Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

Eáflai Gyula cikke a Pravdában A keddi Pravda közli Kállai Gyulának, MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének a lap számára írt cikkét. A Magyarország felszabadulásának 20. évfordulójáról szóló cikk ismerteti az MSZMP politikájának főbb vonásait és részletesen fejtegeti a magyar ipar. mezőgazdaság, kultúra helyzetét (MTI) Megalakult Békés-Csongrád megye Mezogazd asagi Műszaki Fejlesztési Tanácsa Tegnap Szegeden a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben megalakult Békés—Csongrád megye Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanácsa. Megnyitót dr. Förgeteg Sándor, az intézet igazgatója, a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanács elnöke tartott. Az üzemi és ágazati szaktanácsadás szervezési kérdéseiről pedig Fazekas Lajos mb. osztályvezető a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Tanács titkára beszélt. A vitában számosan hozzászóltak. Emlékjelvény munkásőzöknek 1 i kor vaslogikája /sor m Jz^ázűÁ Xauafaf 3 M:>«k3«8i»éyJ)<-ti vépeert ef <•<!««•« ««-> vrigiiatóa*! efiiwu «-»'(• I 3 ..úb'.NKÁSűlí Füil CKJKtYfcMFtt uwix^-a, ,tetaiáv is. '<í :: r< k i , 2 ' - < 3 1' V . k e t Az üzemekben, intézményekben a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi párttaggyűléseken, pártnapokon adják át a Munkásőr Emlékjelvényt, s az ezzel járó elismerő oklevelet az öt év óta szolgálatot teljesítő munkásőröknek. A kitüntető emlékjelvényt és elismerő oklevelet a Munkásőrség Országos Parancsnoksága adományozza- A szegedi Gera Sándor Munkásőrzászlóalj tagjai közül most 65-en kapják meg a jelvényt és oklevelet ötéves eredményes szolgálatuk elismeréséként. A vegyiparban tovább javítják a szociális ellátást Kőael 15 százalékkal javult az utóbbi négy évben a vegyipari üzemek dolga, zóinak szociális ellátása — jelentette beszámolójában a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének tegnap megtartott központi vezetőségi ülésén Bükköst István, a szakszervezet munkásvédelmi csoportvezetője. Több mint 8000 dolgozónak épült ebben az időszakban fürdő, mosdó, öltöző, 2600-nak munkásszálló, 5000 dolgozó kapott új üzemi konyhát, melegítőhelyiséget Hat új orvosi rendelő készült el, és megszervezték az ország első vegyipari gázmentőállomását Mindent összevetve, több mint 10 000 dolgozó szociális ré munkásjóléti, üzemegészségügyi, balesetelhárítás! körülményeit javították. Az idén ré a harmadik ötéves tervben 10 000— 11000 dolgozó részére kell új fürdőt mosdót öltözőt, orvosi rendelőt ré egyéb szociális berendezést építeni a régi üzemekben. Szilágyi Sándor főtitkár elmondotta: a termelési tanácskozásokon a dolgozók a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére olyan felajánlásokat tettek, amilyenekre az utóbbi időben nem volt példa. Fontos helyet kapott az intézkedési tervekben és a vállalásokban a termelékenység emelése ré a költségszint csökkentése. A létszámgazdálkodásra, a munkaerőmegtakarításra ré a normarendezésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásában is vannak kedvező tapasztalatok, amit igazol, hogy például a színesfémiparban 105, a gyógyszeriparban 101, a gumüparbam pedig 103,5 százalékra teljesítik a rendezett normát. A hozzászólások után a Központi Vezetőség határozatilag mondotta ki: el kel! érni, hogy a szociális létesítmények legalább 90 százalékos ellátottságot biztosítsanak a dolgozóknak 1970ig. Az erre vonatkozó javaslatot a Nehézipari Minisztérium elé terjesztik. (MTI) Kitüntetések honvédelmi munkaért Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából kitüntették a Magyar Honvédelmi Sportszövetség számos függetlenített és társadalmi vezetőjét, aktivistáját „A Haza Szolgálatáért" érdemérem arany fokozatával tüntették ki Nyámádi Gábor hódmezővásárhelyi vállalati igazgatót, a szövetségben végzett sok éves társadalmi tevékenységéért Hegedűs Lászlót, az MHS megyei elnökhelyettesét „A Haza Szolgálatáért" érdemérem ezüst fokozatával, Matolcsi Imre őrnagyot, az MHS munkatársát és Körhöcz Ferenc derekegyházi MHS alapszervezeti elnököt az érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. MHS „Kiváló Munkáérf jelvény arany fokozatú kitüntetést kapták: Árvái József, a szegedi, megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese, Bíró Lajos, a Csongrád megyei KISZ-bizottság titkára, dr. Kovács Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság adminisztratív főelőadója, Molnár Sándor zsombói MHS alapszervezeti elnök, Mosonyi Ferenc, az MHS szegedi tartalékos tiszti tagozatának vezetője, Nagy László szegedi BM-dolgozó, Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, Palotás István, az MHS szegedi járási elnöke, Petvai Ferenc, az MHS szegedi városi elnöke, Vinczi Károly, az MHS megyei repülőklubjának vezetője, repülőtér-parancsnok. MHS „Kiváló Munkáért" ezüst fokozatát kapták: Asztalos Ferenc, Balogh Sándor, Barna László, Berta Ferenc, Borús János, Faragó Aurél, Fehértói Ferenc, Kószegfalvi József, Mágori Ferenc, Radnai Ferencné, Tóth János, Vidács Sándor százados. MHS „Kiváló Munkáért" bronz fokozatú jelvényt kapták: Bartos Tiborné, Nagy Barna, Pernyész Jenő. Friss erők a szakszervezeti bizottságokban Rövidesen végetérnek a szakszervezeti választások Csongrád megyében. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága már elkészítette az összesítést, a választási zárójelentést. Minden megyei és szegedi élelmiszeripari üzemben megválasztották az új szakszervezeti bizottságot Most miután végetért a választási kampány, elmondhatni, hogy e munka időszakában érezhető volt a szervezettség növelésére való törekvés. Több szakszervezeti bizottság, mint például a húsipari, a tejipari, valamint a szikvízellátó vállalatnál ezt az időszakot jól használták fel a tagsági könyvek ellenőrzésére, az elmaradt tagdíjak rendezésére. Az előkészületek során a jelölőbizottságokat mindenütt időben megválasztották, s e bizottságok eredményesen végezték munkájukat Valamennyi vállalatnál kifüggesztették javaslatukat és kérték a dolgozók rézrevételeit, hozzászólásait. Több helyen a dolgozók felkeresték a jelölőbizottságok tagjait elmondották, mit tartanak helyesnek, jónak ré mit nem. Élelmiszeripari üzemeink közül csak egy helyen kellett megismételni a választást a hódmezővásárhelyi sütőüzemben. Itt a taggyűlés nem fogadta el a jelölőbizottság javaslatát, s a titkos szavazás során a jelöltek nem kapták meg a kétharmados szavazattöbbséget. A jelölőbizottságok általában jó munkát végeztek, igen sok dolgozóval beszélgettek, figyelembe vették javaslataikat és azt is, hogy a különböző üzemrészek megfelelően képviseltessék magukat a szakszervezeti bizottságban. Mérlegelték az egyes jelöltek vállalati ré egyéb munkában való elfoglaltságát. Csupán egy helyen a Szegedi Konzervgyárban fordult elő, ho© nem tették ki közszemlére 10 nappal a választás előtt a jelöltek listáját Ezért a választást el is halasztották, ho© betarthassa a kötelező 10 napot. A taggyűlések igen aktívak voltak. Az aktivitást kiváltották a beszámolók, amelyekben a munkaverseny, a bár, a létszám, munkaerőgazdálkodás, a jutalmazás kérdéseivel foglalkoztak. Elemezték a szervezettséget, a tagdíjfizetési morált, az üdülője©ek elosztását, sok helyen bírálták a nagyra duzzadt adminisztrációt, amely mint mondották megkeseríti a vidéki üzemek életét. A résztvevők több mint 10 százaléka szólalt fel ezeken a szakszervezeti vezetősé©álasztó taggyűléseken. Igen sokan foglalkoztak a túlórák, a munkaruhaelosztás kérdéseivel. A konzervgyárban és a paprikafeldolgozó vállalatnál a szakmai továbbképzés fontosságára hívták fel a fi©elmet a felszólalók és sürgették a szakmai képzés bevezetését. A választások során néhány helyen csak minimális változtatásra került sor. Ott viszont, ahol új tagok kerültek a vezetőségbe, többnyire szakmailag és politikailag képzettebbeket választottak a szakszervezeti bizottságokba. A felszólalások1 han©ételére az őszinteség, a nyíltság volt jellemző. Ezt az őszinteséget kérték a problémák feltárásában, megoldásában az újonnan me©álasztott szakszervezeti bizottságoktól is. Szakszervezeti vezetőség' választás az épitO-nyugdíjasok helyi csoportjánál Az Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó nyugdíjasok csoportja vezetőségváüasztó tag©ülést rendezett a Kossuth Lajos sugárúti művelődési otthonban. A taggyűlésen megjelent Kiss István, a szakszervezet megyei bizottságának titkára. A helyi csoport vezetőségének • beszámolóját Bajó László titkár mondta el, részletesen elemezve azt az áldozatkész munkát, melyet a közel 400 tagot számláló csoport végzett az elmúlt három esztendőben. A tag©űlés résztvevői megemlékeztek a felszabadulás évfordulójáról, s e©perces néma felállással adóztak azoknak az építő-, fa- és epítőanyagipari munkásoknak az emlékének, akik soraikból eltávoztak, s nem lehettek már tanúi a szocialista építőmunkának. A gyűlés végezetül megválasztotta a helyi csoport néttagú vezetőségét, valamint négytagú számvizsgáló bizottságát. A csoport titkára ismét Bajó László lett A

szocializmus óriási nemzetközi előretörése nyomás, új tehetőségek — de új problémák és kötelezettségek is állanak a szocialista országok népes előtt Ha a politika elvi tartalmától ezúttal el is tekintünk — e© olyan kis ország, mint Ma©arorszég számára a külpolitika az imperializmus világában területileg is korlátozott volt. Ma nem az — a szocialista Magyarorszag külpolitikájától állásfoglalást várnak földrajzilag távoleso politikai problémákkal kapcsolatban is Kongótól Ktibaig és Vietnamig! w , .. A ©ors változások és a növekvő felelősség legkoreber. a magyar nép politikai magatartásának az a legfőbb iránytűje, amelyet Kádár Janos legutóbbi országgyűlési beszédében „a ma©ar nép internacionalista öntudatának" nevezett. Sokan megpróbálták már —és e kísérletek most is mindennaposak, hogy az internacionalizmust a nemzeti öntudattal szembeállítsák. A kísérletezők azonban nem mozognak a józan politikai valóság talaján: az utóbbi évtizedek politikai tapasztalata azt mutatja, ho© a szocialista országokban és i© Magyarországon is éppen a nemzeti öntudat nő internacionalista öntudattá! Mégpedig ú©, ho© ebben a növekedési folyamatban kialakul a nemzeti és a nemzetközi érdekek szerves e©sége. A magyar nép mélységesen érdekelt a béke fenntartásában és a társadalmi haladás szolgálatában. A Szovjetunió, a szocialista országok fölényben levő katonai ereje, a világ haladó erőinek állhatatos küzdelme gátolja az imperializmust e© új háború kirobbantásában. Ez az erő az e©etlen, amely a maga sokoldalú politikai és gazdasági nyomásával képes annak kikényszerítésére is, hogy a tőkés világ belsejében küzdő erők között hangsúlyozottabbá váljanak azok, amelyek hajlamosak a politikai józanságra, a tények felismerésérc, a békés e©más mellett élés elfogadására. E felismerés logikus következménye: az Internaclonaista öntudat alapvető tartalma a magyar nép számára a Szovjetunió és a szocialista országok közösségéhez való íűség — mert ez szolgálja a legalapvetőbb nemzeti célt: i béke fenntartását, a társadalmi haladás erőinek izmosodását. Ma©arország így nemzeti érdekei felismerésének és ©ben az internacionalista öntudat követelményeinek tudatos szolgálatában foglal állást a Varsói Szerződésben és i Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megnyilvánuló szocialista nemzetközi e©üttműködés mellett — mert neg©őződése, ho©, mindez erősíti a szocialista országok biztonságát, ©orsítja a gazdasági fejlődésüket és hozzáiárul ©őzelmük megszervezéséhez a kapitalizmussal fo.yó versenyben. E

gy nemzet alakuló, formálódó, a nemzeti öntudat ősi ©ökereiből is táplálkozó internacionalista politikája magától értetődően a külpolitika részletsérdéseiben u©ancsak érvényesül. 1© van ez természetesen Magyarország esetében is. Nem véletlen, ho© ez a kapcsolat ott a legnyíltabb, ahol a világpolitika a legközelebbről érintkezik a magyar nemzeti érdekekkel: a német sérdésben. A nemzeti érdekek és a szocialista nemzetköziség összhangja itt is világos álláspont kialakítását tette lehetővé. Ennek az álláspontnak a lényege az, ho© a történelem első német munkás-paraszt állama, az NDK az egész német nép jelen és jövőbeli érdekeit képviseli, s kormányunk szilárd meg©őződése, ho© a német kérdés megoldása felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. Ez a közeledés természetesen feltételként foglalja magába azt, ho© a nyugati hatalmak lemondanak Nyugat-Németország atomfelfegyverzéséről, s általában arról, ho© a bonni államot agresszív terveik szolgálatába állítsák! Ez történelmileg bizonyított ma©ar nemzeti érdek — s e©ben törvényszerűen szocialista internacionalizmus is. A szovjet politika, amely a világtörténelem során az internacionalista öntudat első kifejezője volt a nemzetközi színtéren — mindig is azon az állásponton volt, ho© a béke minden nép érdeke. Ennek a felismerésnek a je©ében javasolta már a második világháború előtt a kollektív biztonság rendszerének megteremtését, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a fasizmus erőre kapását és a második világháborút. Az atomkorszak világában ez az igazság még hangsúlyosabb, mint valaha. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, ho© földrajzilag távoli események is a nemzeti érdekeket közvetlenül érintő fejleményekké válhatnak — s ebben a kérdésben nincs különbség na© és kis ország között. A nyugatnémet atamfelfegyverzés szintere alig néhányszáz kilométernyire van a magyar határtól. A kubai válság színtere többezer kilométernyire volt — ré nemcsak a hivatalos magyar politika — de a közvélemény eleven és heves reagálása is mutatja, ho© közvetlenül fenyegetve éreztük magunkat békés építőmunkánkban. Tehát: alapvető nemzeti érdekeinkben veszélyeztetett bennünket az amerikai imperializmus fellépése Kuba ellen, így akkor az internacionalista öntudatnak megfelelő fellépés az agressziós kísérletekkel szemben elválaszthatatlan volt a nemzeti érzések elemi kitörésétől. Más viszonylatban u©anezt tapasztaljuk napjainkban Dél-Vietnamban. A színhely itt is többezer kilométernyire van és a régi, idejétmúlt politikai fogalmak szerint „fizikailag" nem lehetne szó a magyar nemzeti érdekek veszélyeztetéséről A kor valódi, korszerű törvényei azonban mások: amikor a magyar országgyűlés szükségesnek tartotta, hogv elítélje az amerikaiak provokációs támadásait Vietnamban — a szocialista internacionalizmus szellemében fogant fellépésé"0! e©ben a nemzet alapvető érdekeit védte. A

magyar nemzeti érdekeket a társadalmi fejlődés és a kor vaslogikája kovácsolta elválaszthatatlan e©ségbe az internacionalizmus szellemével. S amikor a nemzetköziség szellemében Magyarország erejéhez mérten jól igyekszik szolgálni a béke, a szocializmus, a haladás ü©ét - ez a legnemesebb értelemben vett nemzeti öntudat politikája is. GÖMÖRI ENDRE Eszperantó tanítása az iskolákban Az utóbbi években na© mértékben megnőtt az érdeklődés az eszperantó nyelv iránt. Ezt igazolja a Művelődésügyi Minisztériumnak az a rendelete is, mely szerint a következő tanévtől kezdve az ország valamennyi iskolájában taníthatnak eszperantót. A Magyar Eszperantó Szövetség Elnöksége határozata alapján ezzel kapcsolatosan megalakult a Ma©ar Eszperantista Pedagógusok Szakosztálya. Elnöke dr. Jáki Ferenc, titkára dr. Szabó Ti bor tanárok. A szakosztály kidolgozza az országos oktatási feladatokat, tankönyveket készít, gondoskodik a szakfeiü©elők és eszperaitista tanárok képzéséről. Szerda, 1965. március 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3