Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

Közéletünk hírei kAdár jános üdvözlö távirata ceylon miniszterelnökéhez Kádár János, a forradalmi munkás paraszt kormány el­nöke Ceylon nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte S. Bandaranaike mi­niszterelnök asszonyt. elutazott a francia kommunista párt küldöttsége A hazánkban járt küldött­ség Georges Seguyn&k, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével részt vett a gyöngyös-visontai Thorez Bá­nya és Hőerőkombinát névadó ünnepségén. A küldöttséget fogadta Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bí­zót liság titkára. A meleg, ba­ráti hangulatban lezajlott be­szélgetésen jelen volt Szurdi István, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Gépesített IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIINIII rakodás A rúzsai vasútállomáson rakják vagonokba a Csong­rád megyei Állami Erdőgazdaság ásotthalmi kerületében kitermelt fát. Az ügyes erdészek a munkát ötletesen gé­pesítették. A speciális transzportőr segítségével 40 perc alatt telik meg egy-egy vasúti kocsi, ho® indulhasson a szegedi feldolgozó telepre. Elkészült a Felszabadulási Kulturális Szemle programja Az idén felszabadulásunk 20. évfordulójának jegyében készülnek a különböző mű­kedvelő csoportok a Ságvári Endre kulturális szemlére. A szemlét előkészítő megyei operatív bizottság munka­terve alapján elkészült a kulturális szemle részletes programja. Elsőnek az irodalmi szín­padok bemutatóját rendezik meg március 6-án és 14-én a szegedi Móra Ferenc Mű­velődési Otthonban. A képző­művész körök kiállítása má­jus 1-től 11-ig lesz a Fegy­veres Erők Klubjában. Áp­rilis 18-án a népitáncosok Makón, a szimfonikus és ka­marazenekarok Hódmezővá­sárhelyen találkoznak. A műkedvelő kórusok bemu­tatkozásának ideje március 27„ színhelye a Juhász Gyu­la Művelődési Otthon. A műkedvelő kórusok ünnepi hangversenyt tartanak a > Tisza Szálló koneerttermé­Ven május 5-én. A középiskolások színvo­nal-versenye szellemi vetél­kedővel kezdődik. A megyei vetélkedőt a Móra Ferenc művelődési otthonban (márci­us 15-én), a városit a Rózsa Ferenc Gimnáziumban ren­dezik meg (február 21-én). Az irodalmi színpadok versenye február 27—28-án lesz, szin­tén a Móra Ferenc művelő­dési otthonban. A középisko­lás énekkarok bemutatója a Sá®ári Endre Gimnázium­ban (március 4-én), a tár­sas táncverseny és táncze­nekari bemutató a Móra Ferenc művelődési otthon­ban lesz. A hangszeres szó­listák és énekesek vetélke­dőjére a Zeneművészeti Szakiskolában kerül sor. S végül a Ki mit tud? városi döntőjét február 22-én tart­ják meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Árhullám a Tisza mellékfolyóin A tiszaimenti vízü®-i igaz­gatóságok szerdán reggelre újabb mellékfolyókon ren­deltek el árvízvédelmi ké­szültséget. A Bodrog vize minte® 2 méterrel emelke­dett és több helyen elöntötte a hullámteret. Bodrogzugban — amelyet ú®szólván minden tavasszal eláraszt a folyó —. most 8000 hold rét és legelő került víz alá. Ezért a Bod­rogon elsőfokú készültséget tartanaak. A Kraszna szer­dán hajnalra annyira meg­duzzadt, hogy másodfokú ké­szültséget kellett elrendelni. Az árhullám ®orsan elvo­nul és valószínűleg még szer­dán éjjel első fokra mérsé­kelhetik a készültséglet. A bi­hari he®ek lejtőin megol­vadt hólé a Körösökön is árhullámot indított el. í® most már sor került az első­fokú készültségre a Sebes-, a Fehér- és a Fekete-Körö­sön, meg a Berettyón. A megáradt folyók felső szakaszairól azonban már nem kapnak utánpótlást az árhullámok. A hideg megállí­totta az olvadást és befa­gyasztotta a kisebb patako­kat Kertvárosrésszé fejlesztik Baktót Öt-hat év alatt tzer új családi ház épülhet EMBEREK a vasúton — A szertárban a gépek­hez kiadott olaj ilyenkor télen a hidegtől összesűrű­södik, megkocsonyásodik, s ezért nehezen kezelhető. Elektromos elömelegitőt konstruáltam, amely segít­ségével megfelelő hőmér­sékleten tartható az olaj. Most készítünk ebből az elómelegítőből a szertár szükséglete szerint három darabot i Kirí István, a szegedi fűtőház dolgozója legutób­bi újításának lényegét mondta el. Ebben az évben ez volt az első, amely fel­sorakozott az eddigi 20, már elfogadott újítása mellé. Kiri István 1950-ben a fűtőházban volt motorsze­relő tanuló. Itt szerezte se­gédlevelét Akkor még ne­ki magyarázták a szakma fortélyát, most már ő se­gít másoknak. Azóta elvé­gezte esti tagozaton a gép­ipari technikumot. 1956­ban kapta kézhez érettségi bizonyítványát. Büszkén mondja, s teheti, mivel a sok éjszakázással igazán „megszenvedett" érte. A fűtőházban, aho® mondj* most ő a mindé- k megrendelésével, el­nes. Kevesen vannak — .számolásával, tanulmá­nyozza a műszaki rajzo­csak 23-an, a javítómű­helyben — nem telik mű­vezetőre és csoportvezetőre kat. .. is külön-külön. I® az­után ő osztja szét rendsze- , , ,, , ... rezi és irányítja a munkát, nak erdekeben, ho® jol törődik az anyagok, alkat- haladjon a munka. S mindent elvégez an­A József Attila sugárút vé­gén, a Körtöltés városon kí­vül eső fele és a Felszabadu­lás Tsz határa közötti terü­leten fekszik a Baktói kis­kertek. A jó fekvésű, jó ta­lajú, mintegy 150 holdas te­riilet egy részén már eddig is építkeztek, s kihasználat­lan földterület sem maradt parlagon. 120 családi házat számlálhatunk itt a város tö­vében. A II. kerületi tanács a kö­vetkező években nagyarányú fejlesztést akar itt végrehaj­tani. — A Baktói kiskerteket lyvánja kiépíteni. Lacsán Mihály, a It. kerületi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke elmondotta, hogy ez a program az általános távlati városrendezésből következik. A Baktói kiskertek tovább­fejlesztési programjának ki­dolgozásával a Szegedi Ter­vező Vállalatot bízták meg. A Baktói kiskertek be nem épített területének házhely felosztására, parcellákra bon­tására, illetve ezek kisajátí­tására még ebben az évben sor kerül. A földterületek tulajdonosait természetesen kártalanítják. — Az új telkek iránt már­is nagy az érdeklődés — hangsúlyozta a vb elnöke. — Az állam segítségével főleg fiatal házasok építkeznek majd itt, legalábbis az ed­digi érdeklődés 'ezt tükrözi. Természetesen üzemek, in­tézmények és vállalatok is igényelhetnek dolgozóik ré­szére akár egy-egy utcányi területet. Mint megtudtunk, a Bak­tói kiskertek kiépítése több éven át szakaszosan törté­mik. Ezer családi háznak ele­gendő házhelyet tudnak itt biztosítani. Amikor vala­mennyi házhely beépül, ak­kor 3500—3600 lakosa lesz az újabb kerlvát'osrésznek. Ahogy egymás mellé sora­koznak majd az új házak, épülnek az utcasorok, azzal párhuzamosan gondoskodik a kerületi tanács bölcsőde, óvoda, általános iskola épí­téséről és üzletházakról. Az új telkek kijelölése után az építkezések előreláthatólag a jövő év tavaszán már meg­kezdődhetnek. A becslések szerint a kiskertek vala­mennyi új házát öt-hat éven belül felépítik. Közös cél - közös ügy A ki szemü®re veszi az idei népgazdasági terv adatait, minden két­séget kizáróan felismeri ben­ne, ho® minőségi fordula­tot akarunk elérni a gazdál­kodásban, de az ezzel össze­függő gondolkodásmódban is. Ez a terv nemcsak igényli a megbízható, szolid, jó munkát, hanem kedvező fel­tételeket is teremt hozzá. A mennyiségi előirányzatok csökkentése lehetővé teszi a különböző tényezők jobb összehangolását, az üzemek folyamatos anyagellátását; nem kel! szétforgácsolni az emberi munkaerőt és a gépi kapacitást az építkezéseken; remélhetőleg nem lesz ok fe­lesleges termékekkel tölteni a raktárt stb. Ugyanaz a nyugodt. kiegyensúlyozott tervezés vonatkozik a mező­gazdaságra is, ahol az eddi­ginél inkább számításba ve­szik az időjárásból adódó bi­zonytalansági tényezőket, a termelőerők jelenlegi szín­vonalát, szövetkezeteink hely­zetét. A terv magában foglalja azt is, ho® az eddiginél még jobb szervezettséget, szigorú munkarendet kell te­remtenünk a ®árakban és a szövetkezetekben. Sok he­lyen viszonylag alacsony a munkaintenzitás, minek kö­vetkeztében a saükségesnél magasabb az egy termékegy­ségre jutó költség. Az is többé-kevésbé ismert dolog, ho® a munkamorál bizo­nyos lazulásához — egyebek között — a mennyiség indo­kolatlan növeléséből adódó kapkodás, az akadozó anyag­ellátás, va® a teljesítmé­nyeket nem helyesen tük­röző bérezés is hozzájárult. A mérsékelt tervelőirányzat kedvező feltételeket teremt a jobb munkamorál kialakítá­sához is. A feltétel azonban önmagában még édeskevés. A tényleges minőségi fordu­lathoz további gazdasági, műszaki, munkajogi, üzem­szervezési intézkedések so­rát kell kidolgozni, szoros összhangban a céltudatos ne­velő tevékenységgel. Ez csak ú® képzelhető el, ha az üzemben, szövetkezetben mű­ködő valamennyi erő egy célra irányul, ha valameny­nyi gazdasági és társadalmi szervezet felismeri ebben a saját szerepét, speciális tevé­kenységének körét. A legkevésbé sem csupán pártü®ről van tehát itt szó, amelyet leszűkíthetünk a vállalati vezetés és a párt­szervezet körére. Termelé­sünk gazdaságosabbá tétele, iparunk és mezőgazdaságunk I termelékenységének és gaz­| iasági hatásfokának növelé­I se olyan nemzeti ü®, amely­hez valóban millióknak kell hozzájárulniuk munkával, gondolattal, a közvélemény ellenőrző tevékenységével, a munkafe®elem érdekében tett konkrét lépésekkel. Az üzemekben, termelőszövet­kezetekben működő tömeg­szervezetek — a szakszerve­zet. a KISZ, a nőszövetség, a Hazafias Népfront — spe­ciális feladataik megoldása mellett u®ancsak e gondo­latok tolmácsolói, a mun­kásközvélemény formálói le­hetnek. s ezer módon szol­gálhatják ezt a létfontos­ságú ügyet. Noha a problé­ma — a tömegszervezetek gazdasági vonatkozású ne­velő munkája — egyáltalán nem új, mégis ú® gondol­juk, itt is szükség van na­gyobb aktivitásra. Főként azért, mert a mostani fel­adatok között néhány — mi­nőség, termelékenység, gaz­Importáru megtikarítá&ból: 300 millió A kohó és gépipari üze­mekben tavaly és tavalyelőtt körülbelül 300 millió forint értékű importárut takarítot­tak meg. A KGM importbi­zottságának véleménye sze­rint azonban még tág lehe­tőségei vannak a takarékos­ságnak, amelynek elsősorbar* a műszaki feltételeit kell megteremteni. Üj konstruk­ciók kialakítása, korszerű technológiák bevezetése al­kalmas arra, ho® általában is csökkentsék az anyagfel­használást. s a felmérések szerint sok külföldi eredetű árut hazai anyaggal lehet pótolni. Mindenekelőtt a szí­nesfémmel, az ötvözőanyag­gal és a fával kell takaré­koskodni, de rendkívül gaz­daságosan kell bánni az öt­vözött acélokkal, a hidegen .vont csövekkel, a finomle­mezekkel, a koksszal, a fű­tőolajjal, különböző külföld­ről származó alkatrészekkel, kábelekkel, huzalokkal és e®éb importárukkal is. daságosság — különösen elő­térbe került. V együk csak példának azt a szakszervezeti bizottságot, amely — e®ébként nagyon helyesen — szorgosan foglalkozik a dolgozók munkajogi, bér­ügyi, sozeiális és kulturális érdekeinek védelmével, el­lenőrzi, hogy a dolgozók megkapják-e, ami őket szo­ciális, jóléti juttatásban megilleti, de attól már hú­zódozik, ho® ugyanilyen ha­tározottsággal szembeszegül­jön a munkafegyelem meg­sértőivel. Sokan e kérdések íeszegetésétől „a dolgozókkal való jó kapcsolatot" féltik. Ezért kerülik a nyílt állás­foglalást, sőt néha egyene­sen a liberalizmusnak adnak tápot. A munkaügyi vitákat eldöntő TEB például az el­múlt évben igen sok indo­kolt felmondási határozatot semmisített meg, s arra kö­telezte a vállalatot, ho® to­vábbra is állományában tartsa a munkafe®elem sú­lyos megsértőit, notórius munkakerülőket, károkozó­kat, akiknek már semmiféle figyelmeztetés nem használt. Máshol azt látni, hogy olyan ügyeket, amelyek e®enesen megkövetelnék az üzemi-tár­sadalmi bíróság beavatkozá­sát, elsimítanak: „humaniz­musra" és „emberségre" hi­vatkoznak olyanokkal szem­ben, akik nyilvánvalóan kárt okoztak és a büntetlenség csak ösztönzi őket további, hasonló cselekményekre. E®esek pedig a már erősen fellazult normák megvizsgá­lását kerülgetik, mert azt, úgymond, „kényelmetlen" bolygatni. Mi sem áll távolabb tő­lünk, mint az az olyan el­torzított felfogás, amely az olykor nélkülözhetetlen ad­minisztratív intézkedéseket nem párosítja a szervezés, felvilágosítás demokratikus módszereivel. Az na®on lé­nyeges, ho® a nevelésnek és a jobb gazdasági irányi­tásnak egyetlen lehetőségét se ha®juk fi®elmen kívül. A z ellenvetések között nemegyszer azt is halljuk: a tömegszer­vezetnek megvan a maga önálló arculata, elhatárol­ható tevékenységi köre, amit nem szabad „elmosni" az­zal, ho® minde®ik u®an­azzal a kérdéssel foglalko­zik, hiszen ez végül is el­szürküléshez és sablonhoz vezetne. Arra azonban igenis szük­ség van. ho® minden em­berhez: öreghez és fiatalhoz, nőhöz és férfihoz — köze­lebb kerüljenek azok a gaz­dasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetlenül az ö létérdekeivel is össze­függnek. Csak az ilyen fel­ismerések teremthetnek he­lyes ítélőképességű közvéle­ményt, amely azlán nemcsak Jtelyesli, de meg is követeli mind a vezetőktől, mind saját soraiban a munka jobb szervezését, az e®éni köte­lességek maradéktalan el­végzéséi. Az csak természe­tes, hoSv más síkon és más­összefüggésen keresztül kö­zelíti ezt meg a KISZ, a szakszervezet vagy a nőszö­vetség — miközben ellátja e®éb természetű, sajátos .feladatait, de a tömegneve­lés alapvető feladata most is. a jövőben is a legfonto­sabb társadalmi, nemzeti ér­dekek szolgálata. Az 1965. évi tervből mindenkinek fel kell ismernie a maga tenni­valóit, hogy együttcsen dol­gozhassunk a végrehajtásu­kért. rózsa lászló Előregyártott szatyorelemek exportja Tápéról A gyékény-, szatyor- és újabban divattáska készíté­séről híres Tápé községben a szokás szerint ezekben a he­tekben teljes kapacitással működnek a háziszövőszékek. A mezőgazdasági tsz-ekben a tél beáltával abbahagyott munkát most a másik szövet­kezetben, a háziipariban folytatják, amely az ország és Európa minden részében továbbítja a tápéiak készít­ményeit. Az idén körülbe­lül öt és fél millió forint ér­tékű hagyományos és divatos cikket készítenek, s ennek a fele exportra kerül. Egyes külföldi vevők újab­ban nem kész gyékényiáská­kat, hanem azok előgyártott elemeit kérik. Ennek egyik előnye, hogy szállítás köz­ben a táskák kevesebb he­lyet foglalnak, amellett a rendeltetési helyükön, össze­állítás közben egy-egy vidék ízlésének megfelelő díszítő­elemekkel lehet azonkat kom­binálni. Az idén csaknem tíz­ezer úgynevezett kónuszos táska előregyártott elemeit szállítják Nyugat-Európáb* Csütörtök, 1965. február 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents