Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Brutyó Jáncs: A szocialista hrigádxnossgaloiti verseny legnépszerűbb I® rimája A SZOT főtitkára beve­zetőben hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny az elmúlt húsz év során — hiá­nyosságai ellenére is — nagy lendítője, erőforrása volt gazdasági feladataink meg­oldásának, szocialista építő­»munkánk sikereinek és a szocialista tudat formálásá­nak. A szocialista brigád­mozgalom a népgazdaság minden ágában, a szocialis­ta munkaverseny legnépsze­rűbb formájává fejlődött. Dolgozóink felismerték, ho© a szocialista brigád­mozgalom hármas jelszava összhangban áll azokkal az igényekkel, követelmények­kel, amelyeket a szocialista építőmunka ma minden dol­gozóval szemben támaszt. — Csaknem három éve tar­tottuk a Szocialista Brigád­vezetők I. Országos Tanács­kozását — folytatta beszá­molóját Brutyó János. — Ak­kor mintegy hétezer brigád viselte a szocialista címet, huszonkétezer küzdött a cím elnyeréséért és hozzávetőleg 280 ezer dolgozó vett részt a mozgalomban. Azóta a szocialista brigádok száma 20 ezerre, a címért küzdő brigádok száma 38 ezerre növekedett és ma a szocia­lista brigádmozgalomban több mint 600 ezer dolgozó tömörül. Olyan hatalmas al­kotó erő ez, amely meghatá­rozó jelentőségű lehet a ter­melés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista er­kölcs és közszellem további fejlődésére. A szocialista brigádmoz­galom az ifjúság munkára nevelésének, a közösségi er­kölcs kialakításának, tehát az ifjúság kommunista nevelésé­nek is kiváló módszere, esz­köze. A vállalatoknál mint­egy 8000 ifjúsági szocialista brigád tevékenykedik. A fia­talok többsége azonban az idősebbekkel közös brigád­ban dolgozik. Tanácskozá­sunk részvevőinek is csak­nem 40 százaléka ifjúsági szocialista brigádvezető. örvendetes jelenség az ér­telmiség, különösen a mű­szaki értelmiség egyre nö­vekvő részvétele a szocia­lista brigádmozgalomban. A résztvevők minden téren példát mutatnak Az előző tanácskozás fel­hívására kezdődött meg a verseny a „Szocialista mun­ka miihelye, üzeme, vállala­ta és gazdasága" címért. Je­lenleg 707 vállalatnál 1156 üzem, üzemrész, műhely va© osztály kollektívája vesz részt e versenyben és 430 közösség munkahelyének bejáratát díszíti már a „Szo­cialista munka műhelye", „aknája" vagy „osztálya" tábla. — A mozgalomban részt vevő dolgozók példát mutat­nak minden téren. Pártunk gazdaságpolitikai célkitűzé­seire, í© a többi között a ve©ipari, gépipari, építő­ipari és a mezőgazdasági párthatározatokra sok he­lyen elsőként a szocialista brigádok reagáltak. E©re több brigád i©ek­szik csökkenteni a termelési költségeket is, tudva, ho© egész társadalmunk jólété­nek növekedése jórészt a termelés gazdaságosságán múlik. A SZOT főttikára a továbbiakban arról beszélt, ha© e téren számos ötlet­tel, kezdeményezéssel talál­kozunk. A szocialista brigá­dok — a műszaki és a fizi­kai dolgozók körében e©­aránt — sokat tesznek az új, korszerű technológia meghonosításáért, alkalmazá­sáért. A szocialista brigádok túlnyomó többségére jellem­ző az újítási tevékenység. Mindez bizonyítja, szocialis­ta brigádjaink méltán mond­hatják, ho© „szocialista módon dolgoznak". A szocialista brigádokban erősödik a gazda szemléle­te, az össznépi tulajdon fej­lesztésére, ©arapítására irányuló készség, az átlagos­nál jobb technológiai és a munkafegyelem. Felvetődik a kérdés — folytatta a SZOT főtitkára —, milyen körülmények gá­tolják a mozgalomban rej­lő tartalékok, lehetőségek teljesebb feltárását és ki­bontakozását? Egyes üzemekben, mű­helyekben a szocialista bri­gádok tagjait nem vonják be megfelelően a feladatok kialakításába és megoldá­sába, inkább csak akkor támaszkodnak rájuk, ha baj van, ha valami megoldha­tatlannak látszó probléma merül fel, ha túlórázni kell, vagy vasárnapi munkára van szükség. Pedig a brigá­dok, ahol a vezetés helye­sen és ésszerűen foglalkozik velük, a termelési felada­tokon túl számos egyéb ter­het is levesznek a vezetés válláról, s így több lehetősé­get és időt biztosítanak a gazdasági vezetőknek irá­nyító munkájuk átgondol­tabb, előrelátóbb végzésé­hez. Sok helyen a brigádok e© részének vállalása sab­lonos, fi©elmen kívül ha©ja a brigádtagok egyé­niségét, az igényeket és a lehetőségeket. Főként a kul­turális, művelődési és a szocialista életmódra irá­nyuló vállalásokra vonatko­zik ez, de nem ritka még a termelési, gazdasági jellegű kötelezettségvállalások ese­tében sem. Elsősorban a szakszerve­zeti és KlSZ-szervek részé­ről nem megfelelő a szo­cialista brigádok kulturális, művelődési tevékenységének irányítása és segítése. Gyak­ran nem veszik fi©elembe az e©es brigádtagok mű­veltségi színvonalát, érdek­lődési körét, családi kö­rülményeit. életkorukat, egészségi állapotukat. Javaslatok a jutalmazáshoz Szólni kell — folytatta beszámolóját Brutyó János — azokról a gátló körül­ményekről is, amelyek ma­guknak a brigádoknak a munkájából, tevékenységé­bői fakadnak. Ilyenek pél­dául a több helyütt tapasz­talható e©enlősítési törekvé­sek, az elnéző magatartás, a lazaság. Az összességében fegyelmezett, jó kollektíván beiül is akadnak e©esek, akik olykor vétenek a mun­kafegyelem, a technológiai fegyelem ellen. Bár a ta­karékoskodásban is elsősor­ban a szocialista brigádok mutatnak példát, e©es bri­gádoknál jócskán akad még tennivaló az anyaggal, szer­számmal, géppel, energiá­val való takarókosság te­rén is. A szocialista brigá­dok körében na© számban vannak jó példák a korszerű munkamódszerek és a jó munkatapasztalatok átadá­sára. A tapasztalatcsere azonban még a szocialista brigádok részéről sem kielé­gítő. Végül: szocialista bri­gádjaink nem mindenütt ve­zetik a brigádnaplóban kö­telezettségvállalásaikat, azok megvalósulását. tevékeny­ségük értékelését. Helyen­ként nem tartják meg rend­szeresen a brigádártekezle­teket, s a tagok kölcsönös beszámoltatását kötelezett­ségvállalásaik teljesítéséről. U©anakkor a szocialista brigádok is több jogos igényt támasztanak a Szakszerveze­tek Országos Tanácsával szemben. Ilyen például az az igény, hogy a régebbi, többszörös szocialista bri­gádokat részesítsük megkü­lönböztetett erkölcsi elisme­résben. Ezért javasoljuk az eddigi szocialista brigádjel­vény helyett új jelvény rendszeresítését, és azt, ho© a szakszervezetek bu­dapesti. illetve me©ei ta­nácsai részesítsék bronz fo­kozatú kitüntetésben azo­kat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő cí­met. Azokat, amelyek nyolc­szor elnyerték a címet, a szakszervezetek elnökségei, illetőleg a szakszervezetek budapesti tanácsa részesít­se ezüst fokozatú kitünte­tésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocia­lista brigád címet, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának elnöksége arany fo­kozattal tüntesse ki. A fiatalok részére a kitün­tetéseket bronz fokozat ese­tében a KISZ budapesti, il­letve me©ei bizottságával, ezüst fokozat esetében a KISZ KB intézőbizottságá­val, arany fokozatnál pe­dig a KISZ Központi Bizott­ságával egyetértésben kíván­juk odaítélni. Javasoljuk továbbá, hogy a többszörös szocialista bri­gádokat hasonló fokozatú emlékplakettal és az arra érdemes brigádtagokat a nagy formátumú kitüntetéssel, va­lamint az azt jelképező kis­alakú jelvénnyel tüntessék ki. Nem kielégítő propaganda­szerveink munkája sem. Fo­kozni kell a szocialista bri­gádok nagyszerű és kiemel­kedő eredményeinek, vala­mint az eredményt elérők­nek népszerűsítését. E téren még a vállalatokon belül is van mit tenni. Addig már majdnem minden vállalat­fiz Einöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. „ _ Megtárgyalta és elfogadta az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács feladatanak es szervezetének megállapítá­sáról, valamint a megyei termelőszövetkezeti tanácsok szer­vezéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács elhatározta a Ma©ar Népköztársa­ság csatlakozását a Hágában aláírt, a polgári eljárásra vo­natkozó nemzetközi egyezményhez. Az Elnöki Tanács ezután e©éb ü©eket tár©alt. nál eljutottak, ho© a leg­jobb szocialista brigádok nevét ismejik. De hogy mi­lyen eredményeket értek el és hogyan, arról nagyon ke­veset tárnak fel az üzemi közvélemény előtt. A jelenleginél lényegesen erőteljesebben fejlődhetnék a „Szocialista munka mű­helye, üzeme, vállalata és gazdasága" címek elnyeré­sére irányuló verseny, ha mindenütt na©obb gondot fordítanának rá. A Termelőszövetkezeti Ta­nács azzal a céllal alakult, hogy segítse a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, támogassa . a termelőszövet­kezetek működését, gazdál­kodásuk fejlesztését. Az elmúlt években kiadott jogszabályok rendezték a ter­melőszövetkezetek működé­sével kapcsolatos kérdéseket és tisztáztak a termelőszövet­kezetek állami irányításának feladatait, eszközeit és mód­szereit. í© az állami szer­vek és a Termelőszövetke­zeti Tanács titkársága, vala­mint megyei megbízottai­nak munkájában párhuza­mosságok keletkeztek. Szük­ségessé vált tehát a Terme­lőszövetkezeti Tanács feladat­körének módosítása. A Termelőszövetkezeti Ta­nács ezentúl Országos Ter­melőszövetkezeti Tanács né­ven folytatja munkáját. Legfőbb feladata, hogy a kormány tanácsadó javaslat­tevő szerveként működjék a termelőszövetkezeti mozga­lom egészét érintő ügyekben. Megtár©alja a termelőszö­vetkezetek állami támogatá­sának irányát és rendszerét, a zárszámadások tapasztala­tait, a tervek teljesítését, a szociális és kulturális fel­adatokat, továbbá a termelő­szövetkezeti d-tnokráci* ér­vényesülése, a munkadija­zás, a jövedelemelosztás, a jo©édelem és a verseny­mozgalom időszerű kérdéseit. Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke a földművelésügyi miniszter. Tagjait a kormány nevezi ki a termelőszövetkezetek ki­váló vezetői és tagjai, vala­mint más szakemberek kö­zül. A megye termelőszövetke­zetei szervezeti életének és gaz­dálkodásának elősegítésére minden megyében megyei ter­melőszövetkezeti tanács ala­kul. Elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottságának me­zőgazdasági ü©ekkel foglalko­zó elnökhelyettese, tagjait pedig a me©ei tanács vég­rehajtó bizottsága nevezi ki. A Termelőszövetkezeti Ta­nács titkársága és me©ei megbízotti hálózata megszű­nik. Tennivalóikat a jövő­ben a Földmüvelésügyi Mi­nisztérium, illetőleg a me­gyei tanácsok mezőgazdasági osztályai látják el. (MTI) A szocialista brigádmozgalom feladatai Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom további feladatairól. ezen belül az idei tennivalókról szólt. A szocialista brigád­mozgalom erejének — mondotta — a soron kö­vetkező időszakban elsődle­gesen idei népgazdasági ter­vünk teljesítésében és az ebből adódó vállalati felada­tok maradéktalan;: végrehaj­tásában kell megnyilvánul­nia. O Tennivalóinkat a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 1964. december I0-i határozata és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az ország©űlés és a SZOT tanácsülése által is megvitátott feladatok hatá­rozzák meg. Részletesen ismertette az idei népgazdasági tervből adódó feladatokat, majd így folytatta: O A feladatok teljesíté­se csak úgy lehetsé­ges, ha minden vállalat­nál és üzemben következe­tesen végrehajtják a munka termelékenységének növelé­sére, a munkafegyelem, a technológiai, valamint a normafegyelem megszilárdí­tására tett intézkedéseket és ebben a legmesszebbme­nőkig támaszkodnak a dol­gozók e©etértésére, támoga­tására. Járjanak élen a szo­cialista brigádok a ta­karékosságban is! Minden hogy minden brigádtag min­denben részt vegyen. Nem kell arra törekedni, hogy a brigádtagok egyidejűleg po­litikai és szakmai tovább­képzésben vegyenek részt, ugyanakkor még iskolába és brigád és minden egyes bri- . különböző rendezvényekre is Csongrád megyei küldöttek a szocialista brigádvezetők tanácskozásán. Balról jobbra: Hődör Antal (DAV), Ha­jagos Ilona (Minőségi Cipőgyár), Tessényi Imréné (Sze­gedi Ruhagyár). Szegedi Ferencné (Tisza Bútoripari Vál­lalat, Csongrád) és Németh Lajos, az SZMT vezető ti tk ára gádtag takarékoskodjék az anyaggal, főként az import­anyagokkal, a munkaeszkö­zökkel, gépekkel, szerszá­mokká] és munkaidővel. Jelszóként javasoljuk még: „A szocialista brigádok példásan te©enek eleget az exportkötelezett­ségeknek". Ebben ugyan­A szocialista brigádok fsak a .szocialista brigádok­© eljárjanak. Az illetékesek abban segítsék a mozgalom résztvevőit, hogy mindenki célszerűen, helyesen válassza Pataki László: meg művelődésének, képzé­sének formáit. . Jelenlegi feladatainkból kell kiindulnunk — állapí­totta meg a SZOT főtitkára — a „Szocialista módon él­ni", jelszó valóraváltásánál is. Ezért javasoljuk, hogy mindenütt váljék jelszóvá és gyakorlattá: „A szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondol­kodás jellemezze". Végezetül azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy legyenek az üzemi közvéle­mény formálói, a munkás­osztály szószólói. Ne enged­jék, hogy a helyes vélemé­nyeket elnyomják a helyen­ként megnyilvánuló cinikus, visszahúzó, pesszimista han­gok, vagy a népünkkel és rendszerünkkel szemben álló elemek. Legyenek továbbra is bátor kezdeményezői mindannak, ami előre viszi pártunk és kormányunk he­lyes politikájának végrehaj­tását. A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megün­neplésére kezdeményezett munkaversenynek mindenütt a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői. Mutassa­nak példát továbbra is a vállalt kötelezettségek meg­valósításában, tegyenek be­csülettel eleget önkéntes el­határozásuknak. o figyelmét, tevékeny­ségét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosí­tani. Váljék az egész nép­gazdaságban a brigádmozga­lom jelszavává: „Legyen a minőség a brigád becsülete,'. Fokozzak munkájuk minősé­gének kölcsönös ellenőrzé­sét. A magyar dolgozót itt­hon és külföldön is jó mun­kásnak ismerik, egyes terü­leteken mégis nem kevés jogos kifogás merül fel a termékek minőségével szem­ben. Azt kérjük a szocia­lista brigádoktól, hogy öreg­bítsék termékeink hírnevét. Segítsenek olyan közszelle­met kialakítani, amely min­den dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak akkor fordít­son nagy gondot a gyártmá­nyok, termékek minőségére, amikor megveszi, hanem akkor is, amikor készíti őket. Ehhez sem beruhá­zás, sem egycb ráfordítás nem kell, csak e© kicsit több gondosság lelkiismeret és körültekintés, tói kérünk következetes helytállást, példamutatást. Mit jelent mai feladataink tükrében a „Szocialista mó­don tanulni'' jelszó? — ve­tette fel a kérdést a to­vábbiakban Brutyó János. — Sokoldalú' műveltségre és magas színvonalú szak­mai képzettségre kell töre­kedni. De társadalmi érte­lemben a tanulás csak ak­kor hasznos, ha nem ön­célú. A szocialista brigádok tanulási kötelezettségválla­lásait tehát elsődlegesen az üzemek, munkahelyek fel­adataihoz keli igazítani. Helyes, ha a célszerű szak­Kétszázezer fiatal a vetélkedésben Pataki László, a KISZ elején 80 leány, aki három Központi Bizottságának tito éve került ki a javítóinté­zetekből. A vizsgalat megál­lapította, hogy közülük 43-an megfelelő munkaközösségbe kerültek, sőt akadlak közöt­tük olyanok is, akik már szocialista brigád tagok. kára szólt a szocialista bri­gádmozgalomról és az ifjú­ság szocialista nevelésének összefüggéseivel és az ezzel kapcsolatos gondokról. A magyar ifjúság — állapítot­ta meg — általában helyes Nyilvánvaló bizonyítéka ez úton jár. Politikai, erkölcsi annak, hogy brigádjaink, el­tevékenységünkben termé- sősorban a szocialista brigá­szetes gondot okoz nekünk dok képesek az ifjúságot az ifjúság munkára neveié- visszatartani a rossz útra se és közösségi gondolkodá- tévedéstől, sának kiformálása Ebben a Kifogásolta azonban Pa­törekvésünkben . jobb esz- taki László, ho© bár körül­közt. jobb formát, jobb se- belül 200 000 fiatal vesz részt gítőtársat, mint a szocialista ... . a szocialista brigádmozga­mai továbbképzést kiegeszi- brigádmozgalom, jelenleg lomban, az ebben rejlő le­tik a könyvek, a színházak nem is találatunk. hetőségeket a KISZ nem és egyéb művelődési lehe- Elmondotta ezek után, használja ki kellően az ifjú­tőségek. A művészetek meg- ho© nemrégiben megvizs- ság politikai nevelésért, ismerése gazdagítja életűn- gálták néhány száz olyan Nem fordítottak eleg °ondot ket, legyünk tehát a művé- fiatal helyzetét, aki "valami- arra, ho© megfelelően fog­szeti alkotások befogadói, ]yen módon összeütközésbe lalkozzanak a brigád vezetők­sót ha van hozzá tehetsé- került a törvénnyel. Kide- kel. günk, aktív művelői is, a rült, hogy közülük mindösz1 Bejelentette végül ho© a zenétói é.s a képzőművészet- sze kettő dolgozott valami- szocialista címet "több ízben lől a fotózásig. De a müve lyen munkaközösségben, il- elnyert brigádok kitünteté­lödés terén is küzdeni kell ]etve vett részt a brigád- sére vonatkozó javaslatokat a sablonok ellen, Nem szüle mozgalomban. Me©izsgál- a KISZ Központi Bizottsága séges és nem is lehetséges, ták azt is, ho©an él 1965 nevében elfogadja Szombat, 1965. március 29. DÉL-MAGYARQRSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents