Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

Fiúk a villanypóznán RÉGI EMLÉKEK A szegedi Tisza-pályaud­var mögött, ti paprikagyár környékén néhány napja szereluk lepték el a villany­oszlopokat. Azaz csak ak­kor kúsztak fel az acél tar­tókra, miután felállították. Élénk munka folyik. Veze­tékeket feszítenek, új transz­formátor haz épül. Három t. afóállon.ést készítenek a környéken, s az ehhez tar­tozó légvezetéket. A sze­relók között feltűnően sok a fiatal. Szakmai gyakor'at — A Rózsa Ferenc gim­názium másodéves szakkö­zépiskolás diákjai is itt dol­goznak — magyarázza Len­gyel András csoportvezető. — Kéthetes szakmai gya­korlaton vesznek részt — egészíti ki Kárpáti Emil, a DÁV szakoktatási felelőse. — Rendesen végzik mun­kájukat. Rendesebben, mint azok, akik tavaly voltak ná­lunk. Akkor is volt a kezem alatt egy-két fiú. Azok csak azt próbálták megtanulni, hogyan lehet lógni. Abban ügyesek is vollak — nevet Pctó Gyula villanyszerelő. — De ezek a fiúk, már úgy látom, szeretik a szakmát. — Örömmel fogadtuk őket. Az. első nap után el­oszlott a kétségünk. Nem a „tanítási szünetnek" örül­nek, nak. hanem tanulni akar­Elsajátit/dk a szakmát — Nézze azt a szőke fiút — mutat az egyik oszlop te­tején dolgozó diákra Barna János művezető. — Tegnap alig tudtuk munka után lezavarni az oszlopról. Azt mondta, marad még. Segít nekünk. Persze ezt nem le­het, elég nekik reggel 7-től délután 2-ig a munkából. — Ez ideális tanuló­munkahely. A szakma majd­nem minden területével megismerkedhetnek. Az osz­lopállítástól kezdve a kis­és nagyfeszültségű vezeté­kek szereléséig. — Milyen munkákat vé­geztek már eddig a gyere­kek? — Ástak gödröt az oszlo­poknak, festettek, földelést készítettek, „omegáztak", ve­zetéket szereltek. Együtt dolgoznak az ipari tanulóinkkal. „Szeretem"l — Nincs nézeteltérés kőz­tetek? — kérdezem Köteles Józsefet. — Nincs. A DÁV tanulói mindenben segítenek ne­künk. Megmagyarázzák a gyakorlati feladatokat Ne­künk ilyen munkában még nem volt részünk. Nekem például Kiss Bandi segít — Milyen a tanítvány? — Hamar megtanulta a fogásokat Az elméleti tudá­sa biztos. — Szeretem ezt a munkát — magyarázza Jóska. — S ha leérettségiztél? — Akkor is ezen a pályán akarok dolgozni. — Külső szereléseken? —• Mindegy, csak elektro­mos szakma legyen. Ez még izgalmasabb, mint egy te­remben gubbasztani... — Érettségi bizonyítvany­nyal akar az oszlopokon mászkálni? — Miért? — kérdez vissza — a villanyszereléshez kell a szaktudás. így szakmám ls van, s ha akarok tovább tanulhatok, mert érettségi bizonyítványt is szerzek. Azzal megy is vissza az oszlopra. Jókedvvel — Nincs közöttük ellen­tét. Megértik egymást Az Ipari tanulóink szívesen se­gítenek, a középiskolások jókedvvel tanulnak. Barna János az úttestre nyúló földkupacot nézi. Csóválja a fejét, mosolyog. — Még mindig nem rak­ták fel a járda szélére ezt a földet — Ilyen hanyagok? — Dehogy. Ez a „mérce". Aki nem dolgozik becsüle­teden a szerelésen, annak a feladata a lapátolás. Eddig még egy lapát földet sem kellett arráb rakniuk. Kovács Attila MUNKA KÖZBEN A régi gyárépület' fiatal hajlásai, az új épületek, he­lyiségek. A regi gépek mel­lett fiatalosan verik a mun­ka ütemét az újak. Az új épületeket frissen festették és neonfényesen hivalkod­nak — és az új gépeket sem lepte be még a múló évek kenderpora. A szegedi kenderfonó­gyárban a törzsgárda tagok mellett ott dolgoznak az újonnan jöttek, a fiate'ok is. Az „öregek" Karján munka a gyorsan és élesen sivító közben megfeszül az in, ke- gyűrüsfonó gépek között zük fején kéken dagadnak Harminc év előtti fürdőszoba Igy beszéltek az én lelkemre Négy ára alatt szerzett „mesterség Negyedórás ebédszünet Megelégedett bizakodás ki az ebek. a kendő alól ki­bukkanó fehér hajukat szür­kére takarja a kenderpor — nézik az új üzemet és régi emlékeket emlegetnek. a mai élet igazolására. menni a községházára — bztatta társait egy napon, mert kevés volt a kenyér­adagjuk. — Hiszen csak úgy lehet biztos valaki va­lamiben, ha tiszta vizet önt a pohárba — tette még hoz­_ ugy iW iáján ™ nagyobb nyomaték ked­Csanyi Józsefné bekerült ide m — Ohó! Abban az időben — úgy 1931 táján, amikor ÜJ Tapasztalatok házhoz szállítva A statisztikai adatok sze- ban nyújtja a vállalatok szá- hogy milyen sok még Itt is rint 1903-ban csaknem 80 mára a korszerű ismerete- a kihasználatlan lehetőség­ezer honfitársunk Járt hiva- ket összegezd szakcikkeket, egy filmkópiára, — 1963. évi" talos kiküldetésben külföl- kiadványok rendszerezett adatok szerint —, mindössze dön, s tavaly ez a szám je- anyagát'. Tizenhárom szak- 3 vetítés jutott!) Ide sorol­lentcsen nőtt. Természetes, mailag csoportosított refe- hatók a Találmányi Hivatal hogy utazni jó és a személyes rálószemle jelenik meg és szolgáltatásai is. tapasztalatgyűjtés előnyös a egy-egy új gyártmány vagy népgazdaság számára is. De technológiai kutatáshoz kü­azért nemcsak utazással sze- lön „témafigyelő-szolgálat" rezhetők ilyen tapasztalatoki gyűjti a legújabb tapaszta­A legkorszerűbb műszaki is- latokat. Igaz. egyre többen meretek áramlanak át hoz- veszik igénybe ezt a műsza­zánk a határokon, s felhasz- ki — A gépek mellett állt egy vödör, a7. volt a fürdő­szobánk, s öten-hatan rak­tuk a ruhánkat egy szek­rénybe — Pribék Tiborné még a harmincas években jött először dolgozni a gyár­ba. Harmadmagával élt. a létfenntartásukért kellett alatt kapkodták küzdenie az élettel, a mun- úgy mint most, az üzembe — nagyon nehéz volt ám géphez jutni. Nem úgy mint ma, hogy alig várják, jöjjön valaki, aki hajtsa a „masinát". A fel­ügyelő úgy veszekedett, hogv a gépek zaja suttogás volt a hangja mellett. Lopva ta­nultam meg a fonást­Akkor még 6-tól '6-ig tar­tott a munkaidő. A hazulról hozott ebédet negyedóra be. Nem hogy akik I szakmai irodalom sokat segithet A műszaki dokumentácló­. , .„ , . ban összegezett nemzetközi M„,. • • „kincsestárát - ^ még tapasztalatok hasznosítási le­ZL'l íK nem elegen. Egyetlen példa: ^tőségeinek illusztrálása­ra úgyszólván pénzbe sem a „Műszaki gazdasagi taje- ké_t b idézzek vééül kerül. Kiszámítottak, hogy koztató a külföldi szakíró- mee e^ ada ot A Génionr évente olyan mennyiségű dalomból" című kiadványt vii.,I í r Ll8 Lf£JCZI- ^ kot^ sai vizsgálta az iparág mér­" V":'Un" tanuimanyuttal nökei körében Pöbb|k felér — eddig csupán annyi rött technolóeiai feilesztés példányban rendelték meg, "r* tephnologiai 5e l0sztes hogy az ország minden vál- P"Mémait Az egyik kérdés­lalatára átlag egy példány re — kielégítőeknek tartja-e sem jut. az új technológiák alkalma­Világszerte kialakult mód- zásának ütemét? — a meg­?z*rr " vállalatoknál kérdezetteknek mindössze külön tájékoztató munka- , ,,, társak dolgoznak, akik az 14>3 százaléka válaszolt illetékes vezető szakembe- igennel. Jóllehet, a korszerű Manapság a világszínvo- rekhez folyamatosan továb- technológiák bevezetésének n—^t^ln^rioiTl^ bUják, 2t Sf: egész sor feltétele, például nem lehetetlen az adott te- mot tartó anyagot Tavalyi rület témáiról szóló szak- adatok szerint hazánkban beruházási „hattere" is van, cikkek, kiadványok, folyó- 585 üzemben, tervezőirodá- mégis: aligha vitatható, hogy ban, kutatóintézetben mű- a dokumentációs-szolgálat út­ködik helyi műszaki könyv- ., _v(,rhptfí tanasztalat a tar, illetve különböző tájé- '1án nyerhf™ tapasztalat, a jelent ez a mostanában oly koztató szolgálat. De emel- szakmai irodalom sokat se­lett adatok bizonyítják, hogy gíthet ebben a tekintetben is! a központi, illetve a helyi tapasztalatforrásokat még kával. Ezekre az évekre újonnan jönnek, ha éppen gondol, amikor megpróbál a úgy tetszik, egy kis terefe­mai 17 éve*; lányok lelkére rére, ráérnek már az első beszélni. „ napokban is. — A mttitltbr is egysze­rűen nem jö'tek be húrom napig sem dolgozni. Kértlem tőlük miért, azt mondják, csak. Sajnos van néhány, amelyik könnyen veszi az életet. — nevétik azt. aki becsületesen bejár. 111 Btkésszentandráson szőtte a perzsaszőnyeget 12—13 éves korában Pásztor Mária. Abonyba vitte az igazgató- nük. ság két évre, ótt volt szűk- azért ség a munkájára. csüli magát a munkában. — Lányok! Fel kellene Méry Éva véért. Met. tek is együtt, de ahogy betették maguk mö­gött az ajtót, megszeppent valamennyi, így aztán ott is rajta volt a szólás sora. Egy­maga maradt, mintha a többi ott sem állt volna a háta mögött. Bujtogatásért megfenyegették —, de a pót­jegyet azért megkapták. Ma, ha valamit el akar érni, nem kell kérnie, meg harcolnia sem, elmegy az üzletbe és megveszi. Rövi­desen — két és fél év múlva — n ti1 díjba megy. 1950 óta vásárolt konyha- és szoba­bútort, kárpitozott garnitú­rát, rádiót és már a televízió sem hiányzik otthonából. Elégedett és bizakodó. — Nyugodtan hagyom itt a gépemet. Én szeretem a mai fiatalokat, s bízom ben­Szertelenek ugyan, de a többségük megbe­a világon, 150 ezer 600 oldalas könyv, nek felel meg. S ez mind a műszaki és tudományos fejlődés új eredményeit, le­hetőségeit, távlatait össze­gezi. Lépést tartani a világszínvonallal iratok rendszeres tanulmá­nyozása nélkül. Hiszen gon­doljuk rrleg, végtére is mit — Amikor én idekerültem, 1935-ben az üzembe, csak oda állítottak a gépekhez, a munkahelyhez, minden be­tanítás nélkül. Emlékszem — meséli szinte az előző beszélgetést folytatva Adók Magda —, szövőlány voltam, orsót kellett raknom. Nem sdkepült valami jól. Odajött a mester, belerúgott az oi-só­halmazba. hogy szállt, ahány volt annyifelé. így beszéltek az én lelkemre. Adók Magda kulturáltan' fogad minden új embert. Segít, nem rejti „véka alá" a szakma, a mesterségbeli fogásokat. Újra robbantanak a Tiszán Március 11-én újra kivo- felé. — Pedig eddig is mar gyakran hallott fogalom: vl lágszínvonal? Nem általános, elvont követelményeket, ha­nem konkrét tényeket, mű- elég mérsékelten hasznos ít­szaki paramétereket, gazda- ják. Egy régebben készült, sági mutatókat, amelyeket de következtetéseiben ma is saját szakmájára vonatkozó-' időszerű felmérés szerint — an minden vállalati szakem- noha a tendencia emelkedő bernek folyamatosan ismer- —, az üzemi, tervező és ku­nié kell. Enélkül a technika tatóintézeti dokumentációs mai színvonalán gyárt- anyagokat az érdekelt mű­miiny- vagy gyártásfejiesztés szakiaknak mindössze 29,1 lényegében elképzelhetetlen! százaléka hasznosította, az Igaz: a műszaki fejlesztést OMKDK központi szolgálta­megvalósító vállalati szak- fásait a vizsgált évben az embereknek minden percük összes műszaki dolgozók 23,7 foglalt, s aligha méltányos százaléka vette igénybe és elvárni tőlük, hogy a világ- a minisztériumi tójékoztató­Kzerte hatalmas mennyiség- dokumentációs kiadványok ben közzétett anyagot „ki- felhasználása is csupán mű­bányásszák", rendszerezzék, szakiak 15.2 százalékára ter­Erre azonban nincs is szűk- jedt ki. ség, mert az utóbbi évek- Az intézményes, tehát a ben nálunk ugyancsak szé- tájékoztatást nyújtó hálózat lesköriíen kiépültek az olcsó mellett akad még- egész sor de hatásában kincset, érő kevéssé kihasznált „tapasz­tapasztalatgyűjtés Intézmé- talat beszerzési" forrás, nyes keretet. Más kérdés, Mintegy 70 szakági folyó­hogy egyelőre távolról sem irat jelenik meg hazánkban, használják ki ezeket a lehe- amelyeket ugyancsak érde­mes ilyen szempontból fi­gyelembe venni; csaknem k. s. — Legfeljebb két hétig ta­nulhattuk a gépkezelést. De olyan ls előfordult velem, hogy egy gépet «-tól 10 órá­ig kellett megismernem, mert a munkaidő második felében önállóan kellett dol­gozni. Búzás Rózsa nem is mond­ja Kiss Piroskának, a mellé beosztott iparitanuló kis­lánynak ezeket a gondolata­it. Minek untatná vele. Szé­pen, türelemmel oktatja öt nultak a kotrók és az eme­lők az 1944-ben felrobban­tott szegedi vasúti híd ron­csaihoz, hogy folytassák a Tisza medrének „takarítá­sát". Azóta újra teljes erő­vel dolgoznak a búvárok. A parttól 100—110 mé­terre vannak már a kotrók. Száztíz méter folyómedret felszabadítottak a roncsok­tól, a régi, veszélyes lősze­rektől. — Ebben az. évben is már négy alkalommal robbantot­tuk a roncsokat. Negyven kilogrammos tölteteket he­lyezünk le a roncsok közé — meséli Somoskövi Albert építésvezető. — Csak Ilyen kis töltetek­kel robbantanak? — Egyszerre három-négy adagot helyezünk el, s né­hány másodperces időközök­körülbelül 1900 tonna kö­vet és 120 tonna vasat ha­lásztunk ki. — Hová teszik a köveit? — Szegednek amúgy is nehéz a kőellátása, tehát a városban használják fel. Még mindig körülbelül 4—5 ezer köbméter van a Tiszá­ban. — Mikor fejezik be a mun­kát? — Az attól függ. hogyan dolgozhatunk. Ha az eddigi ütemet tartjuk, akkor ha­táridőre, december 30-ra el­készülünk. Talán előbb is. De... — De? — Jön a fürdési és a csó­nakázási szezon. A robban­táskor pedig 1 kilométeres körzetben sem ember, sem hajó nem lehet. — Mit lehet akkor csi­nálni, hogy a munka is men­ben robbantunk. Utána jen. s a város lakói is él­kezdjük el a romok kieme- vezhessék a nyarat? lését. — Ez a szakasz jobban meg van „paköiva" kővel és hídrészekkel. mint a' szegedi oldal — mutat Újszeged tőségeket! Egy ke el felér egy tanulmányúttal Az Országos Műszaki ezerre tehető a Magyaror­szágon található műszaki-tu­dományos szakfilm, anyag, amely szintén fontos és kor­Kőszénkutatás Szent László pénzei" nyomán ## Kutatófúrásokat kezdenek a Dunán­túli Középhegység északkeleti részén, keresve a már ed­arányban találhatók meg a Dunántúli Kö­zéphegységben az ősi mészvázas egysejtű­ek a Nummulitesek dig ismert széntele- maradványai. Ezek­pek folytatását. Min- nek az apróságoknak dennapos esemény az ilyesmi a bányá­szatban, az indok azonban, amelynek alapján ebben a konkrét esetben az elhatározás megszüle­tett, meglehetősen különleges és egyút­tal jól mutatja egy látszólag tisztára el­méleti jellegű tudo­mány és a termelés közvetlen kapcsola­tát. — a nép nyelvén Szent László pénzei­nek — időszakos el­alakulására is meg- re, tehát egyáltalán volt a lehetőség. érdemes-e alatta to­Ezzel megdőlt az a vábbi rétegeket ke­régi elképzelés, hogy resni. ezen a vidéken csak Az új felismerés egyetlen, bár hosszú megvilágításában ideig tartó kőszénke- nemcsak az látszik letkezési korszak volt. ahol tehát egy kőszéntelepet már szaporodása és a kő- megtaláltak, céltalan széntelepek keletke- volna további réte­zése között szoros geket keresni alatta, időrendi kapcsolat Biztos, hogv nem volt, amit a tudo- mindenütt alakult ki mány már jól ismer, mind a három vagy medence Arrfikor tehát kide- négy réteg, de az, léten is valószínűnek, hogy ezen a vidéken még jelentősebb szénkész­leteket rejt a föld, mint eddig feltételez­ték, hanem az is, hogy például a tata­bányai és a dorogi I közti terü­megvolt a — Robbanthatnánk kora reggel is, e a kiemelést nap­pal végeznénk. — S ha abbahagynák a fürdési szezonra a robban­tásokat? — Nem lehet, mert meg van bolygatva a folyófenék, s bármikor felrobbanhat egy háborúból visszamaradt bom­ba. S a lakosságnak is jobb lenne, ha hamar befejeződ-' ne a roncskiemelés, hiszen akkor jövőre már teljes biz­tonságban fürödhetnének. K. A. esetleg négy élesen Könyvtár és Dokumentációs szerű eszköze világszerte a Központ tucatnyi változat- műszaki tájékoztatásnak. ,S Dr. Kopek Gábor elkülönült rétegben geológus és dr. Kecs- temetődtek egymás keméti Tibor paleon- . tológus eredetileg azt vizsgálta, hol. milyen le", hogy ugyaneny­rétegekben, milyen nyi kószénréteg ki­riilt, hogy itt ezek- hogy egy telep alatt lehetőség kőszéntele­nek az állatoknak a és fölött a törzsfej- pek kialakulására ,„*„„„, v,.;„„„, lődésnek milyen fo- Azt majd a próba­maradványai három, kán Numml>litp. fúrások döntfk e, sek találhatók, felfe- hogy Szent László | di a telep kialakulá- megkövesült pénzei sának korát is. Ebből valóban hozzásegftet­, viszont megállapftha- ték-e a tudományt fo­nyuvam aiova tó> hogy hányadik rintokban is ki'fejez­kőszénkeletkezési hető hatalmas érté­korszakban jött lét- kek feltalálásához. A Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a megye területére kőműves, ács,' bádogos és vizvezetékszerelö szakmunkásokat. vala­mint segédmunkásokat vesz tel. Jelentkezni lehet Hódme­zővásárhelyen. Tanácsköz­társaság tér 59. és Vörös csillag u. 2. sz. Szegeden: Tolbuhln sgt. 73., Szente­sen: Arany János u. 11., Makón: Liget n. 17, sz. alatt. H. 53701 4 QEL-MAGYARORSZAO K«M múrei** 3ft

Next

/
Thumbnails
Contents