Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

ad* (eíent(üii Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) Segítünk, mert ez elveinkből, a népek iránt érzett Segítünk azzal is, hogy ie- testvériségből, antiimperiahetöségeinkhcz merten lista politikánkból és intergazdasági téren mozdítsuk nacionalizmusunkból követelő önálló fejlődésüket. kezik. A békés egymás mellett élés alapján Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy kormányunk a békés egymás mellett élés elve alapján normális kapcsolatokat teremt a kapitalista országokkal is. A legutóbbi időben magyar —osztrák és magyar—francia viszonylatban voltak, közvetlen találkozók, amelyek során történt előrehaladás a gazdasági és más kapcsolatok fejlesztése irányában. Az osztrák—magyar találkozások keretében Pittermann alkancellár úr, Kreisky külügyminiszter úr 1 észéről, s a mi részünkről egyaránt hangzottak el Közép-Európára vonatkozó utalások, Péter János külügyminiszter elvtárs pedig Párizsba érkeztekor kijelentette, hogy meg akar ismerkedni az „európai Európá"ra vonatkozó francia elgondolásokkal. Ez sokakban meglepetést keltett. Pedig ezen nincs csodálkozni való. A békés egymás mellett élés szerintünk azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes tehát, hogy érdekel bennünket a másik felet vezető elgondolás is. Az osztályharc azonkívül nem helyezte hatályon kívül a földrajzi fogalmakat. A földrajzi közelségből sokirányú és hasznos együttműködési lehetőség adódik, népeinknek pedig közös érdekeik vannak a béke fenntartásában. A békés egymás mellett élés elve az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, a szuverenitás tiszteletben tartását is jelenti, de szerintünk az *s hozzá tartozik, hogy két fél közeledése nem irányulhat harmadik fél ellen; s nem lehet a kapcsolat áraként előírni, hogy ki kivel, s hogyan barátkozzék. A Magyar Népköztársaság kész normális, jó viszonyt kialakítani minden országgal, de ezt mint a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista ország, mint minden szocialista országgal szoros kapcsolatban álló ország, mint a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép igazi barátja teszi. Mi elsősorban a szocialista országokkal törekszünk hatékony nemzetközi gazdasági munkamegosztásra, kooperációra — ez nem titok —, de teljesen lehetségesnek tartunk nemzetközi gazdasági munkamegosztást a szocialista és a tőkés országok között is. A gazdasági kapcsolatokat azonban ez idő szerint akadályozzák a Közös Piac országai által bevezetett, s más tőkés országok által pedig fenntartott és a szocialista országokat hátrányosan sújtó magas vámtételek, nem is szólva az Egyesült Államok által bevezetett és más országokra is rákényszerít ett, mindmáig létező embargóról. Ma a tőkés országok valóban fejleszteni akarják a kereskedelmi kapcsolatokat, akkor ezeknek a korlátozásoknak meg kell szűnniük és a szocialista országok számára is érvényesülnie kell a legnagyobb kedvezmény elvének a vámpolitikában. A békés egymás mellett élést szolgálja az is, ha a népek jobban megismerik egymást Ezért vagyunk hívei a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban az utazási könnyítéseknek, a turistaforgalomnak. Hívei vagyunk a kulturális érintkezésnek és vállaljuk az összehasonlítást, a versenyt a kapitalizmussal ezen a téren is. Tudjuk, hogy a vezető tőkés országok uralkodó körei taktikát dolgoztak ki arra, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai között, a különböző kapcsolatok útján „fellazítsák" a szocialista országok tömörülését és a szocialista országok belső társadalmi rendjét. Ez ugyan nem vall részükről a legbékésebb szándékokra, de mi résen vagyunk. Csalódniok kell azoknak is, akik újabban arra számítanak, hogy — mint mondják — az ébredező nemzeti öntudat fogja szembeállítani a szocialista országokat egymással és a Szovjetunióval. A nemzeti öntudatunk mindinkább szocialista öntudat, internacionalista öntudat A nemzeti érzés, a hazafiság ma egyet jelent a szocialista haza szeretetével, az ahhoz való ragaszkodással. A szocialista hazafiság egyúttal szolidaritás valamennyi más szocialista országgal, testvériség a világ minden népével. Erre a nemzeti érzésre hiába számítanak a szocializmus ellenségei. A tőkés országok vezető köreinek bele kell törődniük, hogy alakuljanak bárhogy is a viszonyok, a társadalmi fejlődés útján elért vívmányaink örökre szólóak és visszavonhatatlanok. tésének útján. Szükség van arra, hogy társadalmunk valamennyi szervezett erejének, mind a pártnak, mind a népfrontnak, valamennyi tomegszervezetnek és az állami, néphatalmi szerveknek belső életét, munkáját az országgyűléstől a helyi tanácsokig még elevenebbé, légkörét még szabadabbá és demokratikusabbá tegyük. Valamennyi társadalmi szervezet vezetőségének, a választott állami és néphatalmi szervek vezetőinek komolyan és alaposan tanulmányozniuk kell, hogy a munkamódszerek javításával, a szervezet, a testület belső életének további demokratizálásával mi módon lehet még jobban aktivizálni és még jobban bevonni a kérdések eldöntésébe a tagságot, az odatartozókat. Demokrácia és fegyelem Amikor a további demokratizálás szükségességét alánúzzuk, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy rendszerünk nem engedheti meg az anarchiát, át keli hatnia szocialista állami fegyelemnek is. Most, hogy nálunk szocialista törvényesség és szabad légkör van, akadnak olyanok. akik csak a jogokat tartják számon, mintha sohasem hallottak volna a jogokkal együttjáró, azoktól elválaszthatatlan kötelezettségekről. Széles körben nagy megelégedéssel emlegetik nálunk, milyen jó az, hogy szocializmusunk humánus, de azt is látnunk kell, hogy vannak, akik ezt félreértik és vissza is élnek vele. A visszaéléseket a közvélemény erejére támaszkodva meg kell szüntetni, és a nehéz felfogásúakat is meg kell tanítani arra, hogy joga csak annak van, aki eleget tesz kötelezettségeinek is. Törvényeinket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Alkotmányos Szocialista társadalmi ' rendünk elleni fellépést nem tűrünk semmilyen oldalról. Államunk kötelességszerűen és ingadozás nélkül lesújtott a rendszerünk ellen támadókra. amikor a helyzet azt követelte. Általános amnesztiát, közkegyelmet hirdetett és alkalmazott, amikor a helyzet azt megengedte. Ez rendszerünk szocialista és humánus jellegéből következik s helyes volt. Az általános amnesztia elrendelése idején is óvtunk azonban attól, hogy azt bárki félreértse. Azóta hatóságaink felfedtek néhány kisebb, rendszerellenes cselekményt elkövető összesküvő csoportot. Törvényesen eljártak ellenük, s a bűnösök megkapták a bíróságtól azt, amit törvény szerint megérdemeltek. A közelmúltban olvastam • egy nyugati lapban megjelent ci leket, amely aként filozofált, hogy a felszabadulás 20. évfordulójára ezek is amnesztiát kapnak. Gondolom helyes megmondani, hogy én ebben kételkedem. (Derültség.) Akik államunk nagylelkűségére, az általános amnesztiára összesküvéssel, kémkedéssel és hasonlóval válaszoltak, azok számára nincs és aligha lesz amnesztia. Törvényeink megvédenek minden állampolgárt, sérthetetlen az, aki azokat tiszteletben tartja, de lesújtunk mindenkire, aki szocialista államunk törvényes rendje, népünk érdekei ellen támad. Az ellenőrzés nem hanyagolható Hazánk nemzetközi tekintélye megnövekedett Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete megerősödött. tekintélye megnőve' eetétt. Az ország megnövekedett nemzetközi tekintélyének alapja mindenekelőtt belpolitikai fejlődésünk, szi'árd szocialista rendünk, azok az eredmények, ame1). fel népünk a legutóbbi évet b n a gazdasági és kulturális építésben elért. Társadalmunk életét a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítja. Társadalmi rendünk a politikailag egyenlő jogokkal és kötelességekkel bíró állampolgárok, a dolgozó milliók szocialista demokráciája. Szocialista állami és társadalmi rendünket, annak egyenes intézményeit nem megmerevedett, hanem élő. fejlődő rendszernek kell tekintenünk, amely állandóan előrehalad a demokrácia elmélyülésének és kiszélésíSzólni kívánok még néhány, társadalmunkat érintő más kérdésről is. A szocialista építőmunkának velejárója, egyben nélkülözhetetlen feltétele a marxizmus—leninizmus elméletének tömeges elsajátítása, a műveltség, a képzettség színvonalának általános emelkedése, a szocialista közgondolkodás és erkölcs kialakulása. Ügy vélem, e téren is érezhető és mérhető az előrehaladás. Mind a felnőtt dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, mind az ifjúság szocialista nevelésében látható módon előrehaladunk. Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is; van előrehaladás, de az új. szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem kielégítő. Még nem tűntek el a régi burzsoá rend maradványai sem teljesen nyomtalanul, s némileg beszivárogtak a halódó imperializmus bomlási termékei is. Ugyanakkor naponta találkozunk olyan jelenségekkel is, amelyekre nem lehet egyszerűen rámondani, hogy a régi burzsoá erkölcs és szemlélet maradványai. Ügy látszik, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között még újra is termelődnek olyan bűnöző típusok. amelyekről valamikor azt hittük, hogy a burzsoá rendszer megdöntésének napján, azzal együtt eltűnnek. Ma különösen felháborodik minden becsületesen dolgozó, ha olyanokról hall, akik a közvagyont, a közSzeretném az illetékesek és a közvélemény figyelmét felhívni egy-két ilyen kérdésre is. 1964-ben 60 millió forintos tűzkárt szenvedett a népgazdaság. Ennek körülbelül a fele, több mint 31 millió forintnyi kár megállapítottan a köteiező elemi gondosság elmulasztása miatt következett be. Most a napokban volt például egy tűzeset Baján, 10— 12 millió forint a kárösszeg. Vizsgálatot indítottak, hogyan keletkezett a tűz. Ügy keletkezett, hogy egy ember befűtött egy kályhát, a helvét elhagyta és a kályha tüze felgyújtotta az épületet. Az illetőt őrizetbe vették — de ka fogja ezeket a 10 milliókat megtéríteni? Üzemi balesetek következtében évente másfél millió munkanap esik ki a termelésből. Ez baj.- A legnagyobb baj azonban az. hogy emberek ezrei sérülnek meg és sokan meghalnak. Üzemi baleset, ért 1963-ban 92 ezer embert és közülük 354 meghalt. 1964-ben a balesetet szenvedettek száma 95 ezer volt, életét vesztette 305 ember. Az üzemi balesetek körülbelül kétharmada gondatlanság következtében fordul elő, vagyis nem tartják be az előírt óvórendszabályokat, könnyelműségből nem szerelik fel, illetve nem használják az előirt védőberendezést. Még inkább felelőtlenségről van szó a közúti közlekedési baleseteknél, amelyek szemünk előtt válnak újfajta, burjánzó veszedelemmé. Az adatok szerint a közlekedési balesetek száma a közutakon a következőképpen alakult: 1958-ban 6500, 1961-ben 9800, 1964ben több mini 20 ezer volt. A balesetek következtében 1958-ban meghalt 576, 1961ben 666. 1964-ben 1100 ember. Sokan azt mondják erre. növekedett a gépkocsik szánra, természetes, hogy növekszik a balesetek száma is. Én pedig azt mondom, növekedett az emberek felelőtlensége önmagukkal szemben is. Az összes közúti balesetek 25—30 százaléka, ideértve a halálos végűeket is. rendszerint szombat dél és hétfő reggel között; tehát a hét végi pihenő alatt történik. Meg kellett szigorítani a gépkocsivezetői vizsgát, a közlekedés ellenőrzését, de úgy látszik, ez még nem elég, még többször kell alkalmazni a jogosítvány megvonását is, és más erélyes és célravezető intézkedéseket kell tenni. Es nem szabad tűrni, hogy az ör»- és közveszélyes emberek ilyen módon közlekedhessenek útjainkon. Szocialista közgondolkodást pénzeket lopják, sikkasztják, herdálják el. Az utóbbi időben hatóságaink leleplezése nyomán nagy és jogos felháborodással értesült közvéleményünk Járay József operaénekes vámcsalásairól. Onódy Lajos éttermi vállalati igazgató, valamint Róna Ernő textilváílalati vezérigazgató és bűntársaik különböző visszaéléseiről. A bűnösök részben elnyerték, részben pedig meg fogják kapni megérdemelt büntetésüket. Ez a dolog büntetőjogi része. De Onódy is. Róna is vezető beosztású állami alkalmazottak voltak, akinek visszaélései kapcsán felvetődik másfajta felelősség kérdése is. Hol volt az ellenőrzés? Nálunk az ellenőrzés elmulasztását néha annyira túlzásba viszik, hogy szinte elbagatellizálják a bűncselekményt ténylegesen elkövető bűnös felelősségét. Aki bűnös, annak felelnie kell cselekedeteiért. Szűnjék meg végre az az elég gyakori rosszul értelmezett presztizsvédelem, amelyik oda vezet, és az egyik esetben is tényező volt, hogy amikor a főhatóságok figyelmét felhívták a területükön elkövetett visszaélésre. vagy valamelyik beosztottjuk túlságos költekezésére. helytelen fellépésére, az első szavuk :— szinte szabály szerint — kijelenteni, hogy ez rágalom, ahelyett, hogy kötelességük szerint végére járnának a dolognak. Ilyen esetekben a vezetőket is felelősség terheli, s hogy mindezt mindenki komolyan is vegye, ennek is érvényt kell szerezni. Tisztelt országgyűlés! Mi a szocializmus építésében értékeljük és alkalmazzuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, azaz a jó munka kitüntető és nyilvános elismerését. Helyeseljük, ha valaki becsületes munkájával kereseti pénzét megtakarítja és televíziót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, autót vagy bármi egyebet vesz magának, utazik vagy csalédi házaf épít. De nem helyeseljük, ha valakinek az életszemlélete annyira eltorzul, hogy nem a becsülettel végzett munka emberi öröme, az annak révén elnyert tisztesség adja élete értelmét, hanem fő dolog lesz számára a szerzés, a hörcsögként való gyűjtés. A korlátolt önzésnek vannak más, súlyosabb következményei is. Az utóbbi időben nyilvánosan is több ízben foglalkoztak a születések számának nálunk az elmúlt években bekövetkezett csökkenésével, a népszaporulat kedvezőtlen alakulásával. A kiváltó okok között természetesen szerepet játszott mind a háború, mind az 1956-os ellenforradalmi felkelés összes következményeivel együtt, nem utolsósorban azzal együtt, hogy a családok százezreinek időleges, vagy végleges széthullásával jártak. Volt ebben szerepe a nagyarányú iparosításnak és bizonyos mértékig a mezőgazdaság szocialista átalakulásának is, mert ezek elkerülhetetlenül együttjártak jelentős tömegek, különösen fiatalok városba költözésével. 1957 után az életszínvonal is gyorsabban emelkedett. Az életnívó emelkedése — ez ismert dolog — törvényszerűen mindenütt együttjár a születési arányszám csökkenésével. A jobb életre való törekvés, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés fiatal házasoknál gyakran tapasztalható. A bajt tetézi az, hogy sokan könnyelműen és ismételten szánják rá magukat a művi vetélésre, amely tönkreteszi a leendő anyák egészségét Az orvosi bizottságot arra hozták létre, hogy orvos ítélje meg, indokolt-e vagy nem, hogy a várandós fiatal nő gyermeket hozzon világra. (Taps.) Az orvosi bizottságok vegyék komolyan feladatukat! Mivel ez össztársadalmi és nem hatósági kérdés, nem tartjuk célszerűnek a korábbi években alkalmazott kényszerintézkedéseket. Nyilvánvaló viszont, hogy komolyan és sokoldalúan kell foglalkozni a kérdéssel állami szerveinknek, egészségügyi, anya- és ifjúságvédelmi szerveinknek, és társadalmi szerveinknek is. Nem utolsósorban a társadalmi nevelés, a korlátolt önzés elleni eszmei harc eszközeivel kell küzdeni az egészséges népszaporulati arány eléréséért. Politikai, gazdasági és társadalmi életünk általam érintett fontos kérdéseinek megoldásához elengedhetetlen a megfelelő közszellem kialakítása, a szocializmus, közelebbről a szocialista közgondolkodás, a szocialista erkölcs terjesztése és elmélyítése Bizakodva nézhetünk a jövőbe A felelőtlenség ára Tisztelt országgyűlés! teken is. s ennek következGvakran találkozunk tűrhe- tében a népgazdaság súlyos tétlen felelőtlenséggel, károkat szenved, sőt embekönnyelműséggel más vo- rek tömegeinek élete és tesnatkozásban és más terüle- ti épsége is veszélybe kerül A réginél több helyet kell kapnia a szocialista eszme közvetlen és közvetett propagálásának, a tudatos harcnak az önzés, az anyagiasság, az úrhatnámság ellen, a szocialista áldozatkészségért, az önzetlenségért, a szocialista erkölcsért Mint tanú állítom, vannak pozitív hőseink. Van nekem egy újságíró ismerősöm, ilyen karakterek, jellemek, személyek leírásával foglalkozik és ezért kér engem arra, hogy szóljak, ha érdekes emberrel találkozom. Én csak érdekes emberekkel találkozom. Minden ember érdekes. Meghívtam, jöjjön el velem egyszer egy vidéki útra, s ha én öt az úton annyiszor oldalba lököm, ahányszor érdekes emberrel találkozunk. akkor csak hordágyon hozhatják haza. Egyébként él is jött j eleni vidékre, és sok érdekes emberrel találkozott. Vannak pozitív hőseink — vannak nagyszerű dolgozó kollektívák. ilyenek például a bábolnai állami gazdaság, a döbröközi „Zöldmező", a zsámbéki „Petőfi", a nádudvari ..Vörös Csillag" és sok más, a legkülönbözőbb területeken dolgozó kollektívák vezetői és dolgozói. Biztosítsunk több propagandát a tömegesen létező szocialista munkának erkölcsnek. életformának. Elképzelésem szerint lehetséges lenne több helyet (Folytatás a 4. oldalon.) Péntek, 1965. február 12. DtL-MAGYAftORSZAG 3