Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-27 / 49. szám
n termelékenységről A szegedi könnyűipari vállalatok termelékenységi mulatóinak jelenlegi helyzetéről, várható 1965. évi alakulásáról tartott megbeszélést a Dél-Magyarország szerkesztősége Ipari rovata az újságíró klubban. A tanácskozáson megjelent és a téma körül kialakult vitában részt vett: Albert János, a Szegedi Ruhagyár műszaki fejlesztési csoportjának vezetője, Balog István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, dr. Erdélyi Ferenc, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat üzemgazdasági főosztályának vezetője, F. Szabó Aurél, a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének üzemgazdásza, Kelemen József, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyáregységének műszaki és termelési osztályvezetője. Móczán Lajos, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművek gyáregységének igazgatója és Végvári Istvánné az Ecset- és Seprűgyár igazgatója. A múlt év decemberében hozott Központi Bizottsági határozat az 1965. évi népgazdasági feladatok végrehajtásának egyik sarkalatos pontját a termelékenység alakulásában jelölte meg. A könnyűipari üzemekben a Könnyűipari Minisztérium kollégiumának határozata azerint a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység fokozásával kell elérni. A feladat az olyan vállalatokat is kötelezi, ahol nincs nagyobb mértékű termelésemelkedés, vagy a múlt évi szinten marad az üzem idei termelése. A termelékenységi mutatók javításával kell rendet teremteni a vállalatok létszámgazdálkodásában is. A termelékenység nem más, mint a munka termékenysége, hatékonysága; egy munkás által az egységnyi munkaidőben termelt termékek mennyiségének kifejezője. Ebből a definícióból adódik tehát, hogy abban az tizemben fokozódik a termelékenység, ahol egységnyi Idó alatt a régihez viszonyítva több terméket képe* előállítani a munkás. Milyen feladatok hárulhatnak — az előzőekből következően — az üzemek, vállalatok kollektíváira termelékenység emelése érdekében? A legtöbb lehetőség kétségtelenül azokon a munkaterületeken mutatkozik, ahol beruházást végeznek. Ilyen szegedi könnyűipari üzem a textilművek, a szegedi kenderfonó és a seprűgyár. De rajon mit tehetnek és tesznek azokban az üzemekben — szegedi példáknál maradva: a cipőgyárban, a bútorgyárban, az ecsetgyárban — ahol csupán minimális, vagy egyáltalán semmilyen beruházás sem lesz 1965-ben? A rekonstrukciókon, a gépi berendezés kicserélésén, a modernizáláson kívül melyek azok a munka- és üzemszervezési lehetőségek, anyagi és erkölcsi ösztönzőkv amelyeknek segítségével javítható a termelékenység? egyenlőtlen fejlődés ellenére az L osztályú áruk részaránya már most jóval magasabb a szövődében, mint amit a beruházási program előír. 'A gyárépítés készültségi állapota pedig elmarad a programtól. A textilművek fonodájában végzett rekonstrukció is példája annak, hogy milyen műszaki intézkedésekkel lehet termelékenységemelkedést elérni. Csak egyetlen példát: a gyűrűsfonó gépeken a régi, negyven dekagrammos előfonalcsévék helyett ma 2,6—3 kilogrammos előfonalcsévéket használnak. A csévecseréből — és még néhány hasonló intézkedésből — adódó terheléscsökkenés eredménye, hogy a fonónők ebben az üzemben négy gyűrűsfonógép-oldal kezeléséről ötre térhettek át Ez a felfutás Jelenleg, •zinte hónapról hónapra nagyon szép eredményeket hoz. Az átlagos országos termelékenységi mutatókhoz viszonyítva nagyon magas eredményről beszélhetnek a vállalat vezetői. Azt hogy a beruházás végeztével is marad még tennivaló a termelékenység Javitása érdekében ebben az üzemben is, éppen a textilművek fonodájának példája igazolja. sítaxúuk. Javult a minőség, csökkent a veszteség idő is, amelyek szintén összefüggenek a termelékenység alakulásával. Az ecsetgyárban nem terveztek erre az évre termelésfelfutást A termelékenységi mutatók javításával azonban ők is foglalkoznak. Az üzem célja elsősorban export termelésének növelése. Erinek érdekében már a múlt évben is olyan újításokat. ésszerűsítéseket vezettek be, amelyek gyorsították a munka menetét Jelenleg is hasonló kísérleteket folytatnak. Importanyagok használatának kiküszöbölését és a munkafolyamat meggyorsítását segíti elő az az elképzelésük, amely szerint nem szögezéssel (importszöget használtak) erősítik nyelére az ecsetet, hanem bádog benyomással rögzítik. A termék előállításának idejét olyan új ragasztóanyag alkalmazásával is csökkentik, amely szobahőmérsékleten rövidebb időn belül köt, mint a hagyományosan használt ragasztó. Q Sarkalatos pont Ahol új üzem épül • Minden rekonstrnkcié nélkül g Fontos a kézügyesség g Munkaés üzemszervezéssel g Erkölcsi és anyagi ösztönzök tennivaló akad a belső szállítási rend kialakításában, rendezésében. És üzemszervezéssel hajtották végre feladataikat a cipőgyáriak — az említett központosítással. Az ecsetgyáriak munkaszervezési változtatásokkal. A ruhagyár is hasonló dologgal próbálkozik, amikor mintatermet rendez be. A bútorgyárban sem felejtkeznek meg a termelékenység emelésének erről a módjáról. Rózsiba ugye — a legmagassabk birói fórumon JCisunokáxn védelmében kérem az ügyünkkel foglalkozó bíróságot, adják meg a nyugalmát, ne szakítsák ki a megszokott környezetből. Mindenek felett szeretjük a gyermeket, mi neveltük csecsemő kora óta, s azóta is, mióta szegény lányom, Rózsi ka édesanyja meghalt" Ezt írja egyik levelében a bíróságnak Rácz Imréné Szeged, Dózsa György utcai lakos. Így megy ez már több mint két év óta. A nagymama kilincsel, kér szóban és levélben. Végigsirja az éjszakákat, átkesergí a nappalokat. De miről is van szó, miért harcol fáradhatatlanul az idős, hófehérhajú néni? lás alkalmával a bíróság olyan Ítéletet hoaott mely szerint 1967-ig a kislányt a nagymamánál helyezi ei. Ebbe már belenyugodott voina a nagymama is, az apa azonban ezt is megfellebbezte. Az utolsó ítélet már csak 1965 júniusáig hagyta a nagymamánál a gyermeket És most végső döntésre hamarosan a Legfelső Bíróság elé kerül Rózsi ka ügye. áltaA gyermek érdeke m s A legjobb helyzetben tékát kétségtelenül azok a vállalatok vannak, ahol vagy Jelenleg, vagy a legutóbbi években cserélték újabb típusúra a munkagépeket a modern követelményeknek megfelelően építették és azervezték meg az üzemeket Az ilyen munkaterületeken a rekonstrukciót az építkezést befejező években rohamosan és ugrásszerűen megemelkedik az üzem termelése, úgy hogy a felfutás szinte teljes egészében a termelékenység hirtelen növekedésének következménye. A nagy beruházásból, az 6i gépparkból, a kezdő, még gyakorlatlan dolgozókból (szegedi sajátosság az említett üzemnél 0 adódó felfutási lehetőségre a legjobb szegedi példa a textilművek szövödéje. Nyerspamut-szövettermelését 1964-ben az előző évhez viszonyítva megötszörörte. Ez évi hozzávetőleges terveik szerint már elérik azt a termelési szintet, amelyre a beruházás befejezése után két évvel számítottak. Feladatuk elsősorban az volt hogv termelékeny gépekkel export minőségű árut gyártsanak nagy mennyiségben. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az M3 a helyzet azoknál a vállalatoknál, ahol „nem történik semmi", azaz nincsen rekonstrukció, s új gépek is csak ritkán kerülnek az üzembe? Ilyen helyeken miből "és milyen módon lehet a termelékenység emelésével foglalkozni, eredményt elérni és felmutatni? S egyáltalán lehet-e? A tanácskozáson részt vevő két üzemi vezető által felsorolt példák is igazolják, hogy lehet A cipőgyárban nagyobb mértékű gépi beruházás nem volt, s mégis évek óta 4—5, tavaly pedig 9 százalékos termelékenységnövekedést értek el. A ecset- és seprűgyár pedig 2,7 százalékkal tudta ^felülmúlni termelékenységi tervmutatóját. Mivel a cipőgyár eredményeit naturális mutatókban méri, végleges számadatainak alakulásában közrejátszik a termelés összetétele is. A magas százalék — a fent említett 9 — elsősorban annak köszönhető, hogy a múlt évben 30 százalékkal nőtt a pantonett cipők mennyisége. Ennek a cikknek az előállításához ugyanis kevesebb munkaidőre van szükség. A jó eredmény mégsem csupán a „jószerencsének" köszönhető. Csak a termelékenységi mutató javításával érték el a 2—3 százalékos termelésnövekedést és a fokozatos létszámcsökkentést. Olyan intézkedések hozták meg gyümölcsüket, amelyeken már évek óta dolgozik az üzem kollektívája. .Két százalékkal sikerült emelniük az átlagos teljesítményeket. A szabászatban például az átlagos teljesítmény évekig nem érte el a száz százalékot. Ez az üzemrész pedig a vállalat kulcs-munkaterülete. Tavaly 101 százalék volt az üzemrész átlaga. Ezt az eredményt az előkészítési és az összeszerelési munkahelyek központosításával. a két telephely azonos munkaterületeinek összevonáséval sikerült megvalóA konfekcióiparban, a ruhák készítésénél a teljesítmény nagymértékben függ a dolgozók szaftnai képzettségétől, kézügyességétől, begyakorlottságától. A gép az adott műveletek elvégzésének csupán 20—25 százalékára képes. A géppark régi, automatizálásra, sőt félautomatizálására is csak minimális lehetőség nyílik. Éppen ezért a termelékenységi mutató emelése csupán másodpercekben keresendő. 1964-ben mégis 4,26 százalékos eredményről számolhattak be, 1965-re pedig 3,34 százalékot terveztek. Tehát még maradt az „egészen kis intézkedésekből" tártalék erre az esztendőre is. Ebben az üzemben a legnagyobb problémát az okozta, hogy egyáltalán ki foglalkozzon ezzel a problematikával. A művezető, akinek minden apró technológiai módosítás, üzemszervezési intézkedés új, meg új átmeneti gondot okoz? A műszakiak úgy általában? Sok feladatuk mellett elhanyagolhatónak tekintették ezt a témát Végül a technológiai osztály néhány dolgozójából kutatócsoportot alakítottak. Feladata: norma- és üzemszervezési, technológiai módosítások kidolgozása. Részben e csoport inspirációjára alakítanak ebben az esztendőben egy olyan kísérleti mintatermet, ahol valamenynyi eddigi pozitív üzemszervezési, gyártástechnológiai, pszichológiai tapasztalatot alkalmaznak. Előzetes számításaik szerint okvetlenül magas termelékenység emelkedésnek kell bekövetkeznie. Mindenkinek volt néhány szava az erkölcsi és anyagi ösztönzés jelenlegi alkalmazásáról. Arról, hogy az üzemek, vállalatok milyen nagymértékben támaszkodhatnak a szocialista blrgádokra, megértésükre, segítőkészségükre a termelékenységet javitó intézkedéseik végrehajtása közben. Elmondták a lehetőségeket, amelyeket a Munka Törvénykönyve módosításával, a munkafegyelem megszilárdításában elérhetnek a vállalatok vezetői. Említették, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 'anyagi eszközök kevésnek bizonyulnak. Nem eléggé ösztönzőek a különböző jutalmazások. A munkakörülmények Javításával is jár termelékenységemelkedés. Korszerűen világított, a színdinamikai eljárásokkal kifestett munkatermekben jobb a hangulat, gyorsabb és eredményesebb a munka. Az öltözők, fürdők, étkezők körülményei, berendezései ls hathatnak frissítően vagy lehangolóan a munkára. A beszélgetésből kiderült, hogy a Központi Bizottság és a Könnyűipari Minisztérium kollégiumának határozatait a szegedi könnyűipari vállalatok vezetői, szakemberei megértették, komplexmódon kezelik és értelmezik a termelékenység növelésének módjait. Látják és érzik e téma fontosságát, s tudják, számíthatnak ennek a munkának a gyümölcsére. Kísérletezéseikkel, próbálkozásaikkal, tervezgetéseikkel. különböző eljárások kidolgozásával, gyártásmenetek módosításával mindenütt igyekeznek a még meglevő lehetőségek kihasználására. Az anyja kívánsága — Lányom tanárnő volt, már több éve meghalt. Az volt az utolsó kívánsága, hogy a kislányt, Rózsikát én neveljem, ameddig csak bírom. Aki anya, az megérti, hogy ez a kivánság számomra szent, mint ahogy lányom emléke is. Eleinte nem is volt semmi baj, az apa Zalaegerszegre költözött, s nem nagyon érdeklődött a gyerek után. De aztán — immár két éve — valóságos hadjáratot folytat ellenem, hogyan tudná elvinni tőlem Rózsi kát Tudom, hogy a paragrafus inkább az apa mellett szól. Belátom azt is, hogy a gyermekhez nemcsak betű szerint van joga. és éppen ezért csak azt kértem, hogy amig a kislány befejezi a négy általánost addig hagyják nálam. Ügy gondoltam, akkorra már komolyabb lesz, könnyebben tud magán segíteni, rendben tudja tartani a saját holmiját Tudom, bármilyen jó is lenne az új mama, dolgozik 6 is és a kislány apja is, így nem tudnak olyan gondot fordítani a gyermek nevelésére, mint én, aki már csak a gyermekért és csak a gyermeknek élek — mondja a nagymama jóbarátoknak és ismerősöknek. Ítéletre ítélet Rózsfka ügyében többször hozott már a bíróság ítéletet. Először a szegedi járásbíróság az akkor még hatéves kislányt a papának ítélte, majd a fellebbezés után a nagymamánál helyezte el. Az aPa nem nyugodott bele az ítéletbe, az ügy folytatódott, s folytatódik is most már több mint 2 éve. Az ítéletek változnak. Hol az apa kapja meg a gyermeket, hol a nagymama. A nemrégiben lefolytatott két tárgyaAz lános birói gyakorlat szerint kortól és nemtől függetlenül a gyermekelhelyezési perekben elsősorban a gyermek érdekét veszik figyelembe, Az apának Zalaegerszegen rendes lakása, állása van. Nem is ez a probléma, mert ugyanez a másik oldalon is megtalálható. A nagymamánál, Rácz Imrénénéi ugyanúgy szépen berendezett, tiszta lakás, kényelem áll a gyermek rendeldelkezésre. A kislány most végzi a második osztályt — kitűnően tanul. A pedagógusok nagyon szeretik, s szóban, levélben is vallják: fejlődése biztosított a nagymamánál, a gyermek rendkívül csendes, szófogadó, értelmes, jó kislány. A nagymama jelenleg zenére is taníttatja. S ami nagyon becsülendő: nem neveli az apja ellen. A kislány mégis — s ez érthető, hiszen csecsemő kora óta a nagymama van mellette — Jobban ragaszkodik a nagymamához, s fél attól, hogy elkerüljön a számára oly kedves környezetből. Bármennyire is vigyáznak a nagyszülők, hogy a gyermeket megóvják a több éve folyó küzdelem izgalmaitól, a rendkívül érzékeny gyermek lelkét, nyugalmát mégis megzavarja az állandó bizonytalanság. Erről tanúskodik a gyermeklélektani intézet vezetőjének írása is. Sőt dr. Bácskai Józsefné, az intézet vezető főorvosa határozottan kijelenti: a kislányt egészsége és fejlődése szempontjából a nagymamánál kell elhelyezni. Idézzük sorait: „1963 nyarától Szeged társadalma aggódva őrködik Pell Rózsika sorsa fölött. Ilyen társadalmi összefogás ritkán tapasztalható egy nyolcéves gyermek érdekében. Spontán, egymástól függetlenül jött létre ez az öszszefogás. Ha a társadalom állásfoglalása nem lenne helyes, ez már az eltelt Idő alatt bebizonyosodott volna" Pell Rózsika ügyét hamarosan a Legfelső Bíróság tárgyalja. .. Horuczi Mária m Bírósági ítéletek A tanácskozáson sok szót ejtettek a különböző munka- és üzemszervezési lehetőségekről. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemgazdasági főosztálya még a múlt év III. negyedének végén alapos felülvizsgálás után készített el egy tervet. Ennek alapján az idei 3,2 százalékos termelékenységnövekedésüket 1,R százalékban műszaki és 1,4 százalékban munkaügyi intézkedésekkel valósítják meg. Ennek az elemzési munkának többsége a vertikális üzemrészekben készült. Megállapították, hogy a veszteségidők tanulmányozását továbbra is folytatniuk kell.. Tanulmányt készítenek az átállások gyakoriságának következményeiről. Ebben a munkába az üzemszervező apparátus mellett a vizsgált munkaterületen dologzói is reszt vesznek. Ennél a vállalatnál — s a legtöbb szegedinél — még nagyon ?ok FELBONHATÖ A TARTASI szerződés Egy miskolci özvegyaszszony tartási szerződést kötött egy házaspárral. Később a viszony megromlott közöttük; s a házaspár nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, nem gondoskodott megfelelően az özvegy eltartásáról, nem bánt vele jól. Az özvegy a bíróságtól a tartási szerződés megszűntetését kérte. Az alsófokú bíróság a szerződést életjáradéki szerződéssé változtatta át: arra kötelezte az alpereseket, hogy a természetbeni tartás helyett havi 1000 forint életjáradékot fizessenek. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás alapján foglalkozott az üggyel. Az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A polgári törvénykönyv rendelkezései alapján rámutatott: a tartási szerződésnél bármelyik fél követelheti a megszüntetést, ha a felek körülményei a megállapodást követően megváltoznak, s a tartás a kötelezett háztartásában lehetetlenné válik. A tartási szerződősnél a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás mellett kiemelkedő jelentőségű a kölcsönös bizalom. Az adott esetben az alperesek nem tanúsítottak megfelelő magatartást. kellő belátás helyett türelmetlenül és gorombán viselkedtek az előre haladott korú asszonnyal szemben. Az ő magatartása sem volt azonban helyes, mert olyan igénnyel lépett fel, amely meghaladja a szerződés kereteit. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján art állapította meg. hogy a pei-es felek között alapvetően megrendült a tartási szerződés megfelelő teljesítéséhez megkívánt bizalom. Az idős felperesnek elsősorban személyes szolgál látásokra van szüksége. Gyógykezelését. ápolását csak más személyek igénybevételével oldhatja meg. Azzal, hogy az alpereseket meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezik, a kívánt célt nem lehet elérni. Ezért a leghelyesebb megoldás az lett volna, ha a szerződóst megszüntetik és megfelelően kielégítik a felek ezzel kapsolatos kölcsönös igényeit. MALACOT LOPOTT A TSZ-BOL Malacokat ég anyajuhot lopott a sándorfalvi Űj Élet Tsz-ből Tápai János, Balástya, Tanya 554. szám alatti lakos, majd amikor gyanússá vált, két ismerősére fogta a lopást. A társadalmi tulajdon elleni vétség és hamis vád büntette niiatt Tápait 1 évi szabadságvesztésre ítélte a szegedi járásbíróság, valamint kötelezte a teljes kártérítésre. FEKETE FUVAR — FEKETE VASÁR Társadalmi tulajdon elleni sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával állt a szegedi járásbíróság előtt Szilágyi Antal. Makó, Szántó Kovács János utca 27. szám alatti lakos. Mint a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat gépkocsivezetője a kiskundorozsmai József Attila Tsz homokbányájánál végzett fuvarozást, miközben egy-egy rakomány homokot eladott ismerőseinek. Nyolchónapi szabadságvesztésre ítélték. Szombat. 1965. február 37. IJIL-/MAGYARORSXAG 7