalmazottak Szakszervezete az elmúlt két évtizedben, fennállása óta végzett. Hangoztatta, hogy a szakszervezet Csongrád megyei aktivistát is országosan is példát mutatnak munkájukkal. Nagy Máté, a szakszervezet megyei bizottságának titkára kitüntetéseket, okleveleket, ajándékokat adott át a kiemelkedő munkát végzett vezetőknek, aktivistáknak. „A szakszervezeti munkáért" jelvény aranyfokozatát kapta dr. Forgó István, a makói járási tanács vb elnöke. Ezüst jelvényt vett At Kováts Géza. a makói városi tanács szakszervezeti bizottságának elnöke. Bronzfokozatot kapott dr. Kékesi Margit, a szentest városi tanács vb igazgatási osztályának előadója. A szakszervezet hét alapító tagjának oklevelet és ajándékot, nyújtottak át. Ajándékot kapott több régi szakszervezeti aktivista és munka-kollekíva. Vigyázzunk jókban egym ísra! Amióta a gépek a parasztember munkatársaivá szegődtek a földmüvelésben, olykor szomorú históriákat hallunk e frissen fakadt barátságról. A traktorok, munkagépek „nyelvén" nem értó emberek könnyen ráfizetnek a meg nem alapozott bizalmaskodásra. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában Simon Emil és Vincze József munkavédelmi felügyelők beszélteti hasonló történeteket A fenegyerekeskedés ára — Egyik brtgádfelelős behívta barátait kóstolják meg borát. Poharazás után hárman traktorra ültek, s az egyik fiatalember megkérte a traktortstát: hadd próbálója ki vezetőt tudományát. Az eredmény: árokba fordultak és a brigádvezető halálosan megsérült Egy halott a traktorlsta büntetése, két család soksok keserűsége — íme a könnyelműség, a fenegyerekeskedés ára. Statisztikai adatok szólnak arról, hogy nem vigyázunk eléggé egymásra. Sem magunk, sem mások testi épségére. A tavaly a megye állami gazdaságaiban, gépállomásain, vízügyi és erdőgazdaságaiban 571 baleset történt (közülük három halálos). ártatlan helvzetokbfll — tragédiák Lapozgatunk a jegyzőkönyvekben. Az egyes esetekből próbáljuk leszűrni: melyek a mezőgazdasági balesetek jellemző okai? — Ittasság. Légrádl Pál Csanádpalota határában ittasan ült egy Zetor pótülésére. Nem akasztotta be a védőláncot. Egy nagyobb zökkenőnél a kerekek alá zuhant. Halálával nemcsak saját családját sújtotta, de traktorvezető barátját is, aki börtönévekkel és summás kártérítéssel fizeti meg jószívűségét. — Meggondolatlanság, felelőtlenség. A baksi Üj Elet Tsz silózógépe leszakította Dakó István 15 éves fiú alsó lábszárát. A géppel dolgozó három fiatal nem ismerte h gép működését, nem oktatták a munkavédelmi szabályokra. £s Ilyen fiatalokat egyébként sem szabad Ilyen munkára beosztani. — Könnyelműség. Szűcs Péter a kiszombori József Attila Tsz traktoristájs az elakadt kardántengelyt akarta működésbe hozni. Kesztyűjét elkapta a hirtelen pörögni kezdő tengely, és hüvelykujját kiszakította. — Túlzott magabiztosság. Kistelek egyik tsz-ében a bika összetaposta gondozóját, aki — bízva az állat szelídségében — elmulasztotta a vezetőrudat használni. — Hetvenkedés. Egyik kapatos fiatalember a cséplőgép tetejére állt, hogy ő majd megbógeti a masina dobját A bravúroskodó ember kezét bekapta a dob és mindkét karját leszakította. E példák is szemléltetik, ho© ártatlan helyzetekben, tréfás és vidám hetvenkedésben egyaránt ott leselkedik a munkatárssá szelídült gép másik „énje" — pusztító ereje. A hozzánemértés, a fegyelmezetlenség, a munkavédelmi előírások semmibevevése gyorsan előcsalogatja a masinák „rosszakaratáti" Bizalom és szakér'etem Talán a falusi ember természetéből adódik, hogy gyorsan bizalmába fogadta új munkatársait, a gépeket, akárcsak évezredes szántóvető „barátait", a lovakat és szarvasmarhákat. Talán az évszázados életmód ősi öröksége az is, ho© a gazdálkodás egyszerű, kisparaszti szerszámaihoz szokott földművesnek még nem vált ösztönévé az üzemelő gépek közelében kívánatos óvatosság, fegyelmezettség. Éppen ezért állandóan fi©elmeztetni kell rá. Nevelni, inteni. A gazdaságok agronómusai, gépcsoport- és brigádvezetők rendszeresen oktassák a munkavédelmi előírásokra. A gépjavításokkal e©időben lássák el munkavédelmi berendezésekkel, felszerelésekkel is a gépeket. I munkaközösségeit felelőssege A balesetek többsége azzal a tanulsággal szolgál: megelőzhették volna, ha a munkatársak több felelősséggel óvják egymás testi épségét. Ha a józan ész leinti a könnyelmű hetvenkedést. Társadalmi üggyé kell tenni a mezőgazdasági dolgozók munkavédelmét. A Szakszervezetek Me©ei Tanácsának munkavédelmi bizottságánál 50 kisfilm, számos könyvecske szolgálja ezt. A tápéi Tiszatáj Tsz és a röszkei Petőfi Tsz, valamint a járási tanács mezőgazdasági osztálya több ízben igényelte is ezeket. A szegedi járás tsz-einek többsége azonban megfeledkezett e filmek nevelő szerepéről. Kívánatos lenne valamennyi mezőgazdasági brigádban eg.v-cgy munkavédelmi felelőst megbízni az óvintézkedések betartásának szorgalmazásával. A járási, városi és községi tanácsok ébresztgessék a gazdaságok vezetőiben a munkavédelem felelősségét. Minden ember, minden illetéke* hivatalos fórum érezze humanista kötelességének: vigyázzunk jobban egymásra. Balogh tMön A gyerek erős 0 vagy a szülök gyengék ; Jenővel, aki a Cserepes soron lakik, nem bírnak sem otthon, sem az iskolában. Amikor az apját beidézték a III. kerületi tanács szabálysértési előadójához, akkor már 07 napot mulasztott igazolatlanul a fiú a Gagarin általános iskolából. Az osztályfőnöke legutóbbi családlátogatása tapasztalatából is született a feljelentés, amelyben a többi között ezt olvashatjuk: a ©erek csavarog, rossz társaságba keveredett, hatodik osztályos létére már cigarettázik, s ami nagyon aggasztó, kártyázik is. Odahaza sem fogad szót. Amikor még rendesen járt iskolába, jól tanult. Átlagos tanulmányi eredménye 4,5 volt. „Megvertem a gyereket..." Az apa í© védekezik: — Kérem, én ú© megvertem a ©-ereket .a múltkor is, ho© orrán, száján jött a vér, az anyja Locsolta fel. Nem birok vele, különben is én hajnali 5 órakor me©ek munkába, este meg korán fekszem, nem tudok vele foglalkozni. — És a felesége? — kérdezd a szabálysértési előadó. — ö otthon van. Jenőn kívül még hat kiskorú ©érmék gondját látja el. — S mikor tudta meg, ho© Jenő ilyen sokat hiányzott az iskolából? — Amikor kézhez kaptam az idérét a mulasztás miatt — válaszolja bizonytalanul. — A felesége nem srélt róla, sem a kislánya, akivel Jenő egy osztályba jár? Az apa zavarban van, erre nem-tud mit felelni, kibúvót keres: — Én már eljártam a ©ámügynél is, meg a ©ermekvédelmi intézetnél, hogy vi©ék el a gyereket állami gondozásba, inkább oda fizetem az utána kapott családi pótlékot, eeakho© embert faragjanak belőle. Nem akarok én kérem csavargót, va© betörőt nevelni a fiamból. Mit csináljak vele, amikor az istennek sem akar menni iskolába? Az anyja vitte volna többször is. de kitépte magát a kezéből és elszaladt „Nem csavarog, otthon volt..." — Akkor csak nem most tudta meg, ho© a fia csavarog iskola helyett? — Nem csavarog az leérem, otthon volt most is, mielőtt ide jöttem volna. — A feljelentésben az van, ho© ©ermeke kártyázik is. Ebből mi az igazság? — Ó, csak borjút, meg csapdlecsacsit játszik odahaza. — És a házon kívül, a cimborákkal ... ? — Mógho© én mentegetem ? — mondja felháborodottan, s kijelenti, hogy rajta ú©sem hajtják be .a büntetést a ©erek iskolakerülése miatt, meri akkor miből ad enni a többi ©erekének — Vegvék Jenőt állami gondozásba, akkor majd nem tud elcsavarogni! — ismétli makacsul korábbi óhaját. — A felesége egészséges? — Igen. — És a nagylánya? — Tavaly a hatodik osztály után engedéllyel kimaradt az iskolából. Most dolgozik. Amit keres, magára költi. Mondtam én Jenőnek is. ho© tanuljon, mert anélkül nem lehet ipari tanuló. Mellébeszélés Az apa szava csupa mellébeszélés és esetlen védekezés Egyik szavával megcáfolja a másikat. S tulajdonképpen nem önmagát védi, hanem a feleségét, aki az első iskolakerüléseket elhallgatta előle. Ebben a családban sok a gyerek. Időnként ezért ls kapnak a tanácstól szociális segélyt. S lehetséges, ho© ami segítséget legutóbb kaptak, azt vissza kell most fizetniök büntetésként, amiért a ©erek elcsavargott az Iskolából? Nem kis gond itt dönteni. A büntetés kit sújt? Az apát, aki reggel korán me© munkába és fáradtan tér haza. és a kisebb ©erekeket, akik még hallgatnak rá, mert nála találnak védelmet, menedéket. Látom, az apa legszívesebben sírna elkeseredésében, ho© gondjával na©on e©edül van. S amikor lehiggad, belátja: Jenőt nem lehet állami gondozásba venni, mert ott vai ö. a kenyérkereső, és ott van a felesége, aki fiatal, egészséges. Még nem késő — Majd én előveszem ezután a Jenőt — szakad fel belőle a szó. — A veréssel nem me© semmire, ne bántsa! — csitítják. — Nem nyúlok én hozzá, ígérem. Kiveszek három nap fizetéses szabadságot, hogy reggelenként én kísérjem el az isicolába. — Még nem késő — nyugtatják meg az apát, aki azzal köszönt el, ho© holnap reggel 8 óra előtt ott lesz Jenő ismét az iskolában, és aztán mindennap, hogy az elveszett bizalmat maga iránt visszanyerje. Vissza az apja előtt is. Lődi Ferene Zauas-zi iíjrdbMatyoU Eltekintve e©-két különösen keresett cikktől, a tavaszi ellátás megfelelőnek ígérkezik. Kivételt képeznek a yester alapanyagú női ruhák, amelyekből u©an 30 százalékkal többet kap a kereskedelem, de ezzel még mindig nem tudják az Igényeket kielégíteni. Kevés még a szintetikus anyagú alj és férfiöltöny, valamint a creppnylon harisnyanadrág is. Tavaszra az állami ipar, többségében új anyagokból, 17 divatos nöikabát-modellt készített. A válasziékot jó néhány újfajta kabátanyag bővíti. Most először hoznak forgalomba szürke, Esterházy-kockás „John" és sötétszínű, alkalmi jellegű „Sanzon"' elnevezésű műszálas női kosztümöt. Rövidesen megjelenik a boltokban a hazai gyártmányú. ragasztott kézelőjű és gallérú nylon férfiing. Társadalmi védekezés a mezei pocok ellen Alig múlik el esztendő, hogy a mezőgazdasági termelést valamilyen elemi kár va© kártevő ne veszélyeztetné komolyabb mértékben. A mi me©énkben volt arra példa, ho© több mint tíz napig az' amerikai fehér szövőlepke kártétele miatt le kellett állítani az őszibarack-exportálást. Más esztendőben a mocskospajor tarolta le a megye e©es határrészeit. Ismét máskor tömeges kártételt jelentett őszi vetéseinkben a gabonafutrinka lárvája. Most e© újabb kártevő fenyegeti vetéseinket. Ez a mezei pocok. Jelenleg már olyan nagyságrendű a kártetele, hogy az ország mezőgazdasági területének jelentős részét érinti. Az elmúlt ősszel me©énkben lucernaterületeink e©ötödét a pocok pusztításának eredményeként ki kellett szántani. Azonban ennél lényegesen na©obb a kártétel, hozzávetőleg az évelő pillangósok fele fertőzött. Évente e© pocokpár 2500 szaporulatot képes létrehozni. Csupán ebből a számból is látható, ho© társadalmi összefogásra van szükség a pocokinvázió leküzdésére. Ezért is jelent meg a napokban a földművelésügyi miniszter 1/1965-ös számú rendelete, amely ú© intézkedik, ho© az ország egész területén társadalmi védekezést kell folytatni. Ennek érdekében időleges munkakötelezettségre vonatkozó rendelkezést is lehet hozni. Ez azt jelenti, ho© minden községben, városban az érdekelt termelökön kívül a veszélyeztetett terület 16 évnél idősebb lakossága közmunkára kirendelhető. A védekezéshez szükséges arvalint az állam díjtalanul bocsátja rendelkezésre. Általában a fertőzött területeken a megtalálható pocokjáratok e©harmada szokott élőjárat lenni, ezért az első menetben 16 évnél fiatalabb korosztályú iskolások igénybevételével is el lehet végezni a pocokjáratok betaposását. A következő napokon a 16 évnél idősebbek a mérgező anyagot a pocokjáratokba helyezik. ^ Teához ropogós, ij^i f'nom kekszet, háztartási kekszet! 1/2 kg 8.- Ft 5841/B) Nagyon fontos, hogy e©cgy egységben 8—10 nap alatt az egész határ átvizsgálása és fertőtlenítése megtörténjek. A védekezés megkezdése előtt az egész lakosság tájékozódjon a védekezés ldőponljáról, a védekezés módjáról és arról, ho© milyen óvórendszabályokat kell betartani a védekezés során. Át kell vizsgálni kivétel nélkül valamennyi területet, vetést, szántást, szántatlan területet, rétet, legelőt, gyümölcsöst, dűlöutat, útmenti partot, árkot, töltést, cserjést, bozótos területet; e©szóval mindazon helyeket, ahol csak lehetséges a kártevő szállása. Nem szabad a vizsgálatnak csak őszi vetésekre és évelő pillangósok területére korlátozódnia, mert akkor részleges eredményt érünk el. Mindenütt gondoskodjanak a száraz, de jól szellőztetett raktárhelyiségekről, amelyet kettős zárral tudnak ellátni, ho© amint megérkezik a védekezőanyag, ott biztonságosan tárolni lehessen. A baromfit ne engedjék ki a védekezéstől számított két héten belül, valamint tartsák távol a 16 éven aluli ©ermekeket a védekezésben részesített területektől. Gondoskodni kell a szükséges papírzacskók beszerzéséről és arról, ho© a mérgezett anyagok Járatokba való helyezéséhez elegendő lapát álljon rendelkezésre. A védekezőszer behelyezésére olyan kis lapátokat kell előkészíteni — a várható társadalmi erő létszámának megfelelően — fából, cirokszárból, kukoricaszárból, amellyel 4—5 szem kukoricát tudnak felvenni és a járatba helyezni. A védekezésben résztvevők a védekezés időtartama alatt nem étkezhetnek és nem dohányozhatnak, mert ez a méregzés voszélyét rejti magában. Étkezni és dohányozni csak gondos kézmosás után szabad. Különösen a ©ermekek figyelmét kell arra felhívni, hogy a védekezés után játékból ne fogjanak meg a járaton kívül található elpusztult mezei pockokat és egyéb rágcsálókat, mert ezek puszta kézzel való érintése vagy összeszedése is a mérgezés veszélyével járhat. Az előzetes óvóintézkedésektől függetlenül előfordulhat, hogy háziállatok vagy vadak fogyasztanak a mérgezett anyagból, aminek következménye az elhullás. Az ilyen állatok húsát veszélyes és tilos elfogyasztani. A védekezést megelőzően értesíteni kell a vadásztársaságokat, valamint az orvosokat is. Fe©elmezetlenségből, esetleg kíváncsiságból előfordulhat, ho© mérgezett gabonaszemet vesz valaki a szájába, s esetleg elsősegélynyújtást kell alkalmazni. Ki kell oktatni a védekezésben résztvevőket arra, hogy véletlenül se rakjanak zsebükbe, táskájukba a munka végzése után mérgezett anyagot, amit majd esetleg otthon akarnak kipróbálni. A mérgezések során ne használjanak olyan edényt, amelyben élelmiszert tárolnak. Bármit, amit a védekezés sorén használnak, csak na©on gondos tisztítás után szabad újra felhasználni. A helyt tanácsok tértivevényes papírokon hajtják végre a Munka Törvénykönyve 139., 140. paragrafusa értelmében a felnőtt lakosság kirendelését. A közmunkában való részvételért ellenszolgáltatást nem fizetnek; azonban akik munkaviszonyban állnak valahol, a Munka Törvénykönyve 69. paragrafusa értelmében a munkaidőkiesés idejére munkabért kapnak. Az ehhez szükséges igazolást a községi tanácsok fogják kiállítani. A védekezésben résztvevők baleset ellen járulék nélkül is biztosítva vannak a 67/1958. számú kormányrendelet 129. paragrafusa érielmében. Sokan hajlamosak lebecsülni e kártevők károkozását. Fel kell lépnünk az ilyen hangulatkeltés ellen, mert ez semmivel sem jelent kisebb veszélyt a népgazdaságra nézve — ha nem tudjuk megfelelően végrehajtani a védekezést —. mint akár e© árvíz, csak eppen nem olyan látható a kártétel. Kérünk mindenkit, segítse elő a védekezés időben s megfelelő módon való végrehajtását. SAS BÉLA, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője Ismerkedjék Erdéllyel! 1 Hatnapos autobuszkirándulas. majue 15—20-tg. Útvonal: Szeged. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováte, Tusnád, Brassó Polana, Fogarag, Nggvs/eben, Sebes, Kolozsvár, Szeged. Részvételi díj: 1400 Ft. (Kb.) jelentkezni lehet április 10-ig. IBUSZ, Klauzál tér 1. xm0«s * DÉL-MAGYARORSZÁG VasárD**. 1W6. március T, t