Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

\ A KORONATANÚK mégha llgatta tnak... Átkutatjuk két szekrény teattárát, telefonon érdeklő­dünk a pórttitkárnál — a diploma dolgozatnak azon­ban nyoma veszett. Széli Jó­zsefné történelem tanárnő tanácstalanul áll az igazgatói irodában: a négy példányból egyet otthon őriz, de az is elkeveredett a könyvek kö­zött ... Bosszantó, hiszen az 1919 -es baksi eseményekről szóló államvizsga dolgozat koronatanú lenne a falukró­nika számára. „Tüzek" a grófi szérűn — Baks korábbi töi-téne­téről magam is gyűjtöttem valamit — biztat Prágai Fe­renc iskolaigazgató. A füzet­lapok sötét, szomorú korsza­kot idéznek: Az első zsellér­települések 1800 körül tűn­tek fel Pallavlcini gróf bir­tokán. 1850-ben valamilyen szerződés nem teljesítése mi­att zúgolódtak a jobbágyok. A gróf utasította Palasthy inspektort: aki a szerződés érvényesítését követeli, el kell üldözni. Ekkor számos zsellérházat leromboltak. Ezért 40 cseléd összefogott és meggyilkolták az Inspek­tort. Milyen szerződésiről volt szó? — nem tudni. Az írásos emlékeket a felszabadulás­kor eltüzelték a grófi kas­télyban. Ezt is a kiváló me­móriójú Búza István mesélte az iskolaigazgatónak. Érde­mes lenne a históriát alapo­sabban kibogozni. — Látta a csendőrőrs régi épületét? Az algyői kastély anyagából készült 1905—10 között — mondja az igazga­tó. Mert az is Baks szomorú múltjához tartozik, hogy a századfordulóig a börtönből szabadult embereket, a meg­figyelés alatt tartott engedet­leneket ide telepítették. Csak szuronyokkal lehetett itt .rendet tartani". Él a direktórium egyik tagja Az új faluból átsétálunk az öreg faluba az iskolaigaz­gatóval. Számára is hasznos, ha lejegyzi a falu veterán harcosának visszaemlékezé­seit az 1919-es baksi esemé­nyekről. Jó lesz a falu króni­kához, melyet a felszabadu­lási évfordulóig szeretne ösz­szeállítani. A házigazda fehér hajú, megrokkant apró ember, A belső szobában villanyt kat­tintanak, aszalhoz ülnek és Lajos bácsi a hónapok és na­pok pontosságával idézá emlé­keit. Az első világháborús él­ményeket, ismerkedését a lö­vészárkok „agitátoraival", majd hazatérését — És mi várta Itthon? — Az emberek éheztek, se kenyér, se zsír. Bizottságot rögtönöztünk és szétosztot­tuk a gróf búzáját. 1919. már­cius 28-án munkástanácsot alakítottunk, élén öttagú di­rektórium állt Megszervez­tük. az aratást az immár szo­cializált uradalmi földeken,­megszabtuk a keresetet. Apró Lajos direktóriumi tag volt. A Tanácsköztársa­ság bukása utón pór hóna­pig bújdosott, majd letartóz­tatták. Héthórapi vizsgálati fogság után hazaengedték és három évig hetenként több­ször köteles volt jelentkeznie a csendőrőrsöij. Mennyi ér­dekes, izgalmas történet: összecsapások a direktórium­ban, a köröző katonai hatósá­gok kijátszása, szökés a Ti­szán egy szál deszkával, majd az otthoni illegális beszélge­tések, tiltott könyvek tanul­mányozása, végül a felsza­badulás, a földosztás. Ezek töltik ki a 71 éves Apró La­jos életét Húsz esztendő Ki lenne hivatottabb a húsz esztendő eredményeiről szólni, mint Gémes Ferenc. A község tanácselnöke, s egyben tőzsgyökeres baksi család fia. Apja 44 évig ura­dalmi cseléd volt nyolc gyer­meket nevelt Maga ls végig­járta a szolgaság lépcsőfoka­it: előbb napszámos, hónap­számos, majd kisbéres, sze­keres béres. A munkanap: éjjel fél 2-kor ébresztő és naplementéig a mezőn. A falu népének élete jó­részt már a családi házak ábrázatáról leolvasható. Bak­son éz beszédes. Az öj-eg fa­lu öreg házal — bár többé­kevésbé kikozmetikázták — magukon viselik a szűkabla­kos, szűkkamrás jobbágysor­sot Az új faluban azonban büszkén sorakoznak az új családi otthonok. Húsz év alatt 400 ház épült (a felsza­badulásig 350 volt). Az 1948­ban önállósított község kör­orvost orvosi rendelőt ka­pott Üjabb Iskola, óvoda, tanműhely épült napközt­otthont létesítettek. Az 1930­as években mindössze három tanító volt, ma 23 pedagógus neveli a gyermekeket Ta­valy fejezték be a falu tel­jes villamosítását Másfél millió a takarékban — Az idén modern busz­várót készítünk. Megkezdjük a művelődési otthon építé­sét. Szervezzük a törpevíz­mű társulást, pár év múlva ezt is megvalósítjuk — so­rolja a nagyobb községfej­lesztési teendőket Gémes Fe­renc. Aztán telefonál a pos­tára: hány rádiót és televí­ziót tartanak nyilván? 460­at, illetve 83-at És a taka­rékbetétállomány? Másfél millió — hangzik a válasz a telefonban. Fél év alatt fél millióval növekedett Beszédes adatok szólnak a lakosság vásárlóerejéről is. A földművesszövetkezet boltjai­ban tavaly közel 8 éa fél millió forint értékű árut vá­sároltak a baksiak. (Csaknem két és fél millióval többet, mint 1961-ben.) Mindez a módosabb életet jelzi. Elsődleges lorrás A krónikaszerző nem fe­ledkezhet meg a közös gaz­daságról. Ez az anyagi élet elsődleges forrása Bakson is. A négy és fél ezer holdon gazdálkodó Üj Élet Tsz most készíti zárszámadását. Meny­nyivel gyarapodik máris a sokmilliós közös vagyon, még nem tudni. — Biztató az, hogy az új vezetőség hozzáértése, jó munkaszervezése már műkö­dése első évében, vagyis 1963-ban szép eredményt ho­zott. Kifizették 700 ezer fo­rnt adósságukat, építkeztek. Az idei zárszámadás újabb fejlődést ígér. Tavaly példá­ul 55 mázsás átlagos fűszer­paprikatermést szüreteltek 50 holdon. Korábban idegenked­tek itt a munkaigényes nö­vények termesztésétől — ma­gyarázza a tanácselnök. A gépekkel ellátott, nagy­üzemi-gazdálkodási tapaszta­latokkal gyarapodott Üj Élet Tsz-ben minden feltétel meg­van ahhoz, hogy valóban az új paraszti élet anyagi for­rása legyen. Beesteledett, míg Prágai Ferenc iskolaigazgatóval a falu múltjáról, jelenéről kér­dezgettük a baksi embere­ket Az utcákon villanyfény, a házakban villanyfény. Rá­diók, televíziók szóltak a fa­lu népéhez. Baks már csak az emlékezetben őrzi sivár zsellérsorsát. Mai élete a szo­cialista falu mindennapi munkás élete. BaJogh Ödön Tudósítóink jelentik::: Tudósítóink jelentik: ti Tizennégy szocialista brigád Kulturális élet az építők a fűtőházban szállásán A Szegedi Fűtőházban 14 szocialista brigád dolgozik az élüzemszint teljesíté­séért. A napokban tartott ellenőrzés al­kalmával megállapították, hogy a 720 fős létszámú fűtőház 50 vontató járművel állt a forgalom rendelkezésére. A szocialista brigádok bátor kezdeményezése és pél­damutatása magával ragadta a fűtőház törzsgárdáját és így a kezdeti gyengébb eredmények után ma már szép teljesítésről számolhatunk be. A fűtőház dolgozói egyre nagyobb gon­tot fordítanak különböző ésszerűsítések, újítások bevezetésére. Szinte hónapról hónapra emelkedik a benyújtott javasla­tok száma. A múlt évben például 47 újí­tást adtak be, s ebből 18-at már alkal­maznak. Kísérletre 5 újítási javaslatot fo­gadtak el. Tótka Károly A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Kossuth Lajos sugárúti munkásszállásán gazdag kulturális programot állítottak ösz­sze. Nemrég jól sikerült hangversenyt rendezett a szállóban a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa. A másfél órás műsor után ismerkedtek az építőmunká­sok és az énekkar tagjai. A szállóbizottság terve szerint heten­ként tartanak — ilyenkor télen — isme­retterjesztő vagy kulturális előadást. Rö­videsen sor kerül a társadalmi tulajdon védelméről szóló előadásra, valamint az Állami Védőnőképző Intézet kulturális estjére. Havonként egy alkalommal a szakszervezeti aktívák részére politikai foglalkozást tartanak a munkásszálláson, melyet filmvetítés követ. Legutóbb nagy érdeklőd résel nézték végig a szálló ifjú és idősebb szakmunkásai a Sztálingrádi csata című filmet. Kertész Imre Emberek az akták mögött Tanulás = gyorsabb ügyintézés A II. kerületi tanács pár.szervezetének munkájáról A II. kerületi tanács párt­szervezete az apparátus dol­gozóinak szakmai és politi­kai továbbképzését sorolja legfontosabb teendői közé. Ennek sikere egyben a pre­cíz hivatali ügyvitel, a ta­nácshoz fordulók ügyes-bajos dolgainak gyorsabb rendezé­sét is eredményezi. A tudat marxista szellemű formálá­sának egyenes következmé­nye a munkához való vi­szony, általában a munkaer­kölcs magasabb fokú érvé­nyesülése. A II. kerületi ta­nács dolgozóinak zöménél ez a kölcsönhatás megtalálható a napi munkában. Aktatologatás helyett... — Itt nem arról van szó — mondja Kerepesi József Kotfaolvasó falusi gyermekek A hét kölönbőző napjain húsz zenetanár és tanárkép­zős hallgató utazik a járás falvaiba. E napok délután­jain 400-450 iskolás indul el hazulról hegedűjével, harmonikájával, hogy ismer­kedjék a zenével. A falusi gyermekek zene­tanulásának sok szép moz­zanatát, eseményét őrzi em­lékezetében a járási zenei munkaközösség vezetője, B ánhidi Ödönné. Mintegy tíz éve járja a falvakat és tanítja a falu daloskedvű fiait. A munkaközösség tevé­kenységét így összegezi: 10 év alatt többezer falusi gyermek szerzett zenetudást, barátkozott meg a klasszikus zenével. A tehetséges tanít­ványok toborzását több pe­dagógus szívügyének érezte. Elsők közt említi a baksi, rúzsai, mórahalmi, bordá­nyi, üllési, balástyai, dorozs­mai iskolaigazgatók ügysze­retetét. Csóti Szilveszter, az üllési iskolaigazgató például a tavalyi tanév végén együtt hangversenyeztette mindazo­kat, akik zenét tanultak. Na­gyon megnyerte a szülők tetszését. Az eredmény: a tavaly 17-en. az idén már 32-en tanulnak harmonikáz­ni. Több, mint 400 falusi is­kolás zenét tanul. Szaksze­rűen, iskolázottan. Jelentő­ségét az érti igazán, aki látja és átélte, hogy a tehet­séges parasztgyermekeknek régen mint szegte szárnyát a zenei iskolázatlanság. Vagy aki egy-egy nyilvános kon­certjükön megérezte muzsi­kájuk belső fűtöttségét. párttitkár, aki egyben a ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára is —, hogy ki hány aktát írt alá egész nap. Előfordulhat, hogy a tanács dolgozójának mun­kája mégis eredményesebb lehet, mintha egész nap kör­mölt volna. Ne halmozódja­nak az ügyiratok, hanem az ügyek intézése gyorsuljon. Ennek a kerületnek mint­egy 30 ezer a lélekszáma. S a város területének jelentős részét öleli fel a kerületi közigazgatási határa. A tá­volabbi települések lakóinak problémáit éppen olyan gyor­san kell megoldania a ta­nácsnak, mint a közelebb lakókét. A cél az, hogy aki valamilyen dologban a ke­rületi tanácshoz fordul, ak­tatologatás, szobáról szobára küldözgetés helyett ügye pontos, gyors elintézését kap­ja az illetékes fórumokon. Mint megtudtuk, általában az ügyintézések ezt is tükrö­zik a kerületben. Előfordul azonban késedelem, indoko­latlan határidő-túllépés egy­egy ügyvitelben, pontatlan, félreérthető fogalmazás az államigazgatási határozatok­ban. Hibák—felületességből Ezek a hibák, mint ahogy Kerepesi József hangsúlyoz­ta, nem a hozzá nem értés­ből adódnak, hanem a felü­letességből. Említett egy friss példát is. Egy nyugdíjas bá­csinak hivatalos aláírás és pecsét kellett volna, hogy megkapja utazási kedvezmé­nyét. De mert az ügyfélfoga­dás utolsó percében tudott csak megjelenni, az előadó a vb elnökhöz küldte, hogy az engedélyezze az aláírást és a pecsétet. Bosszantó az ilyen elinté­zési mód, s rossz fényt vet az egyébként eredményes ügyvitelre. Éppen ezért a vi­szonylag klslétszámú tanácsi pártszervezet minden egyes tagja arra törekszik, hogy ilyen jelenségek nemhogy ne ismétlődjenek meg, de ne is forduljanak elő semmilyen formában. A pártszervezet tagságának 60 százaléka a kerületi tanácsnál vezető be­osztásban dolgozik. Ki-ki a saját területén érvényesíti a pártszervezet célkitűzéseit A körülmények ismerete Az akták mögött minden esetben emberek vannak, érthető tehát hogy egy-egy ügyben a döntést nem lehet csak a véletlenre, vagy az egyoldalú tájékozódásra ala­poznl. — A körülmények nem kellő ismerete — tette hoz­zá a párttitkár — például a gyámügyekben vagy az épít­kezésekkel kapcsolatos prob­lémák megoldásában komoly bonyodalmakat idézhet elő egy-egy család életében. Em­berek sorsába beleszólni a sokszor nagyon is szerteága­zó körülmények kellő tisztá­zása nélkül nemcsak vétség, megsértése a hivatali ügy­rendnek, hanem lelkiismeret­lenség is. A tudat szocialista formá­lása, a szakmai és politikai oktatás eredményessége te­hát kézzel fogható a hivatali apparátus munkájában. Min­den egyes ügykezelésben tükröződnie kell annak a szellemnek, amely minden esetben az embert látja a megoldásra váró problémák mögött L. F. február 8-20-ig Sokféle ruházati cikk 30-40 7-os árengedménnyel a kijelölt szaküzletekben EZT NEM LEHET KIHAGYNI! Vttsárnajj. 1965. február X

Next

/
Thumbnails
Contents