Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA Intézkedés a „hatházak" jó vízellátásáért A Fiatal Alkotók Köre a nyilvánosság előtt Képzőművészeti kiállítás a Lechner téren Az alsókikötósori „hathálak" lakóinak nevében kérünk segítséget. A „hathásak" minden lakásában van ugyan vízvezeték, víz is folyik, de nincs benne köszönet. Ugyanis a víz ihatatlan, zavaros és szennyeződött. Mem ismerjük ugyan a vízhálózat rendszerét, de úgy gondoljuk, ezen segíteni lehet — írják levelükben a haz lakói. A panasszal felkerestük a szegedi KÖJÁL-t. Odor József, közegészség- és járványügyi ellenőr megígérte, hogy az ügyben gyorsan intézkedik. Kimennek a telepre és vízmintát vesznek, amit azután laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. Ehhez a vizsgálathoz két-három nap szükséges. Az eredménytől függően intézkednek a jó vízellátásért A taxik viteldíja A Dél-Magyarország március 3-i számában olvastam • „Csökken a taxik üresjárata" című cikket A cikk említi, hogy magasabb tarifa jár nappal is akkor, ha pályaudvarra, sportpályára, temetésre, esküvőre veszik igénybe a kocsit Miféle új rendelkezés a dupla tarifa, vagy csak a 10-es AKÖV ^újítása"? — kérdezi Nagy Sándor szegedi olvasónk. • Józsa János, a 10-es AKÖV díjszabási előadója ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott bennünket hogy a taxiknál a magasabb díjszabásról, azaz a 2-es tarifa országos alkalmazásáról a 26/1960-as gépjárműfuvarozási szabályzat rendelkezik. Ennek alapján készült el a személy- és teherszállítással kapcsolatos díjszabás első és második része, tarifája, s ez vonatkozik a taxik díjszabására is. A 2es tarifa alkalmazásánál egyáltalán nem dupla viteldíjról van szó. hanem arról: az l-es díjszabásnál a taxióra 820 méterenként mutat 4 forintot, a 2-e6 díjszabásnál pedig ugyanezt az összeget 700 méter megtétele után mutatja. Vándorkiállítás a falvakban Felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére Csongrád megye és Szeged város Népművelési Tanácsadója 10 nagy tablóból álló vándorkiállítást rendez. Az eredeti fényképek, fotókópiák, plakátok, újságcikkek é« levéltári dokumentumok bemutatják az ország és Csongrád megye, valamint Szeged felszabadulását és 20 éves fejlődését. A megye iparára, termelőszövetkezeteire és kulturális életére vonatkozó dokumentumokat külön tablókon tanulmányozhatják majd a látogatók. A kiállítást azokban a Csongrád megyei községekben mutatják be, amelyekben helyi erőkből nem tudnak hasonló kiállítást rendezni. Az anyagot minden községben vasárnaptól a következő hétfőig állítják ki. Megnyitására április 4 előtt kerül sor és a kiállítás valószínűleg egész évben a községekben marad. Az anyagot Tóth Béla, a Somogyi Könyvtár munkatársa, Horváth Dezső és Bogdán Lajos, a Népművelési Tanácsadó munkatársai készítették és állították össze. Tudnivalók a ragadós / • * ••••• f r • r r I szaj- es koromfajasrol Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás az elmúlt 10 évben csak szórványosan fordult elő. A betegséget a fertőzött helyek állatállományának hatósági rendelkezésre történő leölésével, vagy a fertőzött állomány zarlat alá helyezésével minden esetben sikeresen fel lehetett számolni. Az elmúlt évben több körép-európai országban járványos jelleggel lépett fel a ragadós száj- és körömfájás. A nagyarányú idegenforgalommal a betegséget Magyarországra is behurcolták. Az ország több megyéje fertőződött és a betegség egyes községekben járványos jelleget öltött. Az •rszág fogékony állatállományának a betegségtől való megvédése érdekében szükséges megismerni a betegség természetét és az ellene raló védekezés módozatait. A ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség, melyet vírus idéz elő. Különös sajátossága a ragályanyagnak a rendkívül nagy ragályokozó képesség. Ezzel magyarázható a betegség rendkívül gyors terjedése és ez nehezíti meg az ellene való védekezést. A ragálvanyag a lúgos fertőtlenítőanyagok és hő hatására aránylag könnyen megsemmisül. A betegség megelőzése és elterjedésének megakadályozása végett éppen ezért rendkívül fontos a betegség mielőbbi felismerése és bejelentése, a fertőzött községekben pedig az állatok és az állati nyerstermékek forgalmának, valamint a személyforgalomnak korlátozása és állategészségügyi ellenőrzése. A betegség behurcolásának megakadályozása érdekében a gazdaságok az újonnan beszerzett és máshonnan érkezett állatokat meglevő állataik közé csak M napig tartó előzetes elkülönítés és megfigyelés eltelte után állítsák be. Az állatgondozókon és az állattelepeken foglalkoztatott dolgozókon kívül az állattelepekre más személyeket ne engedjenek be. Az állattelepeken alkalmazott dolgozókat lássák el munkaruhával és lábbelivel, amit csak a telepen belül viseljenek. Biztosítsanak az állattelepen a dolgozók részére megfelelő öltöző- és mosdóhelyet. Az egyéni állattartók se engedjenek be udvaraikba idegeneket. Mind a saját, mind pedig hozzátartozóik kijárását, utazását, látogatását a legszükségesebb mértékre korlátozzák. Állataikhoz csak tisztára mosott kézzel és fertőtlenített lábbelivel menjenek. A ragadós száj- és körömfájás a kérődző állatok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske) és a sertés fertőző betegsége. Megbetegedhetnek a vadon élő kérődző állatok és a vaddisznók ls. A ragadós száj- és körömfájás tünetei az egyes, a betegség iránt fogékony állatfajoknál különbözők lehetnek. Az állatok lázasak, a szájban — sertéseken a túrókarimán is a lábvégeken és esetleg a tőgyön hólyagok keletkeznek. A szájbeli hólyagok szarvasmarhán diónagyságúak, sőt nagyobbak is lehetnek, és csakhamar felfakadnak, helyükön élénkvörös, kerek, cafatolt szélű sebek tűnnek elő. Az állattartó, aki állaton a ragadós száj- és körömfájás tüneteit észleli, azonnal jelentse a községi tanácsnak vagy a községi állatorvosnak. A betegség észlelése után az udvart ne hagyja el. a bejelentéssel olyan valakit bízzon meg. aki a beteg állat gondozásánál, etetésénél nem működött közre. A betegség leküzdését a továbbiakban a tanacsok irányítják. (MTI) Merész és tehetséges fiatalok közös vállalkozásának első gyümölcse ez a kiállítás. Körükben a festészettel, plasztikával, irodalommal, zenével, iparművészettel foglalkozók egyaránt megtalálhatók. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat néhány fiataljának kezdeményezésére 1964 októberében alakult a kör. A vállalat KlSZ-s^ervezete mindenben készségesen támogatta őket, s így hamarosan helyiséghez is jutott az időközben 20 főre szaporodott alkotó kör. Azóta rendszeresen — hetenként egyszer — tartanak összejöveteleket, ahol előadást hallgatnak, vagy megbeszélik legújabb alkotásaikat. A Lechner téri munkásszálló épületében megrendezett kiállításon a kör 7 tagjának munkáit mutatták be. A kiállítást Hegyi András gimnáziumi tanuló, a kör tagja nyitotta meg és néhány szóval bemutatta kiállító barátait. A közel 60 képet. néhány kisplasztikát és ötvösmunkát bemutató kiállításon sok eredeti, komoly technikai felkészültségről, művészi látásmódról tanúskodó alkotást láttunk. Kiemelkedően jó Bohák Károly hajlított vas faldísze (Együtt), Török Tamás akvarelljei (Téli táj. Kompozíció) Kő Pál Varjak című képe, kisplasztikái és vázlatai, s Piros Sándor monotípiái és textíliája. Tehetségről tanúskodnak László Anna, Tóth Zoltán és Kaunitz Antal rajzai, akvarelljei is. Javítják a síneket .. .• ••• A honvédelmi nevelésről Tegnap egésznapos értekezletet tartott a KISZ Csongrád megyei bizottságának iskolai osztálya a középiskolai és ipari tanuló KISZ tanácsadó tanárok részére a bizottság tanácstermében. Az értekezlet első napirendi pontjában dr. Koncz János, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője tartott rövid bevezető, ismertető előadást, amelyben a honvédelmi nevelőmunka soronkövetkező feladatairól beszélt. Ismertette a KISZ Központi Bizottság határozatát. Hangsúlyozta, hogy a honvédelmi nevelés legfontosabb feladata az erkölcsi és politikai oktatás kell hogy legyen. Felhívta a KISZ tanácsadó tanárok figyelmét arra, hogy ahol még nem történt volna meg az őszii vezetőségválasztások alkalmával, minél előbb igyekezzenek kapcsolatot teremteni valamilyen honvédelmi alakulattal. Az iskolai KISZnapok keretében rendezzenek honvédelmi napokat, amelyeket a honvédelmi alakulattal közösen tartsanak meg és akadályversenycktafc az iskolában végzett katom fiatalok látogatásával, harcászati játékokkal színesítsenek Beszélt még az MHS és a honvédelmi szakkörök szervezésének fontosságáról is. Rövid bevezetője után az értekezlet részt vevőd, a KISZ tanácsadó tanárok mondták el tapasztalataikat, az eddig végaett munka eredményeit, hiányosságait, kértek tanácsokat, s adtak tanácsokat — tapasztalatcsere formájában — egpmásnak. A középiskolai és ipari tanuló KISZ tanácsadó tanári értekezlet után megvitatta a jelenleg folyó pályaválasztási munka eredményeit éa nehézségeit Harmadik napirendi pontként a pedagógiai szakkörök munkájáról beszéltek és kiválogatták az 1965. évi KISZ megbízóleveleseket a beérkezett javaslatok, vélemények, s a hozzászólások alapján. Az értekezlet utoteó napirendi pontja során a nyári iskolai táborok előkészítéséről beszéltek. Középiskolás énekkarok színvonal versenye A szegedi középiskolás énekkarok tegnap délután megtartott szín von álversenyén nyolc középiskola — négy gimnázium és négy technikum — énekkara indult A Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium zsúfolásig megtelt nagytermében nemes és nívós vetélkedő tanúi lehettünk.. A zsűri tagjai: Kiss Jenóné, városi énekszakfelügyelő, Veszely Gabriella és Varga Ferenc, a Tanárképző Főiskola énektanszékének tanárai voltak. A közel kétórás bemutató alatt ének-zene oktatásunk színvonalához mérten meglepően Jó eredmények születtek. Aranyérmes kategóriába sorolta a zsűri a Tömörkény gimnázium, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, a Rózsa Ferenc Gimnázium és a Radnóti Miklós Gimnázium énekkarát Ezüstérmet nyert a Körösi József Közgazdasági Technikum énekkara, bronzérmet kapott a Rast-Pamutfonó és Szövőipari Technikum, a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum és a Vasútforgalmi Technikum énekkara. Az első négy aranyérmes kórusnak a gyulai Erkel napokra való továbbjutását javasolta a zsűri. Oloaiéink ír iák Ellenőrizzék a gyalogátjárők tisztítását! (Somogyiné felvétele) A Szegedi Közlekedési Vállalat új sínfeltöltö berendezéssel, a Bányászati Kutató Intézet által konstruált úgynevezett CO-2 védőgázos készülékével javítja ki a megkopott síneket. Az új gép még csak kísérleti példány, de máris jól bevált. A kanyarban elhelyezett villamossínek oldalkopásán egyenletesen, folyamatosan és gyorsan rakja fel az elektródát. Az eddig alkalmazott elektromos hegesztőapparát teljesítményének több mint ötszörösét teljesíti. Képünkön a Szegedi Nemzeti Színház előtti sínkanyarban dolgoznak az új géppel. A szegedi városi tanács már évekkel ezelőtt szabályrendeletet adott ki az utcák takarítására. A rendelet — egyebek között — kötelezi a kövezetlen utcák sarki ingatlantulajdonosait a gyalogátjárók takarítására. Sajnos, ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyják a Damjanich utca 22. és 23. szám alatt lakó Ingatlantulajdonosok is. A kövezetlen Zákány utcának a DamjaKözérdckií kérdés Kell-e adót fizetni a fóliatelepek után? A szegedi Hl. kerületi tanács legutóbbi ülésén Csiszár Antal tanácstag interpellált, hogy miért kell a mihályteleki tsz tagok háztáji földjén adóit fizetni a fólia után. A kérdés nem kis port kavart fel, s tovább hullámzott a tanácsülés után is, éppen azért, mert az interpelláló azt is hozzátette, hogy ugyanakikor a röszkei gazdáik nem adóznak a fóliatelepük után. A kérdésre még a tanácsülésen megválaszolt Szécsi Imre, a III. kerületi tanács pénzügyi csoportjának vezetője. Hivatkozott a Pénzügyminisztérium idevonatkozó rendeletére, miszerint a fólia alatt ediöhaj tátott növény fejlődésre serkentése azonos a hollandi ágyban, japán üveghazban történő hajtatással. Egyszerű jövedelemadóról van itt szo, amely érvényes a fólia alatt termesztett retekre is. Ezen az alapion adóznak a kisiparosok is, akik munkával jutnak keresetükhöz, s annak megfelelően fizetik adójukat. Mint megtudtuk a járási tanács pénzügyi osztályán, a fóliaágyak utáni adóztatás vonatkozik a röszkei gazdákra is, akik hasonló módon hajtatnak. Előfordulhat azonban, hogy egy-két háztáji fóliatelepről még nem tudnak, s csak ezért nem fizetnek még adót utána. Korábban a szőregi kertészek bírósághoz is fordultok, amiért a járási tanács megadóztatta őket fóliatelep után. Több mint 170 embert érintett a probléma eldöntése Szőregen. S akkor tisztázták és azóta is fizetik az őket megillető jövedelemadót. A III. kerületi tanács esetében is ugyanez a helyzet, jogosan adóztatta meg a fóliaágyak tulajdonosait. Hozzávetőlegesen mintegy 7 millió csomó retekre kötöttek szerződést az idén is a mihályteleki gazdák. S ennek jelentős részét fóliaágyakban előhajtással állítják elő. Időben és pénzben lényeges a különbség, hogy szabadföldön vagy fólia alatt termesztik-e a kora tavasszal megjelenő retket. Nem kell hangsúlyozni, hogy a primőráruk után milyen jelentős összeghez jutnak a termelők. S nyilvánvaló, ezt a rendelet is hangsúlyozza, hogy őket is megilleti jövedelmi adó, amelyről nem mondhat le a III. kerületi tanács. S ez rendjén is van. Azt kellene szóvá tenni, ha nem a törvényes előírásoknak megfelelően cselekednének. L. F. nich utcába torkolló gyalogátjáróját soha nem takarítják, így az hóban, esőben járhatatlan. Az átjárót most állandóan 10—15 centiméter vastag sár borítja, és az arra járóknak kerülgetni kell. Jó lenne, ha az illetékes hatóság ezen az állapoton segítene, és kötelezné az említett háztulajdonosokat is a gyalogjárók rendszeres tisztítására. Németh István Vacsora — bosszúsággal A NIVÖ Ktsz évi közgyűlését városunk legszebb éttermében, a Tisza Szálló helyiségében rendezte. A közgyűlést közös vacsora követte. Sajnos, igen sok boszszúsággal körítve. Igen sokat kellett toporogni a ruhatár előtt a télikabát-beadásnál, majd egyórai várakozás után kaptuk meg a rendelt halászlevet. A vacsorát igen ízléses edényben hozták ki. de tányért már elfelejtettek szervírozni. Így, hogy ne kelljen még egy órát várni, az asztalon levő lapos tányérokból fogyasztottuk el a halászlét. Később kértem egy üveg zöldszilvánit, mire közölte velem a felszolgáló, hogy nincs. A legnagyobb meglepetésemre később egy másik asztalhoz vitte. Kérem az igen szép Tisza Szálló éttermének vezetőjét, ellenőrizzék a felszolgálók munkáját, hogy a vendégek ne bosszankodva, hanem jó hangulatban távozzanak. Illcs István, Hunyadi sugárút 19. szám Pántok. 1965. március 5. DÉL-MAGYARORS2AQ g