Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

Négy új turista átkelőhely a magyar—csehszlovák határon Üdülőtelep Vlxlbusz Sárospatak és Tokai között a rakaeal viztárolónál A magyar—csehszlovák határmenti területek idegen­forgalmi jellegű közös fej­lesztésére javaslatot dolgoz­tait ki. Ezekről tárgyaltak legutóbb az Észak-Magyar­ország Intéző Bizottság ple­náris ülésén. A tárgyalások eredménye­ként a fejlesztés szempontjá­ból elsősorban két területet vesznek figyelembe: Aggte­lek és Jósvafő környékét, il­letve a zempléni hegyvidé­ket. A két ország határterüle­tén húzódó világhírű bar­langrendszer közös turista­forgalmát elősegítő létesít­mények rendezésére már meg is kezdték a tárgyaláso­kat. A tervek között figye­lemre méltó a rakacai víz­tárolónak és környékének bekapcsolása a határmenti idegenforgalomba. A festői környékű mester­séges tó északi részét hétvé­gi pihenő és kiránduló hellyé, déli partját vikend­teleppé fejlesztik. A zempléni hegyvidéken elsősorban Sárospatak, Sze­rencs, Tokaj, és Széphalom környékét fejlesztik, az ott levő meleg fon-ások miatti A Bodrog- és a Tisza-part is igen alkalmas üdülők és sporttelepek létesítésére. Előreláthatólag már ebben az évben megvalósul Sáros­patak és Tokaj között a vízibusz forgalom. A fejlesztési terv út- és forgalomrendezési intézke­déseket is tartalmaz. A je­lenlegieken kivül Aggtelek— Jósvafőn, Kékeden és Pusz­tafalun is terveznek újabb határátlépő helyeket a turis­táknak. MÁRCIUS 19-20: Szocialistabrigád-vezetők országos tanácskozása Az országban 600 ezer dolgozó vesz részt a szocialista­brigád-mozgalomban. A szocialista brigád címet eddig ke­reken 19 ezer brigád szerezte meg és 35 ezernél több küzd a címérti A szocialistabrigád-vezetők második országos tanács­kozását március 19-én és 20-án rendezik Budapesten. A küldöttek megválasztása már megkezdődött ——JI ——— . • Csinos boltok és vendéglők a községekben Az az igény, hogy a Sze­gedhez tartozó falvak, ta­nyák népe szép és higiéni­kus boltokban vásároljon, egyre inkább serkenti az üzlethelyiségek átalakításá­ra, rend behozására a Szeged és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet vezetőségéti Gombos István elnök el­mondta, hogy a múlt év vé­gén tetszetős kisvendéglő­vel, korszerű boltokkal ör­vendeztették meg Gyálarét és Röszke falusi, illetve ta­nyai lakosságát. A földmű­veeszövetkezet 2 millió 110 ezer forint beruházással fej­lesztette vendéglátóipari és kiskereskedelmi hálózatát. Két épületet vettek 300 ezer forintért, melyet korszerű helyiséggé alakítottak át 340 ezer forintot fordítottak munkavédelmi, egészségügyi berendezésekre, illetve fel­szerelésekre. A meglevő boltok szépíté­sére, tatarozáséra 500 ezer forintot költöttek. Hatvan helyiséget festettek ki, vagy javították meg ablakait, aj­tóit és padozatát A kisven­déglők mintegy 120 asztalt és 450 darab széket kaptak. Eddig 17 más egység rend­betételére 108 ezer forintot költöttek. Bővítenek egyes szolgáltatásokat, növelik a részjegy alapot ós új tagokat toboroznak n földművesszö­vetkezetbe. Az ösztönző bírálatról Ankét a Dél-Magyarország szerkesztőségében 3 Életünk szakadatlan küzdelem az olyan jelenségek ellen, amelyek béklyózzák, fékezik a társadalom fejlődé­sét. A munka közben felbukkanó hibákra soha nem néz­hetünk flegma közömbösséggel, ha azt akarjuk, hogy a célhoz vezető úton minél kevesebbet bukdácsoljunk. Mi' osztásánál fogva nem is is- sika beleköt a mcgfogalma­merheti egy üzem szerte- zásba, a kevésbé szalonké* ágazó ügyeit, a dolgok ösz- pes hangba, mert félti a ta­szefüggéseit. Tőle nyilván- kintélyét. Az illetőt behívat­valóan azt is köszönettel kell ják az irodára, „elbeszélget­vel azonban a hibák általában emberekhez kötődnek, a venni, ha csak részi gazsá- nek" vele, hogv miért nem bírálat és az önbírálat nélkülözhetetlen a fizikai és szel­lemi munka folyamatában. Nem az ember ellen, hanem az ember hibái ellen kell következetesen hadakoznunk, a gyakorlatban azonban ez igen bonyolult probléma. Hogyan, miképpen bíráljunk, hogy az hatékony és gokra hívják fel a figyel- marad csendben, mit feltű­met, hiszen legtöbb esetben nősködik stb. Ekkor szokott azzal is segíteni akar. jönni az általános elnému­Azt természetesnek veszi lás, amely az esetek többsé­mindenki, hogy a vezetők gében nem azt jelenti, hogy bírálják a hozzájuk beosztot- simán és rendben mennek a ösztönző legyen? Erre próbált választ adni a szerkesztősé- takat. A konfliktusok, illetve dolgok — ellenkezőleg: a sérelmek inkább adódnak, ha a gép abból felszín alatt parázslanak mellől megoldatlan problémák, mert levezes­jön bíráló megjegyzés. Ilyen­kor, sajnos, a különféle be- ™ncs, aki elintezze, osztású vezetők egyike-má- se azokat. A durvaság semmivel sem menthető Némely vezető hajlamos zott vele a művezető. Ennek ilyesféle nézetre: leginkább az lett a következménye, azok a dolgozók szeretnek hogy sok éves tapasztalatá­günk által összehívott ankét, amelyen Csöke Tibor, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozója, Farkas Ist­ván. a Szegedi Sütőipari Vállalat főmérnöke. Kovács Alajos, a Gagarin általános iskola igazgatója, Lakó Ferenc, a Szegedi Falemezgyár fűrésztelepének üzemve­zetője és Szekszárdi Ferencné, a szőrme- és bőrruha­üzem szocialistabrigád-vezetője beszélgetett mun.katár­sainklkal. Ennek során az alábbi megállapítások ala­kultak ki. Egy percig sem lehetünk nélküle Ideális volna, ha minden hogy az egyik ember igyek- , ., , , . . ... , -j elhangzott bírálat nyomán szik változtatni kifogásolt kntizalgatni, ak:k csak val, szaktudáséval seged­egycsapásra tökéletesen el- módszerein, vagy magatartá- . deig-ora.g vannak egy mun- munkát vegezteltek vele ala­tűnne a rossz és virágzana sán, a másik meg esetleg kahelyen, visszaélve azzal a csonyabb munkabérért. Ami­a jó Mindig újabb és újabb megharagszik és valamiféle Jelszóvá , hogy „most a dol- kor az illető munkatarsai problémák vetődnek fel visszaütésen töri a fejét. Ez eozoknak mindent szabad . megkérdezték a művezetőt, azonban a társadalom életé- utóbbi típus okozza egy kot- ,Ez. ha.Tel° is fordul, így nem hogy miért csinálta ezt. hi­ben, az emberek egymás kö- lektivában a legtöbb gondot, lgaz- Nemcsak az ugyneve- szen előzetesen legalább fi­zötti viszonyában. S ha eh- hiszen saámos példa van rá zeU vándormadarak kifogá- gyelmeztetnie kellett volna, hez hozzávetjük, hogy akri- b^njzamos pelüa^van ra, sol]ak a bírálat elhallgatta- ilyen választ kaptak: „Ta­tikának csak egy bizonyos utóbb módot Is talál alatto- tasa™ alán méJTn' ^ T* í8 b0gya" hányada éri el a kívánt célt, mos szándéka kivitelezésére ~ ?ot ^lan meg in- kell velem beszelni". Bizony, magától értetődő, hogy egy TgS St^unk^k'lftórzS fl f percig sem lehetünk meg a következetesen elfeledkezik, « nárt é lehet hibák szakadatlan gyomlálá- amikor jutalomosztásra ke- kormánv a sahó mindig az hogy SVé! Ul M , rÜ1 30r> f* megteheti, hogy ^éffikben'TjaTbteálat ™í, Senki nem ujjong örömé- premiumot sem kaphat hosz­ben, amikor fogyatékosságait szú időn keresztül. Az ilyen az efféle magatartást nem lehet indokolni sem azzal, munkafegyelmet sem szabadságát nem neriie azok azzaI- hogy ' ma bal lábbal szat>adsa„at, nem pedig azok keltem fe, odahaza-.. Semmi­emlegettk. Ez a legöntudato- vezető sokszor már a pré­sabb embert is érzékenyen miumfeltételes munkától is érdekében, akik felelőtlenül fecsegnek és minden harang­vei nem menthető annak a főmérnöknek a magatartása érinti, hiszen a kritika a eleve távol tartja a neki nem szora váltogatjak munkahe- Scm, aki — leírni is szörnyű többi között arra is rádöb- tetszőket. Párttitkár legyen a lyeiket. Megtörtént, hogy — azzal rohant le az üzem­benti, hogy őt sem csupa talpán, aki ilyen esetben ké- egy szerény, hangját alig részbe, hogy ..csürhe banda, erényből gyúrták, nála is pes megállapítani a szubjek- hallató régi munkás aki va- csinálnak itt? Aki em­előfordulhatnak „kihagyá- tivizmust, vagy a rosszindu- . „ ... .. ,' ' , ., . berekkel így merészel be­sok". A különbség mégis az, latot lamilyen hibát vétett, kikér- szélni, az aligha alkalmas Nem árt a tekintélynek Semmiképpen sem mond- előbb-utóbb biztosan aláássa hatjuk, hogy mellékes a bi­té magának, amikor ordíto- vezető beosztásba. Előtte nézzünk magunkba is Jó szóval többre lehet tik, jóllehet, már régen ki­natjuit, nogy metieices a Dl- tekintélyt. Ezért — bár menni bármnven nehéz fel- lavítÓtta rálát módja, helye és ideje. . ol-tt ... . Ie „ javkot'a' mindig szem előtt kell tar­annyiféle az érzelmi vilá- tani, hogy ki, milyen egyé­gunk, intellektuális felké- niség — beosztásra való te­szültségünk, politikai néze- kintet nélkül, nyíltan szük­adat megoldásáról van is Az csak természetes, hogy szó. Az ordítozó, fenyegető- a bíráló személy sem hiba ző, a beosztottjait mindun- nélkül való, neki is lehet­talan sértegető művezető nek ilyen vagy olyan téve­tünk; minden bírálónak tud- maf„a alatt yágJa a mert dései. De ez nem jogcím ar­nia kPH hnov kit hnl mi- seges rámutatnunk egymás gyakran csakazertsem teszik ra, nia kell, hogy kit, hol mi- scsca egymás gvaisran csaKazerisem tesziK ra, hogy elhallgattassák, képpen és mikor kell balfo- tévedéseire, hanyagságaira, meg azt, amit mond. Ellen- amikor mások mulasztását gásaira figyelmeztetnie. Elő- könnyelműségeire. Ha pél- ben ~ a munkások gyakran teszi szóvá. Emberi tulaj­fordulhat, hogy ha pszicho- dául „ munkások közvetle- .biszelnek brr® ~ hegyeket donság. hogv a magunk üaul a munKasoK Kozveue- iehetne elhordatni azokkal, gyengéit kevésbé látjuk, mint nül bírálják a műhelyfőnö- akikhez ilyen szavakkal for- a másokét. Arra azonban köt, akkor ennek nemcsak, dúlnak: „Elvtársak, nagy ügyelnünk kell, nehogy hogy nem lehet semmilyen feladat előtt állunk, segítse- ugyanazt ostorozzuk mások­hátrányos következménye rá- tek megoldani". Sohasem ban. ami önmagunkban is lógiailag nem tanulmányoz­za s íev csak felületesen is- "ul ulli"Ji"i a íuuiiajwuu- aitmnez mért nmnkatúrsait, még a köt' akkor ennek nemcsak' dulnak= ..Elvtársak, legjobb szándékkal is az el lenkoző hcitíist érheti el . . —, — — ... mint amit szeretne Van aki' nézve> hanem a felsőbb szabad megfeledkezni arról, nyilvánvaló, mert ez okot a rövid, kemény 'szavakból vezetőknek azt is közölniük hogy emberekkel van dol- ad a rögtönj visszavágásra, c , ' . * . , kell a biralokkal. hoev mi- ffunk mArt povoflpn rnac? óc e> L-**if;L-o is ért más viszont a leő- —• - — — tetszetősebben tálalt kritikai lyen intézkedést .hoztak az szó lerombolhatja egy egész helyett vita. sőt veszekedés észrevétel miatt is gyanak- ügyben- Az igazgató, a fő- kollektíva ambícióját. Ugyan- tehet a kfivetke'ménv. Vagv­szik és nem a jószándékot mérnök stb- bírálatára — ígv visszaüthet az is. ha va- is: mindenképnen jó. ha a látja benne Több példa van hiszen ők kevesebbet lehet- lakinek ugyanazt a ballépé- kritikát meaelőzi az önkri­. _>'— ..x— x_ nek a dolgozók körében — sét évek múlva is etnlege- tika, a magunkbanézés kell a bírálókkal, hogy mi- gunk, mert egyetlen rossz és a kritika measzívlelése ték es °<fm berek ^valósággal £ ^^ züllöttek amiatt, mert kez- ve, szemely,es,en « deti hibáikat elégszer és megfelelően, vagy „om u;_4uVJ Párttitkárnak van alkalma és nem DirauaK iehetősége Amikor például a gazdasági vezetőket beszá­ők nem vették komolyan az j infő moltatjak a termeles helyze­téről, kötelességük elmon Váljék természetessé, mindennapivá intő szót. Vannak, akik tekintélyű- dani' saját kritikai' ó.szrevé­ket féltik a bírálattól. Pedig teleiket is éppúgy, mint a a legoszintebb es legkemé- munkások jogos sérelmeit, nyebb bírálat is — ha meg- észrevételeit. Ahol ez nem szívlelik — csak gyarapítja, történik meg, ott a pártszer- . . . J , . , mig annak semmibevevése vezet vagy az. üzemi bizott- gan' gy jndulatainak elpa- azt, amj nem 1 ság egyik legalapvetőbb fel- ™{fasa után legtöbbször me- hátráltatta közö Sok szakma között választhatnak Ülésezett a pályaválasztási tanács adatát mulasztja el. Sajnos a gazdasági vezetőknek egy kisebb hányada igyekszik a Tapasztalat írja elő: dü- lül magától értetődővé, min­hös ember lehetőleg ne bí- dennapivá válik. A maguk ráljon, mert nincs neki iga- között örömet és bút meg­za, vagy az igazságát is már oszló, egymást teljesebben eleve feltételesen fogadják, ismerő dolgozók barátilag is Bárki ellenőrizheti önma- megmondhat jak társaiknak tetszik, ami munkáju­rőben másként ítéli meg kat. A baráti kapcsolatok ugyanazt a dolgot, mint ko- mindennél erősebbek szok­rábban. Ezért szokták a hir- tak lenni, jól kibírják tehát M&cuu iifiiivítua igyeicsziK a . , , . , , , J maga számára megnyerni a telenharagu embereknek kis- a kellemetlen igazságokat is. Néhány hónap tett el az 1964/65-ös iskolai évből, dc* a városi tanács művelődés­ügyi és munkaügyi osztálya már a következő oktatási év előkészítésén dolgozik. Ezen osztályok mellett működő társadalmi bizottság, a pá­talános iskolást, és 113 érett- mákkal. A gyermekekkel és ségizett — és 714 lányt —677 a szülőkkel való rendszeres általános iskolást és 37 érett­ségizett — szerződtetnek. Az építőipar több mint 300 tanulót vár. 247 fiatal tanul­hat lakatos, 116 villany-, 47 autó-, 66 gáz-, víz- és csősze­lyaválasztási tanács tegnap relő szakmát. A lányok fő­délután kibővített ülésén a leq a textiliparban helycz­következő tanév terveiről kedhetnek el. tárgyalt. A pályaválasztási ianács­Eperjesi Júlia, a városi ta- ra, a pedagógusokra, és nem nács munkaügyi osztályának utolsó sorban a szülőkre vár vezetője, a pályaválasztási a feladat, hogy a gyermekek tanács titkára ismertette a szakmunkásképzés lehetősé­geit. Idén 1438 tanuló fejezi be. Szegeden általános iskolai tanulmányait. A tervek sze­rint mintegy 85n gyermek ta­nul tovább a különböző kö­zépiskolákban. A többiek s/akmát tanulnak. Nagy a 2247 ipari tanulót szerződtet­nek. A vállalatok elsősorban a fiúk részére biztosítanak szakmatanulást. A tervek szerint 1533 fiút — 1420 ál­foglalkozás meghozta az ered­ményt. A korábbi évektől el­térően a tanulók szívesen vállalkoznak szakmatanulás­ra. A tanácskozáson Annus Antal, a városi tanács mű­velődósügyi osztályúnak cso­portvezetője, a pályaválasz­tási tanács tagja a továbbta­nulás lehetőségeit ismertet­te. A tervek szerint jövőre csökkentik Szegeden a gim­náziumi tanulócsoportok, s ezzel párhuzamosan szapo­érdoklődését helyesen irá­nyítsák. Az értekezleten Kedves Andrásné, az I. kerü- ritják a szakközépiskolai leti tanács általános iskolái- osztályok számát. Ezenkívül nak vezető igazgatója arról az érdeklődésnek megfele­számolt be. hogy a pedagógu- lően speciális tagozatú osz­sok nagy gonddal foglal- tályokban tanulhatnak a fia­koznak a pályaválasztás talok. A tervek szerint az előtt álló tanulókkal. A leg- idén végzett általános isko­lehetö.sé<7 a szakmatanulásra, különbözőbb módon igyekez- lai tanulók fii) százalékát ve­hiszen a szegedi üzemek, hí- nek megszerettetni a tanulók- szik fel középiskftlákha. vatalok és intézmények idén kai a szakmát. A Dózsa A pályaválasztási tanács György és a Juhász Gyula ülésén dr. Török László, a altalános iskola diákjai ellá- Tisza-parti gimnázium igaz­togattak az iparitanuló isko- gatóia számolt be ezután az Iákba, s itt ismerkedtek az iskolában folvó pályaválasz­iparitanuló-kepzéssel, a szak- tási munkáról. pártvezetőség tagjait, hogy azok minél kevesebbet „kel­lemetlenkedjenek". Ha a szövőnő kritizál... Még ma is gyakori beszéd­sé tréfásan azt tanácsolni, Itt persze az szintén igaz, hogy mielőtt bármit is mon- hogy az elvtelen barátság, danak, számoljanak legalább haverkodás a hibák elken­ötvenig. Mindezzel senki dö/ésénck is melegágya ie­nem akarja azt mondani, ht t Több szocialista brigád­hogy a negatív jelenségeket ban azonban gyakorlattá csak langymelegen, tmmel- vált, hogy mihelyt észreve­ámmal szabad felvetni. El- szik a hibát — bárkitől ered lenkezőleg: ahol szükséges, is közülük — együttes erő­igenis szenvedélyesen osto- vei azonnal megszüntetik, téma, hogy mennyiben kell rozni kell azokat egészen ad- nehogv „illetéktelenek" é.sz­a bírálatnak fednie a való- dig, amíg nem változtatnak revegvék. Es ebben az eset­ságot, vagyis — mint régeb- rajtuk. ben nem a hiba tnkaraa á­ben mondták — hány száza- A bírálat és önbírálat ak- sanak tűnik a dolog, cs nem lék Igazságot kell tartalmaz- kor a legeredményesebb, ha is lehet súlyosabb következ­nia. Itt disztingválni kell, egy kisebb közösségen be- ménye. mer i az ls fontos, kiről, vagy miről van szó. A sajtóbírá- y-.. „ , , iáitól megköveteljük, hogy tlsosorban a vezetőktől függ tárgyi megállapításai teljes egészében igazak legyenek, Ei>edményes és ösztönző kahelyet, azonban nagyobb hiszen az egész város, az bírálat csak egészséges, ösz- gyárakban, intézményekben egész ország tudomást sze- szeforrott kollektívában le- is megvan erre a lehetőség, rezhet róla. Más a helyzet hetséges. Ott, ahol törődnek Az igazgató nem ismerhet azonban, ha a szövőnő bí- az egyén problémáival is, ugyan szómé-Ívesen minden­rálja a vállalatvezetést. Ha meghallgatják a véleménye- kit, de azt me teheti, hogy a megbírált vezető ilyenkor ket, igazságosságra, tárgvila- mielőtt bál kinek az ügyeben a százszázalékos pontosságot gosságra törekszenek, tiszte- dönt, meghallgatja elsösor­kéri tőle számon, akkor igen ük az emberben az embert, ban az érdekeltet, az illc'é­gyanús, hogy lényegében nem Az ilyen közösségi szellem kes pártszervezetét, áz üze­a figyelmeztető szándékot ós légkör megteremtése el- mi bizottságot, vagv azt. aki­keresi. hanem azt. hogy hol .-.ösorban a vezetőktől függ. tői tárg' ilagos információt köthet bele a bírálóba De Nem vitás: kisebb üzemben, szerezhet. Csak így lehet milyen alapon követelhető hivatalban, ahol kevesebben emberekkel bánni és rajuk meg az átfogóan precíz bí- dolgoznak, könnyebb maso- bármikor s -.ámítani rálát egy munkástól, aki be- dik otthonná tenni a mun- F. N-VGy ikTVÁN Kedd, 1965. január 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents