Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

G ÚJ FILMEK JH RabRáby A film azzal kezdődik, hogy a bécsi Burg csöndes folyosóin II. József császár tüé kísérik Káby Mátyást, mert a császár fontos felada­tot akar rábízni, és azzal végződik, hogy a megörege­dett, . * ..gyötört, sokat szen­vedett ttaby kiszabadul a francia katonaság fogságá­ból., ahova azért került, mert a határőrök kémnek nézték. A két dátum közt hosszú évek telnek el, s ami közben lejátszódik, azt mutatja be, hogyan jutott Ráby Mátyás, ez a nagyszerű ember a kezdeti magasságból ebbe a végső nyomorúságba. A történetet Jókai Mór is feldolgozta. Az irodalomtör­ténet azt tanítja regényéről, hogy a téma az író egyik legnagyobb lehetősége volt. De Jókai — a kiegyezés utáni politikai helyzet nyo­mása következtében — a nagy lehetőségeket nem hasz­nálta ki. Regénye nem is re­mekmű. Ez az új magyar film most arra vállalkozott, hogy elvé­gezze azt, amit Jókai elmu-< lasztott. Az alapul vett re­gényt Barabás Tibor forga­tókönyve magángk a. főhős­nek, Ráby Mátyásnak az ön­életrajzával egészítette ki. E/zel a film valóban éle­sebb, erőteljesebb és hatá­rozottabb kritikát mond a feudális magyar viszonyok­ról, mint a regény. A vál­lalt. feladat, tehát tulajdon­képpen és lényegében sike­rüli A Hintsch Gyjjrgy ren­dezte Rab Ráby érdekes és szép film. Feszültséget, iz­galmat teremtő ereje van, s jó néhány jelenete megren­dítő. Ráby Mátyás, a film fő­hőse a magyar felvilágoso­dás törtenetének egyik leg­érdekesebb és legharcosabb magyar képviselője volt. Tra­gikus életsorsa történelmünk egyik legellentmondásosabb korszakával kapcsolódik ösz­sze. Ennek jellemzésére elég annyit mondanunk, hogy Rá­by Mátyás támasza az elnyo­mott magyar jobbágyság ér­dekeiért vívott harcban ma­ga 11. József császár volt. Ellenfele! pedig saját osztá­lyának tagjai, a magyar ne­mesek. A film sokoldalúan, ár­nyalt jellemzéssel mutatja be főhősét. Ráby először nem akarja vállalni a csá­szár megbízatását, mert nyu­godtan akar élni és gazdál­kodni birtokán. De aztán, amikor dönt, minden erejé­vel arra törekszik, hogy vi­lágosságot derítsen a megyei uraságok égbekiáltó gazsá­gaira. Kitűzött céljától még akkor sem tér el, amikor saját érdekei, sőt az élet* kerül veszélybe. A film szemléletes erővel és meg­A nagyszerű alakítási nyújtó Kálmán György (jobboldali) Ráby Mátyás szerepében a bíróság előtt győzőén mutatja be azt a folyamatot, ahogyan az igaz­ságkereső szándék megerő­södik Rábyban, ahogyan ez az először nem szívesen vál­lalt és egyszerűnek gondolt feladat egész életének lénye­gévé, tartalmává válik. S ezzel együtt azt is nagy erővel ábrázolja a film, hogy a nemesi urak hogyan, mi­lyen elszántan, ha kell, raf­finált, ha az nem használ, kegyetlen módszerekkel har­colnak kiváltságaikért. Meg­mutatja a film a középkori alkotmány, a feudális rend elképesztő viszonyait, s hogy a II. József-féle polgári szándékú kormányzás tehe­tetlen volt ezzel a hatalom­mal szemben. A film nagy értéke a cím­szereplő Kálmán. György já­téka. Erőteljes. plasztikus alakítás ez. főképpen azért, mert elsősorban lélektani szempontból mutatja be a figurát és motivált jellem­ábrázolásra törekszik. Az egészében nagyszerű alakí­tásának néhány felejthetet­lenül megrázó pillanata is van. Mellette Páger Antalt kell kiemelnünk. Páger fölényes, rutinos színészi játékkal te­szi rokonszenvessé a nemesi kiváltságok ellen harcoló „kalapos" királyt. Élenjáró színészeket lá­tunk a többi szerepben is. Többek között Balázs Samu, Kovács Károly, Szirtes Adám, Mádi Szabó Gábor játszik a filmben. Az ő sze­repeikben azonban viszony­lag sok a romantikus klisé, s alakításuk ezért halvá­nyabb. Különösen feltűnő ez a női főszerepet játszó Mesz­léry Judit munkájában. ö. L. Füst Kifejezőbb a film eredeti címe: Füstköd. Kifejezőbb, mert jobban talál a film hő­seinek magányosságára. A ködben tévelyeg az ember, a füst fullasztja, Vittorio Ciochetti, Gabriella és Ma­rio pedig mind a kettőt egyszerre csinálják a vász­non megelevenedő Los An­geles forgatagában. Vittorio Ciochetti olasz ügyvéd, útban Mexikó felé, eredeti terve szerint mind­össze néhány órát. töltene a hatalmas kaliforniai város­ban, ez azonban később na­gyon hosszúra, a film befe­jező szimbólumát tekintve végtelen hosszúra nyúlik. „Ez a történet annak a né­hány órának a története, amely hősünk személyazo­nosságába kerül" — mondja a narrátor. Vittorio egy olasz festő kiállítótermében találkozik honfitársával. Marióval, s ettől a perctől kezdve hagyja magát sodortatni az esemé­nyekkel, melyek kezdetben érdekesnek, izgalmasnak tűnnek számára. Pereg a film, s mindenki magára marad az események pergő­tüzében. Az operatőr —Ted McCord — remekel. Az em­berek már csak díszletek a világváros autósztrádájához, az üzlet rabszolgájává tör­pülnek a reklámok alatt, az est még csak jobban kiemeli az emberek elszemélytelene­dését, akik az autólámpák, vakító neonfények között mintha teljesen eltűnnének. Az ügyvéd Flanagánék es­téjét kezdetben felejthetet­lennek érzi, azonban az üres pénzemberek világában vé­gül éppúgy egyedül marad, mint Mario, aki a tőle lo­pott pénzen akart petróleum­telket vásárolni, vagy Gab­riella, aki egy „üvegvilla" megvételéről ábrándozik. A modern stílusú filmet Franco Rossi rendezte. A két főszerepben Annié Gi­rardot és Renato Salvatori kitűnő alakítást nyújt. Mind­két szereplőt ismeri már a magyar közönség a Rocco és fivérei című filmből. S. M. Kiírták az MNK-t A negyedik és a Szabad Föld kupamérkőzéseket A labdarúgó Magyar Nép­köztársasági Kupamérkőzé­seket idén is megrendezik. A Csongrád megyei szövetség kiírása már megjelent a hi­vatalos közlönyben. A selej­tezőket megyei, valamint városi és járási csapatok részvételével június l-ig bo­nyolítják le. A selejtező mérkőzéseket a tavalyihoz hasonlóan oda-vissza alapon rendezik meg, majd az or­szágos csoportosítás után már csak egy találkozót játszanak az ellenfelek. Ak­kor mindig az alacsonyabb osztályúak lesznek a pálya­választók, s döntetlen ered­mény esetén az alacsonyabb osztályú csapat jut tovább. Külön érdekesség, hogy a középdöntő harminckettős mezőnyébe bekerült NB III-as és alacsonyabb osz­tályú csapatok minden mér­kőzésen egy garnitúra fel­szerelést kapnak. Idén is lesz Szabad Föld Kupa, amelyeket az MNK­val együtt bonyolítanak le. A Szabad Föld szerkesztő­sége a győztesnek teljes lab­darúgó-felszerelést és tizen­öt érmet ajándékoz. Felhív­ják azonban a figyelmet a •ürmm gfUj|| következőkre: a kupába az NB-s, a megyei I. osztályú, valamint a nagyvárosi és a katonai csapatok kivételével mindegyik alsóbb osztályú vidéki csapat benevezhet. A díjat az a járási együttes nyeri el, amely a legtovább marad állva az MNK-ban. A Szabad Föld Kupa tehát együtt bonyolódik le az MNK-val. A Dózsa is készülődik A Szegedi Dózsa labdarú­gó-csapata három héten át, január végéig mindennap tart edzést Veres László ve­zetésével. Első barátságos mérkőzésüket február 10-én a Szegedi Építőkkel játsszák. A bajnokság megkezdése előtt Hódmezővásárhelyen a H. MEDOSZ lesz az ellenfe­lük. Februárban jó képessé­gű csapatokkal, többek kö­zött az SZVSE-vel és a SZEAC II-vel is szeretné­nek megmérkőzni. A Dózsa leszerelt katonákat igazol: Széli Il.-t és Somogyfalvit a Szegedi Honvédból, Koszót pedig a Kiskunfélegyházi Honvédból szerzik meg. A még ifjúsági Veres Györ­gyöt kiadták a Szegedi Épí­tőknek. Az egyesület veze­tői bíznak benne, hogy meg­erősített csapatuk sikerrel szerepel majd a bajnokság­ban. Még két olimpián szeretne sikerrel szerepelni Kozma István nehézsúlyú olimpiai birkózó-bajnokunk majdnem a Sportkórházból utazott el Tokióba, cs most újból a kórház lakója. Nem utazott el a válogatott ke­rettel közös alapozásra, mert, a rendszeres munkának elő­reláthatólag csak hetekkel később foghat neki. — Azért, mert a kórház­ban vagyok — nyilatkozta az olimpiai bajnok —t, még nincs túlságosan nagy baj. Még Tokió előtt sokat baj­lódtam a fájós térdemmel. Az orvosokkal abban álla­podtam meg, hogy az olim­pia után speciális kezeléssel megpróbáljuk megerősíteni a térdemet, az operáció elke­rülése érdekében. A 140 kilós Kozma Ist­ván a Sportkórház tornater­mében naponta végez súly­zó- és különböaő játékos tor­nagyakorlatokat. Ezenkívül mindennap több kilométe­res hegyi sétát tesz. Ez a munka két-három hétig tart, s ennek eredményeként re­mélhető, hogy elmúlik az operáció veszélye. — Remélem, hogy telje­sen rendbe jövök — mondta Kozma István —, s erre nagy szükségem is lesz, mert hamarosan jönnek az újabb versenyek. Különben is még tíz évig szeretnék birkózni, és ez idő alatt két olimpián sikerrel szerepelni... forduló következik A szegedi teremkézilabda­bajnokságban a hét végén, szombaton és vasárnap lesz a negyedik forduló. A hol­napi műsor érdekesnek ígér­kezik, mert négy első osz­tályú mérkőzést is játsza­nak, s ezeken előrelátható­lag nagy küzdelem alakul ki. A háromnegyed 2-kor kez­dődő középiskolás találkozók után 5 órától játszik egy­mással a Kábelgyár és a Vörös Meteor női csapata, majd 6 órától sorrendben még a következő első osztá­lyú mérkőzések lesznek: Szegedi Honvéd—UTC férfi, Móravárosi Kinizsi—SZEAC női, Építők—SZEAC férfi. A Rókusi Tornacsarnokban va­sárnap reggel 7 órától este 9-ig szünet nélkül folynak majd a küzdelmek. Délelőtt fél 9-től fél l-ig csak első osztályú találkozók lesznek. A terembajnokság részletes műsorát holnapi számunk­ban közöljük. Kis egyesület — nagy tervek A Szegedi Postás SK a kisebb sportklubok közé tar­tozik. Igaz, hét szakosztály­lyal működik és ez figye­lemre méltó. Idén pályát szeretnének építeni. Kéré­sükre a harmadik kerületi tanács a Ságváritelepen, a vasúti töltés mellett terüle­tet biztosított és az építke­zéshez a tavasszal, de leg­később a nyáron hozzá akar­nak fogni. A tervek már elkészültek és azokat az egyesületi ve­zetők a napokban viszik fel Budapestre, a szakszervezeti központba, végső jóváha­gyásra. A Ságváritelepen sok postáscsalád lakik, s ezért építik oda a sporttelepet. Az ott lakó postások és a pos­tás sportolók jelentős társa­dalmi munkát vállaltak az építkezésnél. Az új sporttelepen kézi­labdapálya is készül, mert ebben a sportágban egy csa­patra való női játékosgár­dával rendelkeznek és fel­szerelésük is van. Szeretnék a kézilabdasportot eredmé­nyesen felkarolni. Idei ter­veik közé tartozik még, hogy ismét létrehozzák a sakk­szakosztályt, amely régeb­ben megyei viszonylatban jelentős erőt képviselt. M. K. S=0=R=0=K=B=A=N m MÓRICZ ZSIGMOND REGÉNYEI ES ELBESZÉLÉSEI. 11. Utolsó előtti kötetéhez ér­kezett el a szép kiadású so­rozat, amelyet a Magyar He­likon indított el Móricz Zsig­mond összes regényeinek és elbeszéléreinek kiadására. A most napvilágot látott kötet az 1926—1933 között megje­lent elbeszéléseket tartalmaz­za, Vargha Kálmán sajtó alá rendezésében. E kötet is — a korábbiakhoz hasonlóan — az elbeszéléseket egykori megjelenésük időrendjében közli. Az e kötetbe gyűjtött elbeszélések annak idején a Baleset, Aranyszoknyák. Eső­leső társaság és a Barbárok című kötetekben, valamint napilapokban, folyóiratokban (Nyugat, Pesti Napló, Ma­gyarország. Az Est, Prágai Magyar Hírlap. A Mi La­punk) jelentek meg. Az eset­leges szövegváltozatoknál az Athenaeum 1939-es Móricz­sorozatát vették alapul. OPERA — kézikönyv A Zeneműkiadó Vállalat rendkívül jó szolgálatot tett mind az opera kedvelőinek, mind pedig azoknak, akik most ismerkednek, barátkoz­nak az operával, amikor meg­jelentette Till Géza Opera cí­mű kézikönyvét. A szerző előszavában munkája alapjá­ul Kodály Zoltán szállóigévé vált mondásának módosított változatát jelöli meg: „Le­gyen oz opera mindenkié!" E praktikus kis könyvecske va­lóban hozzásegít ennek a di­cséretes célnak az eléréséhez. Imponáló már maga a tár­gyalt operák száma is: 160 műről találunk ismertetést, lényegében a világ operairo­dalmának minden számotte­vő alkotása helyet kap a kö­tetben. Bemutatja az operák szerzőit, életét, ismerteti az egyes művek tartalmát, cse­lekményét, történetét, sőt adatokat közöl egy-egy ope­rában az énekkar, a balett, a zenekar összetételére, lét­számára, a játékidőre vonat­kozóan is. Azt viszont hiá­nyolhatjuk, hogy nem említi meg az operák történetében a magyarországi pályafutást, legalább az első hazai bemu­tató idejét. A gazdag váloga­tás külön értéke, hogy egész sor olyan operát is bemutat, amelyek napjaink modern múvei, vagy pedig hazánk­ban csak az utóbbi időben kerültek színpadra, s váltak ismertebbekké. Ezek között említhetjük meg Berg: Woz­zeck, Menotti: A telefon, Pet­rovics: C'est la guerre operá­it, a Szegeden is játszott Orff: A hold, Einem: Danton halála és Prokofjev: Eljegy­zés a kolostorban című ope­ráját, valamint ugyancsak Prokofjevtől: A három na­rancs című operát, amelynek bemutatására most készül a Szegedi Nemzeti Színház. (E műnél megjegyzi a szerző, hogy eddig téves - értelmezés folytán szerepelt „Három na­rancs szerelme" címmel, hol­ott a mesében nem három narancs szerelméről esik szó, hanem a hercegről, aki a na­rancsok iránt gyulladt szere­lemre. Ennek alapján tehát helyeselhető a szegedi szín­ház elhatározása, hogy a mű­vet „Három narancs szerel­mese" címmel mutatja be.) A bizonyára népszerűvé vá­ló kötet előnyéül- szolgál az is, hogy igen könnyen átte­kinthető, valóban kézikönyv­szerű praktikussággal tár­gyalja anyagát. SZÉKEI,Y DEZSŐ; FUSTOSZLOPOK Oj költőt avat első köteté­vel Székely Dezső személyé­ben a Szépirodalmi Könyvki­adó. Csak nemrég lépett az irodalmi nyilvánosság elé, verseivel két éve találkozunk rendszeresen a Kortárs, az Élet és Irodalom és más fo­lyóiratok. lapok hasábjain, s máris hetvenre menő verset olvashatunk együtt köteté­ben. Költészete Borsod tájai­hoz, embereihez, a falu em­lékeihez és a város „füstosz­lopaihoz" kötik verseit, s mondanivalójának jórészét is. KOVÁCS GYÖRGY: A KI NEM MONDOTT SZÓ A bukaresti Irodalmi Könyv­kiadó jelentette meg Kovács György regényét a közös könyvkiadási egyezmény ke­retében, s így került a ma­gyar könyvesboltokba. Témá­ja: a változó, forrongó falu — a maga bonyolult emberi viszonyaival, az új és a régi erkölcs és életszemlélet ösz­szecsapása a sorsok és érzel­mek vetületében. Egy kollek­tív gazdaság fiatal elnöké­nek munkája és szerelem kö­rüli bonyodalmak adják a változatos mese fő szálát. Eközben számos karakterisz­tikus figura, sok-sok remek epizód színesíti a könyvet. A szovjet sakkbajnokság küzdelmei során a csaknem végig vezető Korcsnoj az utolsó fordulóban még nö­velte előnyét, s így végered­ményben két pont előnnyel szerezte meg a bajnoki cí­met Bronstein azzal szerez­te meg a< második helyet Tal előtt, hogy az utolsó fordulóban legyőzte Bori­szenkót. Bajnok: Viktor Korcsnoj 15 pont, 2. Bron­stein 13 pont, 3. Tal 12,5 pont, 4. Stejn 12 pont. * A Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkárságán beje­lentették, hogy a japán olimpiai bizottság hivatalo­san is értesítette a NOB-ot: kéri az 1972. évi téli olim­pia rendezési jogát. Eddig ez az első hivatalosan bejelen­tett igény. * 25 000 néző előtt játszot­ták le az Atletico Bilbao— Dunferniline vásári városok kupa labdarúgó-mérkőzést. Óriási küzdelmet vívott a két együttes, s a spanyolok a 84. percben szerezték meg a győzelmet 1:0 arányban. A visszavágót március 3-án játsszák Skóciában. * A Csongrád megyei teke­bajnokság az NB-s csopor­tokkal egy időben, március 14-én kezdődik. Az első osz­tályban tizenkét csapat in­dul: Szegedről a Kender, az Építők II., a Helyi ipar, a Vörös Meteor, a Postás II., a SZAK II„ a Ruhagyár, az SZVSE II., az Előre, Szen­tesről a MÁV, Makóról a Vasas, Hódmezővásárhelyről pedig a MEDOSZ vesz részt a küzdelmekben. Építész­mérnököt keresünk újszegedi iparte­lep beruházásának lebonyo­lításához. Ajánlatokat: „Lé­tesítmény főmérnöki beosz­tás 67380" jeligére a szegedi Hirdetőbe kérjük. X67330 DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei es Szeged városi bízott; aganak lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lőkös Zoltán Szerkesztőség: Szeged, Magyar Tanácsköztári saság 0t)a 10. Telefon: 36-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-08 Kiadja a Csongrád Megye) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács Lászia Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. Telefon: 35-00, 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomia a Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász a. B. INDEX " 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok Előfizetési dll egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéa­besltőaéL 4 dél-magyarország Péntek. 1965. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents