Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
\ A KORONATANÚK mégha llgatta tnak... Átkutatjuk két szekrény teattárát, telefonon érdeklődünk a pórttitkárnál — a diploma dolgozatnak azonban nyoma veszett. Széli Józsefné történelem tanárnő tanácstalanul áll az igazgatói irodában: a négy példányból egyet otthon őriz, de az is elkeveredett a könyvek között ... Bosszantó, hiszen az 1919 -es baksi eseményekről szóló államvizsga dolgozat koronatanú lenne a falukrónika számára. „Tüzek" a grófi szérűn — Baks korábbi töi-ténetéről magam is gyűjtöttem valamit — biztat Prágai Ferenc iskolaigazgató. A füzetlapok sötét, szomorú korszakot idéznek: Az első zsellértelepülések 1800 körül tűntek fel Pallavlcini gróf birtokán. 1850-ben valamilyen szerződés nem teljesítése miatt zúgolódtak a jobbágyok. A gróf utasította Palasthy inspektort: aki a szerződés érvényesítését követeli, el kell üldözni. Ekkor számos zsellérházat leromboltak. Ezért 40 cseléd összefogott és meggyilkolták az Inspektort. Milyen szerződésiről volt szó? — nem tudni. Az írásos emlékeket a felszabaduláskor eltüzelték a grófi kastélyban. Ezt is a kiváló memóriójú Búza István mesélte az iskolaigazgatónak. Érdemes lenne a históriát alaposabban kibogozni. — Látta a csendőrőrs régi épületét? Az algyői kastély anyagából készült 1905—10 között — mondja az igazgató. Mert az is Baks szomorú múltjához tartozik, hogy a századfordulóig a börtönből szabadult embereket, a megfigyelés alatt tartott engedetleneket ide telepítették. Csak szuronyokkal lehetett itt .rendet tartani". Él a direktórium egyik tagja Az új faluból átsétálunk az öreg faluba az iskolaigazgatóval. Számára is hasznos, ha lejegyzi a falu veterán harcosának visszaemlékezéseit az 1919-es baksi eseményekről. Jó lesz a falu krónikához, melyet a felszabadulási évfordulóig szeretne öszszeállítani. A házigazda fehér hajú, megrokkant apró ember, A belső szobában villanyt kattintanak, aszalhoz ülnek és Lajos bácsi a hónapok és napok pontosságával idézá emlékeit. Az első világháborús élményeket, ismerkedését a lövészárkok „agitátoraival", majd hazatérését — És mi várta Itthon? — Az emberek éheztek, se kenyér, se zsír. Bizottságot rögtönöztünk és szétosztottuk a gróf búzáját. 1919. március 28-án munkástanácsot alakítottunk, élén öttagú direktórium állt Megszerveztük. az aratást az immár szocializált uradalmi földeken,megszabtuk a keresetet. Apró Lajos direktóriumi tag volt. A Tanácsköztársaság bukása utón pór hónapig bújdosott, majd letartóztatták. Héthórapi vizsgálati fogság után hazaengedték és három évig hetenként többször köteles volt jelentkeznie a csendőrőrsöij. Mennyi érdekes, izgalmas történet: összecsapások a direktóriumban, a köröző katonai hatóságok kijátszása, szökés a Tiszán egy szál deszkával, majd az otthoni illegális beszélgetések, tiltott könyvek tanulmányozása, végül a felszabadulás, a földosztás. Ezek töltik ki a 71 éves Apró Lajos életét Húsz esztendő Ki lenne hivatottabb a húsz esztendő eredményeiről szólni, mint Gémes Ferenc. A község tanácselnöke, s egyben tőzsgyökeres baksi család fia. Apja 44 évig uradalmi cseléd volt nyolc gyermeket nevelt Maga ls végigjárta a szolgaság lépcsőfokait: előbb napszámos, hónapszámos, majd kisbéres, szekeres béres. A munkanap: éjjel fél 2-kor ébresztő és naplementéig a mezőn. A falu népének élete jórészt már a családi házak ábrázatáról leolvasható. Bakson éz beszédes. Az öj-eg falu öreg házal — bár többékevésbé kikozmetikázták — magukon viselik a szűkablakos, szűkkamrás jobbágysorsot Az új faluban azonban büszkén sorakoznak az új családi otthonok. Húsz év alatt 400 ház épült (a felszabadulásig 350 volt). Az 1948ban önállósított község körorvost orvosi rendelőt kapott Üjabb Iskola, óvoda, tanműhely épült napköztotthont létesítettek. Az 1930as években mindössze három tanító volt, ma 23 pedagógus neveli a gyermekeket Tavaly fejezték be a falu teljes villamosítását Másfél millió a takarékban — Az idén modern buszvárót készítünk. Megkezdjük a művelődési otthon építését. Szervezzük a törpevízmű társulást, pár év múlva ezt is megvalósítjuk — sorolja a nagyobb községfejlesztési teendőket Gémes Ferenc. Aztán telefonál a postára: hány rádiót és televíziót tartanak nyilván? 460at, illetve 83-at És a takarékbetétállomány? Másfél millió — hangzik a válasz a telefonban. Fél év alatt fél millióval növekedett Beszédes adatok szólnak a lakosság vásárlóerejéről is. A földművesszövetkezet boltjaiban tavaly közel 8 éa fél millió forint értékű árut vásároltak a baksiak. (Csaknem két és fél millióval többet, mint 1961-ben.) Mindez a módosabb életet jelzi. Elsődleges lorrás A krónikaszerző nem feledkezhet meg a közös gazdaságról. Ez az anyagi élet elsődleges forrása Bakson is. A négy és fél ezer holdon gazdálkodó Üj Élet Tsz most készíti zárszámadását. Menynyivel gyarapodik máris a sokmilliós közös vagyon, még nem tudni. — Biztató az, hogy az új vezetőség hozzáértése, jó munkaszervezése már működése első évében, vagyis 1963-ban szép eredményt hozott. Kifizették 700 ezer fornt adósságukat, építkeztek. Az idei zárszámadás újabb fejlődést ígér. Tavaly például 55 mázsás átlagos fűszerpaprikatermést szüreteltek 50 holdon. Korábban idegenkedtek itt a munkaigényes növények termesztésétől — magyarázza a tanácselnök. A gépekkel ellátott, nagyüzemi-gazdálkodási tapasztalatokkal gyarapodott Üj Élet Tsz-ben minden feltétel megvan ahhoz, hogy valóban az új paraszti élet anyagi forrása legyen. Beesteledett, míg Prágai Ferenc iskolaigazgatóval a falu múltjáról, jelenéről kérdezgettük a baksi embereket Az utcákon villanyfény, a házakban villanyfény. Rádiók, televíziók szóltak a falu népéhez. Baks már csak az emlékezetben őrzi sivár zsellérsorsát. Mai élete a szocialista falu mindennapi munkás élete. BaJogh Ödön Tudósítóink jelentik::: Tudósítóink jelentik: ti Tizennégy szocialista brigád Kulturális élet az építők a fűtőházban szállásán A Szegedi Fűtőházban 14 szocialista brigád dolgozik az élüzemszint teljesítéséért. A napokban tartott ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy a 720 fős létszámú fűtőház 50 vontató járművel állt a forgalom rendelkezésére. A szocialista brigádok bátor kezdeményezése és példamutatása magával ragadta a fűtőház törzsgárdáját és így a kezdeti gyengébb eredmények után ma már szép teljesítésről számolhatunk be. A fűtőház dolgozói egyre nagyobb gontot fordítanak különböző ésszerűsítések, újítások bevezetésére. Szinte hónapról hónapra emelkedik a benyújtott javaslatok száma. A múlt évben például 47 újítást adtak be, s ebből 18-at már alkalmaznak. Kísérletre 5 újítási javaslatot fogadtak el. Tótka Károly A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Kossuth Lajos sugárúti munkásszállásán gazdag kulturális programot állítottak öszsze. Nemrég jól sikerült hangversenyt rendezett a szállóban a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa. A másfél órás műsor után ismerkedtek az építőmunkások és az énekkar tagjai. A szállóbizottság terve szerint hetenként tartanak — ilyenkor télen — ismeretterjesztő vagy kulturális előadást. Rövidesen sor kerül a társadalmi tulajdon védelméről szóló előadásra, valamint az Állami Védőnőképző Intézet kulturális estjére. Havonként egy alkalommal a szakszervezeti aktívák részére politikai foglalkozást tartanak a munkásszálláson, melyet filmvetítés követ. Legutóbb nagy érdeklőd résel nézték végig a szálló ifjú és idősebb szakmunkásai a Sztálingrádi csata című filmet. Kertész Imre Emberek az akták mögött Tanulás = gyorsabb ügyintézés A II. kerületi tanács pár.szervezetének munkájáról A II. kerületi tanács pártszervezete az apparátus dolgozóinak szakmai és politikai továbbképzését sorolja legfontosabb teendői közé. Ennek sikere egyben a precíz hivatali ügyvitel, a tanácshoz fordulók ügyes-bajos dolgainak gyorsabb rendezését is eredményezi. A tudat marxista szellemű formálásának egyenes következménye a munkához való viszony, általában a munkaerkölcs magasabb fokú érvényesülése. A II. kerületi tanács dolgozóinak zöménél ez a kölcsönhatás megtalálható a napi munkában. Aktatologatás helyett... — Itt nem arról van szó — mondja Kerepesi József Kotfaolvasó falusi gyermekek A hét kölönbőző napjain húsz zenetanár és tanárképzős hallgató utazik a járás falvaiba. E napok délutánjain 400-450 iskolás indul el hazulról hegedűjével, harmonikájával, hogy ismerkedjék a zenével. A falusi gyermekek zenetanulásának sok szép mozzanatát, eseményét őrzi emlékezetében a járási zenei munkaközösség vezetője, B ánhidi Ödönné. Mintegy tíz éve járja a falvakat és tanítja a falu daloskedvű fiait. A munkaközösség tevékenységét így összegezi: 10 év alatt többezer falusi gyermek szerzett zenetudást, barátkozott meg a klasszikus zenével. A tehetséges tanítványok toborzását több pedagógus szívügyének érezte. Elsők közt említi a baksi, rúzsai, mórahalmi, bordányi, üllési, balástyai, dorozsmai iskolaigazgatók ügyszeretetét. Csóti Szilveszter, az üllési iskolaigazgató például a tavalyi tanév végén együtt hangversenyeztette mindazokat, akik zenét tanultak. Nagyon megnyerte a szülők tetszését. Az eredmény: a tavaly 17-en. az idén már 32-en tanulnak harmonikázni. Több, mint 400 falusi iskolás zenét tanul. Szakszerűen, iskolázottan. Jelentőségét az érti igazán, aki látja és átélte, hogy a tehetséges parasztgyermekeknek régen mint szegte szárnyát a zenei iskolázatlanság. Vagy aki egy-egy nyilvános koncertjükön megérezte muzsikájuk belső fűtöttségét. párttitkár, aki egyben a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára is —, hogy ki hány aktát írt alá egész nap. Előfordulhat, hogy a tanács dolgozójának munkája mégis eredményesebb lehet, mintha egész nap körmölt volna. Ne halmozódjanak az ügyiratok, hanem az ügyek intézése gyorsuljon. Ennek a kerületnek mintegy 30 ezer a lélekszáma. S a város területének jelentős részét öleli fel a kerületi közigazgatási határa. A távolabbi települések lakóinak problémáit éppen olyan gyorsan kell megoldania a tanácsnak, mint a közelebb lakókét. A cél az, hogy aki valamilyen dologban a kerületi tanácshoz fordul, aktatologatás, szobáról szobára küldözgetés helyett ügye pontos, gyors elintézését kapja az illetékes fórumokon. Mint megtudtuk, általában az ügyintézések ezt is tükrözik a kerületben. Előfordul azonban késedelem, indokolatlan határidő-túllépés egyegy ügyvitelben, pontatlan, félreérthető fogalmazás az államigazgatási határozatokban. Hibák—felületességből Ezek a hibák, mint ahogy Kerepesi József hangsúlyozta, nem a hozzá nem értésből adódnak, hanem a felületességből. Említett egy friss példát is. Egy nyugdíjas bácsinak hivatalos aláírás és pecsét kellett volna, hogy megkapja utazási kedvezményét. De mert az ügyfélfogadás utolsó percében tudott csak megjelenni, az előadó a vb elnökhöz küldte, hogy az engedélyezze az aláírást és a pecsétet. Bosszantó az ilyen elintézési mód, s rossz fényt vet az egyébként eredményes ügyvitelre. Éppen ezért a viszonylag klslétszámú tanácsi pártszervezet minden egyes tagja arra törekszik, hogy ilyen jelenségek nemhogy ne ismétlődjenek meg, de ne is forduljanak elő semmilyen formában. A pártszervezet tagságának 60 százaléka a kerületi tanácsnál vezető beosztásban dolgozik. Ki-ki a saját területén érvényesíti a pártszervezet célkitűzéseit A körülmények ismerete Az akták mögött minden esetben emberek vannak, érthető tehát hogy egy-egy ügyben a döntést nem lehet csak a véletlenre, vagy az egyoldalú tájékozódásra alapoznl. — A körülmények nem kellő ismerete — tette hozzá a párttitkár — például a gyámügyekben vagy az építkezésekkel kapcsolatos problémák megoldásában komoly bonyodalmakat idézhet elő egy-egy család életében. Emberek sorsába beleszólni a sokszor nagyon is szerteágazó körülmények kellő tisztázása nélkül nemcsak vétség, megsértése a hivatali ügyrendnek, hanem lelkiismeretlenség is. A tudat szocialista formálása, a szakmai és politikai oktatás eredményessége tehát kézzel fogható a hivatali apparátus munkájában. Minden egyes ügykezelésben tükröződnie kell annak a szellemnek, amely minden esetben az embert látja a megoldásra váró problémák mögött L. F. február 8-20-ig Sokféle ruházati cikk 30-40 7-os árengedménnyel a kijelölt szaküzletekben EZT NEM LEHET KIHAGYNI! Vttsárnajj. 1965. február X