Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

Idén szigorúbban bírálják el a közlekedési szabálysértéseket Sajtótájékoztató a közlekedési balesetekrőt (Munkatársunk telefonje­lentése.) Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Háza Rózsa kon rohamosan emelkedett okoztak. Ebben nem szere­az áru- és személyszállítás, pel a munkakiesés, a kór­1964-ben az előző évhez vi- házi költség, s családok Ferenc termében sajtótájé- "zony.itva, Például hazai gép- anyagi megrövidülése. Ha ^ ]„ .larmuparkunk tobb mant 12 mindezt összegeznénk, akkor " százalékkal növekedett, s a közlekedési balesetekből 167 ezer 448 külföldi gép­jármű futott közütjainkon. koztatót tartott a Belügy­minisztérium Közlekedésren­dészeti Csoportfőnöksége az 1964. évi közlekedési bale­setek alakulásáról. A tájé­koztatót Molnár Elek alez­redes. a Belügyminisztérium Kapcsolat 83 országgal Hazai és nemzetközi esemenyekbez kapcsolódik a magyar békemozgalom idei tevékenysége A forgalombiztonságban — ha kis mértékben is — ja­vulás tapasztalható. Bár a közúti közlekedési balesetek Közlekedésrendészeti Cso- számszerűen növekedtek: pcrtfönőksége szervezési osz­tályának vezetője tartotta. A többi között elmon­dotta. hogy tavaly közutain­1963-ban országosan 16 ezer 569 közlekedési baleset volt, 1964-ben pedig 20 ezer 259. Megyénk statisztikája — A baleseti statisztikából sajnos. Csongrád megye a kiderül, hegy a legtöbb kedvezőtlen statisztikával baleset a hét napjai közül rendelkező megyék között pénteken, szombaton és szerepel. Békés, Szabolcs­hétfőn fordult elő, s a leg- Szatmár, Baranya és Vas gyakrabban 13—19 óra kő- megye után Csongrád megye zött történt. A baleseteket következik, 60,6 százalékos legnagyobb számban a gép- baleseti statisztikájával. Ez járművezetők, de igen sok esetben a gyalogosok és a kerékpárosok, illetve a foga­tos'~k vezetői okozzák. Az országban előfordult közúti balesetek sorában, azért is szembetűnő, mert Csongrád megye ilyen te­kintetben nem tartozik a legforgalmasabb megyék kö­zé. Közlekedésrend Szegeden A nyári hónapok közle­kedésrendjének további meg­szilárdításában Szeged is szerepel, különösen a sza­badtéri játékok idején. Vá­rosunk forgalmi rendjében a közeljövőben megszün­tetnek minden szakszerűt­lenséget, rendellenességet, amely baleseti rejt magában. Végül hangsúlyozta az előadó, hogy a gépjármű­vezetés oktatása elavult, ezért alapjaiban, tartalmá­ban és formájában meg kell változtatni. A többi között ez az egyik oka a balesetek­nek, amelyek emberek életét és testi épségét tették tönk­veszélyeket re, s emellett 51 milliónál több közvetlen anyagi kárt íj munkásmozgalmi kiadványok A Párttörténeti Intézet szak legfontosabb — jelen­gondozásában a közelmúlt- tős részben etedig még nem közölt — dokumentumait tartalmazza. „A szabadság hajnalán" címmel kiadott visszaemlékezés-gyűjtemény­ben pártmunkások, közéleti személyiségek írják meg él­a felszabadulás­ban két jelentős munkás­mozgalmi kiadvány látott napvilágot. A „Dokumentu­mok a magyar forradalmi munkásmozgalom történeté­ből, 1919—1945" című soro­zat bevezetővel és jegyze­tekkel ellátott utolsó kötete ményeiket az 1935 és 1945 közötti idő- ról. EMBEREK I kiissso Igá latba n Eredeti szakmája kerék­párszerelő. Az inasévek óta azonban legfeljebb kedvtelésből nyúlt a ke­rékpárokhoz. 1942. június 24-én lépett be a gázművekhez. Azóta ott dolgozik, mint szerelő. A kényelmes műhelyt cse­rélte fel a mindig mas munkahellyel. Ki tudná megszámlálni, hogy az el­telt 23 év alatt hány sze­gedi lakásban fordult meg? Talan valamennyiben, ahová bevezették a gázt. S az utcák alatt húzódó ve­zetékek labiiintusában is úgy tájékozódik Kalász Jenő. mintha átlátna a ta­lajon. „Volt időm megta­nulni" — mondja. Amit ő megtanult, azt a tudást adja át a mellet­te dolgozó tanulóknak is. Mikor látja, hogy már ér­tik a szakmát, gyakran próbára teszi őket. Feladja a leckét: „Ma te leszel a mester, s én a segéd". Olyankor fűrészeli a csö­vet, a fiatal fiú kezébe ad­ja a szerszámot. Persze, ha valahol megakad, újra átveszi a munkavezetést. Nem egyszer ő jelentke­zik éjszaka a telefonnál, amikor valamilyen hibát jelentenek a lakók. Veszi a szerszámosládát, s indul. Olyankor nem tudja még, meddig tart a munka, csak azt, hogy meg kell csinálni. önként vállalta a szak­máját, akárcsak a mun­kásőrséget. Mar nyolc éve. A kiváló munkásőr cím büszke tulajdonosa. De a munka és a társa­dalmi tevékenység mellett jut idő szórakozásra is. Gyakran látták a rókusi tó mellett, halakra várva. „Tudja, a picézés közel áll a mi szakmánkhoz. Egyik helyen a gázszivárgást kell megszagolni, másik helyen, hogy mikor harap a hal" — mondja mosolyogva. Fényképeket mutat. Munka közben örökítették meg a lakók, ahol dolgo­zott. S fiáról, aki a képen három éves, s játékautót vezet buzgalommal. „Most katona. Gépkocsizó. Civil­ben építésztechnikus" — büszkélkedik. Mikor elbúcsúztunk, ak­kor vettem észre a kabátja hajtókáján a kiváló dol­gozó jelvényt... származó anyági kár meg­haladja 1964-ben az 1 mil­liárd forintot. Mindez arra készteti az illetékeseket, hogy még határozottabban lépjenek fel a szabálysér­tőkkel szemben. L. F. A legjelentősebb évfordu- mából az Országos Béketa- megmozdulásain. A határ­lókhoz. hazai és nemzetközi nacs hazánk tájait, fejlődé- mentí országrészekben egész eseményekhez kapcsolódik a klfSmlnt magyar békemozgalom idei mág dokumentum- kat és tá­tevékenysége. Az Országos jékoztntó anyagokat juttat el Béketánács legutóbbi ülésé- külföldi testvérmozgalrrísi­nek határozatai szerint a fel­hoz. napos demonstrációkra, ba­ráti találkozókra hívják majd meg a szomszédokat, hogy együtt tiltakozzanak a hi­degháború, a fegyverkezési szabadulás 20. évfordulóját a jubileumi események verseny ellen Az összejőve­SíSileSXS ösfzljövt május fi-én, a béke első nap- telek programját a legtöbb telekkel nllhk az egész esz- kezdődő hagyományos helyen sportversenyekkel, tendőt átfogó rendezvények tavaszi demonstráció hetei- 'sflvYItinYlY*^ el°adá" sorozata. A jubileum alkal­Egy iskola — egy közösség Újfajta úttörő foglalkozások a Ságvári Endre gyakorló iskolában „Az 1964/65-ös tanévben a tevődött át. Hét-nyolc féle városi KISZ-bizottság Űttö- szakkörünk működik, s ezek­rő Elnöksége és az úttörő- ben az úttörőknek körülbe­titkár elvtárs jóváhagyása- lül 75 százaléka vesz részt, val csapatunk kísérletbe fo- Rendszeres, kifejezetten út­gott" — így kezdődik a Ság- törőfoglalkozás jellegű raj­vári Endre általános gya- összejövetel havonta egyszer korló iskola úttörővezető ta- van. Ezt viszont igyekszünk nárainak, Radnóti Tamásné- tényleg szórakoztatóvá, él­nak és Vékony Istvánnak el­ső félévi beszámolója. S hogy nemcsak papíron, a látszat kedvéért folyik itt a kísérlet, arról a látogatás során győződtünk meg. — Abból az alapvető pe­dagógiai tételből indultunk ki — mondja Hámori Ede igazgató —, hogy igazán ne­velni, hatni csak az egysé­ges közösség tud. Iskolánk­ban minden gyerek úttörő, tehát az iskolát az osztályok összeségéből álló úttörőcsa­patként fogjuk fel. Takarékosság az idővel — Éppen ezért az úttörő­munka és a nevelési terv gondos összeegyeztetése szük­séges volt — szól közbe Rad­nóti Tamásné, a csapat egyik vezetője. — Ez persze ren­geteg szervezést, tervszerű­séget kíván. De az ered­mény, úgy látszik, nem ma­rad el. — Az eddig szokásos úttö­rőmunkában sokszor előfor­dult az, hogy a gyerekek kénytelenek voltak egy dol­got többször megcsinálni, megnézni. Például a nemze­ti ünnepek alkalmából tar­tottak egy megemlékezést az őrsökben, volt egy közös is­kolai ünnepély, s harmad­szor, mint az úttörőcsapat tagjai emlékeztek meg ugyanarról az eseményről. Vagy elmentek üzemet lá­togatni az expedíciós pa­rancs teljesítése érdekében, mint úttörők, és elmentek — nemegyszer ugyanabba az üzembe — az osztályfőnök vagy valamelyik szaktanár vezetésével, mint tanulmá­nyi látogatáson részt vevő diákok. Így aztán azonkívül, hogy unalmas, élettelen volt a mozgalom, még sok feles­leges erőt és időt is pazarol­tunk — magyarázza Vé­kony István, az úttörőcsapat másik vezetője. — A próbázások nehéz adminisztrációjának meg­könnyítésére az idén létre­hoztuk a próbáztatófelelős­hálózatot. Ezek a pajtások, akik tagjai az úttörőtanács­nak. évközben az egyes pró­bakövetelmények teljesíté­se után, azt rögtön beírják a próbalapra. Ez nagy segít­séget jelent a próbázások folyamatossá tételében. — A gyerekek munkáját igyekszünk azzal is meg­könnyíteni. hogy az expe­díciós kutatások eredményét summázó naplót különálló rajzlapokból állíttatjuk ösz­sze. Ez oldalanként egy-egy fáliújságcikket, kiállítható dokumentumot ls jelent — mondja Vékony István, s már veszi is elő ezeket az ízléses, dossziéba csomagolt naplókat. Praktikusak, szé­pek. A gyerekek érdeklődé­séről, gondosságáról tanús­kodnak. A szakköri munka az első — S bár az „Üttöró expe­díció a jövőbe" mozgalom feladatait, s az úttörő pró­bák követelményeit is telje­síti csapatunk, a hangsúly mégis a szakköri munkára mennyé tenni. Különböző vetélkedőket, sportversenye­ket. társas összejöveteleket, kirándulásokat szervezünk. — Illetve szerveznek ma­guk a gyerekek. — Vékony István meghívót vesz elő. -— Ma kaptam a hatodikosok­tól. Rajta a szöveg: Szeré­tettel meghívjuk holnap délután 5 órakor kezdődő teadélutánunkra. Jó lenne, ha ez az egész­séges, friss szellem kitörne a Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola falai közül. N. K. ben tetőznek majd. A társa­. , A nagaszaki és hirosimai « tomegszervezetek atomkatasztrófa 20. évf0rdu-. képviselőiből csaknem min- lója alkalmából gyűléseken denütt bizottságokat alakíta- és más akciókon tiltakoz­nak a program kidolgozására n,ak a nukleáris fegyverek . , , .... . ... elterjesztésevei kapcsolatos es lebonyolítására, s arra to- nyugati elgondolások, mul­rekszenek, hogy az idei akció tilaterális atomütőerő terve mind méreteiben, mind tar- ellen, s egész esztendőben talmában túltegyen a tava- éj» ,Vj szolidaritási meg­, . ., , , ., . mozdulásokkal tamogatiak a lyin, amikor csaknem ket es szabadsagukért, függetlensé­fél millió ember vett részt gükért küzdő népeket, a különböző megmozduláso- Az Országos Béketanács kon. A rendezvényeket össze- tovább erősíti immár 83 or­kapcsolják a júliusra helsin- szágra kiterjedő kapcsolata­kibe tervezett béke-világ- jt. Megalakítja latin-ameri­kongresszus magyarországi kai és ázsiai munkabizottsá­előkészítésévei. Békeautó- gát. Elküldi képviselőit a bé­turát is szerveznek. A dunai ke kérdéseível foglalkozó béke és barátság hajóút rész- legjelentősebb nemzetközi ta­vevőit gazdag programmal nácskozásokra és delegációt látják vendégül. A Magyarok cserél töbh európai, illetve Világszövetségével együtt más ország békemozgalmá­baráti összejövetelekre hív- val. ják majd meg külföldön élő Kezdeményezi, hogy a vá­es hazalátogató honfitár­saink különböző csoportjait. A szocialista országok Bu­dapesten tevékenykedő kul­turális központjainak közve­títésével neves közéleti sze­mélyiségek magyarországi lá rosok és falvak lakói szoli­daritási gyűlésekkel, találko­zókkal csatlakozzanak az idei húsvéti békemenetek so­rozatához. Tudományos bi­zottsága kapcsolatokat te­remt a hasonló külföldi tes­togatását kezdeményezik, s fületekkel, itthon pedig két a vendégeket felkérik: ve- újabb tanácskozással foly­gyenek részt a városok és tatja békekonferenciáit falvak lakóinak különböző (MTI) 0 gyakorlat igazol'a majd, hogy mennyit ér a „műszintterv Köztudott igazság jutott eszembe, míg lapozgattam, tanulmányoztam a Szegedi Konzervgyár ez évi műsza­ki intézkedési tervét: a sza­batos és sok pontból álló műszintterv még nem ga­rantálja egy üzem jó felké­szülését az új évre. Csak ak­kor lesz hatékony, ha készí­tői figyelembe veszik az üzem technológiai feltétele­it, a termelési feladatokat, a gazdaságosság követelménye­it. Ez pedig készítőinek ala­pos tájékozódottságát, szak­értelmét igényli. S mindezen túl az is lényeges, hogy a munkások mennyire ismerik e tervet, s segítik-e megva­lósítását vagy a gyár mű­szaki intézkedései csupán a szűkebb vezetőgárda ügye, gondja marad. fi tennivalfik tárháza A több száz intézkedést, s az ezekkel járó ráfordítási költséget, a 28 millió forin­tot szemlélteti a gyár mű­szaki intézkedési terve. Ké­szítésekor valóban sok szem­pontot, igényt, összefüggést és lehetőséget vettek figye­lembe, mire kimunkálták, s elfogadhatóvá tették ezt a tervet. — Az intézkedések meny­nyiségét, számait, a beszer­zés forrását és értékét, a szállítók és kivitelezők ne­vét, a tervezett megtakarí­tás költségét, s a határidő­ket rögzítő lapok a konkrét tennivalók tárházai — mondják a készítőik. Találó ez a megjegyzés, mert ebben a tervben fog­lalták össze mindazokat a lényeges javaslatokat, ame­lyek megvalósításával biz­tosítható a többi részterv-, ben előírt műszaki-gazdasá­gi célok teljesítése. A többi tervfejezetben általában csak az elérendő célok szerepel­nek. Az egy munkásra eső termelési értéknek 15 szá­zalékkal kell emelkednie. A termelési érték 21 százalék­kal nő. Azt fejezik ki. hogy mit kell a vállalatnak meg­valósítania. de hogy miként, milyen teendők elvégzésével tfii ezl el, azl már nem mu­tatja meg. Pedig az 1965-ös év ontja a tennivalókat, a Szegedi Konzervgyárban. Nem csoda, hiszen tavaly az MSZMP Központi Bizottsága határozata alapján túl kel­lett volna teljesíteni a fő­zelék- és gyümölcskonzerv gyártási tervet, de az erede­ti tervezett szintet sem ér­ték el. Éppen azért igen nagymérvű az előrelépés eb­ben az esztendőben a Sze­gedi Konzervgyár termelé­sében. Jobb munkaszervezéssel A műszinttervből az in­tézkedés hogyanjára is vá­laszt kap az érdeklődő. — A termeltetési terület­nek megfelelően helyezzük el a borsócsépló gépeket. A szerződéskötés alapján a na­gyobb termőterületek kör­zetében helyezzük el e gé­peket. hogy kevesebb legyen a szállítási költség, gyorsab­ban készíthessük elő a zöld­borsót konzerválásra. Az idén érkező új doboz­gyártó gépek elhelyezéséhez új épületre van szükség. Hogy ennek az üzemrésznek zsúfoltságát megszüntessék, megtoldják egy helyiséggel. Ezzei megteremtik a jobb munkaszervezés lehetőségét, s kialakíthatják itt is a vo­nalszerű termelést. Ezt a munkát másfél hónap múl­va kezdik meg. s még az év végéig befejezik. Ezzel egy­időben kerül sor a májkrém és a Yestor-kockagyártó üzemrészek tökéletesítésé­re is. A Yestor-kocka szárí­tót és csomagolót a máj­krémgyártó részlegtől vá­lasztják le. Az eddigi társ­bérlet akadályozta a gépe­sítést különösen az anyag­mozgatás gépesítését. Mű­szaki intézkedésekkel e két üzemrész szétválasztásával teremtik majd meg a jobb munkafeltételekét. Bővítik a gyümölcselőkészítő részleget sen a konzervgyárban sem az éves műszintterv oldja meg, hanem a népgazdasági erőforrásokból megvalósuló beruházások. Az összes rá­fordítás több mint fele ilyen forrásból ered. A fejleszté­si költség közel 6 millió fo­rint. Az összes önköltség­csökkentési hitel már jóval kevesebb, még másfél mil­lió sincs. Igen számottevő az az összeg is, amit a karban­tartásra költenek az idén. A vállalat felsőbb szerve, a Konzervipari Tröszt elfo­gadhatónak, sőt jónak tartja a műszaki intézkedési és a TMK-tervet. Mit szólhat e szakértői véleményhez az újságíró? — Ne feledjék; erre a tervre is mint a többire a jó igazi pecsétjét nem Buda­pesten, hanem Itt Szegeden a gyárban, a munkatermek­ben ütik majd rá. Ehhez nem elég az, hogy a vállalat különféle osztályai „hivatal­ból" bekapcsolódnak az in­tézkedési tervek kialakításá­ba. A technológiai osztály kidolgozza az egyes folyama­tok egyszerűsítésére, olcsób­bítására vonatkozó elképze­léseit, a munkaügyi osztály az ösztönző bérezés, a helye­sebb munkaerő-gazdálkodás, a többi osztályok az elérhető megtakarítások javaslatát. Legyen e terv megvalósítá­sa mindenki ügye, gondja. Ha a munkások felismerik Nem arról van szó, hogy elszakadva a realitásoktól tudományos konferenciákat tartsanak, s itt magyarázzák a munkásoknak a műszint­tei'vet, vagy ezzel kapcso­latban közgazdasági kérdé­seket fejtegessenek. De ha a régi normákról újra tér­nek át. az öreg gépeket új­jal váltják fel, vagy más A ' • , ' •"".o"1 — 2 v ihoö is. A regi szociális épület he- technológiát vezetnek be I in coríoi Kfíl , , „ l. .. i _ i . , . . . ' lyiségeiből munkatermeket alakítanak ki, s ezzel mint­egy 370 négyzetméterrel bő­vül ez az üzemrész. Meg­szüntetik az eddigi zsúfolt­ságot, s higiénikusabb mun­kafeltételt teremtenek. fi jö igazi pecsétje A műszaki fejlesztés alap­vető feladatait természete­minden esetben már előre váltsanak szót a munkások­kal, mondják el mit miért tesznek, már csak azért is, mert minden intézkedés ér­dekli az embereket,, hiszen személyükben érinti őket és segítenek ráütni a most el­fogadott műszaki intézkedési tervre a jó pecsétjét. Nagy Pál Csütörtök, 1965. február 25. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents