Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

*v«*f,»*v»* Nagyüzemi libatenyésztés — nagyobb máj export Péter János külügyminiszter Bécsbe látogat Péter János külügyminisz­ter április 7 és 9 között dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság külügyminiszte­rének meghívására hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) Szinte ma már köztudo­mású, hogy az 1930-as évek végén szállították hazánkból exportra a legtöbb libamá­jat, s azóta nem tudjuk el­érni az akkori szinvonalat. Elég erre bizonyságul né­hány számadat: 1938-ban 49,66 vagon, 1962-ben 10,23, 1963-ban 8 vagon, az el­múlt évben pedig — mái­lényegesen javult a helyzet — mintegy 16 vagon májat ben, mezőgazdasági nagy­üzemben foglalkoznak most már nagyüzemi szinten liba­az egyetemen az Állatte­nyésztési és Géptani Tan­szék szerkesztett egy tömő­tenyésztéssel, illetve hizla- gépet. (Sorozatos gyártás lássál. A libahizlalás azért is gazdaságos, mert például a pecsenyecsirke, pecsenye­kacsa vagy pulyka előállítá­után elterjedt az országban.) Ezzel percenként két libát lehet megtömni, s a gép kiszolgálásához két személy sánál import takarmányt is "ükséges. Egy hizlalási kell felhasználni, amit valu- idényben egy gep egyszerre táért veszünk. A libát pe­dig import takarmány nélkül meghizlalhatják. Ez azt je­exportáltunk. Egy kilogramm lenti, hogy a mezőgazdasági libamáj-export esetén egyéb mezőgazdasági termékekkel az alábbiak szerint helyette­síthető. Egy kilogramm libamájat 53 kilogramm téli alma, 120 kilogramm kukorica, 110 kiló búza, 42 liter bor, 35 tételei; kiló bab, 36 kiló cukor, vagy pedig 7 kiló nyers son­ka helyettesítheti. A mezőgazdasági nagyüze­mek erősödésével, megszi­lárdulásával egyre inkább fejlődik a nagyüzemi liba­tenyésztés. Elég bizonyságul megemlíteni, hogy országo­san a libakelési eredmények az alábbiak szerint alakul­tak: 1961-ben 50 százalék, 1962-ben 51,2 százalék, 1963­ban 56,7 százalék, 1964-ben 300—400 libát töm meg. A kézi töméssel általában hat hétig tömték a libáikat, na­ponta kétszer, s egy ember 25—30 libát tudott csak megtömni. A gépi tömés­nek az is előnye, hogy na­ponta négyszer, ötször töm­pasztalataink szerint meg- s ugyanakkor exportra kerülő termékek közül a libánál jelentkezik leggazdaságosabban a „fo­rinfckihozatal". Az eddigi ta­teremtődtek hazánkban a nagyüzemi libatenyésztés fel­elsősorban a nagy is csökken, mivel a tömőcső semmiképpen sem juttathatja a liba lég­csövébe a kukoricaszemet. másrészt pedig korszerű nagyüzemi hizlalási módot valósítottunk meg a gépi töméssel. O — Mit bizonyítanak a gépi tömés eddigi tapasztalatai? — A kézi tömés igen fá­radságos és tapasztalatot igénylő munka. A szövet­kezetekben a fiatalabbak pedig 66,7 százalék. A nagy- nem nagyon szívesen foglal­üzemi libatenyésztés jelen- koztak libatöméssel, külön­legj helyzetéről, s az eddigi ben is a kézi tömés nem tapasztalatokról kértünk tá- felelt meg már a nagyüzemi jékoztatást Héjjá Sándortól, követelményeknek. Nálunk á Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének adjunktusától. — Ml az alapja a nagyüzemi libatenyész­tés fejlődésének? — Régebben a kisüzemi gazdaságokban az extenzív tartási mód terjedt el. Saj­nos, a későbbiek során a li­balegelőket korlátozták, fa­luhelyen tanácsi rendeletek tiltották a legeltetést, más­részt pedig a liba átvételi ára sem volt megfelelő. így aztán a libamáj-exportunk erősen visszaesett. Természe­tesen közrejátszott az is, hogy a magyar nemesített ludat nem lehetett nagyüze­mekben gazdaságosan tarta­ni, ugyanis évente csak 12— 15 tojást tojik ez a fajta. Szükségessé vált egy inten­zív fajta kitenyésztése, vagy pedig meghonosítása. Így esett a választás a rajnai libára. Ez a fajta évente 60 tojást tojik és hazánkban is előfordult már 40—50 to­jást tojó állomány. Termé­szetesen a fajtával együtt megváltoznak a tartási kö­vetelmények is. Az intenzív fajtának intenzív tartási és takarmányozási főtételeket kellett teremteni. Ez az út, mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, járható és egy­re több termelőszövetkezet­tojáshozamú, intenzív raj- Az egy libára hagyf>_ nai libát meghonosítottuk, mányos 3o_35 fovintos mun­kabér-költség 6 forintra csökkent. Persze, a napi négyszer, ötszöri tömés kö­vetkeztében a liba nem tud­ja tökéletesen felhasználni, megemészteni a takarmányt, ezért célszerű és nagyon gazdaságos a hízott liba­trágyát összegyűjteni, hízók­kal feletetni, vagy pedig ha­lakkal. Az eddigi tapaszta­latok szerint a hízóknál a takarmány 40—50 százalé­kát lehet pótolni libatrágyá­val. B. M.—L. I. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Szerdán befejeződtek a áttekintették a két ország magyar—jugoszláv gazdasá- közötti gazdasági együttmű­gi megbeszélések, amelyeket ködés eddigi eredményeit és magyar részről Vályi Péter, meghatározták a további fel­az Országos Tervhivatal el- adatokat, elsősorban a gép nőkének első helyettese, ju- ipar és kohászat, a műtrá­goszláv részről Jozse Brilej, gya- és műszál gyártás, a a Szövetségi Végrehajtó Ta- gyógyszeripar, valamint az nács tagja vezetett. A jugo- energetika területén. Véle­szláv delegáció vezetőjét fo- ménycserét folytattak a két gadta Apró Antal, a Minisz­ország közötti külkereskede­tertanács elnökhelyettese. A magyar—jugoszláv gaz- lem továbbfejlesztésének le­dasági megbeszélések során hetöségeiről. (MTI) Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÉS KÁDÁR JÁNOS ÜDVÖZLÖ TÁV­IRATA NASSZERHEZ Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Kádár Já­nos, a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány elnöke táviratot intézett Gamal Ab­del Nasszer-hez, az Egyesült Arab Köztársaság elnökéhez, melyben a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a maguk nevé­ben szívből jövő baráti jókí­vánságaikat fejezték ki Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökévé II VIT-re készülnek fiataljaink A z 1947. évi prágai VIT óta, ifjúságát. Ezek a problémák ebben az évben, július azonban nem akadályozható 28 és augusztus 7 között, ják meg hogy iegközösebb kilencedszer rendezi meg a Demokratikus Ifjúsági Világ- erdekeikert: a beke megvedé­szövetség a föld fiataljainak sóért és az imperializmus hagyományos fesztiválját, A ellen kitartó harcot vívja­VIT-ek történetében első iz- nak Tudjukj hogy az im. ben fordul elo, hogy a ta- ...... . , , lálkozó színhelye Európán Penalistak most is megkiser­kívüli ország, Algéria lesz. lik majd megbontani az egy­séget Tudjuk azt is, hogy sok jóindulatú fiatal kíván­csi szemmel vizsgálgatja majd a szocialista országok Az 1945. évi londoni ifjú­sági tanácskozáson, amelyen a DÍVSZ megalakult, fogad­ták el a találkozóknak azt a célkitűzését, hogy a népek közötti barátságot demonst- küldötteit: hogyan viselked­rálják, a világ fiataljainak nek, mit hoztak magukkal, békeakaratát juttassák kife- mü produkáltak? jezésre. A VIT-eken reszt , , . vevő fiatalok - többségük- ezert az ^^ ben — ezt a célt, a, világ- gyar ifjúságnak, köztük me­békét akaró, demokratikus gyénk fiataljainak is szocia­erőinek harcat képviselték Hsta kötelessége elősegíteni) ea ,m°7 a ' hogy képviselőink méltókép­Ezeknek a haladó erőknek „ , • a törekvései és így a világ- P®11- feladatukat teljesítve ifjúsági találkozók is — a vehessenek részt a világif­békeharc napirenden levő júsági találkozón. Ennek ér­kérdéseitől függően - mind- dekéberl akkor tesszük a annyiszor konkrét politikai , ..... . . ••,•••. tartalmat nyertek. Az 1951. legtöbbet, ha növeljük a és az 1953. évi találkozók szocialista országok tekinté­a világ békéjét abban az íyét, ha saját gazdasági és időben leginkább veszélyez- táreadalmi feladataink telje­teto koreai es vietnami ha- .... , , ... , , borúk elleni demonstrációk sitesevel hozzájárulunk a szo­is voltak. A moszkvai, bécsi cializmus anyagi-, társadal­és a Helsinkiben rendezett mi erejének gyarapításához. VIT-ek azt is kifejezésre . . ,,_, , , ... juttatták, hogy a népek bé- A szocialista országok kul­kés egymás mellett élése ér- dötteinek a VIT-en való dekében szükséges és lehet- részvétele külsőségeiben is üjSEStéSrSStó. leszerelés ^^ * ^ h3táSÚ lehet 3 mából. | ' szimpátia elmélyítésében. A A IX. VIT-et olyan körül- másfél hetes találkozó alkátó ™ mények között rendezik, mat ad ugyan eszmecserék­amikor a bekeharc elvalaszt- , , .. ,, . hatatlan részévé vált a re> a kötetlen benyo­gyarmati sorban élő népek mások azok, melyeket a vi­felszabadításáért, a felszaba- lág fiataljai a legtovább dult nemzetek függetlensé- megőriznek emlékezetük­gének megszilárdításáért fo- ben. A színvonalas és tartal­lyó küzdelem. Az ellenfor- mas program megszevezése radalom exportjával, az im- a VIT-en politikai kérdés, perialisták újra gyarmato- itthon azonban anyagi kér­sító törekvéseivel szemben dés is. erősödik ez a mozgalom, mert azok a békés fejlődés­re nézve ma az egyik leg­nagyobb veszélyt jelentik. A IX. Világifjúsági Találkozó politikai tartalmát a béke­KOMÖCSIN ZOLTÁN LÁ­TOGATÁSA MISKOLCON Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szerdán Mis­kolcra látogatott. Délelőtt a megyei pártbizottságon ba­ráti beszélgetést folytatott a borsodi újságírókkal az idő­szerű kérdésekről. Délután dr. Bodnár Ferencnek, a Bor­sod megyei pártbizottság el­ső titkárának és Havasi Bé­lának, a miskolci városi pártbizottság első titkárának társaságában a diósgyőri Le­nin Kohászati Műveket ke­reste fel. A gyárlátogatás során találkozott az üzem párt-, szakszervezeti és gaz­dasági vezetőivel, akikkel hosszasan tanácskozott a ter­melés helyzetéről és a to­vábbi feladatokról. „TALÁLKOZÁS A SZEGEDI TEXTILGYÁR ASSZONYAIVAL — MARADANDÓ EMLÉK" Hazautazott a szovjet nőküldöttség A nemzetközi nőnap és hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Ma­gyarországra látogatott két­száz szovjet asszony és leány, csaknem kéthetes itt-tartóz­kodás után szerdán reggel elutazott Budapestről. A Keleti pályaudvaron a szov­jet vendégek búcsúztatására megjelent Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, Ortutay Zsu­Nemzetközi tapasztalatcsere vegyipari ártalmakról Szerdán befejezte három- szükséges új munkásvédelmi napos budapesti tartózkodá- és munkásegészségügyi in­sát a Szakszervezeti Világ- tézkedéseket. Ügy határoz­szövetség szakmai tagozata- tak, javaslatot terjesztenek a ként működő Vegyi-, Olaj- nemzetközi szövetség veze­ipari- és Rokonszakmabeli tősége elé: 1966-ra készítsen dolgozók Nemzetközi Szövet- elő nemzetközi munkásvé­ségének vegyipari bizottsága, dclmi tapasztalatcserét. s Az ülésen részt vettek a ezen tanulmányozzák, hogy Szovjetunió, Franciaország, az új gyártmányok elöállitá­Magyarország, az NDK, sa milyen vegyi ártalmakkal Olaszország, Csehszlovákia jár a dolgozókra. A tapasz­és Lengyelország képviselői, talatok birtokában határoz­Roger Pascré elnök tájékoz- zák meg majd a védekezés tatta a bizottságot, milyen módját. gyorsütemű fejlődés követ- A bizottság tanác&kozásá­kezett be az utóbbi időben . ,„„,, a vegyiparban, valamint ar- nak belejeztevel az elnök­ről, hogy a fejlődés, miként ség tartott ülést, és előkészí­ti ef oly ásol ta a dolgozók tette a nemzetközi szövetség munkakörülményeit, A bi- vezetőségének május rnáso­zottság a beszámoló alapján dik felében Berlinben tar­részletesen megvitatta a tandó ülését. (MTI) zsa titkár, Szabó Piroska, a Budapesti Nőtanács elnöke, továbbá a nőmozgalom szá­mos ismert képviselője. Ott volt V. A. Guszev, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének tanácsosa, J. T. Gyenyiszova, a szovjet nagy­követ felesége és a nagykö­vetség több tagja. A magyar asszonyok és leányok nevében Barnai Al­bertné, a Budapesti Nőtanács titkára búcsúzott a kedves vendégektől. Elindulás előtt a küldöttség több tagja vá­laszolt az MTI munkatársá­nak kérdésre: hogyan érez­ték magukat, milyen élmé­nyekkel. benyomásokkal tér­nek vissza a Szovjetunióba? G. Liszicsenko kijevi pe­dagógusnő: „Csodálatosan vendégszerető a magyar nép. Jártunk Dunaújvárosban, Pé­csett és Szegeden is. Igen tetszettek a zenei tagozatú iskolák. Sok-sok tehetséges gyermeket halottam, művészi kis hangversenyeket rögtö­nöztek tiszteletünkre. Sokat tanultam önöknél, örömmel számolok majd be otthon diákjaimnak, hogy még job­ban szívükbe zárják önöket". L. Paramonova harkovi műszerész, a|Szocialista Mun­ka Hőse: „Örülök, hogy a magyar filmek után, most személyesen is megismerhet­tem a magyar valóságot. A szegedi textilgyár asszonyai­val való találkozás maradan­dó emlék. Nagyszerű kollek­tívával találkoztam itt, sok hasznos tapasztalattal térek haza". A szovjet nők felvirágozott békevonata a katonazenekar hangjaira hagyta el Buda­pestet. harcnak ez az aktuális fel­A Kommunista Ifjúsági Szövetség vállalta, hogy a VIT anyagi alapját saját ere­jéből, állami támogatás nél­kül teremti elő. A KISZ vezető szervei ezért felhí­vással fordulnak minden fia­adata adja, jelszava ezért tálhoz és ifjúsági szervezet­bővült ki a szolidaritás gon- hez, hogy szervező munká­dolatávaL jukkái, anyagi eszközeikkel járuljanak hozzá a VIT Maga az a tény is, hogy költségeinek fedezéséhez. a találkozó színhelye egy Felhívjuk az idősebbek fi­nemrég felszabadult ország gyeimét is, hogy ahol mó­dúkban áll, biztosítsák az — ahol imperializmus-, sőt eredményes' munka szüksé­kapitalizmusellenes harc ges feltételeit, folyik —, politikai súllyal A kladások fedezése cél­bír. A szocialista országok jából a KISZ Központi Bi­fiataljaira a fesztiválon az zottsága VIT-sors jegy eket a szerep vár, hogy a szocia- bocsÁt, ki- fs úgynevezett ,, . . .... VIT-alapot letesit. A sorsje­rendszer reprezentala- gyeket néhány nap múlva sával erősítsék más orszá- megkapja minden KISZ­gok küldötteinek rokonszen- szervezet és úttörőcsapat. A VIT-alapra történő befize­tés szintén az ifjúsági szer­vezetek közös feladata lesz. Nem célunk, hogy a fia­talokat, szülőket és a szer­vezeteket költségekkel túl­_ , . ..... , . .. „.. terheljük. De feltétlenül J^ne^kört mr szükségesnek tartjuk, hogy minden fiatal es minden vét a szocialista ifjúság iránt, amely a leghaladóbb eszméket képviselő és a bé­keharcban legkövetkezete­sebb ifjúság. a nemzetközi mun kásmozgalmon belüli ellen­tétek is foglalkoztatják a vi­lág demokratikus érzelmű A felszabadulás 20. évfordulójára ünnepségeket rendeznek a nemzetiségi szövetségek Hazánk délszláv, német és szlovák ajkú lakossága vál­tozatos eseménysorozattal készül az ország felszabadulá­sának 20. évfordulójára. A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége a délszlávlakta területeken ünnepi megemlékezések sorozatát rendezi. A szövetség központi ünnepségére május 15-én, Budapesten kerül sor. Ez alka­lomból hazánkba látogat a Német Demokratikus Köztár­saság Európa-hírű szerb ének- és táncegyüttese is. Az ün­nepségen kitüntető oklevelet adnak át azoknak, akik az elmúlt 20 év alatt kimagasló kulturális tevékenységet fej­tettek ki a délszláv lakosság körében. A németlakta vidékeken is megkezdődtek az előkészü­letek a felszabadulási évforduló méltó megünneplésére. A következő hetekben nemzetiségi napokat, német—magyar barátsági heteket, béketalálkozókat, falusi napokat és munkás-paraszt találkozókat rendeznek. Az összejöveteleken beszámolnak az elmúlt két év­tized eredményeiről, majd a német kulturális együttesek adnak műsort. Sokhelyütt kiállításon adnak számot a né­met nemzetiségi vidékek 20 éves fejlődéséről, a lakosság szociális és kulturális helyzetének javulásáról. A honis­mereti szakkörökbe tömörült fiatalok az évforduló tiszte­letére összegyűjtik a két évtizeddel ezelőtti események dokumentumait, s feldolgozzák az ellenállási mozgalom résztvevőinek harcait. (MTI) ifjúsági szervezet anyagi le­hetőségeihez mérten, becsü­lettel, az ügy politikai sú­lyának megfelelően kivegye részét a VIT anyagi alapjá­nak megteremtéséből. Napjainkban az egész vi­lágon megkezdődtek az elő­készületek a világifjúsái ta­lálkozóra. Már most köze­lebb hozza egymáshoz a vi­lág fiataljait a felfokozódott kölcsönös érdeklődés egymás életmódja, szokásai és kul­túrája iránt. Tehetséges fia­talok készülnek világszerte, hogy a VIT-en bemutassák nemzeti kultúrájuk egy-egy alkotását, A mi előkészületeinket az országos „Ki mit tud? versenyek nyitották meg. Most néhány hónappal a VIT előtt, felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplé­sével és a kongresszusi ak­cióprogram végrehajtásának megkezdésével egy időbér át kell hogy hassa ifjúsá­gunk egész gondolatvilágát a VIT jelmondata: „Szoli­daritás, béke és barátság!" BODÓ KAROLY, a KISZ Csongrád megyei bizottsága nevelési osztályának vezetője Csütörtök. 1965. március !«. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents