Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

Befejeződött a szocialista brigádvezetők országos értekezlete rotpiatás az 1. oldalról.) Kai, m Ipari termelés 46 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal. a reáljövedelem 19 százalékkal nő. Ut közel »em jeleim Jat, hogy csak sikereim? vannak cs nincsenek nálunk hibák Áilami szerveink különböző fórumain — nemrégiben az országgyűlésben is — gyakran esik szó eredményeink mellett hiányosságainkról, ezek kijavításáról. Pártunk Központi Bizottsága gyakran tárgyal az ország előtt álló feladatokról, kijelölve a további fejlődés irányát. Látjuk és tudjuk, hogy elgondolásaink, terveink nvs-.ülósulásának hatásfoka egyes területeken különféle okokból nem fosén kielégítő. Minden szinten fejleszteni kell munkánkat Tudjuk, hogy minden szinten javítani, fejleszteni kell munkánkat. Ez tükröződik a párt Központi Bizottságának 1964 végén hozott határozataiban is, amelyek magszabták az 1965. évi terv végrehajtásával kapcsolatos közvetlen feladatainkat, továbbá általában követelményeket írnak elő gazdasági munkánk hatékonyságának fokozására. Brutyó János beszámolójában ismertette ez évi feladatainkat. népgazdasági tervünk jellegét és számszerű előirányzatalt. Az 1965. évből már több mint két hónap telt el. A terv végrehajtására irányié gazdasági munkánk már túl van a kezdet szakaszán. De túl vagyunk-e a kezdet nehézségein? Egyenesben vagyunk-e már? Ezekre a kérdésekre a magam részéről határozottan nemmel tudok válaszolni. Ahhoz, hogy az éves tervet nemcsak mennyiségileg, hanem a gazdaságosságot jelző minőségi mutatók szempontjából is teljesítsük, egész éven át minden szinten és egyre javuló tevékenységre van srfikség. Ez évi munkánk hivatott erősíteni, szilárdítani a jövö évben kezdődő harmadik ötéves terv alapját. Ehhez az élet sok területén a kialakult szemlélet megváltoztatására van szükség. Nagyon sokan teszik fél a kérdést: ebben az évben alacsonyabb termelési előirányzatunk van és az életszínvonal stabilizálását tűztük ki gyakorlatilag célul, de mit hoz a következő öteves terv? Remélhetőleg sokkal magasabb termelési előirányzatot, sokkal gyorsabb fejlődést és az életszínvonal jelentős emelését Meg tudjuk ismételni azt amit erről a Központi Bizottság mondott: magasabb termelési előirányzat ebből eredően magasabb életszínvonal csak úgy képzelhető el. ha az a szemléletbeli változás, amire utaltam, valóban be is következik. A következő években sem tervezhetünk úgy. hogy az álmainkat, » vágyainkat tervesitjük. Amilyen mértékben ebben az évben javul a munkafegyelem. a termelékenység, a gazdaságosság, a minőség, olyan mértékben van — hogy úgy mondjam — bátorságunk nagyobb, erőteljesebb fejlődést előírni. Ismert, hogy különböző szinteken fellazult a fegyelem, gyakran megsértik a takarékosság elvét, a munkatermelékenység nem alakult kielégítően. És hozzáteszem azt is, hogy sokan ezt az állapotot már szinte termé: ?tesnek tartották. Üzemi igazgatóink körében kialakult valami olyan szemlélet, amire az ember nem is tudja, hogy mit mondjon. Vafehogy úgy gondolkodnak: van az üzememben mondjuk 300 ember, aki most fölösleges, de nem helyezem át. nem bocsátom el öfeet. mert hátha néhány hóra n múlva szükségem les? rájuk, nem törődve azzal, hogy más területen ezrével, tízezrével hiányzik munkaerő. H-esonló alapon az ilyen igazgató háromszor annyi anyagot tart raktáron, mint amennyi szükséges lenne, nem zavartatja magát azzal. hegy ez az 'an+'ag más üzem+'n hiányozhat. Az 'tyemajta, fejlődésünk ütemét fékező szemléletről vállalati vezetőinket nagyon gyorsan le kell szoktatnunk. A kormány már tett néhány intézkedést e szemlélet megváltoztatására, a népgazdaságban tapasztalt hibák kijavítására. Azt hiszem, ezek az intézkedések nem lepték meg a dolgozókat. Sőt, eddigi tapasztalataink aiapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy várták már a határozottabb fellépést, mert úgy vélték — és igazuk volt —, hogy ezek a jelenségek akadályozzák a gyorsabb fejlődést és ennek következtében az életszínvonal emelését. A dolgozók inkább azt csodáltak, hogy a kormány ilyen sokáig megtűrte e hibákat Azt hiszem, igazuk volt. A kormányzati szerveknek szerintem sincs ahhoz joguk, hogy sokáig elnézzenek olyan hiányosságokat, amelyek lassítják a népgazdaság fejlődését. fékezik az életszínvonal növekedését. A kormánynak — ahogyan azt Kádár elvtárs az országgyűlésen mondotta — nem azért kell önkritikát gyakorolnia, mert ilyen intézkedéseket hozott, hanem azért, mert későn hozta. Intézkedéseinkkel kapcsolatban találkozunk olyan véleménnyel, amely szerint a szigorúság túlzott, mások szerint viszont még szigorúbban kellett volna fellépni. A dolgozók túlnyomó része azonban megelégedéssel vette tudomásul pártunk és kormányunk intézkedéseit és már eddig is kinyilvánította, hogy egyetért azokkal és kész a végrehajtásukon munkálkodni. Tudjuk, hogy egyeseket — jórészüket átmenetileg — a rendelkezések anyagilag hátrányosan érintenek, de az intézkedések a népgazdaság, az egész társadalom szempontjából feltétlenül szükségeseit. Természetesen a rendelkezéseket meggondoltan, az emberiesség, a szociális és egyéb körülmények messzemenő figyelembevételével, a törvényesség betartásával kell végrehajtani. Nem kampányfeladatokról van szó Azok a döntések, amelyek egyes rétegeket hátrányosan érintenek, az elmúlt időben már mind ismeretessé váltak. A szigorúbb munkaerőgazdálkodásnak, a munkafegyelem betartásának, az indokolt normarendezés végrehajtásának, a takarékosság elve fokozott érvényesítésének, a gazdasági munka szerves részévé kell válnia. Ezek nem átmeneti, nem kampányfeladatok, hanem feltételei annak — ismétlem —, hogy a jövőben elvan intézkedések kerülhessenek előtérbe, amelyek tovább javítják a lakosság életkörülményei! . A különböző szinten dolgozó gazdasági vezetőkről szólva azt mondhatjuk, hofy általában megértették és magukévá tettél? a határozato'. szelleméi. Találkozunk azonban meg nem értéssel, óvatoskodással és azzal is, hogy csak félgőzzel teszik meg a szükségessé vált intézkedéseket. Az ilyen esetekre gondolva nagy türelemmel, de nagyon határozottan még egyszer hangsúlyozzuk: Az állami vezetők kötelesek a kormány határozatait, rendelkezéseit végrehajtani. Az állami határozatok felett nem lehet alkudozni, az áMamd fegyelem kötelezd, csak ag képezheti a vita árgyát, hogyan lehet jobixm végrehajtani a határozatot. Erről viszont érdemes vitázni. A dolgozók legjobbjai, az újért harcolni Mész erők, a szocialista brigádmozgalom résztvevői is joggal elvárják, hogy a vezetők következetesen szervezzék meg a végrehajtást. Tényi Ferenc, a Láng iepgyár technológusa felszó; alásában elmondotta, hogy jó lenne, l.a a vezetők :s a szocialista brigádok elvei szerint dolgoznának, tanulnának, élnének. Tanuljanak meg — mondotta Tényi Ferenc — szocialista módon vezetni. Vezetőink túlnyomó többsége a munkásosztály soraiból került ki. megtanulta a vezetés tudományát is, vagy egyre inkább elsajátítja azt. Sokan közülünk deresedő fejjel főiskolát és egyetemet végeztek. Azt hiszem azonban, mégis igazam van nekem is, aki a Központi Bizottság nevében igyekeztem elmondani azt, hogy mi a véleményem a munkásosztály soraiból kinőtt vezetőkről; és igaza van Tényi Ferencnek is, aki azt mondja, hogy a vezetők kicsit jobba-n gondolkodjanak el azon, mit jelent számukra a brigádmozgalom hármas célkitűzése. Tényi elvtárs nem arra gondol, hogy mondjuk a kormányban vagy a minisztériumok vezetőségében alakítsunk szocialista brigádot. De az igenis megszívlelendő. hogy a vezető területekben valóban kollektivebb szellem legyen. Az egyszemélyi vezetésnek nem mónd ellent, ha a miniszter, a tanácsi, a gazri,. •ági vezető dönt és vállalja i a felelősséget, de előbb meghallgatja munkatársait. A brigádok a gazdasági •ezetőket bátran kritizálják — és ez nagyon jó —, saját brigádjuk tagjainak azonban sokat ránéznek. Közbevetőag megjegyzem, hogy ennek az értekezletnek sok pozitív vonása mellett szerintem van égy negatívuma: nagyon kevés a bírálat a gazdasági vezetés altal elkövetett hibákkal szemben. Mindenesetre a beszámolóban megemlített bírálatból — hogy tudniillik egymás között hiányzik a kritika —• magasabb szinten is tanulhatunk. Van ilyen hiba a Minisztertanácsban, a minisztériumokban is. Remélem, nem ártok a kormány tekintélyének. ha elmondom: három éve dolgozom a Minisztertanácsban, de emlékezetem szerint nem fordult elő, hogy egy miniszter bírálta volna a testület munkáját. Kialakult egy olyan káros gyakorlat is, hogy minden előadó segít a miniszternek megvédeni a minisztérium becsületét. Kevés a kritika a vállalatvezetők részéről is a minisztériumokkal szemben. Arra van tehát szükség, hogy minden szinten növeljük a bíráló szellemet. Felfelé is, egymás között is legyünk kritikusabbak. A szocialista brigádvezetőket is arra kérjük, bírálják bátran a felelős embereket. elsősorban azokat, akiknek kötelességük megteremteni a rendes, tisztességes munka feltételeit. Ne várjunk csodaszerekre! Nagyon sok további elmélkedésre arról, hogy mit kellene tenni a népgazdaságban. szerintem most nincs szükség. Vannak embereit, akiket azzal bíztunk meg, hogy a népgazdaság egész mechanizmusán törjék a fejüket. Azokat hagyni kell dolgozni, bátorítani, segíteni kell őket. A milliós tömegeknek pedig minden szinten el kell végezniök azt a munkát, amelyet az éves terv feladatul adott a számukra. Arra van most szükség, hogy mindenki a maga helyén tudásának legjavát adja, s ne várion valami csodaszerre, vagy csodatevőre a felvetett hibák kijavításában, hanem cselekedjék a kitűzött feladatoknak megfelelően, legjobb tudása, munkásöntudata szerint Munkánkban egyre erőteljesebben a hatékonyság, a gazdaságosság fokozása, a termelékenység kerül előtérbe. Ezekről a követelményekről már korábban is volt szó, de megvalósításuk nem folyt következetesen, s ez okozta a népgazdaság jelenlegi problémáinak zömét. Eddig a termelés bővítését jórészt létszámnöveléssel értük el. Most ez a lehetőség kimerült, illetőleg jelentősen csökkent, de a termelést tovább kell bővíteni. Alapvetően egy utunk marad: a munka hatéknnyságának emelése. Hazánk adottságaiból eredően gazdasági fejlődésünk elképzelhetetlen külkereskedelmünk állandó növelése nélkül. Egyre több nyersanyagja. ái'alunk nem gyártott gépre berendezésre van szükségünk. Ezekért olyan árukkal kell fizetnünk, amelyekre a világpiacon szüksé: van. Olyan minőségben amely a követelményeket kielégíti és úgy, olyan gazdaságosan kell előállítanunk ezekek hogy külkereskedelmünk jövedelmező legyen. A jelenlegi időszakban mindezekből következően sokkal élesebben vetődik fel a gazdaságosság, a termelékenység, a takarékosság, a minőség, a műszaki fejlesztés szerepe. Gazdasági éle•ünk fejlesztésének ezek a meghatározó jellemző vonásai nem időlegesek, hozzáte hetem nem is újak. Nem most fedeztük fel őket, eddig is sokat beszéltünk róluk, de nem tudtuk tartósan biztosítani, hogy gazdasági tevékenységünk legfőbb tényezői legyenek. A jövőben — és ezt mindenkinek meg kell most már értenie — csak ezen az úton haladhatunk előre. Gazdaság! munkánkat sémáktól mentesebben, nagyobb rugalmassággal, egyúttal nagyobb felelősséggel kell végeznünk. Ehhez az is szükséges, hogy minden szinten tovább emeljük a vezetés színvonalát. Amikor a vezetés színvonaláról beszélünk, nemcsak arra gondolunk, hogy az eddiginél jobban fel kell használni a tudományos eredményeket, lényegesen jobban kell hasznosítanunk a dolgozók kezdeményezéseiben rejlő lehetőségeket is. Az üzemi demokrácia körülményei között a dolgozók legjobbjainak kollektív tudása, tapasztalata számottevő erőként segíti a vezetés munkáját A szocialista vezető erről az erőről nem mondhat le. Ezért is állítjuk követelménykánt a vezetők elé, hogy feladataik megoldására erőfeszítéseiket ne elsősorban újabb gazdasági eszközök megszerzésére, továbbá a dolgozók létszámának emelésére fordítsák — ennek ugyanis korlátai vannak. Rendszerünkből következik a szocialista demokratizmus fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádokkal való rendszeres véleménycsere könnyíti a vezetők munkáját. segíti a szocialista brigádok tevékenységét, előbbre viszi az egész kollektíva előtt álló feladatok megoldását. A Központi Bizottság és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében még egyszer üdvözlöm a tanácskozás minden résztvevőjét. Kívánok mindannyiuknak és az önök által képviselt százezreknek sok sikert, egészséget — mondotta befejezésül Fock Jenő. a Magyai lanacsdöztársaságra Ünnepség a Szegedi Kamaraszínházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi végrehajtó bizottsága, a Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Szeged városi elnöksége tegnap, szombaton este, a Magyar Tanácsköztársaság 46. évfordulója alkalmából, emlékünnepséget rendezett a Kamaraszínházban. Az elnökségben foglalt helyet Rózsa István, az MSZMP Csongrád me.gyei bizottságának titkára, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai; Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, dr. Csukás István, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója, a városi párt-végrehajtóbizottság tagjai; Arvai József, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnökhelyetlese, Ecscdi Gézáné munkásmozgalmi veterán, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Gyóla-i István munkásmozgalmi veterán, a városi pártbizottság tagjai, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, Katona András munkásmozgalmi veterán, a városi pártbizottság tagja, Katona Ferenc, a szalámigyár szocialistabrigád-vezetője, Oláh Lászlóné, az újszegedi szövőgyár Mező Imre szocialista brigádjának vezetője, Swartz Lipótné munkásmozgalmi veterán, dr. Szabó Dénes kórházi főorvos, a városi pártbizottság tagja, dr. Záport Dezsóné munkásmozgalmi veterán, a Csongrád megyei gyógyszertár központ pártszervezetének titkára. A szegedi munkásőrség zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd Arvai József megnyitó szavai után Sipos Géza mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett azokról az elődökről, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében edződtek, s szívükben hazahozva a szocialista forradalom lángját, megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját és a magyar történelemben először győzelemre vitték a proletariátus ügyét, létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság létezésének puszta tényével hónapokig lekötötte az imperializmus erejét, és ily módon segítséget nyújtott a fiatal szovjet államnak. A szónok ezután méltatta a Tanácsköztársaság gazdasági, szociális és kulturális eredményeit Rámutatott, hogy az első magyar proletárdiktaúra napok alatt megvalósította mindazt, amiért a munkásosztály évtizedek óta harcolt Bár következetes békepolitikát folytatott, fennállásának csaknem egész ideje alatt háborút kellett vívnia, mert kívülről az antant-hatalmak rákényszerítették. — Ünnepünk jelentőségét aláhúzza és meghatározza — folytatta Sipos Géza elvtárs —, hogy néhány nap múlva ünnepeljük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját A nagy Szovjet Hadsereg hozta el számunkra a szabadságot. Ami 46 évvel ezelőtt nem valósulhatott meg, — mivel a Szovjetunió élethalál harcát vívta az imperializmussal szemben és nem tuddtt segíteni — azt 1945-ben ajándékba kaptuk felszabadítóinktól. A dolgozó magyar nép befejezte azt a művet, amelyet 1919-ben elkezdett. Nagy utat tettünk meg húsz esztendő alatt. Kemény harcokban, munkában, több kitérővel és buktatóval megküzdve értünk el a mai napig. Nem volt hiábavaló hós felszabadítóink kiömlött vére, mert a párt vezetésével, a nép munkája nyomán ragyogó eredmények születtek. Számokkal, adatokkal bizonyította, milyen hatalmas eredményeket értünk el a szabadság két évtizede alatt, ismertette a gyönyörű szegedi munkasikereket, az anyagi és kulturális téren bekövetkezett változásokat, majd a jelen tennivalóit hangsúlyozta: — Azok az intézkedések, amelyeket a párt és a kormány a közelmúltban hozott, azt az eltökélt szándékot mutatják, hogy az eddigi helyes úton még következetesebben haladunk előre. Befejezésül Sipos Géza elvtárs hangoztatta a marxizmus—leninizmus ragyogo eszméinek a jelentőségét Mi büszkék vagyunk rá, hogy ennek az eszmének a képviselői jutottak először a világűrbe, juttatták el a Holdra a munkásosztály vörös zászlaját Ez az eszme legyőzhetetlen és győzedelmeskedni fog. Az Internacionálé hangjai után szünet majd az ünnepség második részében művészi műsor következett. A műsorban fellépett a Szegedi Altalános Munkáskórus dr. Mihálka György karnagy vezetésével, Gyimesi Kálmán, Katona András, Koltai János, Kovács János, Turján Vilma és Várnagy Lajos, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Zongorán kísértek: Joó Ete, Benkóczi István és Bódás Péter. A műsort Bókay Mária, a Szegedi Nemzeti Színház művésze konferálta. Koszorúzási iinn psé% Budapesten A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél. A Himnusz hangjai után az MSZMP koszorúját Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Háy László, a Központi Bizottság tagja helyezte el az emlékmű talapzatára, majd a budapes ti pártbizottság, a SZOT, a KISZ és a fővárosi tanács képviselői koszorúztak. Az ünnepség az latarpaeionálé hangjaival ért véget. Ma koszorúzás Szegeden Ma délelőtt 10 órakor a Magyar Tanácsköztársaság szegedi emlékművénél koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága, a Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsaga és a Hazafias Népfront városi elnöksége. •Mára* MR raárefas W. tMl-M AGYAROMÉ/.* 3