Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

Régi ruhából divatos tényruhához divatos anya­guk: kas ha, düftin, kordbár­sony, különböző mintázatú tweed-szö vetek, műszálszö­vetek, vékonyabb kabátszö­vet, jersey. Megfelelő anya­gú, megunt kosztümből, ru­hából, kabátból, kabátkából (szóló mellény) divatos vo­nalú összeállítást készíthe­tünk és varrhatunk saját magunk, otthon is. Régi. kosztümből alakítha­tó összeállítás. Alapanyaga lehet börberi, kasha-szövet, jersey, düftin. Vendéggomb­bal záródik, tehát a régi, szűk vagy elszabott, esetleg kihízott kosztümből új, di­vatos ruhadarabot készíthe­tünk magunknak. Gallérja nyújtott, elkerekített formá­jú. A szövetből készült szok­Kevés pénroos ám, mva- nyát ^fényes összeállítás­fossá varázsolhatók a régeb- ként úgy ^ viselhetjük, hogy bi ruhák. Elsőnek kell em- hozzá úgynevezett szólómel­líteni a szoknya mellé (pu- jényt varrunk illetve varra­lóver, blúz) kötényruha vál- tunk. "Ez lehet bármilyen tozatokát. Ezek alkalmasak maradékanyag, akár vásá­irodai, iskolai és otthoni vi- mit, akár otthon fellelhető, seletre is. A szoknya-mel­lény, kötényruha napjaink­ban virágkorát éli. Az eu­rópai divatot diktáló fővá­rosokban minden divatlap­ban jelentős helyet foglal­nak el ezek a típusok, oly­annyira, hogy nemcsak nap­palra, hanem megfelelő anyagból — bársonyból, se­lyemből, csipkéből, organ­zával — még estélyre te ajánlják. Szoknya-mellényhez, kö­Vonalában és formájában is a klasszikus mellényre emlékeztet Kötényruha, A már fen­tebb felsorolt alapanyagok alkalmasak elkészítésére Keskeny vállrésszel, enyhe karcsúsítással, szúk trapéz­vonallal állítható össze. Nap­pal különféle blúzokkal és pulóverrel hordható, délután pedig megfelelő színű se. lyemblúzzal, bizsuval alkal­mi jellegét adhatunk neki. Vámos Magda Az esti program előtt A SZÉPSÉGÁPOLÁS -TITKAIBÓL" „viselettől" rozottabban kenjük fel. eltérően, hatá­és vastagabban Mi zavarja munkájában a szövetkezeti főkönyvelőt? 0 Milyen színeket válasz­Kőtelező a szépség! Ezért után az arcra borítsunk egy *Avhá^SZ°n^0k,Av d2£2 papírszalvettát, hogy felitaa­nők ugy rendezzék otthoni . ... , , , „ elfoglaltságukat, hogy az es- * '^legea krémet. Ha tt program előtt legalább amink sápadt, tegyünk fe! egy órát pihenjenek. Ez leg- egy kevés arcrúzst, s az arc- szunk? Régi, tudott dolog CS?ntOB • 826111 felé dolgoz- » színek előnyösen zsíros, öt percen át felvált- zuk leheletfinoman. Ez- emelhetik, vagy ronthatják va meleg és hideg vízzel őb- után átpúderozzuk az arcot egy arc jellegét. Htsük, hogy a vérkeringés és ha kivágott ruhát vise­fel frissül jön. lünk „ nyakat és Szőkéknek előnyös kozme­lünk, a nyakat és a vállat tíkal S2Ínek: Púder. natur L> Is. Esti kikészítésnél a szem n. ^ barack. Rúzs: cikla­kihangsúlyozása fontes. A men, korall, natur. Szemce­ezéraz arcbőrre: tojásos kék szeműek kék, a barna n^. sötétbarna arcpakolást tegyünk. Egy to- szeműek zöldes árnyalatú 0 fássárgáját egy kávéskanál szemhéjfestéket Barnáknak: Rachel és ""kSKüíSrné !nÍSaZÖvr,óSrr.agénh4^CDr; A gyermekszoba örömei étolajjal 3-4 csepp citrom- ~""T'3TTI haszná,ja_ Ocrerosé, Kreol I., II. pú­lével jól elkeverjük. Ecset- K Az ezust ®® arany szem- derszin. Rúzs: málna, eper, tel. vagy kis csomó nedves héjfestés csak színpadra fl- cseresznyepiros. Szemceruza: vattával arcunkra kenjük és lik, ezt lehetőleg mellőzzük. s°tetszürke, fekete. 15—20 percig száradni hagy- Fekete, vagy sötétszürke ö*2®" hajhoz: Natur, Ofc­Jnk. Azután bő langyos víz- szemceruzával a szempillák ker púder, málnaszínű, zei gondosan lemossuk. Le- tövét a fels6 szemhéjon meg. vagy lilás árnyalatú száj­nál az arcbőrt ne dor- hdzzuki a j^g szemZugtól rtz9> sötétszürke szemceruza. ^SrLS^Kí » külső szemzugig A festés Vörös hajhoz: a legkénye­S^SSl " ^ nagyobbítja a szemet, kife- sebb és legegyénibb színeket toröljükszáraja, majd bő- jezőbbé teszi a tekintetet kell választani. Púder: ba­x ^í^f^T Ha nlnc" szemceruzánk, két rack, natur. Szájrúzs: papri­A tojás^kolás azért szüksé- űJjunkra csöppentett rici- kapiros árnyalatok, vagy nusolajjal simítsuk végig a drapp, tejeskávészín. Szem. tertahnánál fogva telíti, szempillát Ez ls kissé sö- ceruza: sötétbarna, vagy fe­í!^1 " _ nco^ífIa h®3" tétíti és fényessé teszi a pU- kete. lamos száraz arcbőrt iákat A szájrúzs legyen a Zsíros arcbőrre: a szénsa- megszokott, de a nappali vas arcpakóláa a legjobh. Gyógyszertárban kapható az Iszapolt krétapor. Ebből egy kis tálkába egy kávéskanál­lal teszünk, hozzákeverünk 8—10 csepp glicerint 1 ká- Bzővet-, vászon-, karton- A baba szeme két kék véskanál vizet és 10 csepp maradékból készíthetünk gyöngy, a száj piros gyöngy, citromlevet Nagyon gyorsan színes, hangulatos falvédőt A hajat bármilyen színű kenjük fel arcunkra, szintén párnát asztalterítőt gyapjú vagy bébifonalból hí­ecsettet vagy kissé nedves . .,, . .. _.. mezzük, illetve hurkoljuk a vattacsomóval. 10 percig A mlntát eredeti méret" fejre. A két karrészt nem hagyjuk, s utána vizes vattá- ben rajzoljuk fel csomagolo- béleljük, csak összevarrjuk val, hideg vízzel gondosan papírra. A tisztán kivasalt és a fejhez közel tűzzük a mossuk le. A bőr felesleges anyag(>t a rajz szerint kivág­zsrrmennyiségét a krétapor „„ » felissza, s a kezelés után a ^ ráférceljuk az alapra, ^^ zsíros, máskor fénylő arcbőr amely lehetőleg egyszínű hamvas, üdeszínű lesz. legyen. Ezután apró öltések­i—s kel rávarrjuk az előre lefér­12| celt anyagot Ha falra akasztjuk a kézimunkát ta­Az est! kikészítés: a mes- náesos előzőleg könnyű térséges világítás az arc erő- =al ^n^m selyem­sebb kihangsulvozását teszi akkor vAgjuk ki> ha előző­szükségessé. Ezért az arc- leg vékony papírra felra­és szájrúzs. a púder színe le- gasztottuk. Az így előre pre­het a megszokottól kissé sö- páráit selyem nem foszlik tétebb, erősebb. és varrni is könnyebb. Elő­Az arckrémezés után ala- hogy mint falra akasz­. , , , ,,, , _ tott mesekönyv, a gyermek pozo kremet használjunk. Ez isrr,erejanyagát gazdagítja és lehet „Elida" vagy „Opera" szórakoztatja. készítmény, s különböző A baba testét és feJét filc. színárnyalatokban kapható, bői vagy bundabéléses trikó­A szőkék óvakodjanak a sö- anyagból készítjük. A testet télebb színtónusoktól, a bar- ®s a feíet vattával beleljük • , T. , összevarrjuk es vegezetul nak pedig inkább a Kreol rávarrjuk a kartonból kivá­I., II. árnyalatokat használ- gott és valamilyen színes iák. Az alapozó Nagy üzem nagy gond, kis üzem kis gond, hinné az ember. Ha pedig ez igaz volna, akkor Kovács Pált, a Felszabadulás Asztalos, Kár­pitos és Lakberendező Ktsz főkönyvelőjét soha semmi nem hátráltatná munkájá­ban. De hát ez nem igaz. Már csak azért sem, mert a maga nemében nem is olyan kis üaem a szövetke­zet, éppenséggel a legna­gyobb faipari ktsz az ország­ban. — S talán legnagyobb a gondunk is közöttük, ami a faanyagellátást illeti — mondja. Szavai bizonyítására elő­vesz egy jelentést, melyet a Nemzeti Bank szakemberei állítottak össze. •— Akár fel is olvashatom. Többek között az áLl benne, hogy szövetkezetünknek so­ha sincs annyi alapanyaga, mint amennyit a norma en­gedélyezne. Annyi? A fele sem! A minimális száz nor­manap, nekünk azonban át­lagosan csak harminc volt 1964-ben. Most már nem is finanszíroz többet a bank, mert véleménye szerint ez pénzügyi lazaságra vezetne. Mit jelent az, hogy nem tudják feltölteni a készletet az engedélyezett szintre? — Mindent. Kezdve azzal, hogy gyakran kénytelenek leállni egyes üzemrészek, mert nincs anyag ahhoz a termékhez, melyen dolgoz­nának. De nemcsak a ter­melés mennyiségére, folya­matosságára hat ki a gyen­ge faellátás, megsínyli • termelékenység is. Mivel szárítónk nincs, gyakran igen magas nedvességtartal­mú fát vagyunk kénytele­nek feldolgozni. A rossz mi­nőség következménye a köt­bér. Szövetkezetünk egész tevékenységére kihat tehát a norma alatti ellátás. — Természetesen ez az, ami az én munkámat is el­sősorban zavarja. S úgy lát­szik. tehetetlenek vagyunk e problémával szemben. Véleménye szerint honnan ered a baj? — Szerintem a népgazda­ság biztosítja azt a faanya­got is, amelyre nekünk szük­ségünk van, hiszen terv sze­rint dolgozunk, s e tervet az Illetékes szervek jóvá is hagyták. Az Országos Terv­hivatal tehát minden bi­zonnyal rendelkezésére bo­csátotta az OKISZ-nak. Az OKISZ pedig lebontaná a keretet a Csongrád megyei telenek vagyunk a banktól rövid lejáratú hitelt venni igénybe, hogy a pénzügyi egyensúlyt fenntartsuk. — A főkönyvelő sok min­denért felelős, többek között az adatszolgáltatásért is. Rengeteg bosszúságot okoz beosztottaimnak és nekem is, hogy a felettes szervek rendszerint késve adják meg statisztikai és más adatszol­gáltatási igényüket Emiatt azután túlórázniuk kell a dolgozóknak, hogy a meg­követelt határidőt betart­hassuk. A KISZÖV gyakran annyi fáradságot sem vesz magának, hogy megnézze a beküldött jelentéseket, vagy a mérlegbeszámolót, és ismé­telten bekéri az azokban sze­replő adatokat. Ügy látszik, egyszerűbb egy stencilezett körlevelet kiküldeni, mint elővenni a szekrényből a megfelelő dossziét Azután egy-két hét múlva ismét jön a körlevél. — De a saját házunk tá­ján is baj van az ügyvitel­lel. Különösen a műszakiak becsülik le jelentőségét, csu­pán szükséges rossznak tart­ják, s ha egy mód van rá, „elfelejtik" betartani az elő­írásokat Pedig á számviteli és a bizonylati fegyelem nélkül a szövetkezeti mun­ka is elképzelhetetlen. A társadalmi tulajdon védel­me, az igazságos bérezés mind e fegyelmen múlik. — Még ba egy kissé „erősnek" is hat, megmon­dom őszintén: a szövetke­zeti iparban még ma sem kielégítő a munkafegyelem. Az emberek egy része ne­hezen érti meg, hogy a mű­szakot elejétől végéig le kell dolgozni, hogy a különböző előírásokat be kell tartani. Sajnos, a szövetkezeti veze­tők nem egyforma arány­ban vesznek részt a felvilá­gosító munkában, nem egy­forma súllyal értékelik a munkafegyelem szükségessé­gét Éppen a főkönyvelő az, akire a legszívesebben rá­hagyják az úgynevezett nép­szerűtlen feladatokat — Munkám jelentős ré­szét, mondhatnám nagyobbik felét tulajdonképpen nem is az olyan jellegű tevékeny­ség teszi ki, mint amilyen az állami vállalatok főköny­velőié. Igy azután sokkal kevesebb időm jut a pénz­ügyi munka ellenőrzésére, a gazdasági jelenségek elem­zésére, mint amennyire szük­ség volna éppen a szövetke­zet és a szövetkezet tagjai­nak érdekében. Fehér Kálmán testre. A babának különbö­ző kosztümöket is varrha­Szepes Magda mi mindeddig hiába jelen­tettük be a KISZÖV-nek negyedéves szükségletünket, még eddig sohasem kaptuk meg azt a mennyiséget, amit kértünk. —- Az elmondottakon kí­vül megemlítek még egy pénzügyi kérdést — foly­tatja a főkönyvelő. — Ha nem is gyakran, de előfor­dul, hogy nem megfelelő a pénz forgási sebessége a szö­vetkezetben. A készáruter­melés ütemtelensége olykor meggátolja a tervszerű ki­szállítást, és ilyenkor kény­Félidő az iskolákban Az általános iskolákban és a gimnáziumokban — az Idei tanévben bevezetett közös rendtartás értelmében — hétfőn lezárult az oktatási év első fele. A tanárok — az előírásoknak megfelelően — január 26—28 között tartják a félévi osztályozó értekezleteket. Január 28. és 30. között lesznek az iskolákban a félévi tantestületi értekezletek, ahol — az osztályozó értekezleten kialakított javaslatok figyelembevételével — véglegesen döntenek a diákok ér­demjegyeiről. Az osztályzatokat féléikor csak az ellen­őrző könyvbe írják be. A tanulók a félévi értesítőt feb­ráur első napjaiban kapják kézhez. Az Idei oktatási év újdonsága a szorgalom minősítése. Erre — függetlenül a magatartás minősítésétől — négy osztályzatot használnak. A tanuló szorgalma lehet! pél­krémezés anyaggal bevont talapzatra. ' dás, jó, változó és hanyag. (MTI) Külföldi országutakon Más ország, más utak, más környezet Ez a mun­kájuk a szegedi 10. AKÖV különjáratos buszvezetőinek. 1964-ben 756 ezer kilomé­tert . futottak Magyarorszá­gon és külföldön. 35 száza­lékkai többet, mdnt aimemy­nyit terveztek az év elejéiv — S nem ls akárhogyan — meséli Kátai Ferenc, a személyforgalmi osztály ve­zetője. — Külföldön nem volt olyan hibája a kocsi­jainknak, hogy segítségre lett volna szükségük. Ma­gyarországon is mindössze 3 ezer kilométert tettek meg a műhelykocsik. De inkább maguk a gépkocsivezetők mondják el, mit is kell csi­nálnia a különjáratos gép­kocsivezetőnek. i,Nett" emberek A három „pilótát", Tesz­szári Bélát, Szűcs Imrét, Vi­rág Jánost mintha a skatu­lyából húzták volna elő. Jó­szabású kamgarnöltöny fe­szül a hófehér ingen. A fe­kete nyakkendő háromszögre kötve. Arcuk simára borot­vált, kezük tisztára súrolt Ruhájukat a balesetmentes közlekedésért járó jelvények díszítik. — Legfontosabb, hogy sze­ressük a kocsit, mert a kül­földi utakon egymásra va­gyunk utalva — mondja Tessizári Béla. — Ott nem­csak gépkocsivezetők, hanem szerelők, takarítók is va­gyunk. — Hol voltak leggyakrab­ban? — Csehszlovákiában, Len­gyelországban, Romániában, Ausztriában és Jugoszláviá­ban. Hosszú út a határig — EB alkalmazkodni is kell az utasokhoz, a más­más idegenvezetőnkhöz. — Ez az. Elindulunk Sze­gedről egy ismerős idegen­vezetővel. s mivel hosszú utat kell megtennünk az or­szágban. bizony az első éj­szakát valamelyik magyar városban töltjük. A szállá­sunkon köszönt ránk az új — pesti — idegenvezető, akit soha nem láttunk. Az uta­soknak sem kellemes ez. Megszokták az egyik em­bert, jön a másik. — Az előbb azt mondtad — fordult Szűcs Ferenc felé Virág János —, hogy hoss­szú utat kell megtenni az országban, mielőtt átjutunk a határon. Hát még milyen bosszantó, amikor 200 kilo­métert kocsikázunk, hogy Romániába érjünk, fel Be­rettyóújfaluig, g csak ott tu­dunk átkelni. Érkezés — Indulás — Nem sokáig — javítja kl Kátai Ferenc. — Hama­rosan megnyílik a Szegedről Makón át Aradra vezető 46­os főútvonal. Így sokkal rö­videbb lesz az út — Hz nem árt — Különösen most Kérdően nézünk a sze­mélyforgalmi osztályvezető­re. — Olyan 90* kocsi kell a belföldi forgalomnak, hogy mindössze hat különjárat­ként közlekedő kocsink lesz. Ezzel kell gazdálkodnunk. — Elegendő lesz ez7 — Nem hiszem, de majd kitalálunk valamit Az idei szezon biztosan erősebb lesz, mint a tavalyi. — Pedig akkor is gyak­ran érkeztünk reggel, s már délután indultunk is vissza. Az idén fokozottabban így lesz. Már készülnek — Mit keH tudnia a kül­földre járó „pilótának?" — Ismernie kell vala­mennyi ország KRESZ-ét, a nagyobb városokat az útvi­szonyokat, a mentést, a se­gélykérést. Aranyszabály: kérdezősködni nem szabad, mert altkor az utasok bizal­matlanok. — Mikor kezdődik a sze­zon? — Az első utakra már márciusban indulunk. De nekünk már néhány nap múlva kezdődik a szezon. Az autóközlekedési válla­lat tanfolyamot szervezett a különjáratok gépkocsiveze­tőinek, hogy a szükséges is­mereteket tovább bővítsék. Készülnek, tanulnak a kü­lönjáratok gépkocsivezetői* hogy az üdülési szezonban zökkenőmentesen hagyhas­sák maguk mögött a kilo­métereket K. A. Kedd, 1965. Január JA, Dií-MAGYARORSZAü J

Next

/
Thumbnails
Contents