Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Kétmilliárd gyógyszerekre Az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti és műszerügyi főigazgatóságán összegezték a tavalyi gyógyszerfogyasztás adatait. A statisztikából kitűnik, hogy eay év leforgása alatt 170 mtllió forinttal emelkedett a gyógyszergyártás forgalma, s a vényre kiadott és a szabadon beszerezhető gyógyszerek együttes értéke összesen 2 milliárd 100 millió forintra nőtt A tavalyi fogyasztás már az 1951. évi ötszörösét tette ki. Az emelkedés 1960 óta évenként átlag 10 százalékos. A gyógyszer-statisztika arról is beszámol, hogy továbbra is sok nyugtató és altató, illetve élénkítő szert vásárolunk. Húsz év — számokban A felszabadulás 20. évfordulójának közeledtével a Központi Statisztikai Hivatal is sorra felméri, hogy a 20 év alatt mennyit fejlődött, gyarapodott az ország. Hazánk a második világháborúban emberáldozatokban és anyagiakban történelmének legnagyobb veszteségét szenvedte. Négyszázezer magyar pusztult el, a közvetlen anyagi károk értéke pedig elérte a 22 milliárd pengőt, vagyis a háború előtti 4—5 esztendő teljes nemzeti jövedelmét. Az ipari üzemek, kapacitása a felére csökkent, a járművek 80—90 százaléka elpusztult, vagy elhurcolták, súlyos károk érték a lakóházakat, az állatállományt. A rombadőlt ország helyzete reális összehasonlításra nem alkalmas, ezért a Központi Statisztikai Hivatal a háború előtti utolsó békeév és az újjáépítést követő 1949-es esztendő adatai alapján mérte fel 20 év fejlődését. Előrehaladásunkat a legszemléltetőbben a nemzeti jövedelem alakulása fejezi ki, amely a KSH előzetes adatai szerint 1964ben 176 százalékkal magasabb volt, mint 1949-ben, s több mint háromszorosa az 1938. évinek. Jelenleg 710 milliárd forint értékű vagyona van az országnak, kereken 400 milliárd forinttal több, mint a háborút megelőző utolsó békeévben. Ebbe a vagyonba azonban nincsenek beleszámítva a lakosság személyi tulajdonában levő értékek, amelyek több tízmilliárd forintra tehetők. A magyar ipar ma 358 százalékkal többet termel, mint 1949-ben. A mezőgazdasági termelés 45 százalékkal fokozódott. A gyáriparban körülbelül háromszor annyian dolgoznak, mint a háború előtti utolsó békeévben, a keresők összlétszáma pedig a legutóbbi felmérések szerint elérte a 4 790 000et. 1964-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 70 százalékkal volt magasabb, mint 1949ben, és mint 1938-ban. Ha figyelembe vesszük, hogy a családokon belül egyre többen dolgoznak, ilymódon az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül kétszer akkora, mint 1938-ban, vagy mint 1949-ben. Az egy lakosra jutó havi jövedelem egyébként (beleértve a csecsemőket és aggastyánokat is) jelenleg átlagosan körülbelül 1200 forint, ennek egy részét azonban — mintegy 23 százalékát — nem pénzben, hanem borítékon kívüli juttatás, mint például nyugdíj, táppénz, ingyenes egészségügyi ellátás, oktatás formájában kapják. Az MSZBT és az SZMBT megállapodása Moszkvában kedden délben aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1965. évi együttműködési tervét. A két társaság együttműködési tervét Pjotr Fedoszejev és Kristóf István írta alá. A megállapodást jellemezve Kristóf István az aláírást követő sajtótájékoztatón elmondotta, hogy ez a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójával kapcsolatos programokat állítja középpontba. Az idén mintegy 14 ezer szovjet vendég látogat hazánkba, s körülbelül ugyanennyi magyar ismerkedik meg a Szovjetunió életével. Fedoszejev akadémikus felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZMBT aktivistái szívesen foglalkoznak majd a Magyarországról Szovjetunióba érkező több mint húsz szakosított turistacsoporttal. Most folyik annak az április 4-re Magyarországra utazó 150 tagú szovjet küldöttségnek az összeállítása, amelynek tagjai annakidején részt vettek a Magyarország felszabadításáért folyó harcokban. (MT) GARABOLYOS ÜNNEP? ellátás javítására, is. Egyik ilyen lehetőség, amit a háztáji kertek nyújthatnak, s a viflamosbeli incidensre célozva, hogyha minden városi A hideg mérsékelte a Felső-Tiszáról indult árhullámot A Tisza felső szakaszának vízgyűjtő területén lehullott meleg csapadék és az olvadás a hét elején árhullámot indított el a Tiszán és mellékfolyóin, a Túron, a Szamoson és a Krasznán. A Tisza vásárosnaményi szakaszán és a Túron mintegy öt méterrel, a Szamoson ós a Krasznán csaknem két méterrel emelkedett a víz. Ezért a megduzzadt Tisza felső szakaszán elsőfokú, a Túron pedig már harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A gátak mentén őrszolgálatot tartanak, de védekezési munkákra eddig nem került sor. Kedden pedig a hideghullám már megállította a hóolvadást, s az árhullámok nem kaptak utánpótlást. Így a Túr, a Kraszna és a Szamos határmenti szakaszán már megkezdődött az apadás. Az árhulláin összetörte a Tisza jégpáncélját, így Vásárosnaménytől Tiszalökig zajlik a folyó. A Velenceitavon az utóbbi napokon felszakadozott a jég. Az enyhe ég a napfényes időjárás hatására pedig a Balatonon a hét elején már eltűntek a partszegélyek utolsó jégfoltjai is. Kedden már teljes hosszában hullámzott a tó. EGYIK PIACOS nét tekintve jelentős az előNAPON rengetegen rehaladás, emelkedő a tentülekedtek a- csuklós dencia. Igaz az is, hogy mivillamosban, de sok volt az közben a nagyüzemi gazdasáutas, s az utasok között is gok egyre több mezőgazdasok a garabolyos asszony, sági terméket és terményt emberrel sikerül megértetAkkor ért be a vonat, a sze- adnak az országnak, s nö- nünk: a faluról, tanyáról, gedi piacra igyekeztek. Az vekszik részarányuk az egész garabolyban beszállított éleiutasok. egyike-másika go- felvásárlásban, ezzel szem- miszerféle egy év alatt sok romba megjegyzéssel illette ben a háztáji és egyéni gaz- száz mázsát jelent, és jelena téli ruhában, s csomagok- daiságok árutermelése csök- tös hányaddal szerepel az kai megterhelt amúgyis ne- ken. De ma még az or- ellátásban. Másrészt minden szág nem nélkülözheti a városban a piaci árusítás háztáji és egyéni gazdaságok- technikai feltételeinek javíból származó húst, tejet, to- tásával, a felhozatal növeléjást. S aki a számokra is kí- sének ösztönzésével, s a terváncsi, hát a Csongrád me- melőszövetkezeti áru szerzőhézkesen mozgó falusi aszszonyokat: „Mi az néni, garabolyos ünnep van? Tán nem is maradt otthon semmi, mindent magával hozott?" Volt aki együtt mosolygott gyében 1964 I—III. negyedaz élcelődővel, de egy idő- évében felvásárolt tejnek 29,2 sebb férfi megjegyezte: „Ma- százaléka, a tojásnak 72,2 ga is abból eszik szakikám, százaléka, a vágósertésnek amit a nénik a faluból a 16,6 százaléka, a vágómarhápiacra behordanak..." Aztán nak, a zöldségnek és gyű amint az szokott lenni, pro mölcsnek igen nagy százaés kontra folytatódott a vita, léka még a háztáji cs egyéni amelybe itt-ott bizonyos gazdaságokból származik. parasztellenes hang is becsű- Ezért nemcsak nem akadályozzuk, hanem mindent meg is teszünk a háztájiban még rejlő tartalékok hasznosítászott. Senki se szereti a villamoson, vagy a vonatban a túlzsúfoltságot, de általánosságban mégis az idősebb utasnak volt igaza, amikor védelmébe vette a garabolyom; EMRÉGIBEN a megyei párt-végrehaj tóbizottság foglalkozott zó falusi asszonyokat. Igaza a lakosság zöldség- és gyüvolt akkor, amikor megvédte mölcselláfásának javításával, a parasztasszonyokat az ízlés- Mert igaz, hogy megyénk az telen élcelődéstől, de igaza ország többi megyéjéhez kévolt gazdaságpolitikai érte- pest a jól ellátott megyéklemben is, hiszen ez a gara- hez tartozik, de az is igaz, bolyozás a falu és a város hogy a fogyasztás az egészközötti áruforgalom egy sa- ségesebb táplálkozás irányájátos momentuma. Valóban ban tolódik el, ezért a lakosarról van szó, hogy ma még ság a főidényen kívül a téliés nagyon hosszú ideig a tavaszi hónapokban is mind háztáji és egyéni gazdaságok nagyobb mértékben igényel nemcsak a paraszti önfo- zöldség- és gyümölcsfélét. gyasztásban, de a piaci el- Másrészt az életszínvonal látásban és az állami felvá- emelkedése is növeli az ilyen sarlósban is rendkívül fontos irányú igényeket. Emiatt az idényre "történő késtó léskor déses szállításon felüli részének növelésével jelentősen javítani lehet a helyi ellátást. Erre most időszerű felhívni a figyelmet, hiszen készülnek a termelőszövetkezeti tervek, amelyekbe még beépíthető az a zöldség- és gyümölcsmennyiség is, amit a tsz-ek a termelési szerződések teljesítésén kívül a városi és falusi piacok és üzletek ellátásának javítására akarnak termelni és eladni. A fő gond természetesen a város, noha túrhetetlen, hogy miközben egyes tsz-ek vagonszámra termeinek és szállítanak el falujukból zöldségfélét, saját falujuk ellátására alig fordítanak figyelmet. A makói szövetkezetek példája tanulságos, hiszen az itteni szövetkezetek külön figyelmet fordítanak a város ellátására. A

FENTI KÖRÜLMÉNYEKET az idei zöldség- és gyümölcsszereppel bírnak. Az összlakosság ellátásáfigyelembe kell venni, mert csak így javítható az ellátás. A termelési kérdések mellett elmúlt nyáron — noha növekvő területen történt zöldségban és az export számára foITakl^ttZllUtál, ?ő- ^T^tJZ történő állami felvásárlásban ieg „mi a jóminőségű árut P^blemak i» jelentkeza kisüzemi feladatok átülte- illeti. Ez egyrészt bizonyos tése a nagyüzem szintjére szervezési hibák következménem járt az visszaesésévél, sőt minden területet az átlaghozamot és felvásárlás volumenek. Nem csorbul a tsz csoportérdeke, ha például a piaci standok és üzletek Túltelfesfféssel kezdte az évet a szénbányászat A szénbányászat — elő- A derekas munkából legzetes adatok szerint — túl- példamutatóbban a Borsodi teljesítette januári termelési Szénbányászati Tröszt vette tervét. A 31,7 millió tonnás ki a részét, elismerésre mélévi tervből 2 548 920 tonna tóan dolgozott a középduszén kitermelését irányozták nántúli, a nógrádi és még elő januárra. Ehelyett, nem több más tröszt is A Me_ vegleges adatok szerint , . „ , , . , .. _ „ , 2 586 470 tonnát adtak a bá- csekl Szenbanyaszati Tröszt, nyák. A túlteljesítés a pon- amely máskor mindig az tos mérlegelések után még elsők között jár, a zobáki emelkedhet mintegy négy- bányatűz okozta termelésűt tized szazalekkal, tehát , . . . . .... , nem lehetetlen, hogy sike- kleses miatt ezuttal elma" rült a 102 százalék körüli radt havi tervének teljesítervteljesítés. tésében. ny?: f351^.32 hogy kis tételű zöldség-gyümölcs a helyi ellátás sem noveke- ellátása esetén szerényebb dett aranyosan a felvásárlás- haszonnal is megelégszik. sal hiszen a három meg fi- Hiszen sokszor bebizonyosogyelt piacon — Szegeden, dott hogy a 2_300 kiloméHodmezovásarhelyen es Ma- terre történö száJ]itóssal el_ kon — 1961 óta lenyegeben érhető nagyobb árkülönbözeazonos mennyisegü a felhoza- tet felemészti a szállítási tál miközben az igenyek jó- költség. Átgondolt szervezésről nagyobbak- A helyi el- sel az is megoldható, hogy látasra azért jut egyre ke- Szentest minden időszakban vesebb aru, mert egyes tana- elegendő mennyiségű és rácsok és főleg egyes termelő- lasztékú gyümölcsfélével, szövetkezetek nem fordítanak vagy például vágotthagymáerre kellő figyelmet, nem val ]ássa el a megye déli vállalják a kistételű zöldség- ^ vagy, hogy például Maés gyümölcsárusítást a piaci kón mindig kapható legyen standokon, nem szívesen vál- - lalják a kis tételek kiszállítását az üzletekbe. Megyénkben évről évre növekszik a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés. S kitűnő minőségű szentesi zöldségféle. Amint a megyei párt-végrehaj főbizottság megállapította: itt az ideje, hogy Szegeden korszerűen felszerelt, nagy teljesítményű anélkül, hogy csökkentenénk zöldség-gyümölcs szaküzlet az ország ellátására történő létesüljön. szállításokat, igen nagy lehetőség kínálkozik a helyi — a hallgatók a második és negyedik év végén ia diplomáinak, s csak ezután döntik el, hogy folytatják-e tanulmányaikat A rendszer fő problémája, hogy koncentrikus oktatást ad az első és második fokozatot Illetően, vagyis az ismétlés elkerülhetetlen. Ugyanakkor pozitívum, hogy a harmadik fokozat megoldja a tudományos káderek képzését. Az általános tapasztalat szerint a hallgatók jelentős része mindkét fokozatot elvégzi. Egyetemi oktató általában csak az lehet, aki a harmadik fokozatot is elvégezte. A fokozatos oktatás kérdése országosan még nem lezárt A zágrábi egyetemen például visszatértek a hagyományos formákhoz. Akik a kétéves felsőfokú technikumokban végeznek, azok különbözeti vizsga letétele után beiratkozhatnak az egyetem megfelelő szakának ötödik félévére. Valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozik, hogy a végzés uitán a hallgatók elhelyezését' nem biztosítja — ellentétben a mi felsőoktatási rendszerünkkel. A hallgatók az elhelyezkedést részben egyéni pályázatokkal, másrészt a tanulmányok idejére kötött társadalmi ösztöndíjakkal igyekeznek megoldani. A hallgatók világnézeti képzésére általában jellemző, hogy keveset foglalkoznak a marxista tárgyak történeti részével, a tematikában inkább a mai kor problémái szerepelnek. A munkásmozgalom kérdéseit az állami oktatás keretein belül külön általában nem adják elő, vagyis gyakorlatilag nincs szervezett formájú tudományos szocializmus oktatás. A munkásmozgalom kérdéseit az ifjúsági szervezetek keretein belül dolgozzák fel az oktatok segítségével. A marxista oktatásban sincs egységes országos tanterv. A hallgatók szociális helyzete Tito elvtárs a JKSZ VIII. kongresszusán a következőket mondotta az ifjúság művelődési feltételeiről: „Az ifjúság művelődési feltételei igen fontos tényezők. Ezek a fettételek területenként eltérők. Főképpen a fejletlen vidékeken gyengék, ahol az ifjúság csak nyolc osztályos oktatásban részesülhet, és a további távlatai homályosak. Ezenkívül a nagy díjazásbeli különbségek miatt azok az ifjak, akiknek szülei igen alacsony díjazást kapnak, a nyolc osztályos iskolánál tovább nem is iskoláztathatják magukat Igen kevés munkáscsaládból származó ifjú kap ösztöndíjat, a tisztviselő családból származók többen kapnak. Ez káros jelenség, mert ezáltal túlnyomórészt az értelmiségiek gyermekei- és azok az ifjak járhatnak magasabbfokú iskolában, akiknek szülei biztosíthatják ezt mert nagyobb a jövedelmük. Ez azután igen kedvezőtlen hatással van értelmiségünk szociális összetételére". Néhány adat a fentiek dokumentálására. Novi Sadon az 1963—64-es tanévben az egyetemisták 21 százalékának volt ösztöndíja, ma pedig csak 17 százalékuk kap. A csökkenés oka: a vállalatok könnyen megszüntetik az ösztöndíjakat. Belgrádban a hallgatók 12,7 százaléka munkás gyermek, 42,7 százaléka tisztviselők gyermeke. A nappali hallgatók 21,3 százaléka kollégista, ugyanakkor kétharmad részük lakik az egyetem székhelyétől távol, összehasonlításul: nálunk az egyetemi hallgatók több mint 40 százaléka lakik kollégiumokban, s valamilyen állami támogatást — ösztöndíjat, szociális támogatást — több mint 90 százalékuk kap. Jugoszláviában nem létezik a miénkhez hasonló, rendeletileg meghatározott állami ösztöndíjrendszer. Az ösztöndíjak formái: a társadalmi ösztöndíj (ami hasonló a mienkhez, de aránylag kevesen kapják) és a kölcsön ösztöndíj. Ez utóbbi lényege, hogy a hallgató tanulmányi idejére szerződést köt valamely vállalattal, havi 8—10 ezer dinártól 24—25 ezer dinárig terjedő anyagi támogatásra, amit az üzem az esetben biztosít, ha az illető tanulmányait éweszteség nélkül végzi. Végzés után a hallgató a folyósított összeget visszafizeti. Elengedik viszont a teljes összeget, ha évveszteség nélkül és kitűnően végezte az egyetemet, jó és jclesrendűség esetén a kölcsön bizonyos százalékát engedik el. Ilyenformán például Zágrábban a hallgatók 8—10 százaléka kap támogatást. A hallgatók anyagi helyzetének könnyítését célozza az ifjúsági szervezet kezdeményezése: a diákszerviz. Ez tulajdonképpen szervezési iroda, amelynek feladata a hallgatóiknak kereseti lehetőséget biztosítani. A munka skálája elég széles: idegenvezető, tolmács, ablakmosó, tejkihordó és hasonlók. Az iroda a hallgatók keresete után 10 százalékot kap a vállalatoktól, amit fenntartási költségekre felhasználhat A diákszerviznek tagja lehet minden hallgató, aki vizsgáit eredményesén és időben leteszi — kivéve a bukott tanulóikat. Az ifjúsági szervezetről Az ifjúsági szervezet, az SSJ 1951-ben alakult és szoros együttműködésben dolgozik a Jugoszláv Ifjúsági Szövetséggel. Az alapszervezetek évfolyamokra vagy szakokra épülnek, létszámuk különböző — 10—150-ig terjed. Az alapszervezeteknek és a karoknak a mienkhez hasonlóan vezetőségeik vannak. A vezetőségeken belül reszortosok ós munkabizottságok dolgoznak. A szövetség az érdekvédelmi és politikai munka mellett, jelentős gondot fordít a kulturális és sportmunkára is. A kulturális tevékenységnél a tömegkulturális munka és a műkedvelő művészeti mozgalom helyes arányának kialakítását tartják feladatnak. összegezve tapasztalatainkat: érdekes, tanulságos út volt a jugoszláviai két hét. Tapasztaltunk eredményeket, amelyek nálunk még problémát jelentenek, és láttunk problémákat, amelyek nálunk már megoldódtak, s így eredményeink sorát gazdagítják. Utunk éppen ezek által vitt közelebb bennünket egymáshoz, kapcsolataink erősítéséhez. Azonban minden üzletben javítani szükséges a zöldség és gyümölcs kezelésének szakszerűségét, mert sokszor emiatt nem megfelelő az áru minősége. Talán megoldást lehetne találni, hogy az elárusítók is jobban érdekeltek legyenek anyagilag a zöldség-gyümölcs eladásban, szakszerű kezelésben, az időbeni árubeszerzésben. Valószínű az is megoldható, hogy bizonyos üzletek a termelőktől való közvetlen beszerzés útján jussanak jóminőségű friss áruhoz. Szegeden feltétlen javítani lehetne az ellátást azzal, ha délután, amikor a munkásasszonyok műszak múltán bevásárolnak — lenne friss zöldség és gyümölcs kiszállítás az üzletekbe. Ennek technikai feltételét jórészt megteremti a MÉK új 45 vagonos korszerű tárolóhelyisége, amely a tavasszal működésbe lép. mj ÉPEGÉSZSÉGÜG YI i 1 KÉRDÉS, hogy a zöldség és gyümölcs minél nagyobb szerepet foglaljon el a megye lakosságának táplálkozásában. A szükségletek kielégítésének termelési feltételei rendelkezésre állnak, csak éljünk jobban vele. Ha ez rugalmasabb szállítással, árusítással* a piacok fejlesztésével, a „garabolyos ünnepekkel" párosul, ebben az évben tovább javulhat a lakosság ellátása. RÁCZ LAJOS Szerda* 1965. február 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3