Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

Elutazóit a koreai delegáció Kedden elutazott hazánkból a Kim Szon Ok kulturális miniszterhelyettes vezette koreai kulturális delegáció, valamint a fővárosban nagy sikerrel vendégszerepelt phenjani ének- és táncegyüttes. Szocialista brigádok az erdészeiben Kedden a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének székházában tanácskozásra gyűltek össze az erdőgazdaságok és a kapcsolódó szakvállalatok szocialistabrigád-vezetői, hogy megvitassák a szocialistabrigád-mozgalom időszerű kérdéseit, s megválasszák küldötteiket a szocialistabrigádvezetők márciusban összeülő II. országos tanácskozására. A szakszervezet elnöksége, mint dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára többek között hangsúlyozta, élénk figyelemmel kíséri a szocialista brigádok munkáját. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság munkahelyein jelenleg 472 szocialista brigád működik, s ezek tagjainak száma meghaladja a négyezret. A brigádok mintegy 50 százaléka már ez ideig kettő, illetve három vagy négy ízben nyerte el vállalásai becsületes teljesítésével a szocialista címet. Dr. Sali Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője a soron levő feladatokat ismertette a tanácskozás résztvevőivel. Az előadásokat széles körű vita követte, majd bejelentették, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője 7 szocialistabrigád-vezetőnek az „Erdészet kiváló dolgozója'' címet adományozta. Mestervizsgák Szegeden Négy megye 23 termelőszövetkezeti építőbrigádjának vezetője a napokban kezdte meg Szegeden a kötelező mestervizsga letételét. A rendelkezés értelmében ugyanis csak az lehet építőipari brigádvezető, aki mestervizsgát tesz. Az Építésügyi Minisztérium azokat a városokat jelölte ki az építőipari mestervizsgák lebonyolítására, ahol építőipari technikum működik. Szegedem Bács, Békés Szolnok és Csongrád megye építőipari brigádvezetői tesznek mestervizsgát A vizsgákat hathetes tanfolyam előzte meg, amelyet az építőipari technikum tanárai vezettek. Hatszázezer károsult, 971 millió forint kártérítés Új biztosítási formákat is terveznek 1965-re Az Állami Biztosító ked- növekedésével megszaporo- kártérítés tanúskodik. Az den a Magyar Sajtó Házá- dott az intézet munkája. Ta- életbiztosítás ugyancsak jeban tartotta hagyományos valy — az előző évihez ké- lentősen fejlődött Az ÁB évi sajtótájékoztatóját. Fe- pest — csaknem 100 millió megalakulásakor,, 1949-ben, hér Sándor vezérigazgató forinttal többet, összesen 971 még csak 177 millió forint bevezetőben elmondotta, millió forintot fizetett ki 700 volt most pedig már 11 hogy a lakosság életkörül- ezer károsultnak. Vagyis milliárd forint a mintegy 2 menyednek a javulása, pénz- naponta több mint kétezer millió dolgozó életbiztosítábevételeinek a növekedése ügyfelet kártalanítottak az si összege. Az intézet a múlt kedvezően hatott a biztosítás ÁB fiókjai, kirendeltségei, évben kezdte meg az üzemi, fejlődésére. Egy év alatt Eddig mintegy másfél mii- a hivatali csoportos élet- és mintegy negyedmillióval nö- lióan kötöttek különféle va- balesetbiztosítások szervezévekedett a biztosítottak tá- gyonbiztosítást. Ezek alap- sét Egy év alatt több mint bora. A lakosság házának, ján épületek, lakások hely- 500 biztosítási és önsegélyelakásának, háztáji gazdasá- ráállításához, elpusztult ér- ző csoport alakult. év Befejezésként a vezérigaz160 gató elmondotta, hogy az segítséget évet felhasználják különbögának, gépjárművének vé- tékek pótlásához egy delmére 140 000 új biztosi- alatt 300 000 esetben tást kötött, 110 000 új ügy- millió forintnyi fél pedig az élet- és baleset- adott a biztosító. A kötele- ző vizsgálatokra, amelyek biztosítást vette igénybe, ző gépjárműbiztosítások alapján egyebek között sor Jelenleg 3,5 millió külön- alapján 600 vadonatúj féle biztosítást tart nyilván Wartburg árának megfelelő szövetkezeti állatbiztosítás az intézet. Majdnem minden összeget kaptak a gépjármű- továbbfejlesztésére. Foglalvan tulajdonosok. termelőszövetkezetnek összevont vagyonbiztosítása, komák a palántázással terAz önkéntes gépjármű- melt zöldfőzelék és a szőlő amely 1,2 millió szövetke- biztosítás — a cascó — szá- tavaszi fagykárainak a bizzeti tag közös tulajdonát ma tavaly két és félszere- tosításával ls. Az önkéntes védi. Körülbelül 80 000 gép- sére növekedett, ennek el- járműbiztosítás bizonyos mókocsi és 600 000 motorkerék- lenére alig 150 000 kocsitu- dosításaival a kocsitulajdopár szavatossági biztosítását lajdonos rendelkezik vele. nosokat szeretnék jobban intézi az ÁB. További tíz- Pedig egy év alatt — a sta- ösztönözni a kármegelőzésre. tisztika szerint — minden Továbbfejlesztik majd a lamásodik cascó biztosításra kosság vagyonbiztosítását s fizettek kártérítést millióra tehető azoknak a biztosításoknak a száma, amelyeket a lakosság alkalomszerűen vesz igénybe. A biztosítottak számának kifizetett az igényeknek megfelelően Az utasbalesetbiztosítás várhatóan egy városi és egy hasznáról a kétezer esetre falusi módozatot alakítanak 8 millió forint ld. (MTI) Megrázkódtatás nélkül Negyedszeri profilváltozás a bútorgyárban A szegedi bútorgyár, mely nagyvállalat, az exportmun- anyagellátás rendszerét is most a Tisza Bútoripari Vál- kákon fáradozó csongrádi megnyugtatóan megoldják, lalat keretében működik, már üzem segítségére siettek, s jónéhány profilváltozást át- átvették-az ott készülő heélt az utóbbi években. A fes- verővázak egy részét. Azért tett konyhabútorok gyártásé- csak a vázakét, mert Szegeról előbb fényezett kisbúto- den nincs kárpitos üzem. rokra, aztán hármasszekréEgyetlen hiba: a szállításban Tovább finomítják a módszereket nyekre tértek át. Két évvel ezelőtt jött az irodabútor, s most, 1965-ben fele arányban a heverővázak gyártása társul mellé. Megfelelő előzmények után Kialakult már a bútorgyár féléves termelésének pontos összetétele is. Ezek szerint 3000 íróasztalt, 1000 polcot, 500 írógépasztalt, 1500 iratEz a segítség lett a „vesz- tartó szekrényt, 2000 furnírotük". Tavaly csak kétféle zott és 1000 szín-fából ké r-oiiio „i-t , . .. , szült Csilla heverővázat kéCsilla heverő vazat készttet- sz{tenek A Szundi heverőb51 tek Szegeden, az idén azon- 7800 készítése szerepel az ban megkapták melléjük a éves tervben, ebből az első A bútor/vár termelésének Szundi nevűt is, úgyhogy évnegyedre 2830 jut. Ezeken fejlődését meglehetősen hosz- csak fele annyi irodabútort kívül gyártanak még a csongszú idő óta nem zavarta meg evártanak mint lqfi4_h„n radl és. szolnoki testvéruzesemmi, még a profilelrende- gyaltanak> mlnt 1964 ben- mek szamara is irodabútorozás sem. Amikor a hármas- A változás azonban egyál- kat. szekrények gyártását beve- talán nem megy a munka ro- Az jdej £erv nem 0jyan fe_ zették, átszervezték a terme- vására. Egvrészt a dolgozók „„.... , lést zártciklusos rendszerűvé, már jobbára megszerezték a fltett a szegedl butorgyárEz és az auránként beszer- kellő gyakorlatot, másrészt ban. mint volt az utóbbi zett, új, korszerű famegmun- időben elkészítették vagy át- években. De ez most nem is káló gépek biztosították az vették a gyártáshoz szüksé- baj- a gyár a nagy felfutás ütemes, folyamatos munkát, ges ^peket szerszámokat. mi t szinte i>bes20nilt» hi_ s hozzá a megfelelő termele- Decemberben az l-es műhely " kenységet is. már megkezdte a heverővá- szen tudvalevő, hogy a Lenin Ilyen előzmények után ter- zak szabását, s azután hétről körút és Juhász Gyula utca mészetes, hogy az irodabúto- szögletében nincs mód terürokra való áttérés sem oko- £*5k^eltS^z 'f?6* M°St< 3 zott különösebb gondot. Sőt üzemet az első Szundi heve- ''észleges profilváltozás végarra is jutott erejükből, hogy rők js. A zártciklusos terme- eredményben azt is lehetővé különböző prototípusokat ké- lés sem szenvedett tehát hát- teszi, hogy a munka- és szítsenek, s igyekezzenek bő- ránvti - , . . - • • •• 'u üzemszervezés módszereit tovíteni a bútorok választékát. Tavaly, miután megalakult a Kiállítás Szegeden a lublini egyetemről A szegedi József Attila Tu- évtized alatt az ottani kutadományegyetem Dugonics té- tóknak és oktatóknak 144 ri épületének aulájában teg- tudományos kötete, 1740 dolnap, kedden délben a len- gozata jelent meg az egyetem gyei felsőoktatási intézmé- kiadásában. E kiadványaik nyek életébe bepillantást csere alapon a világ legkünyújtó érdekes kiállítást nyi- lönbözőbb országaiba, 3500 tottak meg a Lengyel Kul- helyre jutottak el. Küíön tártára rendezésében. A csak- lókban az aulában is láthanem száz nagyméretű fény- tók a lublini egyetemnek kép, az érdekes statisztikai azok a kiadványai és könyadatokat ismertető grafiko- vei, amelyek a Szegedi Egyenok és rajzok a Lublini Ma- temi Könyvtárban is megtaria Curie Sklodowska egye- lálhatók. tem elmúlt két évtizedes fej- A kiállítás ünnepélyes lődését szemléltetik. A szép megnyitóján megjelent okfelvételek, az új, korszerű tatókat. hallgatókat és más épületekben folyó oktató-, érdeklődőket dr. Wittman nevelő-, gyógyító- és kutató- Tibor egyetemi tanár, oktamunkáról nyújtanak képet, tási rektorhelyettes köszöns az ottani tudományegye- tötte. Ezután dr. Pólay El-»tem, orvosegyetem és mező- mér, az egyetem tanszékvegazdasági főiskola csaknem zető professzora, az egyetem tízezer hallgatójának életé- szakszervezett bizottságának bői rWutatnak be egy-egy ér- elnöke méltatta a lublrii dekes, jellemző epizódot. egyetem és a lengyel felsőAz anyag szemlélteti, hogy oktatás fejlődésének eredméa lublini egyetemen hűsz év nyjflublini egyetem életét alatt tízszeresére nőtt a hall- bemutató kiállítást az egyegatók száma. Számos új in- tem aulájában egy hétig tetőzettel gazdagodtak. Két leinthetik meg az érdeklődők. Az átállással kapcsolatban vább finomítsák, úgy is mondcsupán egy hibát róhatunk hatnánk; kényelmesebben herei, azt is az anyagellatás- , , ,. , , ,,,,.. ban. Elő-előfordul úgvneve- lépkedjenek el az adott kőzett keresztszállítás Csongrád rülmények között. A „kéés Szeged között, s ez bizony nyelmesség" ebben az esetnem javítja az önköltséget. ben nemhogy a termelés káHa majd a csongrádi üzem , , . , tettesen abbahagyja a váz- rara' de hasznára lesz ma-'d' gyártást, remélhetően az F. K. Az egészségtelen kinövések ellen A

Z IDEI TERVamenynyiség növekedését tekintve nem mondható feszítettnek, annál feszítettebb viszont, ami a minőségi mutatókat: a létszámot, a termelékenységet az önköltséget és bizonyos mértékig a normákat illeti. Ezekben a napokban természetesen minden üzemben ezekről a kérdésekről, azaz; az 1965. évi terv végrehajtásának hogyanjáról esik legtöbb szó. „Igen ám, elvtárs — mondotta egy munkás a minap — mindezek az intézkedések csak akkor hoznak eredményt, ha lesz anyag, ha lesz alkatrész időben, márpedig ebben a tekintetben sok a visszásság, én tudom" — mondotta sokat sejtetően. Aztán hiába faggattam, hogy mit tud, hiába kértem, mondja el, írjuk meg, teregessük ki a szenynyest ország-világ előtt, a közvélemény erejével hárítsuk el az akadályokat, így segíthetjük legjobban a rendcsinálást — nem nyilatkozott, sőt még jobban „begombolkozott". „Hogyne — mondta —, hogy aztán ne legyen nekünk időben alkatrészünk". Nem első eset, amikor a munkások ezt a kérdést felvetik. Nem beszélt ugyan nyíltan barátunk, de ismerjük, miről van szó. Arról, hogy elég gyakori még, hogy „ha kenik, fprog, ha nem kenik, nyikorog". Azaz, amikor az anyagbeszerzők Pestre utaznak, nemigen mennek üres kézzel, „egy kis (tíz kiló) hal", meg „egy kis demizson ez-az" és így tovább az útipoggyász mellé, „kenegetni" a nehezebben beszerezhető alkatrész útját. „Mert tudja, elvtárs, nem arról van szó, hogy ebben vagy abban a hivatalban a főnök keze nem lenne tiszta, a csudát a főnök sokszor nem is tud róla, de talán, ha akarná, se tudna elintézni olyan dolgot, amit a legegyszerűbb beosztottja játszi könnyedséggel elintéz. Csak hát..." — tette hozzá ismét sokat sejtetően. P

ERSZE TUDOM ÉN, hogy a személyi öszszeköttetésnek milyen nagy az ereje. Tegye a szívére a kezét, aki állítani meri, hogy intézkedéseiben sohase befolyásolták az ilyen személyes kapcsolatok. Sokszor — sőt a legtöbbször! — nem is azért, mert ellenértéket, viszonzást várna, hanem csupán a másik emberhez fűződő barátságból, rokonszenvből. S én azt hiszem — ahogy tréfásan mondani szokták — még a kommunizmus felső fokán sem leszünk mentesek ettől. Nem is arról van szó, hogy az egészséges munkakapcsolat lehetőségeit ne kamatoztassuk. Hanem amiről barátunk beszélt, az nem egészséges munkakapcsolat, hanem közönséges korrupció, ami ellen éppen itt az ideje, hogy határozottabban fellépjünk. Mert kétségtelen, hogy az az anyagbeszerző elsősorban nem saját egyéni érdekeitől vezérelve fogja meg a demizsont, „ügyéskedi" ki az üzem vagy vállalat vezetőiA cukorrépa-feldolgozással egy időben a gyárak értékes takarmányt adnak viszsza a szövetkezeteknek, gazdaságoknak: a répaszeletet. Képünkön: a kis vagonból Ásotthalmon autókra rakják a répaszeletet, hogy a Dél-alföldi Kísérleti Intézet komáromi tanyájára szállítsák. I nek tudtával állami kasszából az errevalót, hanem a vállalat érdekében, hogy időben meglegyen a nehezen beszerezhető nyersanyag, vagy az olyan alkatrész, amiben „szűk a keresztmetszet", azaz amiből nincs még annyi — vagy nem jó az elosztás! — amennyi a jóváhagyott tervben szereplő termékhez szükséges. Mégis az effajta „anyaggazdálkodás" terjeszti a korrupciót. így aztán a népgazdasági érdek a népgazdaság és a társadalom érdekeivel szemben álló eszközökkel nyer végrehajtást. Ilyen végrehajtásra viszont nincs szükség! De joggal kérdezhetnénk:, hogy merészel valaki elfogadni fizetség nélkül, vagy „beszerzési áron", ahogyan az ilyen korrupciót nevezni szokták, akár egy termelőszövetkezettől, akár egy pálinkafőzőétől. akár egy üzemből, vállalattól, vagy bárhonnan juttatásokat azért a szolgáltatásért, munkáért, aminek jó végrehajtása a kötelessége lenne. Arról nem is szólva, hogy teljességgel lehetetlen, hogy az ilyen esetekről csak az a személy tudjon, aki a jogtalan juttatásokat adja, s csak az, aki kapja. Mások is tudnak erről, bizonyára még az illető munkahely kommunistái is. Csak hát elnézik! Hol marad itt a párt gazdasági ellenőrző szerepe, mert azt senki nem vitathatja, hogy az ilyenfajta „anyaggazdálkodás" nem a párt politikája, ellenkezőleg — ez szemben áll a párt elveivel, szemben áll a szocialista törvényességgel is! M

égis, amikor kérjük az anyagbeszerzőket meg a vállalatok beszerzéssel foglalkozó más dolgozóit hogy mondják meg konkrétan, kinek; mikor, mit adtak azért, hogy könnyebben hozzájussanak a nyersanyaghoz, vagy alkatrészhez, ettől azzal zárkóznak el: „hogyne, elvtárs, hogy aztán visszaüssenek és semmit se kapjunk", A probléma megoldását elősegíti, ha olyan közvéleményt alakítunk ki, amely nem tűri meg, vagy legalábbis korlátozza az ilyen eseteket. Kétségtelen azonban, hogy a problémát végső soron az oldja meg, amely majd megoldja általában a hiánycikkek problémáját: ha lesz elég nyersanyag, elég alkatrész, felszerelés, elég áru. Az idei terv reálisan szabta meg a tervfeladatokat minden vonatkozásban, az anyag- és alkatrészellátás tekintetében is. Világosan látnunk kell azonban, hogy bizonyos nyersanyagokból, bizonyos alkatrészekből még igen soká tudja a népgazdaság teljesen kielégíteni az igényeket. Ezért az ilyen nyersanyagokat és ilyen alkatrészeket oda kell koncentrálni, ahová a népgazdaság érdekében legszükségesebb. Itt is szükséges az egyéni érdeket — nevezetesen a vállalatit — alárendelni az össznépi, a közösségi érdekeknek. N

EM TUDOM, másnak feltűnt-e idézett barátunk szavaiban a „nekünk" szó, mert nekem feltűnt. Sajnos elég gyakori még ez a szemlélet, „a lényeg az, hogy nekünk legyen!" Hogy másnak is legyen, azzal még sokszor nemigen törődünk, pedig ha valamire rá lehet mondani, hogy kispolgári gondolkodás, akkor az effajta gondolkodás az, amely nem törődik mással, elég, ha „nekünk" van, s ennek érdekében törvénytelen és tisztességtelen eszközök igénybevételétől sem irtózik. Azt mondják: „nem megy ez, elvtárs, másként!" Nem, amíg együtt nem lépünk fel ellene! Amíg elnézzük, sőt takargatjuk az ilyen társadalmi kinövéseket, addig persze, hogy nem megy másként. Teremtsünk tehát olyan légkört, szélesítsük a társadalmi ellenőrzést és vonjuk felelősségre, bárkiről is légyen szó — akkor majd menni fog! RACZ LAJOS Szerda, 1965. január 13. otumagyarorszag 3