Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

Ülést tartott az Országos Béketanács A Magyar békemozgalom tavalyi jubileumi esztendejének munkájáról és az 1965ös feladatokról tanácskoztak csütörtökön a parlamentben az Országos Béketanács kibővített ülésének résztvevői. Részt vett az ülésen politikai, gazdasági és kulturális életünk sok kiválósága, köztük számos neves író, művész, tudós és más közéleti személyiség. Ott volt Heinz Altschul, az Osztrák Béketanács főtitkára, valamint a faji megkülönböztetés ellen küzdő ausztráliai mozgalom hazánkban tartózkodó küldöttei: Glória Meltzer és Beverley Walsh. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezután dr. Dezséry László főtitkár terjesztette elő a múlt évi munkáról szóló beszámolót és az idei program tervezetét. Befejeződött a KlSZ-titkárok tanfolyama Tegnap délben befejeződött a felsőoktatási intézmények KISZ titkárainak országos négynapos tanfolyama Szegeden, a Semmelweis kollégiumban. A négy nap alatt az egyetemek, főiskolák KISZ titkárai megbeszélték a VI. kongresszus határozataiból adódó második félévi feladataikat. A tanfolyamot meglátogatta Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, majd a harmadik napján Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese, aki bel- és külpolitikai konzultációt is tartott A tanfolyam — Soós Pálnak, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjének véleménye szerint — 4 kutatások időszaka lezárult a szegedi olajmezőn Termelési tanácskozás és szb-választás az olajmunkásoknál Szokatlan az alföldi fül- Hajdúszoboszló és Eger kör- ség szervezett dolgozói műnek ez a köszöntés: „Jó sze- nyékén is szép sikereket ért hely bizottsága alig 4 hónaprencsét!" De Üllés és kör- ei, s nemcsak új kutakat pal ezelőtt jött létre, s most, nyékének népe már nem tártak fel, hanem az előző, az újjávólasztás alkalmával kapja fel rá fejét, tudják, 1963-as évinél sokkal több alakult át szakszervezeti bihogy az olajbányászok így kutat ki is vizsgáltak. Ez zottsággá. Tegyük hozza taköszönnek nekik s egymás- azért vált lehetségessé, mert Ián még azt is, hogy míg ,ienak. Üllés. Soltvadkert, több úgynevezett lyukbe- lenleg 185 dolgozo kepviseSzank és Dorozsma hivatalo- fejező berendezést állíthat- leteben vettek reszt a kulsan a szegedi olajmező egy- tak munkába. A munkát dottek a termelesj tanacsegy állomása, s az ezeken azonban több helyen, így a helyeken dolgozó munká- Ullésen is gátolta az egész esztendőn át tartó csőhiány. sok egy üzemegységhez tartoznak. A vállalat központja Szolnok, neve: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Köolajfúrási Üzeme. A fél „vezérkar" eljött Üllésre, hogy az üzemegység dolgozóinak termelési tanácskozásán és a szakszervezeti biElőkészületek a kitermelésre kozáson és a szakszervezeti választáson az üllési művelődési otthon klubszobájában, néhány hónap múlva már a nagyterembe se igen férnek majd be a munkások: a szolnoki üzemegység áttelepülése erre a vidékre körülbelül 600 dolgozó átAz olajipar gyors fejlőjSumXJ"^ főzését jelenti idei terve mégis lenyűgöző: f S ismét megválasztottak, bemunkakörülményei milyen sokat fejlődtek a közelmúltzottság újjáválasztásán részt- együttesen 197—198 ezer mévegyen. tert kell lefúrniuk, lemélyíSikeres volt a tavalyi év A vállalat jól dolgozott ta- rneiesi wrveneK encxc csau- , „ a valy, s csaknem minden nem 40 millió forinttal nö—780 rétegvizsgálatot elkészíteni. Az üzem termelési tervének értéke csaktermelési mutató elérte a vekedik. zók jobb élelmiszerellátását, s rövidesen külön büfét nyit tervezett szintet. A termelési De ezek csak a keretszá- s ™"ues-en KUAon4, , T őrtőlr d OTŐ-miőirb-oi , u -_íu t• •• i a foldmuvesszovetkezet, ahol ertek tervet 4 szazalekkal mok. Jobban megerthetjuk maíH fp7npk u „ám,.kra még túl is teljesítették. A tartalmukat, ha tudjuk, hogy Dorozsmán és ülllsen felszegedi medencében dolgozó míg a szegedi olajmezőn je- g™^-egy táborhete ahol munkasok is kitettek ma- ienleg 5 alföldi és 3 dunán- kttüriően fűtött hálószobák gukért, áttértek a célszerűbb túli berendezés működik, „ket lépcsős kutatasi mod- március végén mar nem 8, ál, rendelkezésükre. Mindez SZT?; ,ft0fT'r^Bt hanem 15 lesz a számuk" gépkocsikhoz kapcsolható, mélyítették le, kozuluk har- Ezalatt az idő alatt ide te- £öPnyen mozgatható utánmat mar olajtermelesre is lepül át a szolnoki üzem- futó kocsikban alkalmassá téve. Különösen egységnek és a szoboszlóiSzankon volt sikeres a múlt nak is egy része. Valameny- A dolgozók részt vesznek év, ahol aránylag kis mély- nyi állomáshelyen felszapo- a szocialista munkaversenységben 1800—1900 méteren ródnak a tornyok, a fúró- és ben- a mar működő 3 szoelérhető az olaj. Már az befejező berendezések. Üllé- cialista címért dolgozó briötödik kutat mélyítik itten. sen a fél év végéig 8 sekély §ad mellett éppen a közelA dorozsmai kutatásban az kutat fognak kimélyíteni és múltban újabb 3 nevezett be első „lépcsőnél" tartanak, s kivizsgálni, a 4 mély kút kö- a versenybe. Virágzik az a 2600 méteres mélység el- ztQ 3 feltárásét be is fejezik, újítási mozgalom is tobb érése a cél. Soltvadkerten 10, Szánkon, olyan szerszammal dolgozTóth Zoltán vállalati igaz- Eresztőn és Harkán szintén nak melyek újításból szugató beszámolója természete- összesen 10 olajkúton doL lettek, sen nemcsak az Üllés kör- goznak majd. nyéki eredményekkel foglal- Mi történt tehát a szegedi . . , . , . , ., kozott, bár az alkalomhoz medencében? Bebizonyoso- l*? f °}al™"k?sok 2 A várható nagy fejlődós természetesen új helyzetet illően ezt elemezte a legna- dott, hogy e vidék olaj- és lebbn' A valala megfelelt az előzetes várako- gyobb részletességgel. Az gázkincsT mennyiségileg és szakszervezetnek wsnafe üzem Szolnok, Orosháza, minőségileg is kitűnő. A kez- megszervezése mellett detl kísérletezések, kutatások ka tében. A vállalatnak és a egyaránt fontos feladata, hogy a mun^EMBEREK közszolgálatba a Wteee a városnak olyan utcája, tere, amit ne ismerne, ne járt volna benne Mészáros Lajos postai kézbesítő. Harminchat esztendeje hordja a leveleket, pénzes postát, a rádióDyugtát, s néhány éve a tv-díj befizetési lapot. Amikor jó hírrel vagy pénzzel csenget, kopogtat a lakásokba, akkor szívesen látják, s jó szót is váltanak vele. Kellemetlen levelek és idézők kézbesítéseikor viszont zavarba hozza a címzetteket; s előfordul, hogy olykor kínos, kellemetlen perceken át várakoztatják, amikor pénzért megy a házhoz. Hogy a postás sok háztartás pénztárába „belelát" ... Hát istenem, Nem szól ő erről senkinek. Csak az esik neki rosszul, amikor a rádióvagy tv-díj befizetéséért ötször-hatszor is el kell járnia egy-egy előfizetőhöz. Annak idején — ha jelképesen is — a nagy bőrtáskát az apjától vette át. nyugdíj postázása az övé. aki mozgópcstás volt, de az A munkáját könnyíti, állandó vonatozásban át- hogy kerékpárral végzi a iáztak a csontjai és idő kézbesítést, amely így most előtt elvitte a halál. Hogv már belefér a napi 8 órai 16 esztendő alatt hányszor munkaidőbe. Azelőtt igenhány emeletet járt meg a csak megnyúlt a munkavárosban Mészáros Lajos ideje egy-két órával. Viis. azt nehéz lenne ki- szont, amit rábíztak. az' számítani. Tíz évig a Bel- pontosan elvégezte. A posvároshan. az egyetemi ne- tást valahol valaki min""'ctbe hordt a a postai dig izgalommal várja, aki fíudcmőnveket. Aztán a örömhírt szeretne kapni Szent István tér környé- valahonnan, valakitől... A ke. majd Rókus, később Dobó utcában egy idős Hattyastelep lett a „por- asszony négy találatot ért tóig" Most Alsóvároson a el azon a lottószelvényen, M 'tyás tértől a Nyíl ut- amelyet Mészáros Lajostól oáia csönget be a hé-'ak- vásárolt. S ebben a házLq. konogtft a lakásokba, ban - sosem felejtik el a Narvmta 150—200 levél a postás b 'csit. Pontos, meghónon eis'í naoiaihan 300 bízható munkája jutalroáráHin- és 125 tv-d'i besző, ul nemrégiben Kiváló doldése. a hónap végén 200 gozóvá minősítették. időszaka lezárult Most már a munkakörülményeket is , - megfelelő szinten biztosítaz olajfuroknak az az első- sák Ehhpz várnak ítsé_ rangú feladatuk, hogy minél t a helybeli föidművesszötobb kutat feltarjanak s át- vetkezetektöl is. adjanak a kitermelő vállalatnak. Az év második fe- Az olaj. a gáz a népgazdalében az olajbányászokon ság legfontosabb aJapanyakívül megjelennek ezen a gai közé tartozik. Nemcsak vidéken a termelők is. mint kitűnő energiaforrás, A zalai olaj mező meliett hanem mint a vegyipar és meg kell tanulni a szegedi még sok más iparág nyersnevét is annak, aki tisztában anyaga, éltető eleme. Ezt akar lenni az ország ener- lassacskán éppúgy tudjuk, gia- és nyersanyagkészleté- mint azt, hogy ez a vidék, véli Megfelelő feltételek között Hogy a fejlődés üteme milyen nagymérvű, jellemző az is, hogy az üllési üzemegya szegedi medence ad.ia majd az ország olaj- és gáztermelésének jelentős részét. Nemsokára a szegediek sem lepődnek meg, ha így köszönnek rájuk: „Jó szerencsét!" Fehér Kálmán Tizenhat fontos építőipari beruházás készül el idén Az Építésügyi Minisztéri- daság fizetési mérlegét javílum az idén több mint egy- ja. Több bevételhez juttatja milliárd forint értékű beru- az országot a herendi porceházással fejleszti az építő- lángyár és az orosházi üvegipart és az építőanyag- gyár új kemencéje is azzal, ipari gyárakat. A beruházási hogy jelentősen fokozza a összegek nagyrészét a régeb- keresett exportáruk termelében megkezdett és a legfon- sét. A hejőesabai cementgyár tosabb építkezések befejezésére fordítják. Ezért a miúj mészműve viszont a hazai mészellátás nehézségeit csöknisztérium 23 értékhatár fe- kenti. Az új üzemrész ugyanletti beruházásának több mint a fele, vagyis pontosabban 16. még az idén átadásra kerül. Különösen jeis évente 110 000 tonna égetett meszet szállít majd a belföldi megrendelőknek. A beruházások tekintélyes rélentős az építés iparosítását sze az építés gazdaságossásegítő óbudai házgyár, amely gát fokozza Két új kavicsévente 1800 lakást ad majd a fővárosnak. Az utolsó simításokat végzik az évi 920 lakást termelő dunaújvárosi házgyáron is. Az 1965. évi beruházási terv ugyan nem irányozta elő, de az Országos Tervhivatal mégis vállalta. hogy hozzájárul a délbudapesti és a győri házgyár építkezésének ezévi megkezdéséhez, ha a beruházóknak és a tervezőknek sikerül meggyorsítani az előkészületi munkákat. Az építőanyagipav nem egy fontos beruházása a népgazosztályozó mű a betonkészítéshez szállít majd válogatott anyagot, amellyel sok cementet takarítanak meg. A sajtószenpéteri üveggyárban áttérnek a földgáztüzelésre, az alsózsolcai épületelemgyárban pedig újfajta kotróberendezéssel csökkentik a kavics termelés költségeit. Az építőipar gépesítésének fontos állomása lesz, hogy az idén átadják a debreceni építő-gépész technikumot. amely évente mintegy 200 szakember kibocsátásával segíti az építkezéseket. Nagyvonalúság nélkül A szólásmondás szerint mindenki annyit érdemel, amennyit meg tud becsülni. A munkával szerzett értékek ésszerű, takarékos felhasználása egy kicsit az önbecsülésnek is mércéje. Nincs olyan gazdag ország, amelynek ne lenne gondja saját javaira és nem takarékoskodna nemzeti értékeivel. Mégis most, hogy mé» szigorúbb takarékosságra törekszünk, egyesek „rendkívüli állapot"-ról beszélnek. Pedig az 1965-ös esztendő takarékossági erőpróbája nem átmeneti jellegű kampány, hanem fontos lépés a minden tekintetben beosztóan gazdálkodó közszellem meghonosításának hasszútávú programjában. Ugyancsak régi és mégis nagyon időszerű mondás: takarékoskodj pénzzel, anyaggal, idővel. A takarékosság korszerű értelmezése azonban nem szorítkozik kizárólag a felhasználások és ráfordítások mechanikus csökkentésére. A minőség javítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása még átmeneti költségnövekedés esetén is kívánatos és gazdaságos lehet. Az idei tervekből félreérthetetlenül kitűnik: nem elegendő a mennyiség figyelemmel kísérése a termelésben. De nem uralkodhat el valamiféle sajátos mennyiségi szemlélet a takarékosságban sem. Az okosan gazdálkodó számvető tevékenység szükséges a társadalom által létrehozott értékek megőrzésére és gyarapítására. Sokrétű tennivalóink közül vegyünk csak egyet: az import-takarékosságot. Minden kereskedő állam a rendelkezésére álló eszközökkel a kivitel serkentésére és a behozatal korlátozására törekszik. Nekünk igazán nyomós okunk van erre, hiszen a nemzeti jövedelem jelentős része a külkereskedelemben realizálódik, s a kivitel és behozatal mérlegében adóssággal zártuk a tavalyi esztendőt. Az exportot meghaladó mértékben vásároltunk külföldön. Nemcsak gazdasági kérdés, fontos politikai feladat is a külkereskedelmi egyensúly megteremtése a tőkés országokkal. Éppen ezért a takarékosság időszerű elve különös szerepet kaD a nyugati import-termékeknél. Már az is nagy népgazdasági eredménynek számít, ha eeyes vásárlásokat a tőkés piacokról ésszerűen átterelhetünk a baráti országokba. A szocialista országokba, a KGSTtagállamaiban, az igen intenzív nemzetközi együttműködés révén nemcsak könnyebben, hanem előnyösebben és gazdaságosabban ls megtermelhetjük a behozatal fedezetét jelentő exportot. Mégis jelenleg megengedhetetlen nagyvonalúság tapasztalható a nyugati imDort-termékek felhasználásában. A magyar ipar minden színesfém szükségletét — az alumíniumot kivéve — importból és főként a nyugati piacokról kénytelen kielégíteni. Márpedig a technika és az ipar fejlődésével növekszik a horgany, az ón. a réz, az ólom iránti hazai igény. Éppen ezért célszerű a színesfémet ésszerű helyettesítése más anyagokkal. Az ólombronz csapágyaknál tartósabb, jobb például a műanyag csapágy. Gazdaságosabb ez a megoldás. Igen nagy népgazdasági tartalék rejlik még a színesfémhulladék gyűjtésében. íme: egy tonna ón világpiaci ára 2800 dollár, a rézé tonnánként 800, a horganyé 300, az ólomé 200 dollár. Mégis több vállalatnál a színesfémhulladékot, amely sohasem keveredve, hanem mindig különkülön keletkezik, együtt, ömlesztve tárolják. A vállalat az ilyen vegyes hulladékért alig egytizedét kapja mintha különválogatva, gondosan gyűjtené azt. Évente 1500—2000 tonna ilyen színesfém ..műhelysöpredéknek" mintegy 40 százaléka az újrafeldolgozás során veszendőbe megy. Elképzelhető, hogy így. gondatlanságból hánv ezer dollár kár éri a népgazdaságot. De megemlíthetjük: a felúiított épületekben feleslegessé vált, használaton kívüli ólomcsöveket — mintegy 100 tonnányit, évente — az érvényes rendelkezések ellenére, befalazzák a tatarozások alkalmával. Vitathatatlan, a korszerű gyártmányok kibocsátása, a műszaki fejlesztés sok, idehaza nem gvártott soeciélts anyagot, különleges alkatrészt, bonyolult berendezést igényel külföldről. Televiziós képcső-ballonokat, különleces félvezetőket, műszereket importálunk a nálunk fejlettebb országokból. Ám ahhoz, hogv a leghatékonyaht-sn hasznosíthassuk devizalehetősénünket műszaki fejlődésünk meggyorsításában, tervezőink nem támaszthatnak jogtalan luxusigényeket a külkereskedelemmel szemben. Gyakori jelenség, hogy szerkesztőink — a külföldi katalógusokat lapozgatva — előszereltei adnak rendelést in-martra, amikor hazai cégek is gvártanaV hasonló terméket. Elófordult idegenkedés, oktalan elért étet is a hazai termékeinkkel szemben. Korszerű automatika-rendszert készített például egyik műszergyárunk. Már külföldi érdeklődés is volt, csak hazai rendelőre nem akadtak. Hazai szükséglet ugyan jelentkezett, de a felhasználó Nyugatról vásárolta a drága automatikát. A hazai műszergyár viszont nem fejleszthette saját hasonló gyártását, mert kellő üzemelési tapasztalatok híján nem tartotta célszerűnek az exportot. A kutatók és kísérletezők az alkotás hevében gyakran elrugaszkodnak a gyakorlati lehetőségektől. „Fő a gyorsaság és a korszerűség" — mondják — és a prototípus, a kísérleti darab alkatrészigényét importból biztosítják. „Ez a néhány dollár nem jelenthet gondot a népgazdaságnak" — teszik hozzá. Ez a . prospektusszemlélet" nemcsak azért káros, mert sok kicsi sokra megy, hanem a tömeges behozatal lavináját indítja el a k sérleti darab majdani sorozatgyártásában. Ellenkező ecetben a kísérleti darabot a gyártás előtt újból át kell tervezni. így pedig már amit nyertünk a réven időben, többszörösét elveszítjük a vámon anyagban. Ezért a gyors és korszerű fejlesztő munka első lépései is feltételezik a reális közgazdasági megfontolásokat. Számtalan módszere van még a céltudatos importtakarékosságnak: a selejt, a hulladék csökkentés, a hiánycikkek hazai termelésének meghonosítása, vagy a KGSTországok közötti szakosított gyártása stb. Érdemes valamennyi módszerrel behatóan foglalkozni és űjabb után kutatni. Hiszen a nyugati behozatal viszonylagos csökkentése nem öncél. A kivitel egyidejű növelése biztosíthatja a legfontosabb és valóban nélkülözhetetlen termékek behozatalát — műszaki és gazdasági fejlődésünk meggyorsítását. Mint ahogy a takarékosság többi formái is egyaránt kiegészítve növelik szocialista ép'tőmunkánk erőforrásait, megalapozva dolgozó népünk jólétét. KOVÁCS JÓZSEF Péntek, 1965. január 29. qu-magyarorszag 3