Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

Beszélgetés fóruma a barátságról, szerelemről közösségről iiiiiiiiiiiiiinii iiiiiiiHniiniini!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiii!iii!iiii!ii[iMiiiniiiuiniiiuiii!!iniiiiiiiniiiiiiiiMií I gazi barátság, igazi ^aratok nélkül nagyon nehéz boldogulni az életben. Különösen a fiatalok szá­mara nélkülözhetetlen a barátság köteléke, hiszen barátnőmmel más ok miatt szakítottunk. Amikor az ál­talános iskola elvégzése után egyedül igen nehéz volna eligazodniok akár a tanulással, ó Debrecenbe került, én pe­a munkával, akár a közösséggel, mondjuk ki bátran, a dig Szegedre, egy darabig le­szerelemmel kapcsolatos problémák között is Sok felnőtt velezgettünk még, azután félti gyermekét a barátoktól, s különösen elképzelhetett minden abba maradt. Ha lennek tartja a lányok és a fiúk barátságát. Mások két- nem beszélhetjük meg nap ségbe vonják magát a barátság érzését is, azt tartván, mint nap a problémáinkat hogy már elavult, nem jellemző a mi korunkra. Egyesek egymással, akkor már nincs a közösséget féltik, mert arra gondolnak, hogy a barátság is értelme a barátságnak, csoportokká, klikkekké bontja szét a kollektívát. Legegyszerűbb, ha megkérdezzük magukat a fiatalo­kat. s azokat, akik állandóan közöttük élnek, mi a vé­leményük ezekről a kérdésekről. SÁNDOR: Aki azt hiszi, hogy a barátság érzése ki­veszett az emberekből, mély­ségesen téved. Én hiszek a barátságban, s tudom is, mi az. Olyan szerencsém van, hogy ikrek vagyunk, úgy­hogy testvérem egyúttal a legjobb barátom is. Rajta kí­vül egy kislánnyal is barát­kozom, s mondhatom, jól megértjük egymást. BÉL A: Ez teljesen hihető. Ha valaki tudja, mi az érté­ke az igazi barátságnak, én tudom, hiszen évek óta kö­zösségben élek. Négy éve már annak, hogy hatan fiúk szoros barátságot kötöttünk. Persze ez nem jelenti azt, hogy az égvilágon minden­ről egyforma a véleményünk és sohasem vitatkozunk egy­mással. De ettől függetlenül segítjük, támogatjuk egy­mást, igyekszünk mindenben szót érteni. Szaval jó bará­tok vagyunk. Ebbe a körbe bevettük a lány-osztálytársa­kat is. Ahogy mi mondjuk, ,,fiűsítottuk" őket. GYÖNGYI: Csakhogy Ilyenkor félő, hogy a barát­ság szerelemmé válik. ÉVA: Miért félő az? GYÖNGYI: Mert a szere­lem rendszerint barátsággal kezdődik. IGAZGATÓ ELVTÁRS. Az én tapasztalatom szerint a vegyes osztályokban, egy­korúak között ritkán alakul ki szerelem. BÉLA: Ez nem Is olyan biztos. Nem szólva arról, hogy családunk felnőtt tag­jai mind magukkal egykorú­val kötöttek házasságot, de nekem is nagyon sok osztály­társam jár együtt. Baráti kö­rünkben sem okozott problé­mát, amikor kiderült vonzó­dásom az egyik kislánnyal. Igaz, először nehezteltek mi­atta a fiúk, de miután meg­beszéltük a dolgot, megnyu­godtak. Azóta is minden a legnagyobb rendben van. RÓZSA: Mégis azt hiszem, hogy a barátságot rendsze­rint megöli a szerelem. Két példát is tudnék rá monda­ni. Tizenhét éves korunkban KISZ-táborban voltunk, ahol barátnőm összemelegedett egy fiúval. A fiú végül sze­relmes lett belé. pedig senki nem biztatta föl rá. Mi tör­tént? A lány megunta a zak­latásokat, kiadta a fiú útját. A másik eset még szomorúbb. A lány nagyon gyenge tanuló volt, s fűt-fát igért a fiú­nak. csakhogy az érettségin átsegítse. Együtt tanultak. Amikor azután leérettségi­zett, vége lett a barátságnak is. BÉLA: Mert nem igazi, hanem érdekbarátság volt. Én is sokat segítek a kis­lánynak, de eszembe se jut, hogy ellenszolgáltatást kér­jek tőle. IGAZGATÓ ELVTÁRS: Mégis az a tapasztalat, hogy a diákszerelmek rendsze­rint rövid életűek, az ilyen korbaúi született érzések nem elégge tartósak. BÉL!k: Tessék elhinni, na­gyon illúzióromboló ez. ÉVA: Pedig hidd el, így van. Bátyám öt évig külföl­di egyetemen tanult, s ad­dig hűségesen vártak egy­másra menyasszonyával. Mi­kor azután hazajött, felbo­rult a kapcsolat, összerop­pant a nagy szerelem. Egy egészen más típusú lányt vett el feleségül. De hadd mondjak el egy s mást én is a barátságról, hiszen szintén kollégiumban lakom, ahol jó baráti kollektíva nélkül nem is lehet élni. A leg­fontosabb az, hogy ne egy­más kárára, hanem egymás hasznára barátkozzunk. Ami­kor például egyik társunk egy trükkel ki akart marad­ni egész éjszakára, egysze­rűen nem viseltük el felelőt­lenségét, s mi magunk men­tünk el megbeszélni a dol­got az igazgatónőhöz. Termé­szetesen nem mindenki min­denkivel barátkozik, de ha a a szellem jó, nem alakulhat­nak ki klikkek, s a barátság az egész közösséget erősíti. Nagyon jól emlékszem azon­ban, hogy tavaly egyszer ba­rátnőmmel vettem részt egy stikliben: hamisan javítottuk kí az orosz dolgozatunkat. Szerencsére rajtakapott ben­nünket a tanárnő, s mi na­gyon elszégyelltük magun­kat. Ügy gondolom tehát, hogy a jó barátság is a hi­bák, megpróbáltatások kö­zött kristályosodik ki, válik erőssé. Olyan barátság talán nincs is, amelynek minden vonása mindig pozitív. BÉLA: Bizony sokszor ne­héz tisztán megtartani a ba­rátságot. A nevelőotthonban fegyelmi vétséget követett el társaságunk egyik tagja. Csakhogy a fegyelmi bizott­ságban, vezetőinken kívül, közülünk is hivatalosak né­gyen. Most mit csináljunk? Védjük meg? Sokat gondol­koztunk rajta, s végül úgy határoztunk, hogy előbb be­szélünk vele, megmondjuk, hogy nem lehetünk elnéző­ek, vállalnia kell tettéért a felelősséget. De mi azért épp­púgy barátai maradunk mint eddig, sőt segítünk is neki. GYÖNGYI: Igen, az igazi barátok nem nézik el egy­más hibáit, és ha kell, „egy­más fejéhez" is verik. ÉVA: Persze vannak dol­gok, melyeket nem beszél meg az egész kollektíva. Családi ügyeinkkel, legbensőbb prob­lémáinkkal nem állunk ki a hálószoba közepére, hanem csak a legszorosabb barát­nőnkkel tárgyaljuk meg. Ez egyáltalán nem megy a kö­zösség rovására. BÉLA: Mint ahogy az sem, hogy mi, fiúk gyakran ké­rünk tanácsot lánybaráta­inktól, amikor valamelyi­künk megismerkedik egy kislánnyal, udvarol neki. Sok apróbb —, nagyobb problé­mát megoldottunk már így együtt. IGAZGATÓ ELVTÁRS: Egyik iskolatársatok mesélte el, hogy barátnője, akivel együtt végezte az általános iskolát, fodrász lett. Rendes lány maradt, csakhogy mi­, vei dolgozik, keres, másként nézi a világot, másként él, mint egy középiskolás diák. Bármennyire is fájt neki, ketté kellett szakítani a ba­rátság szálait. Dicséretére szóljon, hogy volt ereje hoz­zá. GYÖNGYI: Igen, az ilyes­mi gyakran tönkre teszi a barátságot. Bár az én régi a KISZ-vezetőséget, s enr.ek tagjai csakhamar összebarát­koztak. Igen ám, de minden KISZ-vezetőségi tagnak lett barátja, barátnője az osztály­ban. Úgyhogy most, amikor már a harmadikba járur.k, végeredményben mindenki jóban van a másikkal valaki révén. Olyan ez, mint a lánc­reakció. SÁNDOR: Nálunk is pon­tosan így történt. A „kihú­zós" klikket, akik a középső padsorban ültek, igyekeztünk minél hamarabb felszámolni. A klubdélutánokra ma már az is eljön, akinek azelőtt mindig éppen akkor indult az autóbusza. BÉLA: Én is úgy tapasz­taltam, hogy a legjobb, ha a baráti körök „delegálják" a KISZ-vezetőségek tagjait. Ez­által el lehet kerülni a ké­sőbbi súrlódásokat is. Nálunk a nevelőotthonban sokáig két baráti kör vetélkedett egy­mással, míg rá nem jöttünk, hogy ennek nincs semmi ér­telme. Most már nem utasít­juk vissza javaslataikat csak azért, mert ők találták ki, nem pedig mi. SÁNDOR: Elmondanám, hogy miként próbálja a mi osztályközösségünk ráncba szedni egyik barátunkat, aki meglehetősen rendetlen, s amellett hatásos bemondásai­val állandóan zavarja az órá­kat. Először is őt tettük meg tisztasági felelősnek. Azóta naponta háromszor is meg­nézi a padok alját, s nem­csak hogy nem szemetel, ha­nem azt is figyelmezteti, aki netán megfeledkezik magá­ról. Most már mondásain sem nevetünk, legfeljebb csak mosolygunk, s az a cé­lunk, hogy később még csak kulásához. Elsőben még csak arcvonásaink se ránduljanak „osztály" voltunk, akik csak meg. Majd csak észreveszi úgy véletlenül kerültünk ösz- magát, és felhagy rossz szö­sze. Azután megválasztottuk kásával. m em mintha a téma kimerült volna, de hiszen sok l^j mindenről szó esett ezen a beszélgetésen. Kiderült például, hogy a barátságra minden mai fiatal igényt tart. Azon is vitatkoztunk, hogy a barátság és a s?erelem mint viszonylik egymáshoz, s ha nem is mindig vezet jóra, általában nem kell félteni egymástól a lányokat és a fiúkat. Azzal is egyetértett mindenki, hogy a baráti kö­rök kialakulása elősegítheti a közösség formálódását és a közösségek is jó hatással lehetnek a baráti körökre, ha van hozzá elég erejük. Ezek után levetheti „álarcát" a tánsaság nyolc tagja. Az igazgató elvtárs dr. Török László volt, a Felső Tisza-parti Gimnázium igazgatója. A tanár elvtárs Vass György, az iskolai KISZ-szervezet tanácsadó tanára, Gyöngyi Sisák Gyöngyi, a KISZ vég­rehajtó bizottság titkára, Ill/b osztályú tanuló, Éva Pesti Éva, a vb tagja, kollégiumi KISZ-tanácstag, IV/a osztá­lyos, Béla Bozsits Béla, alapszervezeti KISZ-titkár és kollégiumi KISZ-titkár. IV/b osztályos, Sándor Péter Sándor, a vb gazdasági felelőse, Il/a osztályú tanuló. Rózsa Kasza Rózsa, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-szervezetének szervező titkára. Legközelebb január 19-én, kedden gyűlnek össze a szegedi újságíróklubban (Tanácsköztársaság útja 10.) a fia­talok, hogy a helyes viselkedésről, magatartásról beszél­gessenek el. Ezen nemcsak a meghívottakat látjuk szíve­sen, hanem minden fiatalat, akit érdekel ez a probléma, s elmondaná róla véleményét is. F. K. BÉLA: Ne hidd, Gyöngyi, hogy az igazi barátság ilyen könnyen megszakad. Én már hét éve vagyok távol hazul­ról, de az otthoni barátom­mal most is éppen olyan jó­ban vagyok, mint régen. Gyakran váltunk levelet, a szünidőben pedig találko­zunk. s jól kibeszélgetjük magunkat. TANÁR ELVTÁRS: Ügy mondják tréfásan, hogy a szerelmet gyengíti, a barát­ságot erősíti a távolság. SÁNDOR: Legalább az is kiderül, hogy ki volt csak „haver", ki pedig barát. RÓZSA: Az előbb említett barátnőm Sopronba került érettségi után. S hogy, hogy nem, „belebotlott" egy csalá­dos emberbe. Persze édesany­jának nem írta meg a dolgot, de szerencsére nekem igen. Tudott róla a nagynénje is. Azt hiszem, nekünk köszön­hető, hogy még idejében észhez tért. Azóta is sűrűn levelezünk, s mindketten őszintén megírjuk egymás­nak örömeinket, gondjain­kat. Nem kell tehát feltétle­nül naponta találkozni azok­nak. akik barátságot tarta­nak. GYÖNGYI: Érdekes egyéb­ként, hogy a barátság ho­gyan járul hozzá az iskolai és, az osztályközösség kiaia­ÍJj jáválasztják az MHS-vezetőségeket A Magyar Honvédelmi tással, a lakosság polgári vé­Sportszövetség Országos El- delme felkészítésének szük­nökségének határozata alap- ségességével. Szó volt a be­ján Szegeden is megkezdő- számolóban arról is, hogyan dött az MHS üzemi alap- teljesítették a vezetőségek a szervezeteiben a vezetőségek tagságtól kapott két évvel és az ellenőrző bizottság új- ezelőtti megbízatást. A veze­jáválasztása. Januárban 43 tőségi tagok többsége az alapszervezet vezetőségének évek folyamán megkedvelte, újjáválasztására kerül sor. sőt megszerette a szövetség­Az első taggyűlések tapasz- ben végzett munkát, és szí­talatai azt mutatják, hogy vesen látja el feladatát to­megnövekedett az érdeklő- vábbra is. dés a honvédelmi munka, Mint a felszólalások » különösen a honvédelmi tö- hangsúlyozták. Szegeden a megsportok iránt. katonai elő- ' és utóképzés A megtartott taggyűlések megfelelő volt az elmúlt közül igen eredményes volt években. Sok száz tartalékos a MÁV gépjavító, a DÁV tjszt tanulmányozta tanfo­központ, a posta, az ingat- íyamokon a legújabb hadi­lankezelő vállalat, a Szegedi technikai módszereket, s Ruhagyár stb. vezetősegvá- még több sorköteles fiatal lasztó taggyűlésének élőké- sajátította el a katonai alap­szítése és megtartása. A követelményeket. MAV gépjavító vállalatnál vezetö szeryek újjává_ Balo József mar 15 év óta , .időben a ia­tölti be az MHS elnöki tiszt- ^S^L^Unje­seget es a tagsag most nyol- fl küld7tteket is választó­cadszor is ot valasztotta k februárban megtar­meg. Ebben az alapszerve- városi küidöttértekez­zetben - de sok helyen ma- j aho] az MHS városi gok többsége mlfS & --tőséget választják^ majd eredményesen fel­meg. Több helyen jutalma­kat adtak át a munkában „„,,,„, . . , , , élen járóknak, körvezetők­Helyes kezdeményezes, hogy . Jkt-kk r^oahíiriáb- „ neK> szakvezetoKneK. látja el adatát. a taggyűlésekre meghívják a bevonulás előtt álló sorköte­les fiatalokat, valamint azo­Bizonyítják a taggyűlések: a Magyar Honvédelmi Sport­kat, akik valamely MHS- szövetség eredményesen old­szakkörben már kitűntek te- ja meg a honvédelmi neve­vékenységükkel. lésben és a magyar sport Az eddig tartott taggyűlések fejlesztésében reá háruló beszámolói alapos előkészítő tennivalókat, jelentősen hoz­munkára mutatnak. Vala- zájárul az ifjúság és a fel­mennyi beszámoló foglalko- nőtt lakosság szocialista szel­zott a polgári védelmi okta- lemű hazafias neveléséhez. Húszmillió forint kihasználatlanul A Csongrád megyei falusi építkezésekhez folyósítható kisbankok, a takarékszövet- kölcsönök összegét 15 ezer kezetek mind nagyobb hitel- forintra emelték. A jó ered­forgalmat bonyolítanak le. mények ellenére a lakosság 1964-ben már összesen 29 még mindig nem ismeri kel­miilió 417 ezer forint köl- lően a takarékszövetkezetek csöní adtak tagjaiknak épít- segítő szerepét. A takarékszö­kezéshez, bútorok, motorke- vetkezetek ugyanis még to­rékDárok eéokocsik vásárló- vábbi 20 millió forinttal tud~ rekparok, gépkocsik vasarla- tek volna több hltelt nyúj_ sahoz. A forgalmat javította tani, hogyha többen fordul­az is, hogy egy év óta az nak hozzájuk. .; Egy újítás megoldotta a 14 évi problémát Azok, akik dolgoztak a nem szívesen emlékeznek vissza arra a levegőre, amely jellemezte a gyár jártak, vagy tehetett, hogy a cirokválo­seprűgyárban, gatóban dolgozók munkaide­jét 6 órára csökkentette. A munkásvándorlás azonban tovább tartott), különösen majdnem valamennyi mű- nagy méreteket öltött 1964­helyét. A korszerűtlen üzemrészek levegője annyi­ra szennyezett volt kén­dioxiddal, hogy az ott dol­gozó munkások csak úgy tudták feladatukat végezni, ben. Mivel a seprű gyár tel­jes egészében exportra ter­mel — évente körülbelül 900 ezer nagy és 1 millió 200 ezer kis seprű készül itt — és az exportszállítá­hogy napközben többször soknak határidőben kell kimentek az udvarra friss levegőt szívni. A vállalat vezetősége se­gítségül hívta a könnyűipa­ri kutatóintézetet a prob­léma megoldásához. Az in­tézet által javasolt megoldá­sok azonban olyan költsé­gesek voltak, hogy azokat a vállalat nem tudta meg­valósítani. A vállalat veze­tősége mindössze annyit Február 1-én kezdődik az iskolarádió II. félévi programja Február 1-én, hétfőn dél- cialista társadalom ember- marty Csongor és Tünde, va­előtt 11 órakor énekórával eszményéről, az erős akarat- lamint Gorkij Kispolgárok kezdődik az iskolarádió idei ról és a makacsságról, a kö- című drámájából, Solohov — május 28-ig tartó — má- zösségi fegyelemről, az ön- Emberi sorsának rádiójáték sodik félévi programja. A fegyelemről hallanak. Az változatát is műsorára tűzi a2 négy hónap alatt minden hét- irodalomórák anyagában iskolarádió. A zenei mellék­főn, kedden, szerdán és Arany János balladái, József letben több adás ismerteti a pénteken délelőtt 11 órától Attila versei, mai magyar bécsi klasszikusok munkássá­fél 12-ig rendszeresen jelent- költők művei is. szerepelnek, gát, a romantikus zenét és a kezik adásaival az iskolará- Foglalkozik az iskolarádió a XX. század magyar muzsi­dió. Tantárgyai: énektanítás, mai amerikai, olasz, francia, káját. A művészettörténeti orosz, angol társalgás, osz- német és szovjet irodalom adások a római művészettel, táiyfőnöki óra és irodalom, helyzetével. a román stílussal és a góti­Az osztályfőnöki óra hall- Az iskolarádió rendszere- kával foglalkoznak. A föld­gatói a többi között a babo- sen jelentkező mellékletében rajzi mellékletben Germanus nákról, a baráti országok éle- a hallgatók részleteket hall- Gyula indiai élményeiről, téről. a bátorság és a vakme- hatnak Katona József Bánk a Csendes-óceán felfedezésé­rőség kérdéseiről, az életcé- ^clmű'sSűvébőí MiUeí nek történetéről és a Szedov lókról, a szerelem, barátság, Az ügynök halála, Németh hajó hőseiről hallhatnak az család problémáiról, a szo- László Két Bolyai, Vörös- iskolarádió hallgatói. tönénnlük, a gyár vezetősé­gének egyik legsürgősebb feladata volt biztonságossá temni a gyártást, minél előbb, még akkor is, ha már megkezdték az új sep­rűgyár építését. A gyár műszaki kollek­tívája a múlt évben külön­böző kísérleteket végzett annak érdekében, hogy csök­kentse a műhely levegőjé­nek szennyeződését. A Sze­gedi Tudományegyetem ad­junktusa, dr. Várkonyi Ber­nát, valamint az üzem két művezetője, Bogi János és Bányai Péter közös újítási javaslatot nyújtott be. Az újítás bevezetése nem jár semmiféle megtakarítással, a vállalat vezetősége mégis elfogadta és bevezette. Az újítás alapján decem­ber 21-e óta előkészített ci­rokkal dolgozik az üzem. Azóta a műhelyek levegője lényegesen tisztább, nem érezhető a fojtó kénszag, a dolgozók hangulata, a mun­kához való viszonya lénye­gesen megváltozott. Az üzem kollektívája láthatóan örül a 14 év óta húzódó probléma megoldásának. Czernay Károly, a Szegedi Ecset- és Seprűgyár újítási elő­adója Szombat, 1965. január 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 7

Next

/
Thumbnails
Contents