Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Nőtt a közős vagyon, bővültek a termelési alapok Március elejére az egész adatokat, s rövidesen megKözéletűnk hir ej ^ tettek bizonysága országban elkészültek a termelőszövetkezeti zárszámadások, s néhány kivételtói eltekintve mindenütt megtartották a zárszámadó közgyűlést. összesen 3412 termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban értékelték az elmúlt évi gazdálkodás eredmóányeit és egymillió-százezer szövetkezeti családnak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét állapították meg. kezdik ezek gépi feldolgozását Az adatokat az elmúlt évinél jóval több, összesen 12 fele csoportosításban Ö6Zszesítik és értékelik, s ezzel jó alapot adnak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának továbbfejlesztését segítő közigazdasági elemző munkához Valamennyi termelőszövetkezet adatainak birtokában most elsőízben vizsgálják majd a termelési adottságok és a termelési A zárszámadási adatok or- eredmények közötti összefügszágos összesítését csak most gést. A zárszámadások orkeadik meg, s ezért a pontos számszerű eredményék még nem ismeretesek. Az azonban máris bizonyos, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt a termelőszövetkezetek közös vagyona, s ezen belül főként a beruházott eszkőzök értéke. A sajáit erőből történt számottevő felhalmozás eredményeként gyarapodott a tiszta vagyon és ennek részeként a fel nem osztható szövetkezeti alap. A zárszámadások során a termelőszövetkezetek döntő többsége eleget tehetett az alapszabály szerinti tartalékolási kötelezettségének is. így bővültek a termelési alapok és a közös gazdaságok a tavalyinál kedvezőbb körülmények között tudják megkezdeni az idei gazdasági évet. A« elnaúlt évben a termelőszövetkezetek magasabb színvonalon gazdálkodtak —ami a bruttó termelési érték növekedésében is kifejeződik — s ennek következtében az üzemi felhalmozás növekedése mellett a szövetkezetek túlnyomó többségében a tagok személyes jövedelme is nagyobb voít, mint a megelőtző esztendőben. A Földművelésügyi Minisztériumban most veszik a* a megyei zárszámadási szagos értékelése során termelőszövetkezetenként 270, tehát összesen csaknem egymillió adatot dolgoznak fel. (MTI.) DOBI ISTVÁN FOGADTA A TÁVOZÓ OLASZ NAGYKÖVETEI Dobi István, a Népköztár- Köztársaság rendkívüli és saság Elnöki Tanácsának meghatalmazott nagykövetét, elnöke szerdán fogadta Pa- aki a közeljövőben végleg olo Víta-Finzi-t, az Olasz távozik Magyarországról. \ MAGYAR SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG ÖRMÉNYORSZÁGBAN A Jerevánban tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttség Brutyó Jánosnak, a SZOT főtitkárónak vezetésével kedden megbeszélést folytatott az örmény Köztársaság szakszervezeti vezetőivel. A megbeszélésen jelen volt V. V. Grisin, az SZKP KB Elnökségének póttagja, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke is. Meleg hangulatú szovjet gyűlés színhelye volt a jereváni izzólámpagyár. R. Amirjan, a gyár igazgatója, Sz. Oganjan, az üzemi bizottság elnöke üdvözölték a magyar vendégeket, egyben köszönetet mondtak azért a műszaki segítségért, amelyet a magyar szakemberektől kaptak. Brutyó János a gyűlésen felszólalt, szívből megköszönte a kedves fogadtatást, sok sikert kívánt a gyár és a köztársaság dolgozóinak a kommunista épí—magyar barátsági nagy- tésben. Mi zavarja munkájában az autóvillamossági csoportvezetőt ? A lehető legtermészetesebbnek tartjuk, hogy az utcán közlekedő gépkocsik fényjelzéssel adják tudtul fordulási szándékukat, s ha fékezni akarnak. Este pedig világit lámpájuk. Azt is tudjuk, hogy a motor moccanni sem bír, amikor nincsen gyújtása. Ha csak egyetlen gépkocsi elektromos berendezése felmondja a szolgálatot, könnyen végzetes baleset lehet belőle. A GAZ márkájú tehergépkocsik nagyjavítását a XI. Autójavító Vállalat végzi. Az autóvillamossági műhely csoportvezetője Csókása János, akihez 15 szakember van beosztva. Két műszakban dolgoznak. Mi zavarja őt, mi zavarja társait munkájukban? A mi „rázós" kérdés — Ez bizony elég „rázós" kérdés — feleli mosolyogva, s közben megsimítja a haját is. — Nálunk talán a legfájdalmasabb az alkatrészhiány, pedig köztudomású, hogy az egész autójavító„EMBEREK a gyárban Rövid nadrágban, trikóban állt. Arcán verejtékcseppek csillogtak. Megmosta a kezét, mielőtt kezet fogtunk. Pedig nem volt piszkos. Csak szokás. Itt, ahol dolgozik, legfőbb erény a tisztaság. A Szegedi Sütőipari Vállalat 2-es üzemében, a Gogol utcában. Ludvig József már légi „bútordarab" ebben az üzemben. 1949-ben került ide. S alig egy évvel később, 1950-ben megválasztották szakszervezeti bizalminak. Azóta foglalkozik munkatársai ügyes-bajos dolgaival. — Sok a gondja? — Nem, rendesek az emberek. Ha indokolt a kérésük, azt nem gond elintézni. összeírom, ki mikor akar iidí ilni. Itt az a legföntqrfabb, hogy időben csináltam, mert különben 'ruces a nyaralásnak. Aztán a 12>ember közül szid valaki., —' Es a segélyüeyek? — Ott sincs hiba. Aláírom a papírt. Ha nem indokolt a kérés bizonv megmondom a magamét. De az ilven eset ritka. Nem akarnak becsapni az emberek. — S akik betegállományban vannak? — Meglátogatjuk őket. Jólesik nekik. A mi szakmánkban a dolgozók nem szeretnek lógni. Hozzászoktak. hogy hajnalban kelnek. s a sülő kenyér illata az orvosságuk. Az üzemben szeretik Ludvig Józsefet. Jó szakember, s amellett mindent elintéz, amit kérnek tőle. Viszi a központba a kéréseket, hozza a válaszokat. Hajnalban munkába áll. Két óra körül veti az első veknit a kemencébe. Aztán még naponta 2400 darabot. Szombaton többet is... K. A. iparban súlyos probléma ez. Mi nincs? — Fel sem tudnám sorolni fejből azt a rengeteg anyagot, alkatrészt, amihez csak ritkán, rendszertelenül jutunk hozzá. Sok van- Képzelje el, egy gépkocsi villamosveaetékeinek elkészítéséhez körülbelül 75 méter kábelre van szükség. De kábelt gyakran hiába igényel a vállalat, nem kap. Mégis kigördül minden nap egy-egy felújított teherautó az üzem kapuján. Valami megoldásnak tehát csak keli lennie! — Van is. A lehető leggondosabban átnézzük a javításra adott kocsik vezetékeit, s kiválogatjuk, felszereljük ismét. Ha kell, újra szigeteljük, PVC-bandiázzsal vonjuk be. Mert kábelt ugyan nem tudunk csinálni, de a régit használhatóvá tudjuk tenni. Termelés raktárra — De nemcsak a kábelokat újítjuk fel, hanem például a transzformátorokat, gyújtás-elosztókat, dinamókat, önindítókat, lámpákat, autóvillamossági műhely ablaktörlőket, fűtőberende- három részlegben, külön zéseket, feszültségszabályo- dolgozóit, s leginkább a zőkat is. A leégett olaj- vezetékszerelők munkájánaik nyomásmérő-órák és gom- minőségével és mennyiségé— Ez persze nem is baj, sőt öröm. Csakhogy mi tulajdonképpen két műszakban dolgozunk, s az arányos elosztásnak, a munka helyes megszervezésének sokszor útjába áll a dolgozók iskolai elfoglaltsága. Jóleső fáradtság — Az alkatrészhiány, éppúgy a továbbtanulók nagy száma airra késztet bennünket, hogy minél több univerzális szakembert neveljünk ki. Ennek már régi, s jól bevált módszere, hogy a tapasztaltabb szakmunkások mellé fiatalabbakat osztunk be, hogy elleshessék, megtanulhassák a különböző munkafolyamatok fogásait. Ilymódcm sikerült elérni, hogy a csoport fele több helyen is egyformán kitűnően alkalmazható. Módszerünkről természetesen ezután sem mondunk le. Csókási János „alapító tagja" a szegedi autójavítónak, tizenöt éve dolgozik a Tolbuhin sugárúti üzemben. De csak január elseje óta csoportvezető. Addig az bak például új ellenállást, érintkezőt kapnak. De hiszen akkor a csoport dolgozóinak egy része nem is szereléssel, hanem tulajdonképpen vi U amosa lkatrész-gyartással foglalkozik! — Valóban. Miután a hibafelmérő azt is pontosan megállapítja, milyen alkatrészeket lehet még újból felhasználni, a műhelyben el is készítjük őket Sőt raktárra termelünk. A motorok gyűj főberendezéseit már a raktártól vételezi és szereli fel a gépműhely, hiszen a próbapadon csak ezzel együtt járatható a motor. A szervezés akadálya S van ehhez az alkatrészgyártáshoz megfelelő felszerelésük? — Általában van. Próbapadunk gyári készítmény, a kisgépek itt készültek az üzemben. Ha valami hiányzik, megcsináljuk magunk. Egyik munkatársam. Gyuris István éppen most lett kész az önindítókban és a dinamókban levő kolektor felújításához szükséges marókészülékkel. Eddig ugyanis kézi munkával martuk ks a lemezeket. — Ebből is láthatja, hogy sem akaraterőben sem tudásban nincs hiány ebben a műhelyben. S ez tulajdonképpen mégis zavar a munkámban. Szó volt már róla, hogy tizenöten dolgoznak a csoportban, de azt még eddig nem. említettem, hogy közülük kilenc iskolába jár. Egyetemi előkészítő tanfolyamon, gépipari technikumban. más középiskolában. általános iskolában igyekeznek magasabb képzettséget szerezni. vei volt sok baj. De ez már a múlté A nehézségek ellenére is szinte kifogás, hiba nélkül dolgoznak. :— Sok erőfeszítést, sok lótás-futáat takar az eredményes munka. Mi tagadás, estére mindig nagyon elfáradok. De megvallom őszintén: ez az egy nem zavar. A siker megéri a fáradtságot. Fehér Kálmán A tavalyinál gyengébb eredményt elért termelőszövetkezet zarszámadó közgyűlésén a tagság meglehetősen nyugtalan hangulatban kutatta a megtorpanás okait. A sok ió észrevétel és megállapítás között is legmeggyőzőbben hangzott az állattenyésztési brigádvezetö bátor és okos kritikaja. Szerinte a tsz vezetésében kevés volt a határozottság, a kezdeményezés, örökös tárgyalások, huzavonák és gyózködések fékezték a munka ütemét, s a nagy egyezkedés közben elsikkadtak a tettek. A tsz vezetősége mindent demokratikusan, közmegelégedésre akart csinálni. Mindenki véleményét, javaslatai hallani akarta, mielőtt valamibe belekezdett. S ez negyon szép és helyes törekvés, ha a hasznos, termékeny viták nyomában a tettek sokasága halad. Csakhogy a vezetőség valójában csupán a demokrácia látszatára vigyázott. A lényeg, a közös felelősség vállalása, s a jó munka követelése elmaradt, így tehát a széleskörű egyezkedés öncélúvá vált. Mindenkinek nem .lehet igaza. Ezt sehogysem tudta a vezetőség megérteni. S ahelyett, hogy a többség által követelt új termelési módokat, a több jövedelmet biztosító növénykultúrákat határozottan, energikusan meghonosította volna, csak vitatkozott és várta, hogy az újat a jobbat ellenzők is megértsék a változások fontosságát. Pedig a tettek bizonyságtétele meggyőzőbb, hatásosabb lett volna, mint az értetlen emberekkel folytatott sokszor üres és felesleges szócséplés. Nem csoda, ha ebben az általános győzködésben nem a csendben, szorgalmasan dolgozók becsülete nőtt nagyra, hanem a hamgoskodóké, azoké, akik munka helyett inkább fecsegtek, okoskodtak, akik alkotás, a közös vagyon gyarapítása helyett önmagukat mutogatták, gondolván, ők majd megmondjált, mit kell felemelni, a többi pedig fogja meg és vigye. Nem jó dolog, ha a szavak a tettek fölébe nőnek. A tsz-demokrácia nem nélkülözheti ugyan az okos vitákat, a meggyőző érvelést, a közösség hasznos észrevételeit, kritikáját, de egymás végraélküli győzködése — mindennapi bizonyító tettek nélkül — még nem demokrácia. A sok beszédből nem lehet megélni. A demokrácia pedig éppen azért van, hogy jobban éljünk. S amint a brigádvezető a közgyűlésen igen helyesen elmondotta: a határozatlanságnak, a tehetetlenségnek a demokrácia jelszavával való ügyetlen takargatása megzavarta a legjobbakat, a tettek embereit. Azokat, akiknek a tsz régebbi jelentős sikereit köszönhette. Akik mindig helytálltak, télen, dermesztő fagyban, a vetés, az aratás, a betakarítás idején is. Azelőtt ők diktálták a munka ütemét, ők voltak az új kezdeményezői, ők irtották, gyomlálták a maradiságot, az ósdi nézeteket De a bizonytalan vezetési módszer elvette a kedvüket, s hovatovább szembe állította őket a vezetőséggel is. Mivel éles szavakkal bírálták az egyhelyben topogást, s követeliték a határozott intézkedéseket, az elnök izgága, tekintélyt nem tisztelő embernek mondta el őket Pedig a tudáson, a széles látókörön, és a határozottságon alapuló tekintélyt nagyonis tisztelték, de a munka helyett inkább fecsegőkkel, a maguk pecsenyéjét sütögető fontoskodókkal nem tudtak szót érteni. A tettek embere önérzetes ember, nem szívesen mond igent arra, amire nemet kell mondania, s nem szívesen árul egy gyékényen azokkal, akik csak szavaikban hősök, de ha a munka végét meg kell fogniok, inkább az árnyékba húzódnak. Jó dolog, hogy a közgyűlés igen éretten és okosan tett igazságot. Megállapította, hogy semmiféle látszatdemokrácia nem helyettesítheti a cselekvést A tettek mellett döntött A tervek sokaságát villantotta fed, s nem azoknak adott igazat, akik csak szavakban hajlandók hordozni a terheket, hanem azoknak, akik a vállukat támasztják alá Kékesdi Gyula Visszatér a tél A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint lényeges javulásra egyelőre nem számíthatunk: A hideg beáramlása tovább tart. A Skócia fölött kialakult ciklon melegfrontja még a kontinens északnyugati határait sem érte el. Csütörtökön hajnalban északon és nyugaton 0— plusz 5, az ország más vidékein mínusz 2—plusz 3 fok közötti minimumokra kell számítani. Csütörtökön felhőátvonulásokra, nyugaton és északon még hózáporokra, keleten esőkre van kilátás. (MTI) Tavaszra készülnek.,. MTI Foto — Kovács Gyula felv, A Magyar Hajózási Vállalat siófoki üzemében folyamatosan készülnek a tavaszra. Festik, javítják az öbölben telelő mintegy 25 személyszállító hajót, hogy a kora tavasztói késő őszig tartó hajózási idényben fennakadás nélkül álljanak az utazóközönség rendelkezésére Képünkön: A kijavított hajók műszaki ellenőrzése folyik. Utána, a legénység átveszi posztját, megszólalhat a kürt, ind ulhat a hajó Baráti találkczók a nőnapon A Magyar Nők Országos Tanácsa rendezésében tartják március 8-án az 55. nemzetközi nőnap ünnepségeit. Országszerte nagygyűléseken emlékeznek meg. hogy két évtizeddel ezelőtt bontotta ki zászlaját a demokratikus magyar nőmozgalom. A nőnapi ünnepségeket gazdagítják a hazánkba látogató külföldi nőküldöttségek. A Szovjetunióból 200 asszony és leány érkezik. A vendégek 6 napot töltenek a fővárosban. Megismerkednek Budapest nevezetességeivel. majd ellátogatnak Szegedre, Pécsié, Székesfehérvárra, Kecskemétre és Dunaújvárosba. Március 16-án a Belügyminisztérium klubhelyiségében nagygyűlésen búcsúznak a magyar asszonyoktól. Áprilisban magyar asszonyok viszonozzák a látogatást. Csütörtök, 19«5. március 4. DÍL-MAGTARORSZAG 3