Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

a magyar szocialista munkáspárt lapja 55. évfolyam, 22. szám Ara: 50 fillér Szerda. 1065. január 27 Felszabadulási munkaversenyben dolgoznak a szegedi MÁV igazgatóság vasutasai Az idén 8 millió tonna árut szállítanak 10 milliót költenek vasúti beruházásokra Felújításokra 285 millió forint jut A vasutasok szegedi termelési értekezlete A Minőség érdekében A Gyufaipari Vállalat sze­gedi gyáregységében koráb­ban nem volt laboratórium. A gyár vezetősége egy régi helyiség átalakításával, átépír tésével rendezte be ezt a nél­külözhetetlen helyiséget. A laboratóriumban szakembe­rek vizsgálják a telephelyen készített gyufa minőségét. A cél az, hogy a belföldi hasz­nálatban ugyanolyan gyufa­szálakat alkalmazzanak, mint amelyek az exportszállítások követelményeinek felelnek meg. Képünkön: Czakó Mária a gyufa érzékenységét próbálja Magyar szerződés az atomenergia ügynökséggel talajtani kutatásokra Húsz külföldi tudományos intézménnyel folytat közös kutatásokat a Tudományos Akadémia talajtani és agro­kémiai kutató intézete. A askes talajok egyes problé­máit — kétoldalú egyezmé­nyek alapján — többek kö­zött bolgár és román kutató in­tézetekkel, valamint a pisai egyetemmel együtt tanulmányozzák. a csehszlovák intézménnyel pedig közös mikrobiológiai vizs­gálatokra kötöttek megál­lapodást A budapesti intézetben most fejezték be a magyarországi­akhoz igen hasonló chilei szikesek mintáinak elemzé­sét, ami igen hasznos eredménye­ket hozott mind a dél­amerikai, mind a hazai ta­lajtan számára. A közős kutatások azon­ban csak egy részét képezik a talajtani és agrokémiai kutató intézetek nemzetközi kapcsolatainak. Mintegy 40 intézménnyel cserélik ki rendszeresen kutatási ered­ményeik dokumentációját, az öt világrész csaknem 300 intézményével pedig kiad­ványaikat. A cserepartnere­ken kívül a „Talajtan és agrokémia" című folyóirat­nak több mint 150 külföldi előfizetője van. Elevenek a személyi kapcsolatok is. Az intézetnek jelenleg 1—1 munkatársa ösztöndíjasként tartózkodik Ausztriában. Ka­nadában és Ausztráliában, hárman pedig tanácsadóként vesznek részt a kubai talajtani szolgálat és kutató háló­zat megszervezésében. Kiváló tudományos ered­ményeiért a magyar talajtan már évtizedek óta na® nemzetközi tekintélynek ör­vend. Ezt az elismerést feje­zi ki többek között az is, ho® a nemzetközi atomenergia ügynökség szerződést kö­tött a talajtani és agroké­miai kutató intézettel. A szerződés értelmében az intézetben radioaktív izotó­pokkal tanulmányozzák a szikesedés, illetve a szikjaví­tás e®es kérdéseit (MTI) Tegnap, kedden délelőtt Szegeden a vasutas műve­lődési házba értekezletre hívták össze a MÁV szegedi igazgatósága szolgálati helyeinek gazdasági, párt, szak­szervezeti és KISZ vezetőit A min te® 500 fős aktívaér­tékezlet résztvevőit Kiss Károly, az igazgatóság helyettes vezetője üdvözölte, majd Borsodi János, az igazgatóság vezetője elemezte a múlt évi munkát, és ismertette az igazgatóság ez évi feladatait A beszámoló feletti vita, a tennivalók elemzése szak­szolgálati áganként történt Külön-külön beszélték meg feladataikat a forgalmi és kereskedelmi, a vontatási, az építési és pályafenntartási, az anyagszerkezelési, valamint a távközlő és biztosító berendezési szakszolgálat itt meg­jelent vezetői, dolgozói. A délutáni órákban a MÁV szegedi igazgatósága központjában megbeszélést tartottak az igazgatósághoz tartozó pártszervezetek titkárai is. Borsodi János, a MÁV szegedi igazgatóságának ve­zetője ismertette, ho® a szegedi vasútigazgatóság te­rületén tavaly 37 millió 5 ezer ember utazott, a terv­ben meghatározott 40 millió 360 ezerrel szemben. A személyvonatok menet­rendszerűségét a közlekedő vonatok 67,65 százalékánál tudták betartani. 1965-ben 2,1 százalékkal több embert — 41 milliót — kell terveik szerint utaztatniuk. Az egyre növekvő személy­szállítás szükségessé teszi a társadalmi ellenőrök széle­sebbkörű alkalmazását Áruszállítási tervüket 1964-ben 102.1 százalékra teljesítették. Sok esetben za­varta a vasút munkájának tervszerűségét, ho® a szállítók több kocsit igényelnek, mint ameny­nvire szükségük van. Az üzemi munka tervszerű­ségét, a vonalak és a gócok átbccsájtó képességét csak ú® tudják biztosítani és nö­velni, ha főfeladatuknak tekintik a szállítási, terve­zési munka színvonalának növelését. Ennek érdekében szorosabbá kell tenni a vasút és a szállíttatok közti kapcsolatot, elsősorban a helyi autóköz­lekedési vállalatokkal. A tervszerűség érdekében biz­tosítani kell a tehervonatok menetrendszerűségét. A múlt évben az igazgatóság terü­letén a tehervonatok 70,92 százaléka ért időben rendel­tetési helyére. Ezen a helyze­ten az egész országban ja­vulás tapasztalható az irány­vonatok közlekedésének be­vezetése óta. Az egészségügy kérdéseiről tanácskozott a Csongrád megyei képviselőcsoport A Csongrád me®ei ország­gyűlési képviselőcsoport teg­nap, kedden délelőtt Szege­den ülésezett. Ezen a megye képviselőin kívül részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Földi Mihály professzor, a népfront megyei bizottságá­nak elnöke, dr. Biczó György, a szegedi mj. városi tanács vb elnöke, Sípos Géza, a sze­gedi városi pártbizottság tit­kára és Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese. Az ülés dr. László György­nek, a Csongrád megyei ta­nács egészségü®i osztálya vezetőjének és dr. Turóczky Júliának, a szegedi mj. városi tanács egészségügyi osztálya vezetőjének együttes jelenté­se alapján behatóan foglal­kozott Csongrád megye és székhelye, Szeged egészség­ügyi helyzetével, a jelen és a jövő egészségügyi teendői­vel. Az egész Csongrád megyé­ben fejlődött az egészségügyi ellátás. Ennek egyik jelzője, hogy növekedett a kórházi és klinikai ágyak száma. A me­zőgazdaság szocialista átala­kulásával lényegében hazánk minden dolgozó családja jo­gosult az ingyenes orvosi el­látásra. Ez önmagában véve is jelentős, de nagy gondot is magával hord. Nevezetesen: a rendelőintézetek általában túlzsúfoltak. A legégetőbben jelentkezik az a probléma a szegedi rendelőintézetben, ahol a szegedi járás betegeit is ellátják, u®anakkor nincs lehetőség a bővítésre. Feltét­lenül szükséges — éppen a járóbeteg szakellátás megja­vításáért — az újabb rende­lőintézet mielőbbi felépítése Szegeden. A leendő új épü­letben látják majd el a sze­gedi járás járóbetegeit. Az új rendelőintézet építése — az eddigiek szerint — 16—17 millió forintba kerül. Ebből 7 milliót a Csongrád megyei tanács és a szegedi mj. váro­si tanács közösen biztosít, a többi pénzt az Egészségügyi Minisztérium adja. A megyében működő ren­delőintézetek tartalmi mun­kájának javítása, s ehhez a feltételek további bővítése alapvető ahhoz is, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikái maradékta­lanabbul töltsék be tulajdon­képpeni hivatásukat. Felme­rült, hogy elsősorban a Sze­geden építendő új rendelőin­tézetben 20 va® 30 ággyal létesítsenek fektető szobákat, ahol három napnál nem hosz­szabb ideig vizsgálhatnák a betegeket. Természetesen ez olyan esetekre vonatkozna, amikor nem indokolt a hosz­szabb kórházi, vagy klinikai kivizsgálás. A Csongrád megyei lehető­ségek ésszerűbb, még foko­zottabb kihasználására, anya­gi erőforrásaink koncentrál­tabb, hatékonyabb elosztása az egészségügyben is rendkí­vül fontos. A képviselőcsoport javasolja az illetékes tanácsi szerveknek, hogy a megyé­ben, illetve városaiban bizto­sítsák az ortopédiát, a bal­eseti sebészet bővülését, s a józanító szobák megteremté­sét. Ezekre is — bizonyos csoportosítással — alkalom kínálkozik. A képviselőcso­port állást foglalt amellett, itt az ideje, ho® Szegeden végre legyen józanító szoba. Az orvosképzés kérdéseiről, valamint az ápolónők helyze­téről is szó esett. Ezután a jövőben, a harmadik ötéves tervünkben elvégzendő leg­fontosabb egészségügyi fel­adatokat vették számba. En­nek során jelölték meg a rendelőintézeti betegellátás jevítását, valamint új ideg­klinika létesítésének szüksé­gességét is. Természetesen mindezekkel a kérdésekkel az illetékes tanácsi szervek foglalkoznak. Az élénk, őszinte vitában felszólalt dr. Petri Gábor, dr. Földi Mihály, Balogh László, Lacsán Mihályné, Kurucz Márton, Bódi László, Nagy Dániel, Győri Imre, dr. Be­resztóczy Miklós, Sípos Gé­za, Hantos Mihály. A vitát Katona Sándor, a megyei képviselőcsoport vezetője fog­lalta össze. Második napirendi pont­ként a képviselőcsoport a képviselői beszámolókkal fog­lalkozott. A beszámolók nép­szerűek, s az idén is számos helyen találkoznak választó­ikkal a megye képviselőt Az ülés után a képviselők meglátogatták a megyei ®ógyszertárak központját A tehervonatok átlagos terhelésénél és kihasználásá­ban elég jó eredményeket ért el az igazgatóság. Az át­lagos 835 tonnás terhelési tervet 837 tonnára teljesí­tették. A teherkocsik kihaszná­lása 100,37 százalékos volt Még most is na® veszte­séget jelent, hogy a késve kirakott iéocsik száma a múlt évben is nőtt. Az igazgatóság területén 16 millió 519 ezer 881 fo­rint kocsiálláspénzt fizet­tek a vállalatok, mely megközelítőleg 4 és fél millió forinttal több, mint 1963-ben volt. Sajnos, na® késedelemmel rakod­tak az AKÖV vállalatok. A szegedi igazgatóság 17 állo­másán, ahol a központi fu­varozást már bevezették, 98 ezer 882 kocsiból 34 ezer 741 kocsinál lépték túl a megengedett rakodási időt, s ezek után több mint 3 mil­lió forint álláspénzt fizettek. A múlt évben a szállító fe­lek közti kooperáció megja­vításában nagy segítséget nyújtottak a megyei szállítási bizott­ságok. Az 1965. évi na® szállí­tási feladatokat csakis új munkastílussal. szervezési Intézkedésekkel, jobb mun­kamódszerekkel tudják meg­oldani. A megnövekedett fel­adatok na®obb felelősséget rónak a vasút minden egyes dolgozójára. A tavalyi szá­mokhoz viszonyítva 4,1 szá­zalékos áruszállítási növe­kedéssel kell számolniuk. Ez 8 millió tonna áru to­vábbítását jelenti. I® szükséges a teherkocsik jobb kihasználása, az átla­gos terhelés emelése. A jö­vőben nagyobb fi®elmet kell fordítani az idegen ko­csik gondosabb kezelésére is. Mindent el keli követni, hogy a baráti országokba in­dított tranzit árut elsősorban OPW vagonokban továbbít­sák. A megnövekedett fel­adatokat a meglevő gép- és kocsiparkkal kell megolda­niuk. Az igazgatóság 1964. évi beruházási kerete 18 millió 103 ezer forint volt. Ebből az összegből sikerült jelentősen javítani a távköz­lő hálózatot Szeged—Kiskun­halas, Szeged—Szentes, Sze­ged—Kecskemét távolságo­kon, valamint Hódmezővá­sárhelyen. Kilenc helyen vé­geztek államásvillaimosítást, s a jelentős beruházások kö­zé tartozik a szentesi ipar­vágány megépítése is. Ki­emelkedő munkaként kell említeni a szegedi 24 lakásos lakóház építését, melyet a múlt évben kezdtek és a felsőfokú technikum emelet­ráépítését, amelyet tavaly fejeztek be. A félújítási ke­ret összege 282 millió 220 ezer forint volt Ebből az összegből javarészt a felépít­mények felújítására fordí­tották. Befejezték vagy meg­kezdték három vasútvonal — a 600-as, a 900-as és a 700-as — felújítását. 1965-ben megkezdik a Szajol—Lő­kösháza vonal automata térközbiztosító berendezé­sének beszerelését. Na®obb összeget fordítanak a sorompók, őrhelyek, áru­raktárak, pályafenntartási épületek építésére, rendbe­hozására is. Tervezik Kis­kunhalason e® áramfejlesz­tő, Békéscsabán 60 tonnás emelő, Szentesen homokszá­rító megépítését A tervek között szerepel több állomás villamosítása. Ebben az évben kerül sor a szegedi lakóépületek befeje­zésére is. Három állomáson — Mezőtúr, Al®ő, Békés­csaba — építenek biztosító berendezéseket. A felújítási keret 1965-ben több mint 285 millió fo­rint lesz. Ennek javarészét ismét a­felépítmények karbantartá­sára, megépítésére fordít­ják. 1965 végére elkészül a 900-as vonalon Kunszent­mi klós, Tas, Homokszentlő­rinc. Szabadszállás, Solt­szentímre, Csengőd. Kiskő­rös, Soltvadkert, Pirto, Kis­kunhalas. Balotaszállás, Kisszállás állomás és termé­szetesen ezzel e®idöben az egész vonal. A 700-as vona­lon Nyársapát, Katonatelep) Városföld állomásokat épí­tik meg. Békéscsaba állomá­son két új vágány építését tervezik. Tavaly két állomást — a békéscsabait és a kecskemé­tit szerelték fel az Integra Domino biztosítóberendezés­sel. s távközlési berendezé­seiket bekapcsolták az or­szágos hálózatba. A szegedi igazgatóság ter­melékenységi mutatói az előzetes számítások szerint kedvezően alakultak. Az önköltségi tervszámukat azonban 1,5 százalékkal túl­lépték. Az 1965. évi feladatok megkövetelik, ho® az egész igazgatóság területén javít­sák a vezetés színvonalát, fontos feladatuknak tekint­sék a m u n ka fegyelem meg­szilárdítását és mivel lét­számemelkedésre nem szá­míthatnak, a rendelkezésre álló munkásgárdát a felada­toknak megfelelően csopor­tosítsák ák Borsodi János beszélt ar­ról is, ho® a SZOT versenyfelhívásá­hoz felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére szinte valamennyi szolgá­lati hely dolgozói csatla­koztak és különböző vállalásokat tettek. A közeli napokban megkezdődő első ne®edévi termelési tanácskozások egyik fő feladata lesz ezek­nek a vállalásoknak az ösz­sze®űjtése, a továbbiakban pedig ezek végrehajtásának segítése. Elutazott a magyar küldöttség a KGST ülésszakára Apró Antalnak, az MSZMP küldöttség Prágába, a Kői­Politikai Bizottsága tagjának, csönös Gazdasági Segítség a Minisztertanács elnökhe- Tanácsának 19. ülésszakára, s lyettesének vezetésével ked- a végrehajtó bizottság soron­den este elutazott a magyar következő ülésére.

Next

/
Thumbnails
Contents