Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

Kiváló exportcikkünk a szamóca Zenaida Manfugas zongorázik Szorgalmazni kell a sza­mócatelepitést a tsz-ekben — egyre többet hallani erről a járási pártbizottság vezetői­től, a tanács vb ülésein, va­lamint a szakemberek köré­ben. A szövetkezeti mozga­lom gyermekeveiben ugyanis járásunkban visszaesett a szamócatermesztés. Érthető: e munkaigényes növény gon­dozásához a tsz nem tudott megfelelő kézicröt toborozni, a nagyüzemi termesztés fel­tételei pedig még nem értek meg. A szegedi járás jónéhány közös gazdasága ma már gondolhat e finom, ízletes gyümölcs termesztésére. Kü­lönösen a Maros—Tisza szög­ben gazdálkodó tsz-ek vagy a mihálytelekiek, ahol a ta­laj jó termőágyat kínál. Csak módjával, mértéktartóan Ideje serkenteni a tsz-ek szamócatermesztési kedvét. Telepíteni azonban csak mód­jával, mértéktartóan kell — erre figyelmeztetnek a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetnél. Visnyovszky Zsigmond, tudományos ku­tató az ötholdns telepítéseket ajánlja. Ezeken ugyanis meg­honosíthatják, kikísérletez­hetik, kitapogathatják a szö­vetkezeti gazdák a szamóca­telepítés és gondozás nagy­üzem/ módszereit. Ahol le­het. építsék ki az öntözéses rendszert. A szamócát leg­jobb 70X20 centiméteres sor-, illetve tötávolságban telepíteni, mert ez íogatos kapával és kisgéppel egy­aránt művelhető. Persze, az indázós, a szedés, a csoma­golás még így is sok kézi munkát igényel. A szamóca egész éves ápo­lást kíván. Helytelen gyakor­lat, hogy szedés után sor­sára hagyják a növényt. Tiszta, gyommentes talajon ugyanis erőteljes tövek fej­lődnek, melyek a következő Vasárnapi műszakban A Pamutnyomóipari Vál­lalat szegedi textilművek gyáregységében az előkészítő üzemrész elég komoly lét­számproblémákkal küzd. Az utóbbi hónapokban, hetek­ben olyan nagymérvű volt a szövődéi termelósfelfutás, hogy a fonoda és az előké­szítő üzemrész csak úgy ké­pes anyagszükségletét biz­tosítani, ha vasárnaponként is dolgozik. így, az elmúlt vasárna­pon, február 21-én is termel­tek az előkészítő 76 kereszt­orsózó gépén. A 76 gépkeze­lőnővel és a kisegítő sze­mélyzettel összesen 102 mun­kás volt bent az üzemben dolgozni. A nyolcórás mű­szak alatt 10 tonna fonalat keresztorsóztak fel, s így hétfőn nem volt fennakadás a vetülékcsévelő és a felve­tő üzemrészek munkájában. Oh dióink írták Postaládák a kapuk alatt Lapunk február 10-1 szá­mában megjelent Postaládák a kapu alatt című cikkünk­re változatlanul érkeznek ol­vasóink levelet Sajtos Ferencné nyugdíjas olvasónk hosszú levelében részletesen megírta, miért nem ért egyet a posta in­tézkedésével. Egyrészt azért, mert — mint írja — előze­tesen köz vélemény kutatást kellett volna rendezni, hogy mit szólna ehhez a lakosság, hiszen róluk is szó van. Ol­vasónk nem ért egyet Var­ga József hozzászólásával. Nem mindenlvi jár reggel 6­ra dolgozni. Azoknak külön le kell menni az újságért Kovács Lászlóné „kellemet­len újítás"-nak nevezi a pos­ta intézkedését. „Egyedülálló, beteges asszony vagyok — írja többek között — nehe­zemre esik kora reggel Je­menem az újságért. Eddig az ágyban olvastam az újsá­got." „A többi dolgozónak ki segít nehéz, esetleg még a postásnál is nehezebb mun­kája elvégzésében?" — kér­dezi a továbbiakban. „A te­tőfedés igazán nem könnyű munka, de ki kívánja, hogy saját lakása fölött mindenki maga fedje be a tetőt?" öt­letes örzse álnévvel bekül­dött levélben azt javasolja valaki, hogy a postás, ami­kor megérkezik, síppal adja hírül a ház lakóinak: itt vannak a reggeli lapok. Dr. Fehér István azt írja, hogy ha már felszerelik eze­ket a postaládákat, próbál­ják meg esztétikusan meg­csinálni. A Tisza-parti hét­emeletes házban például, ahelyett hogy a falra szerel­ték volna, csőlábakra állítot­ták őket. S ezzel az egész hall kellemes, megnyugtató összhatását elrontották. Ne kíméletlenül! Kérjük a SzegeéH Város­gazdáik odáöá Vállalatot: fi­gyelmeztesse a háziszemetet — nem KUKA-edénnyel — összeszedő dolgozóit, hogy a házak elé kitett szeméttartá­lyokat kiürítésük utám ne do­bálják kíméletlenül. Kérjük, kezeljék ugyanúgy, mintha sajátjuk volna. Nagyrészt öreg nyugdíjasok vagyunk, aikik nem bírják az idő előtt tönkrement szeméttartókat javítgatni és gyakran újjal pótolni. ttzv. Nagy Pálné, és több Rigó utcai lakos Lesz helye a mihályteleki postának A III. kerületi tanács leg­utóbbi ülésén többen szóvá tették, hogy Mihályteleken több hónapra bezárják a postahivatalt, mert a háztu­lajdonos, Jeszenszki Zoltán, aki egyben a postahivatal vezetője is. tataroztatja, bő­vítteti a házát. A háztulaj­donosnak már ki is adta a III. kerületi tanács az építési engedélyt. Üj helyiségről vi­szont, ahol a postahivatal to­vábbra is zavartalanul mű­ködne, nem gondoskodtak. A Szegedi Postaigazgatóság az új helyiség ügyében átírt a III. kerületi tanácsnak. Onnan továbbították az igényt a lakásgazdálkodási hivatalnak. Az ügyintézés eleve nem vezethetett ered­ményre, tekintettel arra, hogy Mihályteleken nincs olyan középület — az ottani művelődési otthon bővítésé­vel még nem készültek el —, hogy nagyhirtelen megfelelő helyiséget találtak volna. Végül is a postaigazgatóság magasépítési osztályának ve­zetője, Márton Vilmos oldot­ta meg a problémát úgy, hogy megkereste a mihályte­leki Űj Élet Tsz vezetőségét, amely több helyiségből álló irodájában három hónapra helyet ad a postahivatalnak, amíg a régi ház felújításá­val elkészülnek. Hogy a mihálylelekieknek a postahivatal bezárásával kapcsolatos problémája meg­oldódott, az jó. Azt viszont már kevésbé lehet dicsérni, hogy az ügyben előbb át- és visszahatok születtek, holott azt el lehetett vona kerülni, mint ahogy ezt az egyszerű megoldás is bizonyítja. l. f. év termésében fizetik vissza a munkadíjat. fl ranglista e'sö helyezettjei Igen fontos a fajtakiva­lasztás. A Dél-alföldi Mező­gazdasági Kísérleti Intézet mikroparcelláin Visnyovszky Zsigmond 19 szamócafajta összehasonlító termesztését végezte el. Négyéves megfi­gyelés, elemzés alapján a kö­vetkező négy fajta telepíté­sét ajánlja a tsz-eknek: Sen­ga-Sengana, Talisman, Regi­na és Angol. Ezek tövenként 234—136 grammot teremtek. Izletességben, tetszetősség­ben, termőképességben, ex­port minőségükkel egyaránt felülmúlják a járásban meg­honosodott „Szegedi tájfaj­tát". (Ez a Madame Montot fajta helyileg kialakult vál­tozata, mely tövenként: 38.4 gramm termésével és más gyengéivel csupán a 18-ik helyet szerezte meg a minő­ségi ranglistán.) Baráthozás a mikroklímával Az említett fajták alap-, illetve szaporító anyagát je­lenleg nem tudja biztosítani az intézet, talán érdemes próbálkozni a Pest környéki telepeken, például Soroksá­ron, Szentendrén. Kívánatos a szaporítóanyag előtelepíté­sét a helyi gazdaságban vé­gezni, hogy a növény meg­barátkozzon a táj mikroklí­májával. A szamóca értékes export­cikk és a hazai piacokon is keresett tavaszi csemege. Nagyüzemi telepítésű, szak­szerűen végzett termeszté­sük szép jövedelmet biztosít a közös gazdaságoknak. Kuba, ez a kis szigetor­szág hősies harcával évekig lázban tartott bennünket. Emlékszem fiatalokra, akik az iránt érdeklődtek: hogyan mehetnének Kubába önkén­tesnek. Azután baráti beszá­molókra emlékszem, amelye­ket büszkeséggel vegyes irigységgel hallgattam ma­gam is, miközben Fidel Castro és Hemingway talál­kozásáról készült fényképet őriztem szobám falán. Ezek a személyes élmé­nyek éledtek föl bennem szombaton, amikor a Sze­gedre érkezett Zenaida Manfugas zongorajátékát hallgattam a Fegyveres Erők Klubjában a nagytermet zsú­folásig töltő fiatalokkal, ka­tonákkal és diákokkal együtt. A közönség tapsvi­harában egyaránt benne éreztem a művészi zongora­játék elismerését és a messzi Kuba iránti lelkesedést. Ma­gamban sem tudtam szétvá­lasztani e kettőt, s úgy érez­tem, nemcsak e baráti érzés­nek, hanem Zenaida Man­fugasnak is adós maradnék, ha csupán kvalifikált művé­szetét elemezném a kritika hűvös szakkifejezéseivel. Lá­togatása, játéka közöttünk — úgy éreztem — a baráti or­szág üzenete volt. Alig vár­tam hát, hogy a többszörös megújrázó tapsok utón, a nagysikerű műsor befejez­tével személyesen is megis­morkedhessem vele, s bemu­tassam azoknak, akik érdek­lődnek Kuba iránt. Egy kubai — talán fgy kellene kezdenem benyomá­saim leírását. Mert ezt, ke­restem. ezt láttam benne. Egy kubai, akinek öt test­S-e ne kari kanqoenenq a izínházkan Erdélyi Miklós vezényle­tével és Szegedi Anikó zon­goraművésznő közreműkö­désével játszott vasárnap délelőtt a Bartók Béla Fil­harmonikus zenekar a Sze­gedi Nemzeti Színházban. Első számként Mozart: Fi­garó házassága — nyitánya hangzott el, frissen, lendüle­tesen, egészséges koncert hangulatot teremtve. Erdélyi Miklós igen jó ízlésű és biz­tos kezű karmester. Beethoven C-dúr zongora­versenyének szólóját Szegedi Anikó játszotta. A fiatal mű­vésznő — mindössze három­négy éve szerezte meg mű­vészdiplomáját — nagyon igényes, jól felkészült elő­adóként mutatkozott be. A C-dúr zongoraverseny ko­rántsem olyan halas előadói feladat, mint a későbbi kon­certek. Szegedi Anikó stílu­sos játéka, magabiztossága mégis sok szép pillanatot szerzett. Különösen tetszett a mély lírájú, lassú tétel előadása. Erdélyi Miklós ki­tűnően kísért. Ránki György Pornódé ki­rály új ruhája című szivitje a bravúros hangszerelés és ötletes felépítés ellenére sem koncertdarab. Szellemes és kifejező ez a zene a színpa­don. de jóval kevesebbet mond. ha önmagáért kell be­szélnie. V. L Megbarátkoztak a paprikaöntözéssel TERMELŐSZÖVETKEZETEK VASAROL.lAK MEG A PAPRIKAFELDOLGOZÓ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEIT Az elmúlt két évben kilenc MH—200-as öntözőberende­zést vásárolt a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat. E be­rendezéseket bérbeadta a fű­szerpaprika termelő szövet­kezeteknek és 6ogítette a gazdaságokat a nagyobb ter­mésátlag elérésében, az aszálykár elhárításában. Két év elegendő volt ahhoz, hogy a szövetkezeti gazdaságok kertészeti brigádjai megba­rátkozzanak a fészerpaprilka­öntözéssel, lényegében meg­győződjenek ennek hasznos­ságáról. Ezzel az üzem telje­sítette feladatát, s most tu­lajdonba adja át öntözőbe­zeteknek. rendezéseit termelószövetke­Hét berendezést már meg­vásároltak, s még a meglévő kettőre is van jelentkező. Ötöt Csongrád megyei, ket­tőt szegedi szövetkezetek vá­sároltak meg, s kettőre Bé­kés megyeiek tartanak igényt. Nemcsak a szövetke­zetek, a népgazdaság is jól jár majd azzal, hogy a szö­vetkezetek tulajdonába ke­rülnek ezek a berendezések. Eddig ugyanis csak fűszer­paprika-öntözésre használták, a jövőben más konyhakerti növényeket, zöldségféléket öntözhetnek majd ezekkel az esőztető berendezésekikel. Tovább lart a hideg A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint lé­nyeges javulás egyelőre nem várható az időjárásban. Át­meneti kisebb enyhülések­kel, tovább tart a hideg. Po­zitívum azonban, hogy a most erkező enyhébb levegő, s a nagyobb arányú felhősö­des révén kedd reggelre lé­nyegesen csökken a lehűlés, az előrejelzés szerint orszá­gosan mínusz 4—mínusz 9 fok között alakul ki a mini­mum-szint. Keddre előreláthatólag szétszakadozik a felhőzet, már csak futó hózáporokra kell számítanunk. Valószínű­leg ismét megnövekszik a napsütéses órák száma. A keddi hőmérséklet plusz 1— mínusz 4 fok-ig emelkedik. Zenaida Manfugas lapunk olvasóinak dedikálta képét fény­vére közül három milicista, aki a harcok idején s azóta is gyakran játszik a kato­náknak, művészetével áll hazája szolgálatában. Egyéb­ként egész családja aktív ze­nekedvelő, ő maga anyjá­tól kezdett Zongorázni tanul­ni, később Havannában, majd Madridban folytatta tanulmányait, s most már ő tanít a havannai Alejandro Garcia Cat.urla konzervató­riumban. A tanítás a szen­vedélye, szereti a fiatalokat. Amikor megkérdeztük, mik a jövőre vonatkozó tervei, azt válaszolta: szeretnék sok fiatalt tanítani még. A taní­tás mellett a hangversenyek töltik ki idejét: nemcsak ha­zájában ismerik művészetét. Most a szocialista országo­kat járja végig, majd Nyu­gat-Európában szerepel. Szereti hazáiét, népét. Tu­dom, szinte közhelyszerű ez a megfogalmazás. Talán töb­bet mondok tehát, ha egy ap­ró momentumot idézek föl a beszélgetésből. Utazásáról érdeklődtünk, amikor meg­jegyezte: „Mennyi cukorná­dat kell ezért levágni!" Ez az egy mondat megkapott elgondolkoztatott. Távoli út­ján azok jutnak eszébe, akik otthon a fizikai munka ne­hezét végzik, akik az ország „valutáját", a cukrot terme­lik. „A nép." Igen. ez a szó még egy alkalommal előfor­dult a beszélgetés során. „Fidel Castro minden prob­lémáról tájékoztatja a né­pet," Ez a motívum — a nép és a vezetés egysége, össze­tartása — több alkalommal kicsendült szavaiból. S míg beszélgettünk, sok hasonló vonást vettünk észre a két országban, valamennyi té­mánk közös volt abban az értelemben, ahogy két ha­sonló élményekkel rendelke­ző család gondolatai azok. Ittléte, szavai csak megerő­sítették bennünk a rokon­szenvet hazája iránt. Németh Ferene Munka védelmi lilni fesztivál Hétfőn reggel kezdődött a Technika Házában a baleset­védelmi és munkaegészség­ügyi filmek 6. országos fesz­tiválja. A SZOT munkavé­delmi osztálya, a Munkavé­delmi Filmbizottság és az Egészségügyi Felvilágosító Központ rendezésében össze­sen 28 filmet mutatnak be. A zsűri három kategóriában három-három díjat oszt ld; ezenkívül nagydíjjal tünteti ki az év legjobb filmjét és külön díjazza a legjobb ren­dezői. színészi és operatőri munkát. Az eredményhirde­tésre előreláthatólag ked­den kerül sor. A század tanúja: a film L'j sorosat u tv-ben Február 28-án, vasárnap A század tanúja címmel űj sorozat indul a tv-ben. Bo­kor Péter, a sorozat szer­kesztője a következőket mondja erről a vállalkozás­ról: — Ma már kevesen élnek azok közül, akik érett fej­jel élték át a XX. század hajnalát. De a közelmúlt hat évtizedéről nemcsak ők — az élő tanúk — adhatnak számot, hanem századunk olyan „szülöttei" is, mint például a hanglemez, a mag­netofonszalag és mindenek­előtt a film. Ha néhány száz­év múlva majd arra a kér­désre kell válaszolni az ak­kori diáknak: „Mi volt. a XX. század legérdekesebb eseménye?" — bizonyára azt feleli majd: „Megszületett a mozi, a film — és mindent megörökített!" — Valójában a film csak egy a XX. század számtalan csodáiéból, nyilván nem is a legfontosabb. Bizonyot azonban, hogy a filmfelvéte­lek segítségével eleven kö­zelségbe hozhatjuk azokat az óriási vá Hozásokat éa vívmányokat, amelyek a kö­zelmúlt évtizedeiben jöttek létre. A tv új történelmi-do­kumentációs sorozata éppen ezt kísérli meg: régi filmfel­vételek — és a dokumentáció egyéb eszközei: korabeli fényképek, újságok, köny­vek. levelek, naplók, hang­felvételek stb. — segitsége­vel igyekszik majd számot adni a XX. század első leié­nek eseményeiről. — A sorozat első filmje: A század tanúja. Főszereplő­je: a film. Megismerkedünk a mnzi születésének történe­tével. ízelítőül bemutatunk jó néhányat a legelső felré­telekből és röviden áttekint­jük azt az eseményláncola­tot, melyről részletesebben a sorozat további filmjei tájé­koztatnak. Kedd, 1965. február 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents