Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

„Jóslatok99 as enyhe télre Az idei tói rendkívüli eny­heségére már jóelőre utaltak jelek: késői virágzások a nö­vényvilágból, a madárvilág­ból pedig, hogy a fecskéik költése és vonulása késő őszig húzódott, s hogy a bí­bicek még decemberben is itt voltak. Néhány helyen — főleg Szeged és Hódmezővá­sárhely vidékén — pajzsos éankók, Baranyában szürke­gémek jelenleg is találhatók. Ugyanakkor feltűnően kevés a varjú, a városokban alig látni cinkét. A távollétük­kel tüntető csonttollú mada­rak zöme valószínűleg Észak­és Északkelet-Európában te­lel. A tavaly hazánkban gyű­rűzött csonttollúak közül né­hány január első napjaiban esett zsákmányul az Ural nyugati lejtőm. A jelek min­denesetre kedvezőek: arra vallanak, hogy a tói valószí­nűleg továbbra is enyhe ma­rad. (MTI) Pályázat az új „Nemzetire" A Magyar Építőművészek Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium és az Építés­ügyi Minisztérium felkérésé­re a budapesti 1200 férőhe­lyes új Nemzeti Színház épí­tészeti koncepciójának, ki­alakítására nyilvános pályá­ra tot hirdet. A pályázaton részt vehet­nek a tervpályázati szabály­zatban előírtaknak megfele­lően hazánk és az európai szocialista országok építészei, építész-kollektívái. A részletes pályázati ki­írás 196S. évi január 31-tól vehető át a Magyar Építő­művészek Szövetsége titkár­ságán (Budapest, VIII. kerü­let, Puskin utca 26. szám.) Munkásvélemények vándormadaradéról a Fold alatti szenzáció Tízennégy évszázada alusz­sza álmát egy hatalmas agyagszobor a dél-tadzsikisz­táni dombok alatt A szob­rot most találták meg tád­zsik régészek, akik egy ha­todik-hetedik századbeli buddhista kolostor nyomai titán kutattak. Az együk üreg feltárása­kor a kutatók furcsa „abszt­rakt" szoborformákra buk­kantak: találtak egy másfél méteres emberi „talpat". A becslések szerint mintegy 11 méter bosszú agyagszobor feltárása folyamatban van. Legfőbb ideje! H| A jutaárugyár varrodájá- másutt járt az eszük, s így gyelmezetlenség és a mun­ban viszonylag tűrhetőbb a persze hogy gyérebben ke- kaerő-vándorlás káros kö­zaj. A földszintről csak tom- restek néha. Ahelyett, hogy vetkezményeiről, súlyos pán hallatszik a szövőgépek beilleszkedtek volna a kol- anyagi kihatásairól. Ha a csattogása, lehet beszélgetni lektívába és egy kis igyeke- többség minden üzemben anélkül is, hogy egymás fü- zettel magalapozták volna a rendszeresen foglalkozna ez­lébe kiabálnánk. Az asszo- jövőjüket, mindent fumigál- zel a kérdéssel, vagyis segí­nyok. akikkel véleményt cse- tak, kifogásoltak. És mi- tene a pártszervezetnek, bi­réltünk, vagy inkább egyez- helyt néhány forinttal töb- zonyosan rendet lehetne te­tettünk, már 32—33 éve nye- bet ígértek nekik valahol, remteni. lik itt a port, ismernek min- már szedték is a cókmókju- Valahol olvastam — den zugot, zörejt, gépet, sőt kat. Már legfőbb ideje volt, mondotta —, hogy egy em­a munkástársak nagy részét hogy változtattak ezen a le- ber ki- és belépése átlagosan is. Tudják, hogy ennek igen hetetlen helyzeten. bt és fél ezer forint értékű A beszélgetés- termeléskiesést okoz a nép­re többen is gazdaságnak. Csak helyesel­odafigyeltek a ni tudom tehát, hogy vé­közelben fog- get vetnek az ilyen pénzdo­közüL Igen, bálásnak. Mit tagadjam: év óta én r EMBEREK fürge a keze, annak rendes, megállapodott a gondolko­dása, amannak meg csak azért kell a kereset, hogy többet költhessen magára. Egyébként jól összeforrt ez a kollektíva, csak elvétve kerülnek ide úgynevezett Mindenkit érdekel vándormadarak. Az új munr Jolánt is meghallgatták, aki kások többsége fiatal lány, folytatta társa gondolatát: akik csendesebbek s inkább _ Nagyon fontos, hogy hajlanak az idősebbek tana- ezentúl egy nyelven beszél­nacsára, mint a férfiak. jenek a vállalatvezetőségek, Ambrus Bélától — vagy különben az új rendelkezé­masfel evvel ezelőtt fordult sekre kár Volt papírt és meg a gyárban, de hamaro- ... , , san továbbáll! - csak hal- energiát pazarolni. Bar a lomásból tudnak. A fiatal- kedvezmenyek elvonása a embernek állítólag a juta- kulo.nfble megkotottsegek va­árugyár volt a huszonhar- °szl™!,eg gondolkodásra lalatoskodók mindenkit érdekel ez a tó- harminchárom Wk ma. Helyeselték az elhang- már eléggé elfáradtam, szí­zottakat, majd Nagymihály vesen nyugdíjba mennék. Hangosan gondolkodom, ami­madik munkahelye. Mint . , ... . ,. , kiderült, erre a típusra ki- meg's elengedhetetlen, hogy mondottan haragszanak itt, ™lu.tan a Jutabaa kezükbe mert az ilyen csak magával ?dlak. 3 ™nkakonyvtt ne törődik, közömbös számára °gadjak öke! pfd?ul *art mások gondia-baia s pláne karokkal a textilmuvekben. az orszáe. a társadalom fei- Várható, hogy a felelőtlen­lődésT társadalom fej- ked6k hangoskodnak majd emiatt, hivatkozva jogokra, Ebben az ügy- emberségre, szociális hely­ben mondtak zetre stb., de ez nem szabad, néhányan íté- hogy bárkit is megtévesszen, letet, sajnos, a „vádlottak" A felelőtlenek megrendsza­távollétében. Háring Rudolf- bályozása nem emberelle­né például a következőket nes cselekedet, hanem na­fejtegette: gyon is emberséges a több­— Amikor a törvényerejű súg szempontjából, rendelet megjelent, eleinte nem értettük, miről is van szó. Nem a lényeget láttuk benne rögtön, hanem azt, hogy az igazgató ezentúl bárkit elbocsáthat. Minket talán jobban nyugtalanított a dolog, mint akik ellen irá­nyul, hiszen az örökké ván­dorlók egy résae úgy fogta fel: ha egyik helyen kitelik az ideje, akkor megy arrébb egy házzal. Egy ideig az mo­toszkált a fejünkben, hogy az igazgatói jogkörrel nem­csak élni lehet, hanem visz­szaélni is, mert elvégre a tizenöt évet meghaladóan egy helyen dolgozó munkás elbocsátásához is lehet — ha nagyon akarnak — indokot találni. Persze aztán rájöt­tünk, hogy ezeket az intéz­kedéseket éppen a mi érde­künkben hozták. Az elbo­csátástól nem annak kell tartania, aki becsületként fogja fel a munkát, hanem annak, aki a gépet csak tá­masztani szereti a hátával, 5 még ez sem felel meg neki. Petrina Györgyné vette át a szót: — Szerintem, aki ad vala­mit a becsületére, az egysze­rűen képtelen megérteni az ide-oda szaladozókat. Még meg sem melegedtek egy munkahelyen, máris büdös volt nekik a levegő. A ren­des munka helyett örökké késztetik az „érintetteket", kor azt mondom: ha min­denki úgy, olyan kitartóan és becsülettel állná meg a helyét a szakmájában, mint én és közvetlen társaim, ak­kor talán még a női nyug­díjkorhatár leszállításáról is szó lehetne. Lehet, hogy nem így van ez, de engem min­denesetre foglalkoztatott már. Kik ellen? Csak helyeselni lehet... Császár Nán­dorné szerint a régi állapot ven sértette a tisz­tességesen dol­igazságérzetél. Meg­győződéssel szólt arról, hogy a munkásoknak sokkal töb­bet kellene beszélniök a fe­Régen várták Helyesen ki­fejezni azt, amit a nép gondol — ez a párt és a kormány szándé­ka, törekvése. Nos, a fenti beszélgetésből is kiviláglik: a Munka Törvénykönyve módosítása szintén olyan in­tézkedés, amelyet már régen vártak és akartak a mun­kástömegek. De — tudjuk — a legjobb terv és rendelet fs annyit ér, amennyit megva­lósítunk belőle. Ezért kell megszívlelni valamennyi vál­lalatnál azt az intelmet, hogy „most már egy nyel­beszéljünk valameny­nyien". Az egész város, az egész ország egységes legyen a munkafegyelem érdekében hozott intézkedések érvé­a földeken nyesítésében. r. if. i. A tanácsháztól a tsz iro­dába siet. Suri Kálmánnal, a sándorfalvi Üj Élet Tsz föállatten vésztőjével meg­beszéli a baromfi szűrés elő­készületi teendőit, összesen 2500 tyúk vérvizsgálatát kell elvégeznie dr. Marton Lehel állatorvosnak, hogy külöválasszák az egészs. ges és a tífuszra hajlamos tojó­kat Három sándorfalvi tsz és a háztáji gazdaságok állat­állományának egészségét vi­gyázza, óvja Marton Lehel. Az ászhajú, erőteljes állat­orvos naponta felkeresi egyik-másik gazdaságot, vagy a háztájiakba hívják. Tavaly például 97-szer járt az Üj Élet Tsz-ben, bár ha­vonta kétszer tartozik ellá­togatni egy-egy gazdaságba. Sok a teendője, az őszön 41 ezer baromfit oltott be a gazdáknál. A három tsz és a háztáji gazdaságok mint­egy 7—8 ezer sertése, több mint 3 ezer birkája, 80 ezer baromfi, több szaz szarvas- raszti életmód új útja az ő marha egészségügvi felvi- munkáját is módosította.• gyázása sok fáradozást igé- _ Eleinte nehéz volt be­nyel. Távoli tanyákat kell illeszkednem az újszerű felkeresnie, hogv megelőz- munkakörbe, -szokatlan volt ze a betegségeket. a tsz-ek egy helyre zsúfolt — A tsz-ekben most nincs állatállományának egész­is semmi baj az ál la tokival, iségügyi védelme. De meg­bár az istállók, ólak több- szoktam, megismertem. Bár sége a közösben zsúfolt, a több a teendőm és nehe higiénia feltételei nem biz- zebb a feladatom, az elégté tosítottak. A takarmányozás tel Is több. Öröm látni sem egészen megfelelő. Mi- együtt a szépen fejlődő ál­kor ellátogatok az állatte- latállományt, melyet egy nyésztők közé, magyarázom, kicsit magaménak is érzek, hogy mire vigyázzanak, mit Szakmai teendője nagyon és hogyan végezzenek. lefoglalja. Alig lophat időt Harminchét éve körzeti kedvtelései: a nyári horgá­állatorvos Sándorfalva köz- szás meg a téli bélyeggyűj­ségben. Itt kezdte pályáját, tés számára, valamint a megismerte és megszerette biológia tanulmányozására a tájat, az embereket. Itt- R? ev!5*>1rban, ál]atorvos_)R . ' ezt becsülettel végezni, el­l>on erzi magat. A falu for- sőreodű kötelességének radalmi változása, a pa- tartja. Vonatra száll a cselló Ütra kel a brácsa, vonatra tos Géza, a zenekarvezető aki lassan már egészen száll a cselló, autóra kerül a prímás —, bejön két vendég, „nagy" prímás lesz — vidé­lábaitól megfosztott, vászon- Nézzük egymást, aztán rá- ken is olyan sok tapsot kap? tokba bújtatott cimbalom, kezdem: „Lemegyek a ten- Idős Lakatos úgy ls mint Felkerekedik a „banda" is, gerszélre..." 1949-ben talál- mester, de úgy is mint apa, hogy a szegedi Hági étterem köztünk utoljára, de még em- büszkén válaszol: után Vásárhelyen, Makón lékeztem, mi a nótájuk. Majd- — Nagy sikere van. Leg­meg Szentesen is felcsendül- nem elsírták magukat... Ez inkább Dinicu Pacsirtáját ké­— a szép a mi munkánkban! rik tőle. De sok tapsot kap Makón a „Lehullott a rez- két énekesszólistánk, Berky jön a dal, hogy: „Még azt mondják nincs Szegeden bo­szorkány ..." A Dankó Pista zenekar a megyét járja. Szabó Józsefnek, a Csong­rád Megyei Vendéglátó Vál­lalat igazgatójának támadt az az ötlete, hogy a híres-neves gőnyárfa" indította meg leg­inkább a hallgatókat. — Kikkel járják most a megyét? — Fátyol József a klariné­tosunk. Az ország egyik leg­Irén és Szűcs Sándor is! — A megyei hangverseny­kőrúton kívül lesz-e még va­lami jelentős esemény a ze­nekar életében? — Január 29-én Pestre uta­zunk rádiófelvételre. Har­hangversenyeket adjon évekig a legelső pesti zene­Csongrád megyében. A terv karokban játszott. Nemrég hamar valóra vált Január került hozzánk ... Virágh Fe­Mi a gamma-globulin? Az egészségügyi miniszter A gamma-globulin oltás rendelete szerint a koraszü- védőhatása révéin a szer­lőtteket és a 2500 grammnál vezet készen kapja a kisebb súllyal született cse- másutt kitermelt ellen­csemőket három hónapos ko- anyagokat, amelyek saját rukig havonta egyszer gam- védekezését kiegészítik, vagy ma-globulin oltással kell Vé- pótolják. Ez a védettség deni. aránylag rövid ideig tart és Dr. Backhausz Richárd csak bizonyos betegségekre kandidátus, a humán oltó- terjed, ki. Többek között ezért sem lehet tömeges vé­dőoltásként alkalmazni. Fő­leg a beteg környezetét szok­anyagtermelő és kutató in­tézet tudományos igazgatója ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondta az MTI mun- ták vele megvédeni olyan katársának. — Az oltásokhoz szüksé­ges gamma-globulint emberi vérből állítjuk elő. A gam­ma-globulin minden — különböző fertőzéseken át­esett — egészséges ember vé­rében megtalálható. A beteg­ségek átvészelésekor ugyan­is a szervezet különböző el­lenanyagokat termel, ame­lyek mind fehérjék, elsősor­ban gamma-globulinok. Kö­rülbelül ezer embertől kell vért venni ahhoz, hogy a népességben kitermelődött összes ellenanyagokat tartal­mazó gamma-globulint tud­juk előállítani. fertőző betegségektől — például hepatitis, vagy ka­nyaró —, amelyek ellen még nincs hatásos védőoltás. Ez közegészségügyi szempontból azért jelentős, mert elejét veszi a tömeges továbbfer­tőzésnek. —A staphylococcus fertő­zésekkel szemben különösen koraszülött és a gyengén fej­lett csecsemők védtelenek. Ezért a gamma-globulin ol­tás kiterjesztése rájuk, vala­mint fertőzés veszélye ese­tén a fél éven aluli csecse­mőkre, lényegesen tovább javítja a legfiatalabb kor­osztályok egészségének vé­delmét. (MTI) szegedi együttes bemutatkozó jobb klarinétművésze. Hosszú minc perces műsort adunk; magyar nóták, csárdások sze­repelnek az összeállitásban. — Egyéb tervek? — Szívesen folytatnánk a megyei vendégszereplést, de ha alkalom nyílna, hangver­senyeznénk más megyékben is! Ha minden jól megy, talán 13-án a hódmezővásárhelyi . Béke Szálló éttermében, ja­I nuár 20-án a makói Vadász étteremben léptek pódiumra, i ma, szerdán este pedig a szentesi Petőfi Szálló étter­mének vendégei előtt szólal­tatják meg a szárazfát. A vidéki turné emlékeket idéz: — Játszunk a vásárhelyi Békében — meséli id. Laka­renc a cimbalmosunk, Czutot Dezső a csellistánk, Árgyel­lán Kálmán a brácsásunk. A nagybőgőn Kecskés Sándor játszik. Ha vidékre megyünk, neki a legkönnyebb a dolga! — Más v jét? — Nem! Csak a vonót kell hoznia! Számára minden ven- szani, hogy: „ ... párjához igy déglőben akad „szerszám"! szól az öreg cigány". — És a kisebbik prímás — Akácz László a nagybőgő- Orosházán is felhangzik majd a dal, amit id. Lakatos Géza olyan sok szívvel szokott ját­A rádióból máir hosszú évek óta is­merjük őket. Tudjuk* hogy a kora délutáni „Pihenjünk zeneszó mellett", a nem sokkal később kez­dődő „Rádióreklám" és az este 18 óra 20 zai szereplői perckor induló „Ze- színpadra. A nés találka" című ramentusmos A t&ttUZZM Hwi $ad-L ynwÁsxti először a műsor ha- hető a számot túl hangosan játszották. Emiatt az intimebb hangvételű dalok előadása csak kévéssé sikerülhetett. Szvetiszláv Milenko­vic, a rádió bemon­sok népdal- d<jja lelkesen, de ke­léptek eneklés. Boros István vés szellemességgel tempe- kellemes hangjához Konferált. Amb- rokonszenves egyé- A vendégművészek műsorok valamelyi- rus Kyri, a szép niség párosul. Boros teljesítményén jó le­kében biztosan fel-. hangú, de ezúttal Mirjana átélten és mérhető a magyar csendül a hangjuk, kissé kedvetlen Vá- igen temperamenté- nyelven éneklő ver­Most - az Országos mos. János, a min- mosanadta élő ének- senytórsak hia Rendező Iroda jó- dig vidám Zaray szamait. A szolista­voltából — a szemé- Márta sok tapsot kat Bogdán Dimitri- ha nagyobb volna a lyes találkozásra is kapott. jevic öttagú combo- hazai konkurrencia, sor került: az ism®- A vendégek közül zenekara kísérte. Ru- minden bizonnyal rős hang után meg- először Gubik Mirát tinos, képzett zené- töbfe m(jv^szi megismertük a hang hallottuk. Érzéssel és szek, de — lehet, gazdáját is. jó ritmusérzékkel hogy az erősítöbe­Az íratlan szabá- énekel, de előadói rendezés hibás eb- maikat lyoknrk megfelelően stílusán nagyon érez- ben — a legtöbb j„ gond­dal dolgoznák ki szá­Szegedi és szlorák tanárok kapcsolata A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nyitrai pe­dagógiai fakultáson képezik a magyarnyelvű Iskolák ta­nárait. Korábbi megállapo­dások alapján a Szegedi Ta­nárképző Főiskola is segít­séget nyújt ehhez a feladat­hoz. Csaknem valamennyi magyar nveivű jegyzettél Szegedről látják el a nyit­raiakat. A szegedi oktatók rendszeresen tartanak elő­adásokat a csehszlovákiai városban. Legutóbb dr. Ben­kö László kandidátus több hétig nyelvészeti kérdésekről tartott ismertetéseket az ot­tani magyar szakos hallga­tóknak. Pavel Plutko ad­junktus és dr. Andrej Mo­licherczik egyetemi tanár viszonzásképpen néhány hé­tig a szegedi főiskola szlo­vák szakos tanárjelöltjeinek tartott előadásokat. Hét nyertes A legutóbbi gépkocsinyere­mény-betétkönyvek sorsolá­sa alkalmával Csongrád me­gyében bőkezű volt a szeren­cse. A gépkocsinyeremény­betétkönyvek tulajdonosai közül heten nyertek új gép­kocsit A szerencsés nyertesek közt van Maróti Károly, Zsombó, Ménes-járás 66. szám alatti lakos, aki a he­lyi postahivatalban váltott 10 ezer forintos betétköny­vet, amelyre egy DKW F. 102-es típusú személygépko­csit nyert Szegeden Tóth Béláné, Petőfitelép 57. utca 1234. szám alatti lakos nyert a Szeged l-es postahivatal­ban kiállított 5 ezer forin­tos betétkönyvvel egy Wart­burg személyautót, Balás­tyán pedig Gera János, a Móra Ferenc Tsz dolgozója könyvére már az első sorso­lás alkalmával egy Moszk­vics személygépkocsit nyert Január 30-ig lehet válta­ni gépkocsinyeremény-betét­könyvet a legközelebbi sor­solási időszakra. Szerda, 1965. január 27. DÉL-MAGYARORSZÁG *

Next

/
Thumbnails
Contents