Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

(Somoffj in® felvételei) Még néhány igazítás és a köteleket húzó motorok talpra segítik a fekvő óriást Heverő óriásként fekszik a tápéi Tiszatáj Tsz kertészetének szomszédságában a hoszszú fúrótorony vasváza. A szerelők az utolsó munkálatokat végzik, a gépészek bejáratják a 12 hengeres motorokat, s — amennyiben a műszaki szemle kedvező lesz — hétvégén megkezdhetik a fúrást. Tápén kísérleti nagyüzemet létesítenek, mely a termálvíz energiáját nyáron is hasznosítja. A kút vize óránként 3 millió 600 ezer kalóriát biztosít majd, melylyel 12 ezer négyzetméter primőr zöldségkombinátot, öt sertésfiaztatót, négy hizlaldát, valamint az épülő szarvasmarha-tenyészetet és tejházat fűtik. A Szovjetunió a Budapesti Nemzetközi Vásáron Asváth István fögépész, valamint Szabó István, Miklós szakemberek bejáratják a motorokat Győri A májusban megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szovjetunió gazdag anyaggal képviselteti magát. Ott lesznek a Lihacsov és a Moszkvics autógyár termékei, szerszámgépek, műszerek, fényképezőgépek, porcelán tárgyak, műanv„fajátékok stb. A szovjet kiállítási csarnok látogatói megismerkedhetnek majd a Szovjetunióban folyó építkezés arányaival és stílusával. Eredeti nagyságban, teljes bútorzattal költözik Budapestre egy háromszobás moszkvai lakás. 4 becsületes emberek egészen természetesnek veszik, hogy a tolvajt lefüleli a rendőrség. Megértik, hogy akinél a szép szó, a nevelő igyekezet csődöt mond, annál adminisztratív intézkedéseket kell alkalmazni. Az viszont felháborítja a józan közvéleményt, ha a nagystílű pazarlások esetében csak süket csend, vagy legfeljebb sugdolózás a következmény. Már széltében-hosszában beszélik, hogy Hódmezővásárhelyen a református temelő melle terveztek egy üzemet, s emiatt mintegy 280 sírt máshová kell áttelepíteni. Az üzemnek nagyon örül mindenki. Ez az intézkedés azonban — mint a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának vezetője elmondotta — előbecslések szerint közel kétmillió forintjába kerül a népgazdaságnak. Vajon nem lenne-e helyesebb békén hagyni a halottakat, az új üzemet a temetőtől távolabb telepíteni, az exhumálás tetemes költségeit pedig más építkezésekhez felhasználni? A társadalmi tulajdon védelme tehát az egész társadalom feladata, a rendőrség, az ügyészség munkája ezt csak kiegészítheti. Azt a szemléletmódot kell szívós és következetes nevelő munkával megváltoztatni, hogy az állam pénzére csak szavakban kell vigyázni, a valóságban lehet markolni, szórni, pazarolni felelőtlenül. Nem ártana, ha a pártszervezetek olykor egyetlen napirendi pontként csak a társadalmi tulajdon védelmének problémáit vitatnák meg a taggyűléseken és utána hasznosítanák a tapasztalatokat. Az e téren elért eredmények kétségtelenek, de távolról se megnyugtatók Az a célunk, hogy az emberek éppúgy megmozduljanak, felháborodjanak és nyomozni kezdjenek a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, felelőtlenkedések esetében is, mint amikor saját zsebükből tűnik el az óra vagy a pénztárca. F. NAGY ISTVÁN S mienk védelmében T

ízezrek vérévé vált már megyénkben is az az egészséges felfogás, hogy amit együtt teremtettünk, azt együttes erővel úgy kell óvnunk, mint a szemünk világát. Kommunisták és partonkívüliek tömegei igyekeznek azon, hogy a valamikor „annyi bajt és lármát szülő" enyém fogalmat a miénk váltsa fcL az emberek tudatában, s ez a fáradozás nem eredménytelen. Folyton gyérül azoknak a száma, akik csak az egyéni tulajdon szentségére esküsznek, a társadalom vagyonát pedig húzhato-vonható prédának tekintik. Tapasztalatok egész garmadája vall amellett, hogy a kőműves, vagy a sert.ésgondozó már mind természetesebben szól rá a társára, ha az, enyves kézzel nyúl hozzá ahhoz az értékhez, amely a kollektíva erőfeszítésének gyümölcse. Leginkább olt válik ez magátólértetődő gyakorlattá, ahol jól működik a pártszervezet, ahol példamutató kommunisták, munkásőrök, társadalmi ellenőrök, öntudatos tanácstagok, önkéntes rendőrök stb. ügyelnek a fegyelemre, a rendre. A ruhagyárban, az építőipari vállalatnál, a paprikafeldolgozóban és másutt is elmondják ezek az elvtársak, hogy ha mindenki jóindulatú ellenőre lenne kollégájának, kevesebbszer kellene kinyílnia a börtönajtónak. És itt jutunk el ahhoz a nézethez, amely a társadalmi tulajdon védelmét csupán munkahelyi lopásokká, rendőri üggyé egyszerűsíti. Pedig sokkal bonyolultabb a dolog. Jóllehet a rendőrségi beavatkozás többnyire sikerrel jár, egymagában mégsem elégséges. A nyomozások során néhány millió forint társadalmi kár megtérül, de ez csak gyenge hányada annak az összegnek, amely a felelőtlenség, a laza ellenőrzés, a „nagyvonalúság", vagy a hanyagság következtében megy veszendőbe. Nem egy tsz-ben például ősszel kint felejtik a földeken a munkagépeket és tavaszig megeszi őket az idő. Máshol sok pénzbe került kész tervdokumentációt kell papírkosárba dobni, mert a beruházó közben mást gondolt, s jelentős módosításokat követel a terven. Ilyenkor általában elmarad a felelősségrevonás, mert mindenki az objektív meg a szubjektív okokkal hozakodik elő, a szükséges feltételeket hiányolja és igy tovább. Gyakori jelenség a magyarázkodás is. Néha ázik, rothad a garmadába hordott kukoricatermés, nagy örömére a varjaknak és a verebeknek, de az illetékesek minden elképzelhető okot felhoznak saját mentségükre. Pedig gyakran egyszerűen arról van szó, hogy nem gondoskodtak idejében megfelelő tárolóhelyiségről. Olykor megesik, hogy ha valahol valamileyn gyanús ügy vizsgálására kerül sor, a felettes szervek — nehogy rájuk is árnyék vetődjék — inkább mentegetik a felelősöket, hivatkozva korábbi dicséretes munkájukra. Mire való ez a jófiúskodás és kinek használ? Elég általános jelenség a „kicsire nem nézünk" szemlélet is, különösen ott, ahol több milliós értékkel gazdálkodnak. Talán mondani sem kell, hogy a „figyelemre sem méltó" apró tételek ilyen helyen gyakran 15—20 ezer forintokat is kitesznek. Tönkremegy bizonyos mennyiségű élelmiszer a gyárban? Hát istenem, ki tehet róla — mondják egyes érdekeltek. Azt nézik, az a fontos számukra, hogy belefér-e a kálóba vagy sem. Ha igen, részükről minden rendben van. A közvélemény persze mindezt látja, sót napról napra ítéletet mond a tűrhetetlen jelenség fölött, követeli a felelősségrevonást, de mindez cseppet sem zavarja a „nagyvonalú" gazdaságvezetőket. Felfokozott energiával igyekeznek kimagyarázkodni, tiltakoznak, hogy miért éppen bennük keresik a hibát, hiszen ők nem tehetnek semmirőL ¥ gen, legtöbb helyen a szemléletmód tarthatatlan. * Egy-egy bűncselekmény leleplezése — bár fontos feladat — csak annak bizonyítása, hogy az adott vállalatnál semmit sem tettek a megelőzés érdekében, senki a kisujját sem mozdította a lazaságok megszüntetéséért. Persze a népgazdaság érdekei gyakran olyan esetekben is büntetőeljárást követelnek, amelyek valamikor nem minősültek bűncselekménynek. Ha valahol egy meghatározott célra szolgáló összeget a felsőbb hatóság engedélye nélkül más célra használnak fel, látszólag nem éri sérelem a társadalmi tulajdont. De csak látszólag, mert valójában — a következményeket tekintve — súlyos közösségi kár származhat belőle. Vagy említhetjük az ellenőrzésekncl itt-ott tapasztalható liberalizmust. Furfangos, ügyeskedő egyének ezt jól kihasználják önös céljaikra. Az építőipari vállalatoknál találkozhatunk azzal az abszurd jelenséggel, hogy egy ember papír szerint a vállalat valamelyik munkahelyén dolgozik, közben — munkaidő alatt — maszekmunkát végez, s így két helyen szedi fel a fizetést. Tény, hogy akadnak olyanok, mint a nemrég letartóztatott Takács István, Gál József és Szenti Sándor, a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat vezető beosztású alkalmazottai, akik az irányításuk alá tartozó kőművesek egy csoportjával magánépítkezéseket végeztettek. Rendben van, most már felelni fognak tetteikért, az viszont felháborító, hogy hónapokig lavírozhattak a felületes ellenőrzés következtében. Talpra áll a fekvő óriás A párt Kommunistának lenni nehéz harcot jelent Harcot az embertelenség, a kizsákmányolás, a szellemi és fizikai nyomorúság ellen, harcot az alkotó emberek nagygvá emeléséért De nemcsak harcot hanem gyakran lemondást, fokozott felelősségi, másokért való sok-sok áimatlankodást is. Kommunista csak az lehet aki szereti a rendet a fegyelmet van türelme másokat tanítgatni és elég ereje szembeszállni minden gazsággal, értetlenséggel, kishitűséggel. Ha kell fegyvert markol a fr+radaloniért, de a szerszámforgatásban is példát ad környezetének, mert a szocializmus, a kommunizmus győzhetetlenségébe vetett hite megingathatatlan. És az elismerés? Jólesik nekik, mint bárkinek, aki becsüli önmagát, mégsem ez sarkallja őket szüntelen a jobbra. törekvésre, hanem saját meggyőződésük. A sok küzdés és fáradozás csak ritkán töri meg, a múló évek inkább megacélozzák akaratukat. Naponta találkozunk, beszélgetünk Szegeden is olyan kommunistákkal, akiket az elnyomatás nehéz évtizedei, az ellenforradalom börtönei sem törtek meg soha,, szabadságunk hajnala óta pedig mintha megfiatalodtak volna Többen közülük már túl vannak életük delén, mégis hallatlan vitalitás jellemzi őket. Segítenek ahol csak tudnak, buzdítják, lelkesítik az ifjabb nemzedékhez tartozó elvtársakat A párt régi harcosai ők, s most szabadságunk 20. évfordulója alkalmából tisztelettel köszönti őket az egész dolgozó társadalom. Március 22-tő! április 2Ig, a párt-alapszervezetek ünnepi taggyűléseket tartanak. Ezeken a felszabadulásról megemlékezve méltatják azoknak az elvtársaknák a munkásságát ls, akiic már húsz éve, vagy még ennél is régebben kaprégi harcosainak Vetik a fűszerpaprika A szegedi fűszernövény körzetben — amelynek központja a szegedi járás homokvidéke. valamint Hódmezővásárhely környéke és Békés megyében Orosháza határa — megkezdődött a magvetés. Az előkészített fémzárolt magot a tsz-ek már hetekkel ezelőtt kivitték s csak a munkákra alkalmas időt várták. A feldolgozó vállalat termeltetési osztályához étkezett jelentések szerint egyre szaporodik azoknak a közös gazdaságoknak a száma, amelyek meleg-, illetve langyoságyakban nevelik a palántákat. Ennek az agrotechnikai módszernek az az előnye, hogy már május elején hozzáláthatnak a szabadföldi palántázáshoz Ezáltal tíztizenöt százalékos hozamnövekedésre számíthatnak. A gyorsan növekvő külkereskedelmi igényekre való tekintettel tovább bővül a paprikás táj: hétezerszáz holdra kötöttek termelési szerződést. Ebből ötezerhétszáz hold jut Csongrád és ezernégyszáz hold Békés megyére. A legnagyobb „paprikás" közös gazdaság a röszkei Kossuth Tsz, amelynek tábláin félezer holdat foglalnak el az idén az ültetvények. A palántázás nem jelent különösebb gondot a szövetkezetnek. Az idén száznál is több különböző típusú ültetőgépet üzemeltetnek s alig lesz olyan terület, ahol kézi erővel kell rakni a növényeket. 1 ¥ iMVMl ZOLTÁN elvtársnak, a párt régi harcosánaá a nép szolgálatában kl fl j/ett/1 ú n k á1 á fe k t a frlszábadléás 20.évfordulóján mszmp központi ták meg a piros tagsági könyvecskéjüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata értelmében a pártnak ezek a régi harcosai a nép szolgálatában kifejtett munkájukért, Lenin elvtárs arcképével díszített emléklapot és igazolványt kapnak. Mind az emléklapot, mind a róla szóló igazolványt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára írta alá. A szegedi párttaggyűléseken összesen 1580-an kapnak ilyen emléklapot Több alapszervezet könyvekkel és más ajándékokkal is kedveskedik a párt régi harcosainak, hogy ezzel is kifejezzék az elvtársi kollektíva megbecsülését. Ugyanezeken a taggyűléseken 65 leszerelő szegedi munkásőr kapja meg az ötéves szolgálatért emlékérmet. és a vele járó emléklapot Kedd 19«5. március 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 3