Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Esküt tettek a néphadsereg Szegedre bevonult újoncai A Magyar Néphadsereg szegedi egységéhez bevonult újoncok ünnepélyes esküté­telét tegnap, csütörtökön délután 2 órakor tartották a Széchenyi téren. A meg­kapó nyilvános aktuson je­len voltak a Szegedről és környékéről bevonult újon­cok szülei, hozzátartozói, s r«gy szántban érdeklődők a lakosság köréből. Az ün­nepség elnökségében fog­laltak helyet a párt, álla­mi és társadalmi szervek, a társ fegyveres alakula­tok, valamint az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó Szovjet Hadsereg képvise­lői. Ott voltak Rózsa Ist­ván és Siklós János, a me­gyei' pártbizottság titkárai, Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, a kender­fonógyár igazgatója, dr. Bi­czó György, a szegedi váro­si tanács vb elnöke, Sípos Géza, a szegedi városi párt­bizottság titkára, Farkas Ist­ván, a szegedi járási ta­nács vb elnöke. Részt vett az ünnepségen az előljáró parancsnokság képviseleté­ben Komlódi Elemér mér­nök-alezredes. Az egység vigyázzba me­revedett s fogadta az elöl­járót. A Himnusz és a dísz­sortűz elhangzása után Gud­mon Mihály mérnök-alezre­des, a szegedi honvéd hely­őrség parancsnoka mondott beszédet. Szeretettel köszön­tötte az esküt tevő újonco­kat, majd — egyebek kö­zött — hangoztatta a kato­nai szolgálattal járó köte­lességeket. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az es­küt tett honvédek becsület­tel teljesítik a haza és a dol­gozó nép iránti feladataikat, s újabb dicsőséget szerez­nek a csapatzászlónak. Az újoncok ezután a csa­patzászló előtt esküt tettek, s messze hangzottak a sza­vak: „Esküszöm, hogy a Ma­gyar Népköztársaságnak hű­séges katonája leszek!.. A városi tanács és Szeged lakossága nevében > dr. Csi­kós Ferenc, a városi vb tit­kára üdvözölte a katonai es­küt tett honvédeket. Az újoncok fegyelmezett sorai­bólt szót kért Beke György honvéd. Az újoncok nevében megfogadta, hogy a katonai szolgálattal járó feladataikat mindig becsülettel teljesí­tik, hűek maradnak eskü­jükhöz. Az Internacionálé hangjai és a díszsortűz után az egy­ség nagyszerű díszm-enete fejezte be a katonai ak­tust. Ezután az újoncok és hozzátartozóik a laktanyá­ban találkoztak egymással. Megkezditek az flgromas és az Intranszmas létrehozásénak előkészületei Milyen feladatokat látnak majd el a Magyar—Bolgár Közös Társaságok? A napokban Budapesten géprendszerek fejlesztését, dik a szükséges célgépek, be­lezajlott magyar—bolgár gaz- gyártását. Részt vesz a ter- rendezések, részegységek és dasági tárgyalásokon a két melés szakosításában. elemek gyártásáról, továbbá termelési kooperációs kap- értékes tési feladatokat is csolatokat létesít a magyar ellát. E berendezések egy és a bolgár vállalatok kö- részének gyártását már sza­zött- . , , kosították. Egyezteti a magyar es a bol- _ A Magyar-Bolgár Kö­gár mezőgazdasági gépgyár- zös Táreaságok a KGST-ben ország kormánybizottsága megállapodást kötött közös társaságok létrehozására. A magyar—bolgár társasá­gok megszervezésével kap­csolatos teendők ellátását a kormánybizottság magyar tó vállalatok, kutató- és ter- való együttműködés új ter­vezőintézetek termelést, mű­szaki-fejlesztési és beruházá­részröl a Kohó- és Gépipari Minisztériumra bízta, amely­nek illetékes vezetői a vál- si terveit, lalatok tevékenységéről, fel- — Mindkét ország adatköréről a következő tá­jékoztatást adták: — A közös társaságok ala­pításának gondolata a kct ország párt- és kor­mánydelegációinak ez év márciusi találkozóján fel­vetődött ezt a megbeszélésekről ki- jában működő új szervezet, mező­gazdaságában jelentős a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségfé­lék termelése és mindkét or­szágban fontos a talajműve­lés, a növényápolás, a nö­vényvédelem és a betakarí­tás munkafolyamatainak gé- sorozatok előállításával ily pesítése. A társaság forrná- módon gazdaságosabbá vál­máját jelentik és példaképül szolgálnak más iparágak számára is. Kiküszöbölik az azonos gépek, géptímisok párhu­zamos gyártását, s a szakemberek erejének szétforgácsolását. A nagyobb adott nyilatkozat is tartal- amelynek mázza. Már akkor megbízták a Magyar—Bolgár Gazdasági Együttműködési Bizottságot, hogy a KGST alapelveit fi­gyelembe véve tegyen javas­latot a közös vállalatok mű­ködésére, s az arról szóló egyezmény megkötésére. Mi­székhelye Budapesten, ki­rendeltsége pedig Szófiá­ban lesz, — A másik közös vállalat az Intranszmas az üzemen belüli anyagmozgatáshoz szükséges gépek és géprend­szerek gyártását, szerkeszté­hat a termelés — hangzott a tájékoztató. (MTI) Időközi tanácstag­választások Szeged több választókerü­letében időközi tan ácstag­választásokra kerül sor. mi­után a tisztségek elhalálozás és lemondás folytán megüre­sedtek. A városi tanács tag­jai sorába a 15-ös és a 45-ös városi választókerületben vá­lasztanak tanácstagot. A III. kerületi tanács tagjai sorába a 14-es, 20-as és a 28-as vá­lasztókerületekben választja meg a lakosság képviselőit az államhatalom helyi szer­vébe. Az időközi tanácstag-vá­lasztásokat január 31-re tűz­ték ki. Előtte azonban össze kell írni az érintett választó­kerületekben a választókat. Ez a munka január 3-án, va­sárnap már megkezdődik és az összeírok felkeresik a la­kosságot. Ezután készül el az ideiglenes, majd a végle­ges választói névjegyzék, a ezt követi a választás. után most a társaságok ala- sét, az ezzel kapcsolatos ku­pítósáról és működésük alap­elveiről szóló egyezményt eb fogadták, hozzáláttunk ügyrendjé­nek. szervezetének kialakí­tásához. tató- és kísérleti, valamint szerkesztő- és tervezőmunkát hangolja össze. — Az anyagmozgatás gé­pesítése valamennyi KGST­országban előtérbe került, Mind a két közös vállalat, Az Intranszmas terveket ké­illetve a társaság a jövő év szít az üzemen belüli anyag­első felében kezdi meg mun- mozgatás, a be- és kirakodás, káját, valamint a raktári munkák — A* Agromas feladata, részleges és teljes gépesíté­hogy koordinálja a zöldség-, sére, automatizálására. A szőlő- és a gyümölcstermesz- társaság fő-vállalkozói fej­téshez szükséges gépek és adatkört is betölt, gondosko­Az egység fegyelmezett sorai az eskü előtt (Dr. Somogyi Károlyné felv.) Olaasémk írjúk Közlekedés a Tisza Szálló előtt Valamennyien örülnünk, dok miatt egyébként is itt hogy helyreállították, s/átad- összetorlódik a forgalom. Az ták rendeltetésének a i Tisza ajtó veszélyezteti a gvalogo­Szállót. A felújítás során sok testi épségét. Vélemé­azonban valamit nem vettek nyem szerint helyes lenne, ha figyelembe. A gyalogosok ne- valami más megoldást talál­hezen tudnak közlekedni a nának a közlekedés jobbá­szálló bejárata előtt,y mert az tételére, ajtó kifelé nyílik, s<az árká- Nagy József Hibák az új bérházban Nemrégen adták át az tv-csatlakozáson befolyik a Ogyesszatelep 18-as és 19-es víz, a 18-as épületben pedig épületét. A lakók örömmel vették birtokukba új ottho­nukat, de sok apró hiba za­varja itt a kényelmes éle­tet. Különböző műszaki hi­bák okoznak sok bosszúsá­got. A kilincsek rosszak, a alig van víz. Ha az építés­vezető mérnököt keressük, mindig elutasítanak. Szeret­nénk, ha megnyugtatóan or­vosolnák panaszunkat, s ki­javítanák a hibákat. K. F. Sötét a városrészünk A Lurnumba utca a Bécsi körúttól a Szivárvány ut­cáig igen sötét. Egyik-egyik oldalon hét-hét ház van ezen a részen. Már régóta kérjük az illetékeseket, hogy sze­reljenek fel közvilágítási lámpát. A múlt héten a Lumurnba utca 23. számú ház elé végre elhelyeztek egy lámpát. Ez azonban ke­vés. Kérjük az illetékese­ket. vizsgálják meg pana­szunk jogosságát, s helyez­zenek el több lámpát a Lu­murnba utcába. Deák Sándor 101 kiskutya m m FILM j Kedves és szórakoztató ez az új Walt Disney produk­ció, de azért korántsem ha­sonlítható a világhírű ame­rikai művész korábbi nagy alkotásaihoz, a Hófehérké­hez és a Pinocchióhoz. Ami — Én ezt helyeslem. Csöngetnek, vége a cigarettaszünetnek. FOLYTATJUK A GYŰLÉST A vélemények, javaslatok, észrevételek sor­jáznak, sok a mondanivaló. A többség a jövő alakítását vizsgálja; az üzem szociális kérdései­nek megoldatlanságát feszegeti, és a munkát, meg az asszonyok gondját: nincs elég bölcsődei férőhely, az üzemi étkeztetést csökkenteni akar­ják ... Száz és száz eleven életmozaik bukkan elő munkások gondolataiból. Kertelés nélkül, ahogyan értik, érzik ... Szívből mondják. Nézem az előttem ülőket, az értelem és fi­gyelem ül a termelési tanácskozás háromszáznyi résztvevőjének arcán. Milyen jó, hogy itt tar­tunk — gondolom magamban, és odasúgom az elnöklő főmérnöknek: — Kár, hogy nincs itt néhány író, legalább a demokráciából látnának valamit. A főmérnök mosolyog, és ő is súgva vála­szol : — Szép, szép ez a demokrácia, de tudja, ideges/tő is néha. — Szerintem jobb, mint hogyha szótlan gyülekezel előtt ismertetnénk a tennivalókat, vagy olyanok előtt, akiknek édesmindegy, mit mondunk, mert abból semmit sem éreznek ma­gukénak. — Hat persze, ez a jobbik ... Közben befejeződik a vita. Későre jár az idő, különösen az asszonyok tekintgetnek az aj­tóra ... Várja őket otthon a gyerek, vacsoraké­szítés, meg a házimunka és útközben még vá­sárolni kell. Az igazgató röviden, okosan összefoglalja a tanácskozást és felszólít, hogy én is mondjak valamit. | A VÁLASZ [ Türelmetlen mindenki. Nem illik ilyenkor már sokat beszélni. Sok hasznos javaslat hang­zott el, kritika is volt bőségesen, s ez tükrözi közhangulatunkat, amely egészségesebb, mint azok szeretnék, akik nem szívlelik az idegesítő embertípust. De egészségesebb annál is, mint egyik-másik szobatudósunk feltételezné. — Csak egy kérdésre térek ki. Ha a mun­kában is ilyen egyértelműség jelentkezik, mint a vitában. Ennyire szívből jön a tett is, akkor ez az üzem nem vall szégyent a jövő évben. Kívánom, hogy így legyen. Mindenki örül, hogy nem került sor hosz­szabb dikcióra. Az elnök bezárja a gyűlést. Az emberek fürtökben tódulnak ki az ajtón. Min­denki siet. Én sem tartóztatom a vezetőket. Me­gyünk dolgunk után. Csikorog a hó a talpam alatt, s köz­ben újra az iménti gyűlés fog körül. Nem tudok szabadulni attól a megjegyzéstői, hogy „Én bátran beszélek, mert melós vagyok". Hi­szen mindenki bátran beszélhet! Nemcsak a melós. Vagy mégsem beszélnek elég bátran? Ez csak ott lehetséges, ahol a fejbólogatást többre becsülik, mint az értékes gondolatot, ahol a vélemény nélküliségnek nagyobb a tisztelete, mint az ellenvetésnek. Olyan helyen fordulhat elő a temetői csönd, ahol az a felfogás uralko­dik, ha nem csinálok semmit — abból nem lesz semmi baj. De vajon nálunk sokan élnek még így? Ezt nem tudom. De feltételezem, "hogy van belőlük. Ezek csakugyan szeretik az idegesítő embere­ket, mert azok izgágák, türelmetlenek, akarnak valamit..,, s aki nem akar semmit, csak nyu­godtan élni és ülni egy székben, az valóban görbe szemmel néz azokra, akik akarnak vala­mit Azt már talán nem merik tőle megkér­dezni, hogy mit ugrálsz ilyen nagyon, legfel­jebb gondolják róla, és közben örülnek, ha nem látják. Na, de hát mit lehet tenni? Szaporítani az idegesítő emberek számát, akik előtt nincsen talmi tekintélytisztelet, akik nem fogóznak erő­sen az íróasztal szélébe — akiinek eszük, szí­vük és minden idegszáluk azért létezik, hogy akarjanak valamit és ezt értékadóan kifejezésre is juttassák. Mert ezek adnak minden időben legtöbbet..., önmagukat adják, elégnek az életnek azon a nagy tétén, amelyre mindenü­ket föltették. Lehet, hogy ezeknek nehéz, sok gondjuk és bajuk van, szereznek maguknak haragosokat, sanda pillantású kárörvendőket, mert hiszen ezek a típusok bajt is csinálnak: mert tíz okos gondolatuk' mellé rendszerint kettő rossz is párosul. Ilyenkor a két rossz gondolaton úgy elverik a port, hogy a tíz jó is elvész. Persze csak ott, ahol nincsenek többségben az „idegesítő embe­rek", ahol a demokráciának a levegője még nem járta körül eléggé a füleket... De ilyen hely mar kevés van. Ez a terme­lési tanácskozás megerősít még inkább abban, hogy az idegesítő emberek meghódítják maguk­nak az élet minden lényeges területét, hiszen ők egy nagy ügyért „idegeskednek": e társada­lom boldogulásáért. Mire így megnyugtattam magam, hazaértem. De hiába forgattam az újságot, vissza-visszatér­tek mégis ezek a gondolatok, talán azért, hogy leírjam őket. a legszembetűnőbb, kivitel­ben, színeiben jóval szegé­nyebb azoknál, egyszerűbb és szó szerint véve is szür­kébb, igénytelenebb. De ami ennél fontosabb, művészi je­lentőségében, tartalmában is jóval kevesebbet ad. Jól szórakoztat ugyan, cselek­ménye, kompozíciója zárt, fordulatai jól szerkesztettek. A film minden kockáján, a bravúros rajzokon és a cse­lekményalakítás részletein egyaránt látszik, hogy akik ezt a filmet csinálták, jól értenek mesterségükhöz. Csak éppen nem ámulunk el a filmen, nem tatjuk el a szánkat a csodálkozástól, mintha gyerekek lennénk, ahogyan annak idején bá­multunk. amikor a nagy Walt Disney produkciókat láttuk. A történet 101 aranvos kiskutya veszélybe kerülésé­nek és megszabadulásának históriáját meséli el. A fel­nőtteket ez a romatikusan mesés vagy mesésen roman­tikus cselekmény aligha kö­ti le. Nem túlságosan érde­kesek a gonosz rablók sem, ilyeneket már nagyon sokat és sokszor láttunk. A felnőt­teket, azt hiszem, legjobban a 101 kiskutya szórakoztat­ja és mutattatja. Ezek a kiskutyák, azon felül, hogy kitűnően vannak megrajzol­va. szinte mindannyian kü­lön egyéniségek. Az egyik folyton éhes. a másik állan­dan a televíziót nézné, a harmadik veszekedés, a ne­gyedik kövér és mindunta­lan baj van vele. Egyszóval haiszálra olyanok, mintha valóságos, igazi embergyere­kek lennénk. ÍJ. L, Péntek, 1965. január 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents