Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-03 / 52. szám

Gépesített kooperáció az építőiparban Az Építésügyi Minisztérium építőipari főigazgatóságának több szakembere, Papp Aladár mérnök, valamint Mutter Béla és Tóth. Tibor technikus érdekes újítást dolgozott ki. Az építkezések alvállalkozói munkáinak összehangolását, a kooperációt gépesítették és egyszerűsítették az ügyvitelt. Az új módszer szerint a vállalatok lefényképezik az építmények programját és a sokféle papírmásolat helyett csak 200—300 felvételből álló, de egyetlen filmtekercset készítenek. A negatívot megkapja az ÉM Számítástechnikai és Ugyvitelgépesítési Vállalat, amely a filmen közölt adatokat lyukkártyagépeken dolgozza fel. A gépesítés csaknem 1 millió forinttal csökenti a költségeket. MTI Foto — Bereth F. felv. Negyvenezer hold új szántóterület" 1966-ra tervezik // A földvédelmi törvény értelmében ez év végéig az ország egész területén felül kell vizsgálni a földek rendeltetésszerű használatát. Ezt a munkát az erre a célra létesített bizottságok 1962-től a múlt év végéig 2500 községben, összesen több mint tízmillió holdon végezték eh A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hot aott a mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság számára. A bizottságok sok helyen megállapították, hogy az ésszerű földhasználat érdekében meg kell változtatni a művelési ágat s ezeknek a különböző változtatásoknak a következtében összesen 40 000 holddal növekedett, illetve növekszik a szántóterület Az új szántók legnagyobb része eddig rét vagy legelő volt A bizottságok javaslatai alapján aa illetékes szervek csaknem 30 000 holdnyi parlagföld megművelését rendelték el. Ezek a parlagterületek főleg az északi megyék dombos vidékein, a nagyobb ipartelepek környékén fekszenek, s művelésüket évek óta elhanyagolták. Egy részüket most erdősítik, a többin pedig a helyi körülményeknek megfelelő művelési ágat alakítanak ki. A felülvizsgálat során a bízottságok azt is megállapítják, hogy hol lehet talajjavítással, illetve talajvédelemmel fokozni a föld termőképességét. Talajjavítást 360 000, talajvédelmi intézkedéseket 270 000 holdra javasoltak, pontosan meghatározva az alkalmazandó módszereket is. (MTI) az uj A Pamutnyomóipari Vállalat egyik üzeme: a Goldberger Textilművek 2-es számú telepén 30 iparművész tervezi az új textilmintákat. A minták választéka az utóbbi időben szükségszerűen gyarapodott, mert 80 ország vásárlóinak ízlését kell kielégíteniük. Az ipartextHMintákat művészek kezéből az elmúlt cvben 700 henger és filmnyomásra alkalmas minta került a kollekcióba. Jelenleg már 1966-ra tervezik az új textilmintákat. Képünkön Fábián Etelka textiltervező az 1966-os kollekcióhoz filmnyomásra alkalmas mintákat tervez muszlinanyagokra. Nem fér a ..keretbe ff ,,Szóbeli felmondását elfogadtuk" A Munka Törvénykönyve módosított rendeletei csak néhány hete láttak napvilágot. A születését megelőző várakozások, találgatások „zaja" még alig ült el. Volt, akinek csalódást okozott — általában elégedettek voltak az emberek. Szükség volt az új rendeletekre, a szigorításra, ezt vallja mindenki, aki becsülettel teljesíti a rábízott feladatot, aki szívén viseli vállalata, üzeme sorsát. Melyek az első hetek tapasztalatai? fl rendeletek ismertetése etán A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalattól a múlt év januárjában 134-en léptek ki. Közülük 27-en önkényesen váltak meg munkahelyüktől. Februárban 124Hétszázezer forint nyereség a népgazdaságnak „Szocialista üzem" címért versenyeznek a szőregi zöldségtartósító és szeszfőzde dolgozói A MÉK szőregi zöidségtartósitó üzemének és szeszfőzdéjének dolgozói Kossuth, Gagarin és Hámán Kató néven alakítottak szocialista brigádokat Eddig mindenben eleget tettek a követelményeknek. A 66 tagú munkáskollektíva nagy szorgalommal teljesítette társadalmi munkavállalásait is. Igazi szocialista családdá ötvöződtek össze. A Gagarin szeszfőző brigád például lelkiismeretes jó munkájával terven felül 700 ezer forint nyereséget biztosított a népgazdaságnak. Tervükben 25 ezer hektoliter szeszfok szerepelt, s ugyanazzal a termelőberendezéssel 44 ezer 186 hektoliter szeszfoknak megfelelő 88 ezer 372 liter pálinkát főztek. Az elmúlt szezonban összesen 120 vagon hulladékgyümölcsöt dolgoztak fel, s ebből a lelkiismeretes munka révén 1004 literrel több pálinkát adtak át a kereskedelemnek, mint amennyit a kihozatali normák előírnak. Hasonló sikerek dicsérik a Hámán Kató-brigád asszonyait és lányait is. 7500 mázsa minőségi hordóskáposzta helyett ugyanazon idő alatt 8 ezer mázsát gyártottak. Ecetes paprikából és ecetes uborkából is 100 mázsával készítettek többet a fogyasztók számára. ízlésesen csomagolták az árut. A Kossuth szocialista brigád pedig a sokezer hektoliternyi hordóállomány jó karbantartásában jeleskedett. Példaként említhető az is, hogy 8 esztendő alatt — bár nagy a vagonforgalom — a vállalatnak még egyetlen egyszer sem kellett fekbért fizetni. Felszabadulásunk 20. évfordulójára á brigádnaplókban vállalt kötelezettségeken felül külön társadalmi munkavállalást tett a két üzem kollektívája. S mint Szabó Ferencné párttitkár és Somogyi Aladár telepvezető beszámoltak erről; máris teljesítették. Munkaidőn túl többek között 25 kertipadot, 20 darab nagyméretű virágosládát és 60 darab különféle virágállványt készítettek, amelyek üzemük udvarát és környékét díszítik majd. Az igazgatóság is tőle telhetően segíti a szőregi szocialista brigádokat, hogy április 4-én kitűzhessék üzemük kapujára a megtisztelő „Szocialista üzem"-címet. en vették ki munkakönyvüket, 46-an az „önkényesen* bejegyzéssel. Az új munkaügyi rendeletek értelmében nem lehet „megkötni" a munkást. Eltörölték az önkényes kilépést, aki felmond, akár azonnal is — nem kötelezhető a két hét felmondási idő letöltésére sem — elengedik. A rendeletnek ezt a pontját — és a kilépéssel járó következményeket — az építőipari vállalat szakszervezeti bizottsága is ismertette dolgozóival termelési tanácskozásokon, a munkásszállásokon tartott röpgyűléseken. Mi lett az eredmény? A rendeleteket ismertető tájékoztató után hirtelen megnőtt a kilépők száma. Az év első hónapjában 103 — közülük 16-an nem töltötték le a két hét felmondási időt sem — munkás mondott fel a vállalatnak. Február 20ig pedig 156. (Ebből a számból 36-an katonának mentek, 11 létszámfeletti alkalmazott és kisegítő állományú dolgozónak mondott fel a vállalat) lói fizettek a tsz-ekben Kik mennek leginkább? Főként a kubikosok és a segédmunkások adják be felmondásukat, részint írásban, de nem ritka eset, hogy csak úgy szóban. Távozásuk miatt különösebb okokat nem emlegetnek — hiszen aki menni akar, azt így is, úgy is engedni kell. „Szóbeli felmondását tudomásul vettük" — írják a levelet, s az illető, ha akar, mehet azonnal. De hová? Ebben az évben jól fizettek a környékbeli termelőszövetkezetek. Érkeznek a levelek a hírrel, meg amikor szombatonként hazautaznak az emberek a családhoz, látják, hogy otthon is megtalálják számításukat. Mert a kilépők többsége — ők így mondják — termelőszövetkezettel köt szerződést, csak aránylag kis százalékban helyezkednek el más építőipari, vagy ipari üzemnél, vállalatnál. S hogy nemcsak mondják, hanem többségük valóban a termelőszövetkezetbe mehet, annak bizonyítására nézzük meg a múlt évi hasonló időszak, s ez év első két hónapjában belépő dolgozók számának alakulását. A múlt év januárjában 99, februárjában pedig 208 felvételt tartanak számon. Ennek az esztendőnek az első hónapjában 116-an kezdtek az építőipari vállalatnál munkához, februárban azonban ez ideig csak 64 űj dolgozót vettek fel. Jelenleg nincsen Szegeden olyan üzem, ahol tömegesen hirdetnének munkásfelvételt. Éppen ezért valóban az a helyzet, hogy sokan visszatérnek a földműveléshez. Okvetlenül észre kell venni Ha az új rendelet ismertetése ilyen következményekkel jár, akkor az .annyit jelentene, hogy nem felel meg eredeti rendeltetésének, nem hozta meg gyümölcsét? Nem vált volna be? Ebből a néhány számadatból hirtelen és helytelen volna ezt a következtetést levonni, de néhány fontos dologra okvetlenül felhívja a figyelmet. Az első talán az, hogy az emberek zöme első hallásra annyit értett meg az új rendelet-halmazból: „mindenki felmondhat, s mindenkit el kell engedni". A vándorlók — mert jelenleg is belőlük adódik a kilépők zöme — azonnal reagáltak erre a számukra szimpatikus mondatra. A következmények ... ? Egyelőre a legfájdalmasabb pont az, hogy az új munkahelyen tel évig nem adnak munkaruhát. Ahhoz még túl kevés idő telt el, hogy a többi szigorítást is lehetett volna érezni. És ebből következik a másik megszívlelendő tanulság. Kicsit többet kellene magyarázni, elbeszélni az embereknek ezeket a szigorításokat; a Munka Törvénykönyvének módosított részeit. Emellett szól az a kis történet is, amit az építőipari válalaitnál meséltek el. Egy főépítésvezető csodálkozott, hogy elengedték egyik munkását, beleegyezése nélkül. A munkaügyin magyarázták meg neki, hogy erre már másfél hónapja nincs szükség Ha a közvetlen vezetők — művezetők, főművezetők — sem biztosak a rendeletek ismeretében, hogyan lehetnének a munkások azok? És egy harmadik dolog: régi tapasztalat, sok példa szolgál bizonyítására, hogy az első, a hirtelen felbuzdulást a legtöbb embernél hamar követi a megnyugvás. Aki menni akar, az most megy, de hamar. Azért van itt a munkaügyi osztályon naponta 8—10 felmondás. Amikor ezek a felbuzdult emberek elfogynak — minden jel arra mutat — stabilizálódik az üzemek létszámhelyzete is. Méry Éva Ma szélesebbköiű önállóságot biztosit a párt és a kormány az ipari üzemek vezetőinek. A minisztériumok általában csak a terv előírásait, a termelés és gazdálkodás főbb mutatóit szabják meg. Ezek a mutatók keretet adnak, s lényegében könnyebbé teszik az üzem termelékenységi fokának, önköltségi helyzetének, anyag- és bérköltség, vagy készáru tervének ellenőrzését. Egy-egy tervszakasz lezárása után nyitott könyvként tájékoztatják a felsőbb vezetést a vállalat vezetőinek, dolgozóinak munkájáról, az anyagi javakkal való gazdálkodásáról. A nagyobb önállóság eredményszámlájára könyvelhetjük el azt, hogy vállalataink többségénél a terveknek megfelelően alakult a termelés 1964-ben. Csak két vállalatunk nem teljesítette éves termelési feladatát, s ezzel a lemaradók száma az előző évhez mérten a felére csökkent. Az eredmények elismerése mellett azonban helyes felhívni a figyelmet: a terveket nemcsak mennyiségben, tonnában, darabszámban kell teljesíteni, hanem jobban kell törődni azzal is, hogy nőjön a munka termelékenysége, és csökkenjen az önköltség. Az eddigieknél sokkal takarékosabban kell bánni a ránk bízott javakkal, mert általában nem csökkent, hanem nőtt az anyag-, üzemi- és általános költség. Másszóval drágábban, nagyobb önköltséggel termeltünk. A költségek alakulásának sok összetevője van. Néha nem tudjuk elkerülni a többlet kiadást, különösen ha a népgazdaság érdekében meg akarjuk szüntetni az éveleji elmaradást. De csak drágítja a termelést a plusz kiadas, ahol a túlórákat jórészt az üzem- és munkaszervezés, konkrétabban a vezetés hibáinak elkendőzésére használják. Több vállalatnál csak aránytalanul magas negyedik negyedévi termeléssel, tehát év végi hajrával teljesítették az éves tervet. Sajnos ebben a nagy hajrában megengedték a technológiai fegyelem lazítását, az anyagpazarlást. a rosszminőségű munkát. Vállalatainknál e napokban készítik az elmúlt év gazdasági mérlegét. Még néhány hét és mindenütt számok | mutatják: hogyan gazdálkodtak. A mérlegismertető tanács' kozásokon bizonyára elmondják majd a tényeket, számokat Régi szokás, hogy többnyire csak az eredményeket, a pluszt a nyereséget jelző számokat ismertetik. Ahol kevesebb lesz a nyereségrészesedés, minit tavaly, kisebb összeg jut igazgatói alapra, a gazdálkodás eredményétől függő jövő évi keretekre, bizonyára megkérdezik majd: miéit csak annyi? Vajon mit mondanak, mi okozta a gazdasági mutatók elégtelenségét, a készletnormák túllépését, a gyártásban megmutatkozó krónikus ütemtelenséget? JTontos a valódi okok helyes és következetes feltárása, hogy az idén elkerülhessük azt, ami tavaly megkárosította az üzemet, a népgazdaságot. Ne elégedjünk meg az objektív okokra való hivatkozással, őszinte és alapos elemzésre van szükség, hogy tiszta vizet öntsünk a „költségek poharába". A MAV szegedi igazgatósága területén például 1964-ben több mint 16 és fél millió forint kocsiálláspénzt fizettek vállalataink, 4,5 millióval többéit, mint egy évvel korábban. Ennyivel nőtt a szállítási költségük. S ha megkérdezik, miért, vajon erre is azt mondják: objektív okok miatt? Nagyobb hiba nem lehet, legalább nem lesz gondunk a tervteljesítéssel — mondják sok vállalatnál —, ha minél jobban feltöltjük raktárainkat anyagokkal és egyéb készletekkel, ha kissé túllépjük a kereteket. Sajnos ez az „előrelátó nagyvonalúság", helyi érdekből kifizetődőnek látszó álláspont eléggé általános. Pedig ez a szemlélet nemcsak a népgazdaság, hanem a vállalatok szempontjából is káros és tarthatatlan. A forgóeszköz növekedés a nemzeti jövedelem mind nagyobb részének lekötését jelenti. De terheli a vállalati kasszát is, az eszközlekötési járulék formájában. Ezért helyes, ha erről is részletes elemző magyarázatot kérnek üzemi dolgozóink, a mérlegismertető tanácskozásokon. Távol áll tőlünk, hogy a nagyobb önállóság szülte eredmények mellett emlegetett hibák okait keresve bárkiben is élesztgessük a már véglegesen felszámolt — korábban súlyos károkat okozó — nézetet, miszerint a hibák mögött keressük a szándékosságot, s bizalmatlanságot, gyanakvást tápláljunk. E hibákról szólva azonban figyelmeztetni akarunk: ne essünk a másik végletbe, olyan engedékenységbe, amely kezdeti formájában még csupán úgy jelentkezik, hogy mindent az objektív hibák számlájára írunk. TVem filléres dolgokról van szó, ha itt-ott valóban csak forintok csurognak el a könnyelműen gazdálkodók ujjai között. Elég csak arra utalni, hogy a termelési költségek csupán egytized százaléknyi csökkentése népgazdasági méretekben mintegy 200 millió forinttal növeli a nemzeti jövedelmet. Illetve ennyivel lesz szegényebb az ország, ha könnyelműsködés. felelőtlenség miatt akárcsak egytized százalékkal elmaradunk a kitűzött céltól. Az önköltség alakulása nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is érinti a borítékot, a munkáskeresetet, hiszen a nyereségrészesedés elsősorban ennek eredményeitől függ. Ezért nem haszontalan dolog az okok elemzése, a vezetők beszámoltatása, mert minden üzemben világosan megmutatkozik — a nyereségrészesedés nagysága elsősorban attól függ, mennyit takarít meg a kollektíva a termelés költségeiből, mennyivel termel olcsóbban, mint az előző évben. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak a magunk üzemében elért megtakarításoknak látjuk hasznát. Más üzemek megtakarításai is fontosak számunkra. A magas önköltség viszont a mi zsebünket is terheli. Mint fogyasztók bizony ráfizetünk arra, amit más drágán, vagy rossz minőségben termelt. Érdekünk, hogy mások is gazdaságosabban termeljenek, ezért helyes és jó dolog, ha a mások hibáit is szóvá tesszük. Általában ebben nem is fukarkodunk. Sok üzemben árad a panasz, például a kooperáló társvállalatokra. Helytelen lenne megtiltani a panaszokat, de éppoly hiba lenne, ha csak a társvállalatokat okolnánk, a másik szemében látnánk a szálkát, s a miénkben a gerendát sem. Először is a magunk portáján teremtsünk rendet. Az üzem kommunistái akkor teszik a legjobb szolgálatot, ha szembeszállnak a csak a gyárkapun kívülre tekintgető szemlélettel és nyíltan megmondják: nem jó az. ha csak a szomszédok hibáit picézzük ki. Tegyünk rendet a magunk portáján, ez az elsőrendű vállalati érdek, s így lesz erkölcsi alapunk bírálni másokat. rJ^rdemes és szükséges pontról pontra felülvizsgálni a tervteljesítés és az önköltségcsökkentés valamennyi feladatát, a termelés minden kényes és kritikus pontját Nézzük meg, hol léptük túl a kereteket és miért. A valódi okok és tények megállapítása, a tanulságok levonása után a hibák megszüntetésével lépjünk tovább. Hagyjunk el minden olyan sallangot, gátló körülményt, hibát, ami nem fér a „keretbe". NAGY PAL ' Szerda, 1965. március 3. 0tL.MAgrAno^2M 3