Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

fi legkorszerűbb és a gazdaságosabb megoldást alkalmazzák tervezőink Háiom megye tervezőinek Csütörtökön délelőtt Szegeden a megyei tanácsháza nagytermében Bács, Békés és Csongrád megye tervező vállalatainak, egyes ipari, mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek műszaki tervezői, beruházási szervek, építőipari vállalatok vezetői részére ankétot rendezett az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztálya és az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztálya. A tanácskozást Schön J ózsef, az ÉM Tervezési Fő­osztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Csak­mag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának vezetője tartott előadást a műszaki tervezés időszerű kérdéseiről. Növelni kell a tervező munka színvonalát tanácskozása Szegeden Eiöadása bevezetőjében azokra a feladatokra hívta fel a figyelmet, amelyeket az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1960. júniusi, s a Köz­ponti Bizottság elmúlt évi februári határozata tartal­maznak. Hangsúlyozta, hogy ezek megvalósítása érdeké­ben növelni kellett a terve­zői kapacitást, a legkorsze­rűbb és gazdaságosabb meg­oldásokkal emelni a tervező­munka színvonalát. E cél el­érése érdekében a tervező vállalatokra, tervezőkre több felaclat vár. A többi között a tervezési előírások, az ad­minisztratív kötelezettségek egyszerűsítése, az indokolat­lan, sok részlet- és műhely­terv készítésének csökkenté­se, a típustervek kötelező al­kalmazása, azok gyakori megváltoztatásának meg­akadályozása. Valamint a tí­puselemek, szabványok na­gyobb mérvű készítése, al­kalmazása, a meglevő tervek ismételt felhasználása stb. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a tervezői ap­parátus mindhárom megyé­ben sok nehézséggel, problé­mával küzdött Ennek elle­nére eredményes munkát i égzett. A közelmúlt évek­ben épült lakó- és középüle­teink minőségileg és esztéti­kailag is jobbak, mint a ko­rábbiak. Ha nem is kielégí­tően, de általában javult a munka gazdaságossága, kü­lönösen a nagyobb tömeg­ben épülő lakó- és ipari epületeknél. Ezután a számottevőbb objektumokról szólt Beszélt az újszegedi Ogyessza-lakó­telep épületeiről, a Rózsa Fe­renc sugárúti, a gedói 16 tan-' termes iskoláról, az Oskola utca és környékének beépí­téséről, a szalámigyár érle­lő tornyáról, amely előre­gyártott elemekből készült Hangsúlyozta, hogy a szen­tesi és hódmezővásárhelyi új lakóépületek is a tervezők jó munkáját dicsérik. Ezért bátran mondhatjuk, hogy a tervező vállalatok, szervek kollektívái ma már olyan szakmai és műszaki feltéte­lekkel rendelkeznek, ame­lyekkel megoldhatják a rá­juk váró feladatokat. Az utóbbi időben javult e vál­lalatok műszaki ellátottsága, szakmai színvonala. Jelen­tős volt a fejlődés a tanácsi tervező vállalatoknál, a szö­vetkezeti tervező irodáknál is. — Az eredmények ellené­re — folytatta Csakmag György elvtárs — a terve­ző vállalatok vezetésében, a tervezők munkájában is fel­lelhetők negatív jelenségek, amelyek gátolják az előre­haladást. Nincs megfelelő összhang a beruházó, terve­ző és kivitelező vállalatok között. Az egység megterem­tése követeli, hogy a kivite­lezők az eddiginél nagyobb bizalommal legyenek a ter­vezők iránt, s növekedjen tovább a tervezők önállósá­ga. felelőssége. Számolják fel a szűklátókörűséget, kerül­jék a pazarlást, lépjenek fel mindenütt a felesleges terve­zés. a megalapozatlan beru­házási igényekkel szemben. A műszaki fejlesztés társadalmi ügy A továbbiakban a műsza­ki fejlesztési feladatok meg­valósításának fontosságáról szólt az előadó. — A világszínvonalon va­ló termelés állandó hangoz­tatása nem frázis. Fejlettebb, színvonalasabb és gazdasá­gosabb termelés nélkül el­maradunk a kapitalizmus­sal folytatott versenyben. Enélkül nem lehet eredmé­nyes a nemzeti vagyon gya­rapítása sem. A műszaki fejlesztés sem lehet egy szű­kebb kollektíva, néhány em­ber feladata, ez társadalmi ügy, s társadalmi mozgalom­má kell fejleszteni. A beruházások előkészíté­sének hibáiról szólva elmon­dotta az előadó, hogy nem mindenütt készítik elő meg­felelően a beruházásokat, a tervezők pedig több esetben kritika nélkül fogadják el az ilyen megbízásokat. Pedig a nem kielégítő előkészítés sok problémát okoz később, s költségessé válik a kivite­lezés. Egyes terveket több­ször is át kell dolgozni. Ez­zel tervező kapacitást köt­nek le, jelentős erőket von­nak el a fontos, s jól előké­szített beruházások tervezé­sétől. A beruházók közül többen csak a pénzt nézik, hogy a rendelkezésre álló keretből mit csinálhatnak. A kivitelezők pedig csak a nagy termelékenységű előre­gyártást szorgalmazzák, er­re kapnak maguk is ösztön­zést a felsőbb szervektől. A tervezők viszont egyéb szem­pontok alapján bírálják el a beruházást, sok esetben az esztétikád kérdéseket helye­zik előtérbe. Vagy indokolat­lanul használnak monolit­szerkezeteket, amelyek pe­dig megdrágítják az építke­zést. A Beruházási Bank vizsgálata szerint az elkészí­tett tervek 25—30 százalékát nem valósították meg, vagy olyan későn került kivitele­zésre, hogy a rendelkezések értelmében újból felül kel­lett vizsgálni. Igen gyakori a menetközbeni változtatás, mind a tervezőknél, mind a kivitelezőknél. Már meg­kezdték a munkát, amikor eszükbe jut a beruházóknak, építtetőknek, hogy valami más elgondolást érvényesíte­nek. Itt a Szegedi Tervező Vállalat munkájából a sze­gedi Vám téri 406 lakás, a Bécsi körúti beruházási program első ütemét, a Kossuth Lajos sugárúti böl­csődét, valamint Bács és Bé­kés megye néhány beruházá­si tervét említette példaként. Bízzanak a tervezőben Beszéde további részé­ben azzal foglalkozott Csak­mag György elvtárs, hogy a tervezőket már többször bí­rálták, mert egyes nagyobb beruházások tervezésekor nem a legjobb, a leggazda­ságosabb megoldást válasz­tották. Nem készítenek több alternatívát, s így a megbí­zott tervező nem érdekelt a legjobb megoldás kialakítá­sában, nincs versenytársa, akinél jobbat kellene pro­dukálnia. Ezzel a lehetőség­gel alig élnek a tervező vál­lalatok, részben a tervezői kapacitás lekötöttsége, s a belső munkaszervezés hibái miatt. Helyes lenne meg­honosítani a több változat kidolgozásának módszerét, hogy a gazdaságosabb meg­oldást választhassuk. Ehhez arra is szükség van, hogy a beruházók ne változtassák oly gyakran a programot. Sajnos a beruházók sokszor a terv és pénzügyi keretek ellentmondásai miatt felbo­rítják az eredeti terveket, törölnek belőlük, vagy más megoldásokat keresnek. A tervező ma csak csökkentett lehetőségekkel rendelkezik. Ha megbízzák munkával. bízzanak is benne, s ő e bi­zalom jegyében vállaljon anyagi és erkölcsi felelőssé­get munkájáért. — A tervezői szerződések — mondotta az előadó — a beruházási kódex előírásai­nak megfelelőek. A tervező mégis sok esetben kénytelen a^adálykö-lést jelenteni, mert a megbízások hiányo­sak. Előfordult, hogy hiány­zott a területfelhasználási engedély, szakvélemény, vagy a megküldött beruházá­si program alkalmatlan volt tervezésre. Ilyen esetben születnek a jegyzőkönyvek, duzzad a levelezés, mire az ügyet rendezik. A rossz elő­készítés anyagi kihatása is számottevő. Tervezőink, be­ruházóink és kivitelezőink ne csak beszéljenek a gazda­ságosságról, a takarékosság­ról, hanem ennek megfelelő­en is tevékenykedjenek. De minden esetben vizsgálják azt is, a gazdaságosság elvei szerint, hogy például az ol­csóbb, de nem időtálló kül­ső homlokzatok készítése, azok gyakori felújítása, a költséges állványozás, a szúk építőipari kapacitás miatt valóban előnyösek-e? Sok­szor emlegetik egy-egy épü­let műanyag szerkezeteinek, a kilincseknek, csapoknak, stb. hibáit. Az észrevétel jo­gos. Ezért jobb szerkezete­ket kell konstruálni, ame­lyek olcsóbbak, mint a ko­rábban használtak és időt­állóbbak is. Az elkészült tervek mű­szaki színvonaláról, az ütem­tervezésről beszélt végül az előadó. Hangsúlyozta, hogy a kisebb-nagyobb hiányossá­gok mellett általában jónak mondható tervező vállalata­ink leterhelése az év külön­böző időszakaiban. Nincs úgynevezett holtszezon. A tervszállítási határidők be­tartása azonban nem a leg­kedvezőbb. Sokszor késik a tervdokumentáció, a tervek műszaki színvonala ugyan javult, de még ma sem ki­elégítő. Még mindig tapasz­talható, hogy különböző ma­gyarázkodásokban, jogi vi­tákban keresik a kiutat. Fel­hívta az ankéton részt vevő tervezők figyelmét arra, hogy a jövőben megkülönböztetett gondot fordítsanak a köz­gazdasági elemzésre, a ter­melékenység növelésére, a munkafegyelem megszilár­dítására. a takarékossági el­vek megvalósítására. A be­ruházók, tervezők érjék el, hogy augusztus végéig min­den olyan beruházás műsza­ki terve elkészüljön, amely­nek elkezdését 1966-ra ter­veztük. A tervező vállalatok pártszervezetei, s a külön­böző társadalmi szervek pe­dig sajátos eszközeikkel se­gítsék az 1965. évi feladatok végrehajtását, a következő év munkájának jó előkészí­tését Korreferátumok, hozzászólások Csakmag György elvtárs előadása után nyolc korrefe­rátum hangzott el. Országos tervezői szervek, vállalatok képviselői fejtették ki állás­pontjukat. Katona József, a Típustervező Intézet főmér­nöke a harmadik ötéves tervben alkalmazásra kerülő típustervekről beszélt Hang­súlyozta, hogy ezek a taka­rékosság és a gazdaságosság figyelembevételével készül­tek, s lehetővé teszik a kor­szerűbb építkezést, az általá­nos műszaki fejlesztést. Nem­csak állami lakóházakra, ha­nem magánházak építésére is készült néhány típusterv. Hasonlóan alkalmaztok majd a tipizálást középületek, ipa­ri és mezőgazdasági épületek tervezésénél is. A Középülettervező Válla­lat főmérnöke Mányoki Lász­ló a különböző középületek, kórházak, iskolák, kollégiu­mok és szállodák tervezésé­nek időszerű kérdéseiről szólt, majd Zsitva Tibor, a VÁ­TERV igazgatóhelyettese a városfejlesztéssel kapcsolatos tervekről beszélt. — Arra kell törekedni — mondotta — hogy minél ki­sebb közművesítési és járu­lékos költséggel, minél több embernek építsünk korszerű lakást. A következő felszólaló ZoZ­tán László, a LAKÖTERV főmérnöke volt. Messzemenő­en szem előtt kell tartanunk néhány alapvető követel­ményt — mondotta — mint a levegő tisztasága, a forga­lom, valamint a zaj elleni védekezést. Dr. Szendrői Jenő, az IPAR­TERV főmérnöke az üzemek együttes telepítésének prob­lémáiról beszélt. Hangsú­lyozta, hogy az eddiginél job­ban kell alkalmazni a tipi­zált szerkezeteket, Ezután Nagy L. Dénes, a MÉLYÉP­TERV irodavezetője a vízel­látás, a szennyvízelvezetés, a hő- és gázvezetéképítés idő­szerű kérdéseiről szólt. — Elmaradtunk a követel­ményektől, s a most követ­kező ötéves tervben növel­nünk kell e munka gépesíté­sét. Általános igény, hogy te­remtsük meg az élőregyár­tást, mert csak így valósul­hat meg az, hogy a közmű­veket időben építsük fel. A Földmérő? és Talajvizs­gáló Vállalat főmérnöke, For­gács Ede, az építkezéseket megelőző talajvizsgálatok műszaki problémáival foglal­kozott. Mint mondotta, a be­ruházások ma már megkö­vetelik a gyors és pontos vizsgálatot, hogy a talajvi­szonyokról reális képet kap­junk. Tímár László, az ÉVI­TERV főmérnöke a lakótele­pek villamosenergia ellátásá­nak problémáit elemezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakások gépesítése gyorsan fejlődik, s ehhez igazodnia kell az energiael­látásnak is.. Az új építőele­mek alkalmazása pedig nem­csak a vezetéképítés új eljá­rásainak kidolgozását igény­li, hanem a lakások megvi­lágításának újszerű megol­dását is. Az előadást és a korrefe­rátumokat követő vitában felszólalt Sipos Mihály, az ÉM Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalatának igazgató­ja, Zsebik József, a Szegedi Tervező Vállalat statikus szakági főmérnöke, Szabó Jó­zsef, a Csongrád megyei ta­nács vb építési osztályának vezetője, Balogh Péter, a Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat tervező csoportjának vezetője. A hozzászólások után Schön József torszavá­val ért véget a három megye tervező szakembereinek ta­nácskozása. Ülést tartott a népfront Szeged városi bizottsága Tegnap délután ülést tar- Kovács István, Sziládi Sán­tott Vörösmarty utcai szék­házában a Hazafiais Nép­front Szeged városi bizott­sága. Részt vett az ülésen Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottságának titkára is. Tom­bácz Imre, a városi elnök­ség tagjának megnyitó sza­vai után dr. Kalmár Ferenc, a Szeged városi tanács terv­osztályának vezetője tartott előadást A népfront feladata a népgazdasági terv végre­hajtásának segítésében cím­mel. Ezután Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára előter­jesztette a bizottság ez évi munkatervét, majd vitára került sor. A városi bizottság tagjai közül felszólalt Kiss Jenő, dor, Hódi Győző, Totka Ká­roly, Bézi Ferenc, Árvái László és Borka László. Va­lamennyien a társadalm­in un ka újabb lehetőségeinek felkutatásáról beszéltek. Fel­szólalt Katcma Sándor is. A lakosság cselekvésének szé­leskörű meginverésére hívta fel a népfrontbizottsági ta­gok figyelmét, mint akik a társadalmi munka eddigi szervezésében és végrehajtá­sában is sokat tettek. Kedves színfoltja volt az ülésnek, amikor Tombácz Imre átnyújtotta az I. kerü­leti tanács végrehajtó bizott­ságának és a Hazafias Nép­front I. kerületi bizottsá­gának arany jelvényét Ha­jós Józsefnek, aki hosszú időn át példamutató társa­dalmi munkát, végzett. Közéletünk hírei MAGYAR KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BUKARESTBE Csütörtökön délután magyar tervhivatali küldöttség érkezett repülőgépen Bukarestbe, dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal öblökének vezetésével. A kül­döttség az 1966/70. évi magyar—román gazdasági együtt­működésről szóló jegyzőkönyv aláírására érkezett a ro­mán fővárosba. PÉTER JÁNOS FOGADTA A DAN KIRÁLYSÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉT Péter János külügyrnimVízter csütörtökön bemutat­kozó látogatáson fogadta Birger Dons Moller-t, a Dán Királyság első magyarországi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetót, aki a közeljövőben adja át megbí­zólevelét. (MTI) Az osztrák parlament íőváhsgvta a Magyarországgal kötött szerződéseket Az osztrák parlament szer­dán délután tárgyalta a ha­tárjelek felújításáról, és ha­tár-vegyesbizottságok felállí­tásáról megkötött magyar— osztrák szerződéseket. Beha­tó vita után, — amelyben mindkét kormánypárt képvi­selői pozitívnak mondották a szerződések megkötését, — azokat egyhangúlag jóvá­hagyták. A vitában felszólalt Kreis­ky külügyminiszter is, aki többek között kijelentette: ,.az a véleményem, hogy Pé­ter János külügyminiszter ausztriai látogatását, amely a közeljövőre várható, jó mun­ka előzi meg. Azt várom, hogy erre az alkalomra né­hány fontos szerződés áll majd készen az aláírásra" — mondotta Kreisky. Véglegesen megfékezik a szanki gázkitörést Február 9-én — mint is­meretes — elfojtotta önmagái a szanki gázkitörés, amely 17 napon át kisebb megsza­kításokkal 300 atmoszféra nyomással ömlött. Az alföldi kőolajfúrási üzem dolgozói csütörtökön hozzáláttak a gáz útjának a mélyben való mesterséges elzárásához. A mentőfúrással — amellyel iszapot, cementet és baritot juttatnak a földrétegek üre­geibe — véglegesen elejét veszik annak, hogy a gáz felszínre törhessen, vagy esetleg a lazább rétegekben megszökjék, s veszélyeztesse a további kútfúrások ered­ményességét. (MTI) Kétszeres ütemben fejlesztik a magyar vegyipart Mint világszerte — nálunk is erősen megnőtt a vegy­ipar jelentősége és ezzel együtt a termelés. Az ötéves terv eredetileg a vegyiparban írta elő a leg­gyorsabb fejlődést: összesen 77,6 százalékos növekedést az öt esztendőre. De már a terv negyedik évében 72 szá­zalékos emelkedést értünk el, a vegyipar tehát az előírtnál gyorsabban fejlődött. Az eredeti elgondolás sze­rint a vegyipar termelésének részesedése az ipar összter­melési értékéből az 1960. évi 7,4 százalékról 1965 végére 8,3 százalékra emelkedett volna, de ez aa arány — a gyors fejlődés eredménye­ként — már 1964-ben elérte a ki­lenc százalékot. A vegyiparban dolgozók összlétszáma mintegy har­minc százalékkal gyarapo­dott a négy év alatt, mun­kájuk termelékenysége pe­dig ennél valamivel nagyobb mértékben. Évről évre több beruházás jut ennek az ipar­ágnak a fejlesztésére. A há­roméves terv idején a vegy­ipar kb. 10 százalékkal ré­szesedett az ipari beruházá­sokra fordított összegből, az utolsó években azonban ez az arány már elérte a 16 százalékot. Azokban az idők­ben alig több, mint a felét kapta csak annak, mint amennyit a gépipar. Most azonban már többet kap a gépiparnál és a bányászat mögött a má­sodik helyre lépett elő az egyes iparágak beruházási rangsorában. A II. ötéves tervidőszak­ban megkezdett beruházá­sok jelentős részén még dol­goznak, folyamatosan építik és szerelik a tiszavidéki, a borsodi, a dunamenti stb új gyáregységeket, illetve korszerűsítik és bővítik a már dolgozó gyárakat. A nemzetközi tapasztalat bizo­nyítja: a vegyiparba fekte­tett összegek aránylag ha­mar visszatérülnek és az át­lagosnál gyorsabban emelik a munka termelékenységét. Nemcsak a mezőgazdaság és az ipar használ fel mun­kája során a korábbinál több vegyi anyagot, hanem a háztartások is. A belke­reskedelem tavaly kb. öt és félmilliárd forint értékben adott el különböző vegyipari fogyasztási cikkeket (gyógy­szereket, műanyagárukat, tisztítószereket stb.) a lakos­ságnak. Ez kilenc százalék­kal több. mint az előző év­ben és 32 százalékkal ha­ladja meg a négy év előtti forgalmat. Bár az idei terv a leg­több iparág termelési fel­adatát mérsékelte — a vegy­ipar ezúttal is kivétel: az előirányzott 9,3 százalékos termelésemelkedós több mint kétszeresen ha­ladja meg az ipar idei fej­lődésének általános üte­mét. Még ennél is gyorsabban emelkedik a kőolaj feldolgo­zás, a műtrágyagyártás, to­vábbá a gyógyszertermelés — az első kettő főleg a nép­gazdaság belső szükségletei­nek a kielégítésére, az utób­bi pedig a növekvő exportra. Péntek, 1965. február 19. DÍL-MAGTARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents