Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

Közéletünk hírei KÁLLAI GYULA LATOGA Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön Heves megyébe látogatott. Délelőtt aktíva-értekezleten találkozott a megye és a város TASA HEVES MEGYÉBEN párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőivel, valamint az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények vezetőivel. Az értekezleten a Minisztertanács elnökhelyettese beszédet mondott. SOMOGYI MIKLÓS LÁTOGATÁSA VESZPRÉM MEGYÉBEN Somogyi Miklós, az MSZ- prém megye országgyűlési MP Politikai Bizottságának képviselője kétnapos látogatást tett Veszprem megyetagja. a SZOT elnöke, Vesz- ben. PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT LEN GYELORSZAGBA Parlamenti küldöttség utazott csütörtökön reggel Varsóba, a Lengyel Népköztársaság Szejmjének meghívására. A delegációt Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke vezeti; a küldöttség tagjai: dr. Babics Antal, Dobos József, Farkas János, Lombos Ferenc és Oláh György képviselők. Az elutazást megelőző este Jan Kiljanczyk budapesti lengyel nagykövet vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Csütörtökön, a késő esti órákban megérkezett Varsóba a magyar parlamenti küldöttség. A magyar vendégeket a varsói főpályaudvaron Czeslaw Wycech, a lengyel szejm elnöke, Stanislaw Skrzeszewski, a szejm-iroda vezetője és több képviselő üdvözölte. MTI Foto — Bajkor Józseí felvétele. w Uj farostlemez A Mohácsi Farostlemez Gyár fél év óta működő új üzemrészében évente mintegy négymillió négyzetméter farostlemezt készítenek, tizenkét színben. A színes mohácsi farostlemezt bár külföldről is mutatkozik érdeklődés — csak a hazai ipar megrendelésére szállítják. Képünkön Menczinger •Lászióné és Varga Pálné leszedi a kész farostlemezt a szalagról. A téli vásár mérlege A belkereskedelmi minisztérium ezekben a napokban állítja össze a nemrég zárult kéthetes téli vásár mérlegét. Már az eddigi adatokból azonban megállapítható, hogy a vásár jól sikerült. A kereskedelem mintegy 600 milliós árukészlettel indította az idényvégi kiárusítást, s ebből körülbelül 450 millió forint értékű áru talált gazdára. Figyelembevéve a tavalyinál nagyobb mértékű árengedményt, a téli vásáron a lakosság mintegy 150 millió forintot takarított meg. Az idei télí vásár legkelendőbb cikke a felsőruházat, a konfekció volt Sikert arattak a téli cipők, a divat darabáruk, és a műit évi árleszállítás utón még 30 százalékkal csökkentett varrásos női nylon harisnyák. (MTI) Hat község adta a megye gyiimölcsexportiának 40 százaiékát Szatymaz, Bal ostya, Üllés, Forráskút, Bordány és Zsombó az exportkörzetben Kormányunk felhívással rábbi felmérés szerint me- sok, a háztáji és egyéni fordult az ország gyümölcs- gyénkben évente mintegy gazdaságok birtokosai közül termesztőihez: 1965-ben nö- 64 millió forintnyi veszteség még sokan nincsenek tisztáveljék tovább az ízes ma- éri gyümölcstermesztésünket ban a korszerű növénygyar gyümölcs rangját, hír- az egészségügyi óvintézke- egészségügy elemi követeinevét. További 20 százalék- dések elmulasztása miatt, ményeivel sem. Nem isme* kai növeljük kivitelünket, Ha ezt a hatalmas összeget rik a leSújabb vegyszerek ugyanakkor gondoskodjunk idén a felére csökkentjük, felhasználási módját, sok a választék bővítéséről a akkor nem 20, hanem akár megelőző munkát feleslehaaai piacon is. 40 százalékkal is több gyü- gesnek, komolytalannak tarmölcsöt exportálhatunk. A banak- Éppen ezért február vegyszerből szükséges termőfaállomány táf", m®gy.e! akcióbizottság — gyümölcs ugyanis rendelkezésre álL alak^J;L"oke ,Slnk? Antal> « , - . ... „ ..... .a MÉSZÖV politikai főoszAz első hallasra nagynak Államunk eddig is mm- tóívá k v 'tőie aieinöke tűnik a 20 százalék export- den esztendőben gondosko- petaTtáéU jS orszá^űtervemelés. lelkiismerete- dott növényvédőszerekről. A ™ SS^ s^S sebb munkaval a noveny- súlyos anyagi áldozatok Finn-MagyarBarátság Tsz eg^zsegugyi eloírasok be- azonban nem hozhattak elnöke. A bizottságban hetartasával azonban ez még maximalis eredményeket, lvet foelalnak a meevei túl is teljesíthető. Egy ko- mert a házikcrt-tulajdonte párt-v^a megytí . vb, a Hazafias Népfront, a TIT, a MEDOSZ, a DélCsökkentik az 5-H-es osztályok számát A továbbtanulásban nagyobb szerepet kapnak a szakmunkásképző iskolák Igazgatói értek ez'et Szegeden Csütörtökön a Tömörkény Gimnáziumban tartották meg a tanulmányi félévenként szokásos értekezletüket Szeged általános és középiskolai igazgatói, valamint szakfelügyelői. A megjelenteket Kovács József, a szegedi megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte. Bevezetőjében szólt arról, hogy az általános iskolákban pozitív eredményeket hozott a politechnikai oktatás széles körű elterjesztése. A gimnáziumok 5+l-es oktatásához azonban még nem mindenütt találhatók meg a tárgyi és személyi feltételek. A munkára nevelésnek ebben a tormájában részt vevő osztályok számát ezért a következő tanévben csökkenteni fogják. Az 5+l-es osztályok számának növelésére csak a megfelelő feltételek megteremtése esetén kerülhet majd sor. A továbbiakban ismertette, hogy a középiskolái; túlzsúfoltsága miatt a következő tanévben már mm növelhető az első osztályba felvett tanulók létszáma. Éppen ezért az általános iskolákból kikerülő fiatalok továbbtanításában továbbra is nagy szerep hárul majd a szakmunkásképző tanulóiskolákra. Ezután Annus Antal, a művelődésügyi osztárá csoportvezetője előadást tartott a nemrég befejeződött tanulmányi félév oktatási és nevelési tapasztalatairól. A többi között részletesen elemezte, hogy a korszerű audio-vizuális eszközöknek az oktatásban egyre fokozódó felhasználása milyen segítséget jelent a tanulóknak a tanaanyag megfelelő elsajátításához. Ismertette, hogy, a közelmúltban 20 általános és 10 középiskolában végeztek adatgyűjtő felmérést. Megalapították, hogy ezekben az oktatási intézményekben csaknem 50 magnetofont használnak az olvasás, az ének, az idegen nyelvek és más tantárgyak tanításához. 44 lemezjátszó, a már említett tárgyakon kívül a magyar irodalom, az osztályfőnöki órák és még a szakköri foglalkozások anyagának jobb megismertetését, illetve megértetését is szolgálja. Minden iskolában több diavetítő áll a pedagógusok rendelkezésére. Ezeknek az oktatásban való felhasználását tekintve ugrásszerű fejlődést jelentene, ha mindenütt alkalmaznák Hégely Gábor szegedi tanár újításként elkészített berendezését, amellyel nappali fénynél lehet diaképeket vetíteni. Ilyen „nappalvetítő" berendezés elkészítéséhez már a II. kerületben is hozzáfogtak. A kezdeményezések alapján remélhető, hogy a tanév végére minden szegedi általános iskola rendelkezik ilyen berendezéssel. Ezek célszerű felhasználására azonban sok és jó minőségű diafilm, illetve diapozitív szüksége... Toldy István vezetőigazgató és Pásztor Albert igazgató már megkezdték ilyen diapozitívek készítését. Dicséretes kezdeményezésük jó úton halad. A megfelelő forgatókönyv alapján készült diapozitíveiket a tervek szerint más iskoláknak is a rendelkezésére bocsátják majd. A beszámoló a továbbiakban ismertette az iskolatelevízió. az iskolarádió adásának és más technikai eszközök felhasználásának első félévi tapasztalatait, a munkára nevelésben alkalmazott különböző módszereket. Elemezte a KISZ- és úttörőszervezetek munkájának eredményeit, a különböző szakörök hasznos tevékenységét. Befejezésül elmondotta, hogy az általános iskolákban 3,6, a gimnáziumokban 3,29. a technikumokban 3,39 százalék volt a félévi tanulmányi átlag. A bukások számának csökkentéséért, a tanulmányi színvonal növeléséért a pedagógusoknak fel kell használni az első félév minden jó tapasztalatót A beszámolót vita követte D. J. alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, az AGROKER és a KÖJÁL képviselői is. A szegedi kertek A megyei akcióbizottság kezdeményezésére kiemelt exportkörzetet létesítenek a szegedi járásban. E körzetbe tartozik 6 község: Szatymaz, Balástya, Üllés, Forráskút, Bordány és Zsombó. Márkus Deák Attila, a megyei tanács vb növényegészségügyi felügyelője mondotta el, hogy Csongrád megye gyümölcsexport-tervének mintegy 40 százalékát idén ezekben a községekben kell megtermeszteni. A cseresznye- és meggy termesztés szempontjából kiemelt körzetnek minősítették a szegedi házikerteket is. A kiemelt körzetben iskolaszerűén szervezik meg az idén a növényvédelmet. Nemcsak gépekről, vegyszerekről gondoskodnak, hanem mindenhová eljut a tudományos szaktanácsadó szolgálat is. Gépek segítenek A növényvédelem további gépesítéséhez most 50 darab új Rapidtox-2 motoros permetezőgép érkezik. Javítják az alkatrészellátást is. A megyei, valamint a járási és községi növényegészségügyi akcióbizottságok munkája nemcsak a gyümölcstermésre, hanem valamennyi kertészeti és szántóföldi növény védelmére is kiterjed. A megye őszi kalászos vetéseinek mintegy 65—70 százalékán szándékoznak vegyszeres gyomirtást végezni. A lucernásokban vissza kell szorítani az aranka és a vilcellérbogár pusztításait is. Nem a szerencsén múlik j\ézzük, amiből élünk"! — szokták mondani munkások, vezetők, amikor sok a tennivaló, s meg kell fogni a munka nehezét. Ezt teszik most az üzemi termelési tanácskozásokon is. amikor az idei tennivalókról, s azok „hogyan"-járól beszélnek. Vezetők, munkabrigádok tesznek vállalásokat e napokban, vagy már munkálkodnak ezek megvalósításán. Nemcsak „nézik" azt, amiből élünk, hanem komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy jobban éljünk. Ez nem a szerencsén, vagy égi jótevő akaratán múlik, hanem, a termelőmunkán. Az országos, átlagosan meghatározott feladatok teljesítése az adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően különféle követelményeket állit nemcsak az egyes iparágak, hanem a vállalatok, sőt üzemrészek elé is. Az ipari termelés 4,5 százalékos növekedése egyetlen iparágban vagy megyében sem jelent azonos feladatokat. Egyik helyen több, a másikon kevesebb termék gyártását igényli- Igy volt ez tavaly is, amikor Csongrád megyében 4 százalékkal nagyobb mértékben növekedett az ipari termelés, mint országosan. Előreláthatóan az idén is legalább ennyivel lép nagyobbat a megye ipara, bár a tervek szerint az elmúlt évihez mérten csökken a termelésnövekedés üteme. De még így is kétszerese lesz az országos előirányzatnak. A termelésnövekedés mértéke a minisztériumi iparban 12, a szövetkezeti iparban 5 százalékos. A tanácsi iparban 2 százalékos csökkenés várható. Minden pluszt, mínuszt összevetve, a terv 9 százalékos termelésnövekedéssel számol' Csongrád megyében. Évek óta sok szó esett már arról, hogy ipari termelésünk fejlesztésének legfontosabb forrása csak a termelékenység növekedése lehet. Igaz azonban, hogy nálunk a termelésnövekedés jelentős részben származik a nagyobb beruházássá! bővülő gyárak — a textilművek, a gumigyár, a szegedi kábelgyár — termelésének felfutásából, vagy az öntödei vállalat tavaly alacsony teljesítést elért konzervgyár termelésének emelkedéséből. Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy a termelekenység növelése Csongrád megyében nem elsődleges feladat. A felsorolt üzemek termelésének felfutása ugyanis csak az országosan előirányzottat meghaladó növekedés fedezete. Következésképpen mi sem vehetjük könnyedén a második ötéves terv szabta követelményt. Sokszor elmondtuk és sokszor leírtuk tavaly és azelőtt is: a kétharmad-egyharmad arány megvalósítása tervszabta kötelesség. Mégis az 1964-es esztendő lezárása után tényként állapítottuk meg: Csongrád megyében az ipari termelésemelkedés 52 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A tervelőirányzottnál, az országosan elért átlagnál kedvezőtlenebb eredményt Csongrád megyében részben a nagyobbmérvű ipari fejlődés hozott. De szerepe volt ebben a laza létszámgazdálkodásnak, s több más tényezőnek is, amelyekről a mostani termelési tanácskozásokon nem szabad megfeledkezni. Az élet valósága követeli, hogy alaposan számba vegyük az ipari termelés problémáit, s ezek elhárításának módját, feladatait. Mert életünk valóságanak építőkövei nem játékkockák, és nem is tetszik-nem tetszik, akarom vagy nem akarom dolga az ezekkel való törődés. Miről van szó? Mint a termelésemelkedés mérve, a kétharmad-egyharmad arány sem azonos feladatokat ró vállalatainkra. Ez természetes dolog, hiszen ha ezek teljesítését mechanikusan, minden üzemtől kívánnánk, ez nem segítené, hanem akadályozná a termelékenység emelkedését. Azoknál a vállalatoknál például, ahol a termelési felfutás minimális, valószínű, hogy a termelés növelését teljes egészében a termelékenység növelésével lehet fedezni. Sőt lehet, hogy a termelékenység növekedését biztosító intézkedések hatására létszámfölösleg keletkezik. Az ilyen vállalatoknál a kétharmad-egyharmad arány elérésének kitűzése tehát nem segítené a tartalékok feltárását, a termelékenység növelését. S viszont ott sem lehetne reális az ilyen arány kitűzése, ahol minden tartalék mozgósításával is csak 40—45 százaiékos növekedést hozhat a vállalat konyhájára a termelékenység emelkedése. Az ilyen helyen az irreális célkitűzés kedvetlenséget, esetleg kapkodás l szülne. A Könnyűipari Minisztérium kollégiumának határozata szerint a minisztériumhoz tartozó vállalatok összeségében az idén a termelés emelkedésének teljes egészében a termelékenység növekedéséből kell származnia. Mivel Szegeden a könnyűipar vezető helyet foglal el az ipari termelésben, ez a követelmény nagy felelősséget hárít vállalataink vezetőire, munkásaira. Ezért igen sokoldalúan kell elemezni az elmúlt évi tényeket, eredményeket, az idei lehetőségeket, a termelékenység növelésére ható tényezőket. Elmondhatjuk tehát, hogy Szegeden a vállalatok jelentős része az extenzív növekedés korszakából az idén az intenzív növekedés követelményeinek időszakába lépett. Lényegében azonos, vagy esetenként kevesebb munkáslétszámmal kell növelni a termelés mennyiségét. Csongrád megyében csak kevés vállalat, a gumigyár, a textilművek s a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat tervezett jelentősebb létszámfelvételt. Több üzemben létszámcsökkenésre számítanak, összeségében azonban az idén is emelkedik a foglalkoztatottság mértéke, az üzemi dolgozók létszáma Csongrád megyében. A korábbi évekhez mérten azonban mégis megváltozott helyzetben valósítjuk meg 1965. évi tervünket. Sajnos, úgy látszik, sok helyütt még nem talált megértésre ez a megváltozott helyzet. legalább is ezt mutatják a januári, februári tervteljesítés tényei. Számos vállalatnál jelentősen visszaesett a termelés, azonos létszámmal az előző havi termelésnek csak a felét érték el az év első hónapjában. Mit kell tehát, tennük" Igen fontos, hogy a pártszervezetek ne csak általában és elvileg foglalkozzanak a termelékenység kérdéseivel. S elsősorban a kommunisták mutassanak példát a mindennapi munkában. Hajtsák végre következetesen a párt és a kormány gazdaságpolitikáját, az ezen alapuló határozatokat és rendeleteket. Ellenőrizzék e határozatok végrehajtását. Cokrétű feladat hárul az üzemi vezetőkre, kezdve a modernebb gépek jobb kihasználásától az eredményesebb munkaszervezésig, vagy a helyes teljesítménykövetelmények kialakításáig. Hosszan sorolhatnánk a termelékenység emelésének, a munkaidő jobb kihasználásában rejlő nem lebecsülendő lehetőségeit. Ezt a listát most minden üzemben a termelési tanácskozásokon, a helyi sajátosságoknak megfelelően számos példával egészíthetnék ki, vezetők, munkások. S bizonyára el is mondják, milyen nehézségeket kell elhárítani, hogy eredményesebb legyen a munka. Javaslataikat most naplókba rögzítik, de ezek a javaslatok csak akkor hozhatnak .számottevő eredményeket, ha az éveleji kezdet után jobb lesz a folytatás. Ha a termelési tanácskozások után termékenyebb lesz a munkaverseny, mert 1965 népgazdasági tervének feladatait csak fegyelmezettebb. eredményesebb munkával valósíthatjuk meg. NAGY PAL, Péntek. 1965. február 26. 0ÍL-MAGfARORSZÁC 3