Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

• •• • _ • ' • :•• • A szudáni szakadás igazi okai Kongresszusra készül a magyar nőmozgalom >n> :::: Hat község gyümölcs­exportja w A téli vásár mérlege a Tudósítóink jelentik (Rádfótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Nasszer elnök az Egyesüli Arab Köztársaság legmagasa bb kitünletését adományozta Walter tJlbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének. Képünk a kitüntetés adomá­nyozásának ünnepélyes pillanatát ábrázolja Tegyük eredményesebbé a munkás­egészségvédelmet A Szakszervezetek Megyei kapcsolatos gondolkodási es Tanácsa csütörtöki ülésén, c-elekvési önálloságot. a arnelven részt vett több vál- hathatós balesetelhárítási te­lalati igazgató' és társadalmi vékenységet. Ennek ellenere munkásvédelmi felügyelő is, tavaly az előző évhez az új törvényerejű rendelet végrehajtását, az elmúlt évi munkavédelmi tevékenység tapasztalatait tárgyalta meg. mérten tovább nőtt a balesetek száma, szaporod­tak a halálos balesetek is. Mindez figyelmeztető a vál­A bonni diplomácia ezek­ben a napokban szenvedte el leglátványosabb vereségét. Ezzel egy időben pedig ismét bebizonyosodott, mennyire megnövekedett a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi tekintélye. Walter Ulbrichtot, az NDK Államtanácsának elnökét ál­lamfőnek kijáró fogadtatás­ban részesítették Kairóban. Az Egyesült Arab Köztársa­ság fővárosába való megér­kezésének protokolláris kö­rülményeit azért kell hang­súlyoznunk, mert például az a 21 ágyúlövés, amely a né­met békeállam fejének tisz­teletére dördült el, egyben megsemmisítette a bonni kormány utolsó reményeit is. Erhard kancellár és diplo­máciája — mint jelentettük — kétségbeesett fenyegető­zéssel, politikai és gazdasági zsarolással próbálta előbb az Egyesült Arab Köztársaság kormányát arra rávenni, hogy vonják vissza Walter Ulbricht meghívását, később Nasszer elnök hajthatatlan magatartása láttán — leg­alább a látogatás elhalasztá­sát akarták elérni, s amikor ez sem sikerült, igényüket már csupán arra • korlátoz­ták, hogy Ulbrichtot ne mint államfart fogadják Kairó­ban ... A bonni „segély" Kairóban semmiféle meg­lepetést sem keltett, hogy a nyugatnémet kormány — (Folytatás a 2. oldalon.) Jól gazdálkodtak a közsógfejlesztési alappal Ülést tartott a II. kerületi tanács Tegnap -délelőtt a Postás Művelődési Otthonban ülést tartott a II. kerületi ta­nács. A tanácsülést — amelyen Róvó Ist­ván elnökölt — Lacsán Mihály, a végre­hajtó bizottság elnöke nyitotta meg, majd a hivatalos napirendi pontok tárgyalása előtt megjutalmazták a társadalmi mun­kában jó eredményt elért üzemeket, in­tézményeket, iskolákat. A kerületi tanács határozatai végrehaj­tását dr. Móricz Béláné, az ideiglenes bi­zottság elnökének előterjesztése alapján tárgyalták. A beszámolót a tanácsülés el­fogadta. A községfejlesztési alap felhasználásai és a II. kerületi tanács 1964. évi költség­vetési gazdálkodást Kerepesi József vb­titkár és dr. Török Miklós, a pénzügyi osztály vezetője ismertette. A községfej­lesztési alapból 305 ezer forintot lámpa­helyek létesítésére, 365 ezer forintot víz­vezetékhálózat bővítésre, 233 ezer forintot a Csillag téri bölcsődéhez vezető bekötő út építésére, 100 ezer forintot pedig vásár­csarnok-építési hozzájárulásra költöttek. A Szilléri sugárúti telkek kisajátításának kártalanítása 76 ezer forintba került. Eze­ken kívül több kisebb összegű beruházást végeztek a községíejlesztési alapból. A költségvetésben szereplő tételek közül leg­többet kulturális, szociális és egészségügyi beruházásokra költöttek. Solymosi Lajos és Balogh János a ta­nács által megrendelt beruházások minő­ségének szigorúbb ellenőrzését javasolta. Hegyi Gergely azt kérte, hogy az útbon­Az SZMT munkavédelmi lalatok gazdasági vezetői és bizottságának beszámolóját a szakszervezetek részére. Kiss László, a bizottság ve- Az okokat elemezve mind zetője ismertette. Elmondot- a beszámoló, mind a hozzá­ta a többi között, hogy a szólók megállapították, hogy Népköztársaság Elnöki Ta- a súlyos és halálos balese­nácsának 1963. évi rendele- tek nem a nagyösszegű be­te. s a SZOT 1964. évi feb- ruhízások hiánya miatt ke­ruári határozata után letkeztek, hanem a felelőtt Csongrád megyében az üze- lenség, a megelőző ' intézke­mek vezetői, a szakszerveze- dtsek elhanyagolása miatt, tek igyekeztek megismertett . s azért, mert egyes munká­ni a dolgozókkal a munka- sok védelmi rendeletet, az ebből nem használták a meglé­adódó feladatokat és segí- vö véJőfel'zereléseket. tették kialakítani az ezzel az SZMT tagjai bírálták a minisztériumokat, a válla­latok felettes szerveit, mert egy-egy baleset után nem vesznek részt azok vizsgála­tában. s csak ritkán intéz­kednek. Nem ellenőrzik rendszere­sen a munkásvédelemmel kapcsolatos rendeletek be­tartását. A szakszervezetek, üzemi bizotlságak. s társadalmi munkásvédelmi felügyelők a törvényrendelet és a SZOT határozatának megjelenése óta fokozott gondot fordíta­nak a munkakörülmények javítására, a baleseti ve­szélyek elhárítására, a ne­héz, fizikai munka gépesí­tésére. Segítettek kialakítani az in­tézkedési terveket, a válla­lati munkavédelmi ügyren­det, ellenőrizték ezek betar­tását, s szervezték a baleset­védelmi oktatást. Több vállalatnál munka­védelmi útmutatókat készí­tettek. A textilművekben nemcsak a dolgozók oktatá­sával törődnek. hanem amíg megfelelő gyakorlatot nem szereznek az új mun­kások, csak felügyelettel dol­gozhatnak. A rendelet meg­jelenése után általában min­denütt új biztonságvédelmi vizsgákra kötelezték az üzemrészvezetőket, műveze­tőket. Ezeken a vizsgákon általában eredményesen sze­repeltek. Akik nem készül­tek fel megfelelően, azokat kújabb vizsgákra kötelezik, A táskor felszabadult kövekből az átjárókat javítsák ki. A napirendhez hozzászólt Kuracz Mihály, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, dr. Hammer Fidél és Gombai Mihály is. A beszámolókat a ta­nácsülés részt vevői elfogadták. 1964-ben a legjobb munkát a II. kerü­letben az építési és közlekedési állandó bizottság végezte, s elnyerte a vándor­zászlót. Az interpellációk és bejelentések során Solymosi Lajos, Kormányos Hona, Kocsis Erzsébet és Mohácsi Károlyné az utak. járdák tisztaságának kérdésével foglalko­zott. Rakonczai Lászlóné, Fodor Béláné és Sós Károlyné az állattartás ügyében emelt szót. Sós Károlyné azt is javasolta, hogy a petőfitelepi III-as óvoda kerítését minél előbb javítsák meg. Sipos István a fák gallyazásáról beszélt. Szekeres Fe­renc kérte, hogy abban az esetben is ér­tesítsék az embereket, ha az ígért idő­pontban nem tudják elintézni kérelmüket. Domán Mihályné a Rókusi Feketeföldek orvosi rendelőjének fűtési problémáiról szólt. Sánta Pál, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke az elszaporodott kárte­vők elleni védekezésre hívta fel a tanács­ülésen résztvevők figyelmét. Az ülésen felszólalt még Benkő István, Hegyesi Ger­gely, Maczó Istvánná, Vígríi István és Ga­leda György is. A felmerülő kérdésekre Lacsán Mihály, dr. Bánfalvi Géza kerületi főorvos és Ne­mes József, a tanács osztályvezetője vá­laszolt. Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa az elmúlt évben 72 társadalmi felügye­lőt készített fel a munkavé­delmi vizsgákra és hatalma­zott fel ellenőrzési joggal. Az új munkavédelmi ren­delkezések szerint a fegyel­mezetlen, a maga és mások testi épségére nem ügyelő, azt veszélyeztető munkást, a kötelező védőfelszere­lést mellőző dolgozót a vállalatok vezetői eltilt­hatják a munkától. Több vállalatnál nem éltek ezzel a lehetőséggel. Viszont a Szegedi Konzervgyárban súlyos mulasztás esetén még határozottabb felelősségre­vonást is alkalmaztak. A textilmúvekben a sorozato­san fegyelmezetlenkedő munkást pedig elbocsájtot­ták. A balesetek okainak vizs­galatával kapcsolatban meg­állapította a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, hogy a rendelet ellenére sincs lé­nyeges fejlődés a felelősség megállapításában. Az elmúlt évben kivizsgált balesetek alkalmával 2757 dolgozó és 30 brigádvezető felelősségét állapítottak meg, s csak 17 esetben tették felelőssé a vállalatot. A vizsgálati jegy­zőkönyvekben még mindig gyakran szerepel a „vélet­len" vagy a „senki sem fe­lelős" megállapítás. A vizs­gálatokat követő intézkedé­sek pedig rendszerint csak az ismételt balesetvédelmi oktatás elrendelését, vagy a dolgozó figyelmeztetését tar­talmazzák. A szegedi fém­feldolgozó vállalatnál pél­dául több csonkulásos bale­set után sem hoztak kielé­gítő, megelőző intézkedést.. A jövőben — állapította meg a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa — sokkal tárgy ilagosabb és követke­zetesebb állásfoglalásra van szükség a balesetek vizsgálatában, a felelősség és a kártéríté­sek megállapításában. Az SZMT végül megha­tározta a legfontosabb mun­kavédelmi tennivalókat, amelyeket eljuttat majd a szakszervezetek megyei bi­zottságaihoz, s ezek révén az üzemekhez, hogy megva­lósításukkal eredményeseb­bé tehessük a munkavédelmi tevékenységet Csongrád me­gyében. A 31 A G 1 A R SZOCIALISTA MV1SKÁSPÁR1 LAPJA 55. évfolyam, 48. szó-m Ara: 50 fillér Péntek, 1965. február 26. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Bővítik a bánhidai erőmüvet Megkezdődtek a tárgyalások az EM és az ftlíK vezetet között Csütörtökön délben a kairói elnöki pa­lotában megkezdődtek a tárgyalások a két ország vezetői között. Az Egyesült Arab Köztársaság küldöttségét Nasszer el­nök, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét Walter Ulbricht vezette a ta­nácskozáson. A háromórás tanácskozás után Abdel Mcgid Farid, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöki irodájának főtitkára közölte, hogy Nasszer elnök és Walter UlbricHt a világbéke biztosításának módozatairól, a leszerelésről, a tömegpusztító fegyverek be­tiltásáról és atomfegyvermentes övezetek létesítéséről folytatott eszmecserét. Walter Ulbricht ismertette nézeteit a német kér­Nasszer: déssel kapcsolatban is. Megbeszélték to­vábbá az afrikai földrészen a népek füg­getlenségi harcában kivívott eredménye­ket. Szerepelt a tanácskozás témái között az izraeli kérdés is. Az elnöki iroda főtitkára végül- közöl­te, hogy Lothar Bolz külügyminiszter és Mahmud Favzi külügyi kérdésekkel fog­lalkozó miniszterelnök-helyettes megbíza­tást kapott, készítsék elő a Walter Ulb­richt és Nasszer elnök vasárnapi tanács­kozásán szereplő témák megvitatását­Az NDK államtanácsának elnöke aján­dékozási okmányt nyújtott át Nasszer el­nöknek egy tuberkolózis-kezelő-intézet adományozásáról. A legjobb viszonyt tartjuk fenn as NDK-val Az EAK kormányának állá$p)it]a A 100 megawatt teljesítményű űj üzemrész érdekesssége, hogy itt működik majd az első magyar gyártmányú óriás turbina, amelyet március végére szerelnek fel. Az üzem kéménye 120 méter biagas, így a füst kevéssé szennyezi majd a környék levegőjét. A kazán és pernyeház sza­badtér rendszerű. Az építkezésnél a Százhalombattai Erő­mű építési tapasztalatait hasznosították. Képünkön a gép és kazánház, előtérben a gyújtóolaj tároló. *

Next

/
Thumbnails
Contents