Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

\ FIATALOK FÓRUMA az eszményről, eszményképről Rádió- és televizióműsor A Kommunista Ifjúsági Szövetség decemberben ren­dezett országos kongresszusán sok szó eeett többek között arról is. hogy milyen eszmények hatnak ma leginkább az ifjúságra, hogy milyen eszményképek veze­tik őket az életre való felkészülésben. Nem először be­széltek ezekről a kérdésekről ezen a kongresszuson, nem is csak a mi társadalmunk figyeli ifjúságát ebből a szem­pontból. Az eszmények nemcsak pozitív irányban hat­hatnak a fiatalokra, el is terelhetik őket az egyenes út­tól, ha helytelenül választották meg óket. Mi ez. hogyha nem vitatéma a javából? Hiszen még azt is nehéz lenne meghatározni, mi az az eszmény, esz­ménykép. hát még milyen bonyolult hatásának ezernyi megnyilvánulása. is van. Jól tanulni, modern- daképül választanál egy be­nek lenni, sorolhatnám to­vább is. SÁNDOR: Vajon mindenki jól megvizsgálta, hogy tény­leg megfelelő-e az az esz­ménykép, amit választott? Te, Péter miért kötöttél ki az énekesed mellett? PÉTER: Mert tetszik: törőt is? NEVETÉS. ÍRÉN: Harmadéves nőisza­bó tanuló vagyok. Édesanyám is nőiszabó. Az ő példamuta­tásának, víg kedélyének kö­szönhetem, hogy most már utolsó éves vagyok. S ha si­kerül, még többet is elérek, GÁBOR: Igen ám, de az mint ő, mert a vizsga után eszménykép meg a kedvenc technikumba akarok beirat­két külön fogalom. Tetszhet kőzni. SÁNDOR: Szerintem nem is létezhet olyan személy, le­gyen az bárki, aki minden szempontból tökéletesen meg­felelve eszményképem. Be­vallom őszintén, nekem nincs is. KATALIN: Én viszont ép­pen az ellenkezőjét vallom: eszményképnek feltétlenül lenni kell. Csak nem a fel­hők között kell keresni, ha­nem elérhető távolságban, körülöttünk. TÖBBEN: Mondd meg, ne­ked ki az eszményképed? KATALIN: Kettő is van. Szakmailag a főnököm, az ő tudását és szakmaszeretetét tartom követendő példának. Politikailag a párttitkárunk, akinek tisztánlátását, maga­tartását tisztelem. A cél ugye az, hogy valamit elérjünk? Én őket szeretném elérni, s ha sikerül, úgy érzem gaz­dagabb, teljesebb ember le­szek. PÉTER: Jó, jó, de én még­is messzebb keresem az esz­ményképemet, nem közvet­len környezetemben. Én pél­dául egy külföldi dzsesszéne­kest választottam. G. FERENC: Persze lehet választani eszményképet a közvetlen környezetből, vagy éppen a régiek közül is. Ne­kem Kölcsey is igen sokat tud nyújtani. Nem is szólva arról, hogy a te énekesed, Péter, úgy eltűnik majd az árban, mintha soha se lett volna. Hiszen nem alkotott semmi maradandót PÉTER: Nana, a zene az marad! SÁNDOR: Attól függ, hogy milyen. Ugyan ki fogja majd a Beatleseket emlegetni tíz­húsz év múlva? LÁSZLÓ: Abban Péternek adok igazat, hogy az esz­ményképet nem muszáj köz­vetlen közelben keresni. Igaz, hogy én szeretnék jól megtanulni hegeszteni, még­sem a szakrhában választot­tam példát. Birkózom, s en­gem Tóth Géza birkózóbaj­nok viselkedése és magatar­tása fogott meg. Olvastam is róla, s egyszer személyesen is találkoztam vele Miskol­con, s elbeszélgettünk. M. FERENC: Én a szülei­met tartom eszményképnek. Életük, házasságuk példamu­tató, s az ls, ahogy húgomat és engem felneveltek. Én őket akarom követni, mert szerintem ideális eszményké­GÁBOR: Kevés kivételtói eltekintve, mindenki tiszteli és szereti a szüleit, de azért lehet az eszményképet más­honnan is venni, nemcsak a családból. Jókai tökéletes re­gényalakjai igazán eszmény­képnek valók. Különben is, egy eszménykép nem elég egy embernek, ha elérte az egyiket, újat kell választania. M. Ferenc: Vigyázzunk csak Jókaival! A Jókai-figu­rák nem találhatók meg az életben. Egyébként abban igazad van, hogy több esz­ményképet kell választani, hiszen az lehetetlen, hogy minden követésre méltó tu­lajdonság egy emberben tes­tesüljön meg. GÁBOR: Ezért gondoltam a nagy regényhősökre, mond­juk Kárpáthy Zoltánra. G. FERENC: Csakhogy az íróknak néha akkora a fan­táziájuk, hogy pórul járna re­gényhőseikkel, aki követni próbálná őket. GÁBOR: Akkor az a meg­oldás talán, hogy más-más dologban más-más eszmény­képet kell szem előtt tartani. TANÁR F.LVTÁRS: Áll­junk meg egy percre! Az esz­ménykép és az életcél szoro­san összefügg egymással. Ki milyen eszményt követ, olyan akar lenni. Nyilvánvaló, hogy sem egy regényhős, sem más nem alkalmas egyedül arra, hogy mindenben irányt mu­tasson. De nincs is szükség ilyesmire. Mint ahogy arra sincs, hogy a példakép tetteit kövessük. Petőfi bátorsága például lehet eszménykép, nekünk ma mégis máskép­pen kell bátornak lenni. A közös az, hogy úgy álljunk helyt tetteinkért, ahogy Pe­tőfi helytállt értük. De Pe­tőfi nemcsak bátorságával példakép, hanem hazaszere­tetével is, és még sok más emberi tulajdonságával. Utó­végre senki sem akar csak jó énekes lenni. Igaz? Termé­szetesen végül egy személy körül koncentrálódik az esz­ménykép, a többi hasznos tu­lajdonságot közvetlen kör­nyezetünkből sajátítjuk el. Lehet, hogy valaki nem is tudja, kit választott követés­re méltó példának, s szinte tudat alatt tekint fel rá. Az eszménykép megválasztá­sa végülis függ az életkorral is. Egv azonban mindenkép­pen biztos: a helyesen meg­választott eszménykép segit eligazodni az életben, a min­dennapi munkában pedig hasznos támasztékot ad. M. FERENC: Hogy ez mennyire igy van, a magam tapasztalatából is tudom. Szü­leim most 40 évesek és húsz év óta ugyanannál a válla­latnál dolgoznak. Amikor a ruhagyárhoz kerültem, nem nagyon tetszett a hely, s ak­kor elmesélték, hogy ók is így voltak ezzel valamikor. Beláttam, hogy nem szabad az első benyomásokra hall­gatni, tehát példájuk segített leküzdeni az akadályt. G. FERENC: Az a baj, hogy sok fiatal nem szereti a szakmáját. Ha a „luxusszak­mák" egyikébe nem veszik fel őket, a másikat ímmel­ámmal csinálják. JUDIT: Megvallom, én sem szerettem először. De amikor megismertem az igazgatómat, s rájöttem milyen szilárd akaratereje van, e tiszteleten át közelebb kerültem a szak­mához is. Bennem sajnos nem teng túl az akaraterő, úgyhogy nagy szükségem van a példaképre. DEZSŐ: Nekem kettő van. Az egyik a focista Mátrai. Lehet, hogy nagyot mon­dok, de az 6 nyomán szeret­nék legalább egy NB III-as csapatig eljutni. Másik esz­ményképem a mesterem, nemcsak szakmai tudásával, hanem magatartásával is. Tudjátok, milyen jó az, hogy sosem haragszik meg, ha az ember megkérdez; tőle vala­mit! MÁRIA: Én szintén a mes­teremet választottam esz­ményképnek. Itt, a hátam mögött azt mondják a fiúk, hogy az ilyesminek nincs semmi teteje. Ha ők nem is értenek ezzel együtt, én ter­mészetesnek tartom. Kit kö­vessünk, ha nem azt, aki megtanít bennünket arra a szakmára, melyet hivatásul választottunk? G. FERENC: Azért az sem baj, ha valakit más is érde­kel, nemcsak a szakmája. PÉTER: így is van. Ezért mondtam én, hogy valami távolabbi eszményt kell ke­resni. De eszménykép nélkül élni nem lehet. JOLÁN: Már miért ne le­hetne? Sándornak nincs és nekem sincs eszményképem, mégis jól megélünk. Egyálta­lán nem muszáj az eszményt személyekhez kötni! Mert eszményem persze nekem egy énekes meg egy színész, de ez még messze van az eszményképtől. SÁNDOR: S hogyan lehet eszménykép Megmondom: SÁNDOR: Nem gondolod, hogy az nem jó eszménykép, amit túl lehet haladni? IRÉN: Én nem akarom túl­nélkül élni? haladni. Legfeljebb nekem például aka- sikerülhet az, ami neki még rateró kell hozzá. A tanulás- nem sikerülhetett, s maga­ban ott a konkurrencia. Szó- sabb képzettséget szerzek. val el lehet lenni konkrét példa nélkül is. TANÁR ELVTÁRS: Mi a különbség eszmény és esz­ménykép között? ' G. FERENC: Eszmény PÉTER: Az eszményképet fejleszteni is lehet, M. FERENC: Lehet bizony. Utóvégre nem tarthat kd az ember gyermekkori ideálja mellett! Ki nem akart pél­ahogy élek eszménykép dául mozdonyvezető lenni amit el akarok érni kisgyerek korában? Mégsem KATALIN: Eszménykép lesz mindenkiből ^ Ahogy lehet egy ember. JUDIT: Az az eszmény, amit kitűzök magam elé cél az ember változik, fejlődik a világnézete, úgy kerül egyre közelebb a legszebb, legiga­2F Ssz^natZmeTeSíbPb "^eszményképekhez. IGAZGA TÖHELYETTES ELVTÁRS: Valóban, az élet­kori sajátosságok és a vi­SÁNDOR: Kö- ]ágnézet alakulása befo­lyásolja dontoen az eszme­nyeket. G. FERENC: Egy mai fi­atalnak nem lehetnek a mi társadalmunktól idegen esz­ményképei. Képzeljétek, ne­kem van egy leányismerő­söm, akinek ősei állítólag megtestesíti az eszményt. G. FERENC: Akinek nincs eszményképe, kispolgár. JOLÁN, ' ' szönjük... TANÁR ELVTÁRS: Ez azért túlzás, Jolánnak és Sándornak is van eszmény­képe, ha nem is fogalmaz­ták még meg maguknak, ha nem is konkrétizálták egy­egy személyre. M. FERENC: Én meg tu- még Mária Teréziától kap­dom érteni az ő gondolko­zásmódjukat, s nem is talá­lok benne kivetni valót. GÁBOR: Azért mégsem egészen helyes, ahogy ók gondolkoznak és nem akar­nak még véletlenül sem ha­sonlítani valakire. Ügysem fog sikerülni nekik! IGAZGATÓHELYETTES ELVTÁRS: Azt hiszem túlsá­gosan „elabsztaháituk" a kér­dést. A lényeg az, hogy mi­lyen az eszméy, az eszmény­kép. Mert lehet jó is, rossz is. Ki milyet választott, az meg is látszik magatartáséin, életszemléletén. DEZSŐ: Valakihez csak kell hasonlítani! IGAZGATÓHELYETTES ELVTÁRS: Az igaz, de nem mindegy, kihez. Vagy te pél­tak nemességet. Ez a kis­lány ottfelejtette magát a múltban, s kikötötte, hogy csak „nemesemberhez" megy feleségül. GÁBOR: Hát az ilyen fi­atal szerencsére olyan ritka, mint a fehér holló. TÖBBEN: Ez igazán nem tipikus! G. FERENC: Szerencsére nem is az. Mi, akik szocia­lista szellemben nevelked­tünk, csak csodálkozunk az ilyesmin. Ezért még hozzá­tenném ahhoz, amit itt el­mondtunk, hogy vélemé­nyem szerint az eszmény­képet úgy kell megválasz­tani, hogy példamutatása a társadalom javára váljon. A vita ezzel véget ért Nem mondom, hogy minden kérdést sikerült véglegesen tisztázni, de nem is az volt a cél. Nem filozófusok, hanem fiatalok ül­ték körül az asztalokat, s egyik sem készült fel szeren­csére mélyenszántó előadásra e tárgykörből. Gondolataik spontán öltöttek szavakat s ezért őszinteségüket, nem férhet kétség. A beszélgetésen részt vett Salamon István, a 624-es Iparitanuló Intézet igazgatóhelyettese, Vass György, a Felső-Tisza-parti gimnázium KTSZ-tanácsadó tanára Kovács Katalin, a Férfi ós Női Divatszabó Vál­lalat KISZ-titkára, Kroslin Judit, az Ifjú Gárda ifjúsági otthon, Forray Mária a fodrászvállalat, Hevesi Irén, a Nőiszabó Ktsz, Keler Péter, az asztalos ktsz, Gila Ferenc, a konzervgyár, Juhász László, a vízügyi igazgatóság, Molnár Ferenc, a ruhagyár, Halmi Dezső, az építőipari válallat ipari tanulója valamennyien KISZ-tagok. Hor­váth Jolán osztály KISZ-titkár, Péter Sándor és Lonkai Gábor vb-tag a Felső-Tisza-parti gimnáziumból. Rajtuk kívül még sok ipari tanuló is végighallgatta a vitát. A következő beszélgetés témája az egyén és a közös­ség szerepe és egymásra hatása lesz. Ezt is, mint a koráb­biakat, az újságíroklubban (Tanácsköztársaság útja 10.) rendezzük meg. F. K. Szombat KOSSUTH RADIO 4.3* Hírek. 4.3S Vidáman-fris­sen! 5.00 Hirek. 5.05 Falurádió. 5.30 A postát bontja: PfeLCer Pál. 6.00 Hirek. 6.20 Orvosi tanácsok. 6.35 Hlrdetőoszlop. 7,00 Hirek. 7.10 OJ könyvek. 7.30 Színház­és moziműsor. 8.00 Hirek. 8.09 Műsorismertetés. 8.15 Lányok, asszonyok ... 8.35 Operarészle­tek. 9.15 Az év első aktái. 8.30 Bari Ferenc népi zenekara Ját­szik. 10.00 Hirek. 10.10 Zenekari muzsika. 10.5B Családi körben ... 12.00 Hirek. 12.15 Tánczenei kok­tél. 12.57 A vidéki színházak mű­sora. 13.00 Az isteni Julius. 13.15 Gounod: Faust. 13.40 A Buda­pest koncert fúvószenekar kis­együttese Játszik. 14.00 Hirek. 14.10 Beeihoven-zongoramüvek. 14.45 Mi történt a héten a nagy­világban? 15.00 Hét vége . . . 16.00 Hirek. 17.10 Az Aachent dómkórus Lassus-motettákat énekel. 17.28 Gilgames. 17.57 Mű­sorismertetés. 18.00 Hirek. 18.15 Világhírű művészek hangverse­nye. 19.05 Téli zenebona. 10.50 Jó éjszakát, gyei, kek. 20.00 EsÜ Krónika. 20.30 Zöme zene . .. 22.00 Hírek. 22.15 ' Sporthíradó. 22.30 Az Élőszóvá/. — Muzsikával a kaposvári Dorottya-bálon. 24.00 Hírek. 0.10 Tánczene. PETŐFI BAPXO 6.00 Hirek. 8.10 Torna. 7.0* HS« rek. 7.15 A postát bontja: Pfel. fer Pál. 8.00 Hirek. 14.00 A dzsessz kedvelőinek. 14.10 Időjá­rásjelentés. 14.25 Népdalok. 15.00 Hírek. 15.05 Az Iskolarádió föld­rajzi melléklete. 15.50 Magyar költők — magyar dalok. 16.0* Orvosi tanácsok, 1J.11 Heti hang­versenykalauz. 16.45 Aranypiros pi'llangó. 17.00 Hírek. 17.05 A há­rom testőr. 17.52 Schubert: C-dúr vonósnégyes. 18.16 A Klozófia nagy problémái. 18.30 Clgányda­lok. 19.00 Hirek. 19.05 Könnyűze­ne nyugdíjasoknak. 19.50 Erkel: Bánk bán Opera. 20.50 A tapin­tat és hatásai. 21.00 Hírek. 22.33 Üj művek a világirodalomban. 23.00 Hírek. TELEVI7IÓ 17.13 Hírek. 17.20 Mezőgao­dasagi könyvhónap. 17 40 Rajzolj velünk! Szobrász-műteremben. 18 40 tró és szír.ház: Részletek Füst Milán: IV. Henrik c. drá­májából 18.20 Estt mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.50 Hétről hétre ... 20.09 Ok tudják, ml a szerelem. Tv-játék. (Ism.) 20.55 Csak a szépre emlékezem? Játék a tv stúdiójából — ötvenöt éven fe­lülieknek! 22.10 Tv-hiradő. tL ki­adás. (MTI) Szeged a hazai lapokban 1965/2 SZABÓ Ferenc: A „dicsőséges nagyurak" egy szegedi izgatási pörben. (1932.) Irodalomtörténeti Közlemények, 1964., 5—8. szám. Internacia Pedagoga Esperan­to-Tendaro en Szeged 10.—20. 8. 1964. Paco, december. [A nyári nemzetközi pedagógus eszperan­tó táborról.) PÖLAY Elemér: A levelező ok­tatás problémái. Felsőoktatási Szemle, 1965. Január. [A József Attila Tudományegyetemen ké­szülő felmérésről.1 RAKONCZAS Pál: Audio-vizu­ális nyelvi laboratórium szerve­zése a Szegedi Tanárképző Fő­iskolán. Felsőoktatási Szemle, januar. PAPP Szilárd: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny, január. (A Tisza szegedi szaka­száról is.] 1965-ben maturálnak. Ifjú Kom­munista, Január. [A Tömörkény Gimnázium Ipari Szakközépisko­lájáról, Sziklás Mária fényké­pei.] SÓT SÓTER István: Külföldieknek — RadnóU Miklósról. Kritika, ja­nuár. Charousek-emlékverseny Sze­geden. Manyar Sakkélet, Január. (A Ruhagyár által rendezett sakkverseny tői.] SIGRAI: Felkészülten, megala­pozottan. Polgári Védelem, Ja­nuár. [A Szalámigyár polgári vé­delmi szervezetéről.] RÓNAI János: Jubileum. Villa­mosság, január. [A MTESZ sze­gedi intéző bizottságáról.) HOPPÉ—REJTŐ: Evek és emlé­kek 1945—1965. Budapesten és vi­déken. (1945.) Népsport, jan. 10. [Szegedről is.] Már jelentkeznek külföldi cso­portok a Szegedi Szabadtéri Já­tékokra. Esti Hírlap, jan. 11. Előadások, hallgatócsere. Esti Hírlap, jan. 13. [A Pedagógiai Fő­iskola és a nyitrai pedagógiai fa­kultás kapcsolatáról.] A szegedi egyetem központi épületének aulájában kiállítás nyilt a fennállásának 20. évfor­dulóját ünneplő lubllni Maria Curie Sklodowska egyetem fej­lődéséről. Népszava, jan. 13. Verébinvázió Szegeden. Esti Hírlap, Jan. 14. [A Széchenyi tér­ről.) SZAKATS Eva: Az MTESZ ln­tézóblz-ottságalnak munkája. Mű­szaki Elet, jan. 14. [A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szöveteégének szegedi Intézőbi­zottságáról is.] Szegedi segítség a csehszlovák tanárképzéshez. Népszava, Jan. 14. [A Pedagógiai Főiskola és a nyitrai fakultás kapcsolatáról.] A „Rozsdatemető" Szegeden. Film, Színház, Muzsika, jan. 15. [Fejes Endre drámájáról, fény­képpel és oímlapképpel.) Műsorral és uzsonnával egybe­kötött klubdélutánt rendezett 362 nyugdíjas tagja részére a Csong­rád megyei Bizottság. Közalkal­mazott, Jan. 15. [Szegeden.] Négyszázezer iskolaköpeny Szegedről. Magyar Nemzet, jan. 15. [A Szegedi Ruhagyárról.] Szeged a tizenegyedik edzésnél tart. Népsport, Jan. 15. [A SZEAC labdarúgó-csapatáról.1 KISJO [Sándori: Szavazás cl­pöügyben. Esti Hfrlap, Jan. 16. [A szegedi cipókiállitásról.] Harmincan a hóban. Népsport, Jan. 17. [A Radnóti Gimnázium tanulóinak nagyvilldmi kirándu­lásáról.] (e): Gépesitik a kenderipar legnehezebb fizikai munkáját. Tilolóturbina, fáradt viz. pneu­matikus anyagszállítás. Népsza­va, Jan. 17. [Az ÜJszegedi Ken­dergyárról.} SZEREDAY Zoltán—KOVÁCS László: A kllégzett levegővel végzett mesterséges lélegeztetés. (Szelepes lélegeztetőcső alkalma­zása.) Orvosi Hetilap, jan. 17. [A szegedi Szülészeti Klinikán.] Szegeden készült a Paco. Estt Hírlap, Jan 19. [Az eszperantlsta folyóirat decemberi számáról.J Szarvasiak Szegeden. Népsport, Jan. 19. [A szegedi teremkézilab­da-bajnokságról.l A Dél-Magyarországi Írócso­port eddig újságalakban kiadott folyóiratát, a Tiszatájat 1963-tól új formában, no oldalas füzet­alakban Jelentetik meg. Népsza­badság, jan. 19. Korszerűsítik a szegedi orvos­egyetemet. Esti Hirlap, Jan. 20. A* Szegedi Nemzeti Színház kapls meg a lebontásra kerülő Nemzeti „Színház széksorait. Nép­szava, Jan. 20. [Fénykép.] Ü] dokumentumok József Atti­láról Esti Hírlap, jan. 21. [A Ti­szatáj Januári számának egyik cikkéről.] (Sz. s.): Nyári terv: szípházvo. nat Szegedre. Esti Hirlap, jan. 22. [A központi szlnházjegyiro­dák terve a szabadtéri játékok­ra.] Prokofjev Szegeden. Film, Színház, Muzsika, Jan. 22. JA Há­rom narancs szerelme c. operá­ról.] V. B.: Az edzők gondjairól. Miként akar előre lépni a Szö­ged, az Ozd és az MTK? Nép­sport, Jan. 22. [A SZEAC labda­rúgócsapatáról.] Japán elismerése az eszperan­tó bekemunkáért. Népszabadság, jan. 23. [Farkas Ernő, szegedi ta­nár kitüntet éséről.J SZABÓ László: Vidéki cégek Budapesten. Népszabadság, Jan. 24. (A Rostkikészitö Vállalatról LS.] „Fémpillér" az állkapocs­csonton. Népszava, jen. 24. [A IL számú Fogklinlkáról.) KRESZ-t tanulnak egy szege­di óvodában Népszava, Jan. 24. [A Marx téri óvodáról.] METZGER Károly: Reméhyik és Hajós nélkül. Népsport, jan. 25. [A SZEAC labdarúgó-csapa­táról.] MUHA József: Ujabb hét csa­pat erőgyűjtése Elégedettek az edzők a kedvező lehetőségekkel. Népszabadság, Jan. 26. [A SZEAC labdarúgócsapatáról ls, fénykép­pel.] Háromszorosára bővül a Sze­gedi Kábelgyár. Népszava, Jan. 27. Szocialista brigád ajándéka az óvodásoknak Népszava, jan. 17. [A Szegedi Közlekedési Vállalat Móra Ferenc brigádjáról.] Gépkocsi kombinát épül Sze­geden. Esti Hirlap, Jan. 28. TÖRÖK László: Egy fegyelmi eset tanulságai. Köznevelés, Jan. 29. [A szegedi Tisza-parti gim­náziumban.] KRESZ az óvodában. Népsza­badság, jan. 29. [Fénykép a Mar* téri óvodáról.] (sz. gy.): Caijiplngclkkek. [áté­kok. gumiabroncs. Befejezték a Szegedi Gumigyár építését. Több gumigyárat rekonstruálnak és bővítenek. Népszava, Jan. 29. PÉTER László: Feléledt Tö­mörkény-legendák. Elet és Iro­dalom, jan. 39. KOCSIS Tamás: A „félidő" mérlege: eredményes. fejlődő munka. Két év tapasztalatait ér­tékelte a Csongrád megyei or­szággyűlési képviselők csoport­ja. Magyar Nemzet, jan. 30. [Sza­gedről ls.] VARKONYI Sándor: Bordásfa­lak, súlyzók, gumikötelek és vasbotok — no és néhány lab­darúgó társaságéban Tatán. Népsport, Jan 30 [A SZEAC labdarúgócsapatáról is.] fl lakosság szolgálatában! RSHST E BIAT­aaar w r Vállalunk rövid határidőre cserépkályha-javítás, új kályhabeszerelést. Közületi megrendeléseket VÁLLAL Cserépkályhás Ktsz, Szeged, Gogol u. 9. XÖ7541 Szombat. 1965. február 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 7

Next

/
Thumbnails
Contents