Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

fi legkorszerűbb és a gazdaságosabb megoldást alkalmazzák tervezőink Háiom megye tervezőinek Csütörtökön délelőtt Szegeden a megyei tanácsháza nagytermében Bács, Békés és Csongrád megye tervező vállalatainak, egyes ipari, mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek műszaki tervezői, beruházási szervek, építőipari vállalatok vezetői részére ankétot rendezett az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztálya és az MSZMP Csongrád megyei bizottságának ipari osztálya. A tanácskozást Schön J ózsef, az ÉM Tervezési Főosztályának helyettes vezetője nyitotta meg, majd Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának vezetője tartott előadást a műszaki tervezés időszerű kérdéseiről. Növelni kell a tervező munka színvonalát tanácskozása Szegeden Eiöadása bevezetőjében azokra a feladatokra hívta fel a figyelmet, amelyeket az MSZMP Politikai Bizottságának 1960. júniusi, s a Központi Bizottság elmúlt évi februári határozata tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy ezek megvalósítása érdekében növelni kellett a tervezői kapacitást, a legkorszerűbb és gazdaságosabb megoldásokkal emelni a tervezőmunka színvonalát. E cél elérése érdekében a tervező vállalatokra, tervezőkre több felaclat vár. A többi között a tervezési előírások, az adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítése, az indokolatlan, sok részlet- és műhelyterv készítésének csökkentése, a típustervek kötelező alkalmazása, azok gyakori megváltoztatásának megakadályozása. Valamint a típuselemek, szabványok nagyobb mérvű készítése, alkalmazása, a meglevő tervek ismételt felhasználása stb. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a tervezői apparátus mindhárom megyében sok nehézséggel, problémával küzdött Ennek ellenére eredményes munkát i égzett. A közelmúlt években épült lakó- és középületeink minőségileg és esztétikailag is jobbak, mint a korábbiak. Ha nem is kielégítően, de általában javult a munka gazdaságossága, különösen a nagyobb tömegben épülő lakó- és ipari epületeknél. Ezután a számottevőbb objektumokról szólt Beszélt az újszegedi Ogyessza-lakótelep épületeiről, a Rózsa Ferenc sugárúti, a gedói 16 tan-' termes iskoláról, az Oskola utca és környékének beépítéséről, a szalámigyár érlelő tornyáról, amely előregyártott elemekből készült Hangsúlyozta, hogy a szentesi és hódmezővásárhelyi új lakóépületek is a tervezők jó munkáját dicsérik. Ezért bátran mondhatjuk, hogy a tervező vállalatok, szervek kollektívái ma már olyan szakmai és műszaki feltételekkel rendelkeznek, amelyekkel megoldhatják a rájuk váró feladatokat. Az utóbbi időben javult e vállalatok műszaki ellátottsága, szakmai színvonala. Jelentős volt a fejlődés a tanácsi tervező vállalatoknál, a szövetkezeti tervező irodáknál is. — Az eredmények ellenére — folytatta Csakmag György elvtárs — a tervező vállalatok vezetésében, a tervezők munkájában is fellelhetők negatív jelenségek, amelyek gátolják az előrehaladást. Nincs megfelelő összhang a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok között. Az egység megteremtése követeli, hogy a kivitelezők az eddiginél nagyobb bizalommal legyenek a tervezők iránt, s növekedjen tovább a tervezők önállósága. felelőssége. Számolják fel a szűklátókörűséget, kerüljék a pazarlást, lépjenek fel mindenütt a felesleges tervezés. a megalapozatlan beruházási igényekkel szemben. A műszaki fejlesztés társadalmi ügy A továbbiakban a műszaki fejlesztési feladatok megvalósításának fontosságáról szólt az előadó. — A világszínvonalon való termelés állandó hangoztatása nem frázis. Fejlettebb, színvonalasabb és gazdaságosabb termelés nélkül elmaradunk a kapitalizmussal folytatott versenyben. Enélkül nem lehet eredményes a nemzeti vagyon gyarapítása sem. A műszaki fejlesztés sem lehet egy szűkebb kollektíva, néhány ember feladata, ez társadalmi ügy, s társadalmi mozgalommá kell fejleszteni. A beruházások előkészítésének hibáiról szólva elmondotta az előadó, hogy nem mindenütt készítik elő megfelelően a beruházásokat, a tervezők pedig több esetben kritika nélkül fogadják el az ilyen megbízásokat. Pedig a nem kielégítő előkészítés sok problémát okoz később, s költségessé válik a kivitelezés. Egyes terveket többször is át kell dolgozni. Ezzel tervező kapacitást kötnek le, jelentős erőket vonnak el a fontos, s jól előkészített beruházások tervezésétől. A beruházók közül többen csak a pénzt nézik, hogy a rendelkezésre álló keretből mit csinálhatnak. A kivitelezők pedig csak a nagy termelékenységű előregyártást szorgalmazzák, erre kapnak maguk is ösztönzést a felsőbb szervektől. A tervezők viszont egyéb szempontok alapján bírálják el a beruházást, sok esetben az esztétikád kérdéseket helyezik előtérbe. Vagy indokolatlanul használnak monolitszerkezeteket, amelyek pedig megdrágítják az építkezést. A Beruházási Bank vizsgálata szerint az elkészített tervek 25—30 százalékát nem valósították meg, vagy olyan későn került kivitelezésre, hogy a rendelkezések értelmében újból felül kellett vizsgálni. Igen gyakori a menetközbeni változtatás, mind a tervezőknél, mind a kivitelezőknél. Már megkezdték a munkát, amikor eszükbe jut a beruházóknak, építtetőknek, hogy valami más elgondolást érvényesítenek. Itt a Szegedi Tervező Vállalat munkájából a szegedi Vám téri 406 lakás, a Bécsi körúti beruházási program első ütemét, a Kossuth Lajos sugárúti bölcsődét, valamint Bács és Békés megye néhány beruházási tervét említette példaként. Bízzanak a tervezőben Beszéde további részében azzal foglalkozott Csakmag György elvtárs, hogy a tervezőket már többször bírálták, mert egyes nagyobb beruházások tervezésekor nem a legjobb, a leggazdaságosabb megoldást választották. Nem készítenek több alternatívát, s így a megbízott tervező nem érdekelt a legjobb megoldás kialakításában, nincs versenytársa, akinél jobbat kellene produkálnia. Ezzel a lehetőséggel alig élnek a tervező vállalatok, részben a tervezői kapacitás lekötöttsége, s a belső munkaszervezés hibái miatt. Helyes lenne meghonosítani a több változat kidolgozásának módszerét, hogy a gazdaságosabb megoldást választhassuk. Ehhez arra is szükség van, hogy a beruházók ne változtassák oly gyakran a programot. Sajnos a beruházók sokszor a terv és pénzügyi keretek ellentmondásai miatt felborítják az eredeti terveket, törölnek belőlük, vagy más megoldásokat keresnek. A tervező ma csak csökkentett lehetőségekkel rendelkezik. Ha megbízzák munkával. bízzanak is benne, s ő e bizalom jegyében vállaljon anyagi és erkölcsi felelősséget munkájáért. — A tervezői szerződések — mondotta az előadó — a beruházási kódex előírásainak megfelelőek. A tervező mégis sok esetben kénytelen a^adálykö-lést jelenteni, mert a megbízások hiányosak. Előfordult, hogy hiányzott a területfelhasználási engedély, szakvélemény, vagy a megküldött beruházási program alkalmatlan volt tervezésre. Ilyen esetben születnek a jegyzőkönyvek, duzzad a levelezés, mire az ügyet rendezik. A rossz előkészítés anyagi kihatása is számottevő. Tervezőink, beruházóink és kivitelezőink ne csak beszéljenek a gazdaságosságról, a takarékosságról, hanem ennek megfelelően is tevékenykedjenek. De minden esetben vizsgálják azt is, a gazdaságosság elvei szerint, hogy például az olcsóbb, de nem időtálló külső homlokzatok készítése, azok gyakori felújítása, a költséges állványozás, a szúk építőipari kapacitás miatt valóban előnyösek-e? Sokszor emlegetik egy-egy épület műanyag szerkezeteinek, a kilincseknek, csapoknak, stb. hibáit. Az észrevétel jogos. Ezért jobb szerkezeteket kell konstruálni, amelyek olcsóbbak, mint a korábban használtak és időtállóbbak is. Az elkészült tervek műszaki színvonaláról, az ütemtervezésről beszélt végül az előadó. Hangsúlyozta, hogy a kisebb-nagyobb hiányosságok mellett általában jónak mondható tervező vállalataink leterhelése az év különböző időszakaiban. Nincs úgynevezett holtszezon. A tervszállítási határidők betartása azonban nem a legkedvezőbb. Sokszor késik a tervdokumentáció, a tervek műszaki színvonala ugyan javult, de még ma sem kielégítő. Még mindig tapasztalható, hogy különböző magyarázkodásokban, jogi vitákban keresik a kiutat. Felhívta az ankéton részt vevő tervezők figyelmét arra, hogy a jövőben megkülönböztetett gondot fordítsanak a közgazdasági elemzésre, a termelékenység növelésére, a munkafegyelem megszilárdítására. a takarékossági elvek megvalósítására. A beruházók, tervezők érjék el, hogy augusztus végéig minden olyan beruházás műszaki terve elkészüljön, amelynek elkezdését 1966-ra terveztük. A tervező vállalatok pártszervezetei, s a különböző társadalmi szervek pedig sajátos eszközeikkel segítsék az 1965. évi feladatok végrehajtását, a következő év munkájának jó előkészítését Korreferátumok, hozzászólások Csakmag György elvtárs előadása után nyolc korreferátum hangzott el. Országos tervezői szervek, vállalatok képviselői fejtették ki álláspontjukat. Katona József, a Típustervező Intézet főmérnöke a harmadik ötéves tervben alkalmazásra kerülő típustervekről beszélt Hangsúlyozta, hogy ezek a takarékosság és a gazdaságosság figyelembevételével készültek, s lehetővé teszik a korszerűbb építkezést, az általános műszaki fejlesztést. Nemcsak állami lakóházakra, hanem magánházak építésére is készült néhány típusterv. Hasonlóan alkalmaztok majd a tipizálást középületek, ipari és mezőgazdasági épületek tervezésénél is. A Középülettervező Vállalat főmérnöke Mányoki László a különböző középületek, kórházak, iskolák, kollégiumok és szállodák tervezésének időszerű kérdéseiről szólt, majd Zsitva Tibor, a VÁTERV igazgatóhelyettese a városfejlesztéssel kapcsolatos tervekről beszélt. — Arra kell törekedni — mondotta — hogy minél kisebb közművesítési és járulékos költséggel, minél több embernek építsünk korszerű lakást. A következő felszólaló ZoZtán László, a LAKÖTERV főmérnöke volt. Messzemenően szem előtt kell tartanunk néhány alapvető követelményt — mondotta — mint a levegő tisztasága, a forgalom, valamint a zaj elleni védekezést. Dr. Szendrői Jenő, az IPARTERV főmérnöke az üzemek együttes telepítésének problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél jobban kell alkalmazni a tipizált szerkezeteket, Ezután Nagy L. Dénes, a MÉLYÉPTERV irodavezetője a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a hő- és gázvezetéképítés időszerű kérdéseiről szólt. — Elmaradtunk a követelményektől, s a most következő ötéves tervben növelnünk kell e munka gépesítését. Általános igény, hogy teremtsük meg az élőregyártást, mert csak így valósulhat meg az, hogy a közműveket időben építsük fel. A Földmérő? és Talajvizsgáló Vállalat főmérnöke, Forgács Ede, az építkezéseket megelőző talajvizsgálatok műszaki problémáival foglalkozott. Mint mondotta, a beruházások ma már megkövetelik a gyors és pontos vizsgálatot, hogy a talajviszonyokról reális képet kapjunk. Tímár László, az ÉVITERV főmérnöke a lakótelepek villamosenergia ellátásának problémáit elemezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakások gépesítése gyorsan fejlődik, s ehhez igazodnia kell az energiaellátásnak is.. Az új építőelemek alkalmazása pedig nemcsak a vezetéképítés új eljárásainak kidolgozását igényli, hanem a lakások megvilágításának újszerű megoldását is. Az előadást és a korreferátumokat követő vitában felszólalt Sipos Mihály, az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalatának igazgatója, Zsebik József, a Szegedi Tervező Vállalat statikus szakági főmérnöke, Szabó József, a Csongrád megyei tanács vb építési osztályának vezetője, Balogh Péter, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat tervező csoportjának vezetője. A hozzászólások után Schön József torszavával ért véget a három megye tervező szakembereinek tanácskozása. Ülést tartott a népfront Szeged városi bizottsága Tegnap délután ülést tar- Kovács István, Sziládi Sántott Vörösmarty utcai székházában a Hazafiais Népfront Szeged városi bizottsága. Részt vett az ülésen Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára is. Tombácz Imre, a városi elnökség tagjának megnyitó szavai után dr. Kalmár Ferenc, a Szeged városi tanács tervosztályának vezetője tartott előadást A népfront feladata a népgazdasági terv végrehajtásának segítésében címmel. Ezután Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára előterjesztette a bizottság ez évi munkatervét, majd vitára került sor. A városi bizottság tagjai közül felszólalt Kiss Jenő, dor, Hódi Győző, Totka Károly, Bézi Ferenc, Árvái László és Borka László. Valamennyien a társadalmin un ka újabb lehetőségeinek felkutatásáról beszéltek. Felszólalt Katcma Sándor is. A lakosság cselekvésének széleskörű meginverésére hívta fel a népfrontbizottsági tagok figyelmét, mint akik a társadalmi munka eddigi szervezésében és végrehajtásában is sokat tettek. Kedves színfoltja volt az ülésnek, amikor Tombácz Imre átnyújtotta az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának és a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának arany jelvényét Hajós Józsefnek, aki hosszú időn át példamutató társadalmi munkát, végzett. Közéletünk hírei MAGYAR KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BUKARESTBE Csütörtökön délután magyar tervhivatali küldöttség érkezett repülőgépen Bukarestbe, dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal öblökének vezetésével. A küldöttség az 1966/70. évi magyar—román gazdasági együttműködésről szóló jegyzőkönyv aláírására érkezett a román fővárosba. PÉTER JÁNOS FOGADTA A DAN KIRÁLYSÁG ELSŐ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉT Péter János külügyrnimVízter csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Birger Dons Moller-t, a Dán Királyság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetót, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. (MTI) Az osztrák parlament íőváhsgvta a Magyarországgal kötött szerződéseket Az osztrák parlament szerdán délután tárgyalta a határjelek felújításáról, és határ-vegyesbizottságok felállításáról megkötött magyar— osztrák szerződéseket. Beható vita után, — amelyben mindkét kormánypárt képviselői pozitívnak mondották a szerződések megkötését, — azokat egyhangúlag jóváhagyták. A vitában felszólalt Kreisky külügyminiszter is, aki többek között kijelentette: ,.az a véleményem, hogy Péter János külügyminiszter ausztriai látogatását, amely a közeljövőre várható, jó munka előzi meg. Azt várom, hogy erre az alkalomra néhány fontos szerződés áll majd készen az aláírásra" — mondotta Kreisky. Véglegesen megfékezik a szanki gázkitörést Február 9-én — mint ismeretes — elfojtotta önmagái a szanki gázkitörés, amely 17 napon át kisebb megszakításokkal 300 atmoszféra nyomással ömlött. Az alföldi kőolajfúrási üzem dolgozói csütörtökön hozzáláttak a gáz útjának a mélyben való mesterséges elzárásához. A mentőfúrással — amellyel iszapot, cementet és baritot juttatnak a földrétegek üregeibe — véglegesen elejét veszik annak, hogy a gáz felszínre törhessen, vagy esetleg a lazább rétegekben megszökjék, s veszélyeztesse a további kútfúrások eredményességét. (MTI) Kétszeres ütemben fejlesztik a magyar vegyipart Mint világszerte — nálunk is erősen megnőtt a vegyipar jelentősége és ezzel együtt a termelés. Az ötéves terv eredetileg a vegyiparban írta elő a leggyorsabb fejlődést: összesen 77,6 százalékos növekedést az öt esztendőre. De már a terv negyedik évében 72 százalékos emelkedést értünk el, a vegyipar tehát az előírtnál gyorsabban fejlődött. Az eredeti elgondolás szerint a vegyipar termelésének részesedése az ipar össztermelési értékéből az 1960. évi 7,4 százalékról 1965 végére 8,3 százalékra emelkedett volna, de ez aa arány — a gyors fejlődés eredményeként — már 1964-ben elérte a kilenc százalékot. A vegyiparban dolgozók összlétszáma mintegy harminc százalékkal gyarapodott a négy év alatt, munkájuk termelékenysége pedig ennél valamivel nagyobb mértékben. Évről évre több beruházás jut ennek az iparágnak a fejlesztésére. A hároméves terv idején a vegyipar kb. 10 százalékkal részesedett az ipari beruházásokra fordított összegből, az utolsó években azonban ez az arány már elérte a 16 százalékot. Azokban az időkben alig több, mint a felét kapta csak annak, mint amennyit a gépipar. Most azonban már többet kap a gépiparnál és a bányászat mögött a második helyre lépett elő az egyes iparágak beruházási rangsorában. A II. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások jelentős részén még dolgoznak, folyamatosan építik és szerelik a tiszavidéki, a borsodi, a dunamenti stb új gyáregységeket, illetve korszerűsítik és bővítik a már dolgozó gyárakat. A nemzetközi tapasztalat bizonyítja: a vegyiparba fektetett összegek aránylag hamar visszatérülnek és az átlagosnál gyorsabban emelik a munka termelékenységét. Nemcsak a mezőgazdaság és az ipar használ fel munkája során a korábbinál több vegyi anyagot, hanem a háztartások is. A belkereskedelem tavaly kb. öt és félmilliárd forint értékben adott el különböző vegyipari fogyasztási cikkeket (gyógyszereket, műanyagárukat, tisztítószereket stb.) a lakosságnak. Ez kilenc százalékkal több. mint az előző évben és 32 százalékkal haladja meg a négy év előtti forgalmat. Bár az idei terv a legtöbb iparág termelési feladatát mérsékelte — a vegyipar ezúttal is kivétel: az előirányzott 9,3 százalékos termelésemelkedós több mint kétszeresen haladja meg az ipar idei fejlődésének általános ütemét. Még ennél is gyorsabban emelkedik a kőolaj feldolgozás, a műtrágyagyártás, továbbá a gyógyszertermelés — az első kettő főleg a népgazdaság belső szükségleteinek a kielégítésére, az utóbbi pedig a növekvő exportra. Péntek, 1965. február 19. DÍL-MAGTARORSZAG 3